Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

Zenei k Nem csupán a pénz.. Mindig, de ilyenkor ősszel megejtően szép a szibériai táj. A szelíd nyírfaerdők harsogó sz.'aeiit a hegyek tetején fe­nyő sötét pompája zabolázza. Alattuk folyók futnak, egé­szen váratlanul változtatva vizüket, kékre, zöldre, hol meg haragosbarnára. Fogja, köti a szibériai táj Pjotr Jakovlevics Zikovot, a kosztyankovói Dimitrov ter­melőszövetkezet “elnökét is. Ám a hatalmas erejű férfi nem tűnődik túlságosan a táj sínségén. Annál többet töp­reng azon, hogyan hasznosít­hatják a lehető legjobban a 25 és fél ezer hektár földet, amely­ből mindössze hatezerre zsu­gű mézet, amelyet gyógy­szerként is felhasználnak. Pjotr Jakovlevics Zikov ké­sőbb azt magyarázza, hogy a korszerű gépek, berendezések, amelyekre eddig nem keve­sebb, mint másfél millió ru­belt költöttek, folyamatosan leveszik az emberek válláról a megerőltető munka terhét. — Igyekszünk a lejtető leg­jobban kihasználni a trakto­rok, a kombájnok, a gépko­csik erejét. Mindenekelőtt úgy, hogy hozzáértő embereket ül­tetünk a nyergükbe . . . De szakmunkások dolgoznak a javítóműhelyben is, ahol rend­szeresen ellenőrzik a gépek állapotát, s javítják a hibát, A megejtően szép, őszi szibériai táj gorították a termékeny szán- ha a szükség úgy hozza tót a hegyek, a vizek. sorolja Pjotr Jakovlevics. — A szövetkezet tizenegy falu határában gazdálkodik. Bár az itt élő 1700 emberből jó hétszázan dolgoznak a gazdaságban, de a családok szinte mindegyike kötődik valamiképpen hozzánk — mondja Pjotr Jakovlevics Zi­kov. Kilenc esztendeje választot­ták a szövetkezet elnökének, de a földet, a gazdálkodást több mint negyedszázada ismeri. A szövetkezet gépkocsiját vezette annak idején. Innen Konsz- tyankovóból vonult be kato­nának, később elvégezte a technikumot, s, hogy meg­kapta az agrármérnöki diplo­máját is, visszajött a faluba. Csodákat ugyan nem művel­nek, de megtanultak okosan, jól gazdálkodni azokkal az értékekkel, ami Kosztyan- kovóban van: a földdel, a korszerű technikával, az em­berek igyekezetével, szorgal­mával. — Szeptember első napjai­ban betakarítottuk a gabo­nát. A mi komhá.inosaink vé- j geztek a munkával elsőként a járásban . . . Ügy nézzük, a burgonya, a kukorica is meg­hozza azt, amit vártunk. Ta­lán még többet is —, számol az elnök. A termelőszövetkezetben mintegy három és fél millió rubel értékű árut termelnek évente. Tejből több mint negyvenezer, húsból kétezer, bui’gonyából pedig 2200 ton­nányit értékesítenek. S jut ebből a helyi ellátás javításá­ra is. Ezenkívül zöldséget, gyümölcsöt és kitűnő minősé­Kezdettől fogva azt tartja, s ebben igen sokan egyetér­tenek vele, a szövetkezet gya­rapodásához nemcsak az em­berek kezére, a fejére is szükség van. Főiskolát, egye­temet végzett szakemberek­ből csaknem félszázan dol­goznak a gazdaságban. Gya­rapodik a szakmunkások szá­ma, az állattenyésztő telepe­ken, a gépüzemben, a javító- műhelyben is. Mondják, a traktorosok közül hatan most fejezték be középiskolai ta­nulmányaikat, de mind a he­lyükön maradtak. A javító- műhelyben külön tanfolya­mot szerveztek a járás iák, a más gazdaságokból érkezett szakembereknek: lássák, ho­gyan készítik elő munkáju­kat, s milyen gondosan, pon­tosan teszik dolgukat a kosz­tyankovói gépjavítók. A jó gazda módjára már most gondolnak arra is, hogy az igyekezet, a szorgalom —, amelynek nyomán az ered­mények járnak, a későbbi években sem csappanjon. — A munkára, a föld sze- retetére már az iskolában meg kell tanítani a gyereke­ket —, vallja a sokat tapasz­talt elnök. — Ezért aztán mi is arra törekszünk, hogy jó kapcsolatunk legyen az isko­lával. Földet engedtünk át a gyerekeknek, amelyen burgo­nyát termelnek, mint a fel­nőttek . . . Vetőmagot, mű­trágyát, gépeket is adtunk hozzá. Öröm volt nézni a gyerekek igyekezetét... Né­hány év múlva talán itt szor­goskodnak majd a szövetke­zetben ;.; A gazdaságban most is szí­vesen dolgoznak a fiatalok. Gennadij Afinogenovics Illa- rianov, a termelőszövetkezet párttitkára, nem kis büszke­séggel a hangjában említi, hogy a tagok átlagos életkora alig valarrtívél haladja meg a harminc esztendőt. A gazda­ságtól nem csupán munkát, tisztességes jövedelmet, háztáji földet kapnak, hanem egyéb kedvezményt is. A fiatal háza­sokat több száz rubel leteleoe- dési segély és-mindjárt új lakás várja. A fejlesztésre szánt egymillió rubel jelentős részét az idén is lakások építésére fordítják. Emellett segítik az iskolát, az óvodát, a műve­lődési házat. Mert az emberek Kosztyan- kovóban sem csupán azt szá­molják, hány rubelt visznek haza fizetés idején. Egyálta­lán nem mellékes számukra, hogy milyen feltételeket nyújt az igényesebb, tartalmasabb élethez a gazdaság, a falu. V. G. Kétévenként rendezik meg Szolnokon a gordonka szakos zeneiskolai növendékek szá­mára Friss Antal neves gor­donkaművész és zenepedagó­gus emlékére az országos gor­donkaversenyeket. Legköze­lebb decemberben kerül sora fiatal gordonkások nagy ve­télkedőjére, melyre az ország mintegy 2500 tanulójából válo­gatják ki azt a 40—50 verseny­zőt, akik az országos döntő résztvevői lehetnek. Az észak-magyarországi csel­listák válogatója az elmúlt na­pokban volt Miskolcon, ahol szép sikerrel szerepelt két sal­gótarjáni fiatal is. Somoskői Szilvia oklevelet nyert, míg Lantos Szilvia kivívta magá­nak a decemberi országos ver­senyen való részvétel jogát, így Salgótarjánt és Nógrád megyét ő képviseli Szolnokon. Nívós és hangulatos zenei rendezvényeknek lehettek ta­núi és részesei az elmúlt na­pokban a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum látogatói. A grazi vonóstrió látogatott el vá­rosunkba a magyar—osztrák kulturális egyezmény kereté­ben. A három fiatal muzsikus a grazi operaház zenekarának is tagja, de munkájuk mellett a kamaramuzsikát is hivatás­szerűen végzik. Hazai és kül­földi hangversenyeik során hazánkban először járnak. Műsoruk jól megkomponált összeállítása képet adott sok­oldalú repertoárjukról és fel- készültségükről egyaránt. Ár­min Kab Szvitjének előadásá­ban a trió megnyilatkozása Tartalmas novemberi program A salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ Victor Jara ifjúsági klubjában estéről es­tére élénkebb az élet. Ennek megfelelően formálódik, ala­kul a klub programja is. A klub vezetői a fiatalokkal folytatott beszélgetések alap­ján alakították ki a novembe­ri rendezvények tervét A klubban novemberben folytatódtak a közkedvelt magnósklub foglalkozásai *. — minden kedden 17 órától. A klubfoglalkozásokon rendsze­res tájékoztatók, ismerteté­sek, hasz nee tanácsok hangza­nak el magnósoknak a félvé- telkészitésről, a technikai új­donságokról, érdekességekről. A rajzfiimgyártásíihőskorát, a rajzfilmek technikai, tartalmi fejlődését* bemutató sorozat kezdődött az érdeklődőknek. Ebben a hónapban két alka­lommal 15-én és 19-én lesz ilyen, diak.épekkel és rajzfil­mekkel illusztrált előadás a klubban. Az ifjúsági klubon belül számos programot rendeznek az itt működő városi Ifjú Gárda klub tagjai számára, így például ismeretterjesztő előadásokat és diszkót No­vemberben újjászervezik a „nyolcadikosok klubját”, amelynek az a célja, hogy az utolsó éves általános iskolai tanulókkal megismertessék a művelődési központ életét, ér­deklődésüknek megfelelő kul­turális színteret biztosítsanak számukra az iskolán kívüli művelődéshez. Ide az intéz­ménnyel szocialista szerződés­ben álló Petőfi Általános Is­kolán kívül a Gagarin Álta­lános Iskolából várják a gye­rekeket a játékos délutánok­ra és diákdiszkókna. Az ifjúsági klub 1932. évi tervei is formát öltenek, A klubvezetés terveiben számos új program megvalósítására vonatkozó elképzelés szerepel. Az év hátralevő időszakában ezeket a fiatalokkal is egyez­tetik, s a klub tagságának tetsző ötleteket a végleges tervbe fogyják a jövő évi megvalósításra. Kedveltek a szakkörök Szügyben Űtonjárva amikor, arról hall az ember, hogy a település lakossága szívesen látogatja a klubfoglalkozásokat, szakkö­ri összejöveteleket, mindig megkérdezi .miért, s a vála­szokat hallván csöppet sem csodálkozik. A barátság, a szakkör és a klub mindig azonos, vagy egészen hasonló érdeklődésű emberek között alakul ki, azok érintkezési formája, olyan lehetőség, mely az egyéneknek „szár­nyakat” ad, közösségteremtő erő. A művelődő közösségek — ahol sikerül a szerveződés elveit megtartani — a kollek­tív művelődés és szórakozás kedvelt formái, melyek érde­mesek a jövőbeni fejlesztés­re. Szügyben járva is így ta­pasztalható. A csaknem 1300 lakosnak főleg a fiataljabbjai élnek a kiscsoportok nyúj­totta gazdagító lehetőségek­kel. A helyi művelődési ház kebelében több mint tíz szak­kör és klub működik, egy ré­sze az általános iskola konk­rét támogatásával. Az oktatá­si intézmény vezetője elmon­dotta, hogy a művelődési ház gyermekeik számára vonzó le­hetőségeket biztosít, s a tan­testület tagjai igyekszenek a közművelődési célok megva­lósításának segítésében. Az iskolai énekkar több olyan rendezvényen is részt vesz, melyet más szervek rendez- nek. A működő kiscsoportok sorában népszerű az ifjúsági >s nyugdíjasklub, a pajtások klubja, rendszeresen szerve­zett, kötött programokkal. Ä gyerekek vonzódnak a zon­goraoktatáshoz, mely szakkö­ri keretekben folyik, az irodal­mi színpad, a fotószakkör te­vékenységéhez. S nemrégiben sikerült megszervezni a nyelv­tanfolyamot is — német nyelvből. A működő közösségek meg­levő igények alapján szerve­ződnek — mondotta a szügyi művelődési ház igazgatója —, ezért számuk és formájuk ál­landóan változik, Egy-egy kö­zösség, ha befejezi munkáját valamilyen ok miatt, a má­sik újra szerveződik, mindig a jelenlegi kívánság, a tár­sadalmi követelmény alapján. még visszafogott, biztonsági já­tékot mutatott. A Michael Haydn Divertimento műsorra- tűzése nyilván nekünk, ma­gyaroknak is szólt, hisz a szer­ző — a nagy Josef Haydn test­vére — huzamos ideig dolgo­zott Magyarországon. Szép. muzikális előadással szólaltat­ták meg az intim hangulatú darabot. Walter Bergmann a grazi operaház koncertmesterének —, aki egyben zeneszerző is — Kis vidám szvitjével folytat­ták a műsort. A mű — bár pár éve született — inkább postromantikusnak tetszett, mint mai kompozíciónak. Csu­pán az első és második tétel­ben találtunk némi utalást a modernebb zenei nyelv irá­nyára. Előadásuk viszont han­gulatos és jól megformált volt, az előadók végül is elfogad­tatták a közönséggel a dara­bot. Szünet után elmélyült Ko- dáiy-interpretációt hallgatha­tott a szép számú közönség. Kodály Zoltán kamarazene­műveit elég ritkán tűzik mű­sorra az előadók, a két hege­dűre és brácsára írt Intermez­zo is a felfedezés erejével ha­tott. És, hogy az előttünk álló Kodály-centenáriumi év fel­hívja a szerző teljes életmű­vére a figyelmünket, arra ez az igen szép előadás is hatá­sos volt. Kétségtelen, hogy az oszt­rák muzsikusok a nagy bécsi klasszikusnak, Beethovennek a műveihez állnak legközelebb. Ezt a hangverseny zárószáma­ként előadott D-dúr triója is bizonyította. A minden ízében kidolgozott előadást a közön­ség is nagy tapssal jutalmazta. A három grazi muzsikus, Ernst Friessnigg (hegedű), Hans Gutmeyr (brácsa) és Vin­ce Csonka (gordonka) sikeres bemutatkozást könyvelhet el magának. A múzeumi hangversenyek sorában a zenés vasárnap dél- előttök lassan hozzátartoznak Salgótarján életéhez. Legutóbb balassagyarmatiak vendég­szerepeitek a hónap utolsó va- samapjaru ^ Először a szövetkezeti ve­gyes kar énekelt. Jó hangula­tot teremtettek Purcell ismert kánonjával (Sárga levél) szin­te a közönség is vrtük dúd«lta a dalt, akár közös produkció is kerekedhetett volna a nyi­tó műsorszámból. Műsorukból még az Udvardy—Jobbágy: Májusi hózápor című művet keli kiemelni és a vidám hangvételű Fábrez: Sevillai bolerót, melyek a közönség körében nagy tetszést arattak. A programot nagyon jól egészítette ki a balassagyar­mati Rózsavölgyi Márk Zene­iskola zenekara, melyben ta­nárok és tanulók együtt mu­zsikálva bizonyították a város zenei, zenekari életének iz­mosodását. Rameau Tánc­szvitje, Brodszky Verbunkos muzsikája és Bartók—Weiner Gyermekeknek című soroza­ta előadásával ez az együttes is méltó sikert aratott, mely­ben megérdemelten osztozott a két együttes vezetője. Em­ber Csaba és Réti Zoltán. Mint arról annak idején be­számoltunk, a salgótarjáni ze­neiskola hangversenytermé­ben tavasszal felállított orgo­na avatására több zeneszerzőt felkértek új orgonaművek írá­sára, melyeket az avató hang­versenyen be is mutattak. Ezek közül Lisznyai Szabó Gá­bor orgonaszonátája már több ízben elhangzott különböző or­gonahangversenyeken. Nem­rég értesültünk arról, hogy Koloss István nagy sikerrel be­mutatott Orgonaversenyét november 13-án a Zeneakadé­mia hangversenytermében is bemutatják. A szólista ezúttal is Virágh Endre lesz, aki a salgótarjáni orgonát tervezte és a bemutatott műveket elő­adta. A közreműködő budapes­ti MÁV szimfonikusok zene­karát Margittay Sándor ve­zényli, aki épp az elmúlt he­tekben koncertezett városunk­ban. Ezzel tehát mindkét, Salgó­tarján számára komponált ze­nemű bekerült a zenei élet vérkeringésébe. November 9-én, hétfőn este 6 órától a November 7. Filmszínházban BURNS: VIDÁM KOLDUSOK .f (zenés pódium játék) Előadják: BENKÖ PÉTER. ZSURZS KATI, MIKÓ ISTVÁN és WALLA ERVIN gitárművész. A pódiumjáték után bemutatásra kerül A koppányi aga testamentuma című 1967-ben készült színes magyar kalandfilm. ' Rendezte: ZSURZS ÉVA. Főszereplők: BENKÖ PÉTER, Tolnay Klar.. Bessenyei Ferenc, Várhegyi Teréz, Bodrogi Gyula. Jegyek — 10,— Ft-os egységáron — elővételben is kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom