Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Tíz éve a tanácsokért is Ahol szenet t Ha tehetné, még az égbolt is feketében ragyogna ezen a vidéken. Errefelé a gyümölcsfának gödröt ásó emberre] is könnyen megeshet, hogy föld helyett szenet hány ki a mélyedésből. Mezsdurecsenszk, a tajga szélén a Szovjetunió kincsesbányája, a csillogó ■zénvagyon termőföldje. Szergejenko Andrej Nyiko- lajevics a Szovjetunió legnagyobb bányájának termelési mielőbb betöltsük. A mostaninál hatékonyabb gépeket vásárolunk, s jobb kihasználással, tökéletesebb karbantartó munkával szigorúbban meg is dolgoztatjuk őket. Az ez idő szerint mért gépkihasználási értékekkel nem vagyunk elégedettek, bár azt is tudomásul kell vennünk, hogy a mi viszonyaink közt gyorsabban öregszenek az alkatrészek. Fralov, a brigádvezető és fiatal munkatársa. Ügyfeleink szolgálatában interiú Zsidai Lászlóval, az OTP megyei igazgatóiával A takarékossági világnap alkalmából felkerestük Zsidai Lászlót, az OTP megyei igazgatóját, hogy helyzetképet kapjunk tóle az igazgatóság tevékenységéről a népgazdaság és a lakosság javára végzett mun kájáról. igazgatóhelyettese A fekete arany kitermelését bemutató szavai akár dicsekvésnek is be- illenének, csakhát ezek itt mind tények. Valósághű szám az. hogy 8300 kalóriás szenet ad a tajgával határos föld, s a szénkincs felszínre hozatala még legalább hetven évre elegendő munkát nyújt a környék bányászainak. Most napi húszezer tonnát küldenek fel a szállítószalagokkal, de még ebben az ötéves tervben 25 ezer tonnára akarják a porciót emelni. — Napi ötezer tonnás többlet nem csekély kívánság. Reális lehetőségek táplálják a reményt? Alekszandr Jevdokimovics Jevtusenki főmérnökhelyettes kész a válasszal, hiszen ezerszer meghányták, vetették már maguk közt is a megvalósítás útját-módját — A kutatások szerint 17 rétegben helyezkedik el nálunk a szén, s ma még csak hat rétegben dolgozunk — mondja a határozott fiatalember — Hatalmas tartalékunk már magában is biztosíték, de nemcsak erre alapozunk. Több száz embert tudnánk még foglalkoztatni, s azon vagyunk hogy az üres helyeket Az ember sohasem telhet el saját sikereivel. Ez magyarázza a mezsdurecsenszki bányászok elégedetlenségét is: az elérhetőhöz mérik magukat, nem pedig a megtett utat emlegetik föl mértékül. Az országban egy átlagos viszonyok között dolgozó bánya teljesítménye napi tízezer tonna szón, s itt már most a dupláját adják. De lehet még többet is, jobban is. S, amíg a munkásember akarata ilyen tágas teret kap. addig itt nyugodt pihenésnek helye nincs. E magahajtó energia legszebb példáját idén a Fralov brigád mutatta meg Mezsdu- reesenszkben. A hetventagú vájárcsapat január elsejétől szeptember közepéig 800 ezer tonna szenet küldött a felszínre, ami még ebben a gazdag bányában is a figyelem központjába állította a kollektívát. Odalenn, a csaknem háromszáz méteres, sötét mélyben szokatlan csönd és meglepően tiszta levegő fogad. A magyarázat egyszerű: a Fra- lov-csapat éppen javítja a szénmaró gépet, így hát az nem kavarja a szénport, nem tölti be az aknát hatalmas zajával S bár a hírneves bányászt fényképen már láttuk, idelenn meg nem ismernénk. Hiába, bánya ez, nem patika. Arcán egyedül a szerény, kisfiús mosoly ismerős. Sikerük minden titkát az okos masinákra hárítja. — Azért mégsem egyedül a gép dicsősége, hogy ez a brigád az ország első háromnégy csapata közé verekedte föl magát ... A kétkedő ellenkezés sem hozza zavarba a jó negyvenes, megtermett férfit: — Nézze, mi itt a bánya megnyitása óta együtt dolgozunk. Ismerjük egymás minden sóhajtását, rezdülését, értünk szavak nélkül is. Tudja, az összetartás a föld mélyében a bányász legnagyobb vagyona. Hozza már magával a többit is: a szorgalmat, a fegyelmet, a kitartást. Más meg, jószerivel ehhez a nyolc- százezer tonnához nem is kellett. Arról meg már a bánya gondoskodik, hogy hűséges munkásai ne szenvedjenek hiányt semmiben. A legjobb eredményt felmutatók 6—700 rubelt visznek haza havonta, de nem egyedül a, jó kereset az, ami őket a bányához köti. Üdűlőbázist, sportpályákat építenek a munkásoknak. Lassan már végső formáját kapja az a 320 ágyas szanatórium, ami szintén a szén munkásait fogadja, gyógyítja majd. Saját, s nem is akármilyen kultúrházat tart fenn a bánya — egészen új még, a festéstől illatozik. A fürdő után kimelegedett emberek föld alatti folyosón jutnak el a helyi érdekű vasúthoz és a buszhoz, meg ne fázzanak. A bányától 14 kilométernyire levő városban pedig egyre- másra kapnák korszerű, szép otthont a munkások, mérnökök. Igaz, áll még a bánya környéki faházas település is, de ma már inkább üdülőövezet, mint lakótelep. A régi otthonok hétvégi házak gyanánt működnek, körülöttük virágzó udvarok, ahogy errefelé mondják: Micsurin-kertek. A Tom folyó meredek partján síugró, sílefutó pálya a dácsákhoz közel. Az erdők az ősz ezer színében pompáznak, csak a fenyők tartják meg haragos zöldjüket. Térdig a vízben állva alkalmi horgászok próbálkoznak szerencséjükkel. gyönyörű ez a vidék. Szépségét a természet, kincsét a szén adja. Szendi Márta Az ipar technikai fejlődésének széles körű kibontakozására Magyarországon a XIX. század utolsó évtizedétől kezdve került sor. Ennek során a századfordulóra a bányák műszaki berendezései is modernizálódtak, a gőzgépek mellett már megjelent a villamos energia felhasználása is. A nógrádi szénmedencében ez a folyamat élég korán megkezdődött, hiszen az 1867- ben vasúthoz jutott salgótarjáni szénmedence ezzel az egyik legfontosabb bányavidékké vált. A barnaszén-lelőhelyek feltárása és kiaknázása is nagyobb lendületet vett. A gépesítés elsősorban a külszíni szállításokra terjedt ki, a lóvontatást hamarosan gőzmozdonyszállítás váltotta fel. 1871—72-ben megépült a 8 kilométer hosszú Salgótarján —zagyva! keskeny nyomtávú — Kezdjük talán az általános elemzéssel. Melyek a takarék- pénztár előtt álló legfontosabb feladatok? — Az Országos Takarék- pénztár tevékenységében a népgazdasági célok, a betét- elhelyezések szorgalmazását, a hitelkeretek betartását, a hiteligények differenciált elbírálását, a valuta-deviza bevétel fokozását és a totó-lottó szelvény értékesítését kívánják meg. A népgazdasági terv előirányzataiból kitűnik, hogy feladatainkat nehezebb feltételek között kell megvalósítanunk, mint a korábbi években, s ez szigorú követelményeket támaszt a takarékpénztárral szemben. A VI. ötéves terv első esztendejében lakossági és tanácsi banktevékenységünkre, pénzügyi szolgáltatásaink bővítésére, ügyviteli munkánk gyorsítására, kulturáltabbá tételére kívánunk fokozott gondot fordítani. Ennek kapcsán néhány konstrukció továbbfejlesztésére, új üzletági tevékenység bevezetésére is sor kerül. Ezekről talán szóljunk később. — Hogyan alakult a lafcosságt betétállomány? — A Nógrád megyeiek betétállománya szeptember végén meghaladta a 2 milliárd 820 ezer forintot A takarék- pénztáraknál elhelyezett állomány 78 millió, a postai 47 millió és a takarékszövetkezeti betétek pedig valamivel több mint 25 millió emelkedést mutatnak szeptember 30-ig. Jelentős eredményeket értünk el az ifjúsági betétekkel, az idén bevezetett kedvezőbb feltételek hatására. A kezelt állomány több minikét és fél ezerrel növekedett, s így jelenleg közel 16 ezer fiatalnak segítünk takarékoskodni. Az iskolai takarékbetét-értékesítés eredményeként az elmúlt tanév végén tanulóink betéte 7 millióra rúgott, ebből 1 diákra több mint 200 forint jut. Ezzel az eredménnyel megyénk — mint hosszú évek óta — idén is első lett az országban. Több mint négy és fél ezer átutalási betétszámlát vezetünk, nagymértékben elősegítve a lakosság elszámolását a szolgáltató szervek irányában. Jelenleg a két városban, valamint Nagybátonyban és Pásztón nyújtjuk ezt a szolgáltatást. vasút. A gőzzel hajtott mozdonyokat pedig a villamos hajtásúak szorították ki fokozatosan, vagy három évtized múltán. Ezt az új technikát először az országban a megye második nagy bányavállalata az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Ipar- vállalat Kt. állította a bányai szállítás szolgálatába. A társaság megalakulásakor (1881) a tulajdonába került és a szétszórtan fekvő kis bá- nyaválallatok nem voltak technikailag felszerelve és kellőképpen feltárva, s ezért az első évek az átvett szénterület szakszerű feltárásával és a bányák műszaki fejlesztésével teltek el. A társulat gyors egymás útónban a nagy termelőképességű aknák egész sorozatát alkotta, ennek során került sor az Angol—Magyar Banktól megvásárolt Mizserfa környékén levő csibaji bányák — melyek kibúvásokra telepí— S mennyi kölcsönt, hitelt folyósítottak az idén? — Kezdeném talán az építési kölcsönökkel. Ezerháromszázharminchat ügyfelünk számára 158 millió forintot folyósítottunk. Ebből kifejezetten új csaiádiház-építésre 662 családnak 118 millió forintot adtunk. Az idén 473 hitelünkkel támogatott családi ház készült el és több mint 1100 építése van folyamatban. 1270 személynek közel 15 milliót kölcsönöztünk mezőgazdasági célokra, 8780 ügyfelünknek 57 millió forint személyi hitelt adtunk és 7500 nógrádinak több mint 122 millió forint értékű áru vásárlásához 90 millió forint összegű kedvezményt. Ezen belül 926 családalapító házaspárt segítettünk 26 millió forint összegű kedvezményes hitellel. — Ismertesse röviden a saját lakásépítő-akciójukat. — A legfőbb számok: az idén 236 társasházi lakás építését kezdtük meg. 148 készült el, 654 építése folyik. Az új lakások közül 125-öt már eladtunk, 27,6 millió forintos kölcsönt folyósítva a vevőknek. Üdvösnek tartjuk, hogy növekszik az újraértékesített lakások száma, ami arra utal, hogy az igényeknek megfelelő otthonok kialakítása, a lakáscserék folyamata megélénkült Az idén 55 visszavásárolt lakást adtunk el újra, s ehhez 7,4 millió forint kölcsönt nyújtottunk. — Ejtene néhány szót az állami szerencsejátékokról? — Megyénkben ezek népszerűségét jelzi, hogy 1000 lakosra eső heti szelvényértékesítésünk 12—14 százalékkal az országos vidéki átlag fölött mozog. Az V. ötéves tervben több mint 68 és fél millió szelvényt értékesítettünk. A VI. ötéves tervben évi 5 százalékos növekedést terveztünk. Az idei szelvényeladási irányszámunk százezer híján 12 millió szelvény. Ezt időarányosan szeptember végéig 103,2 százalékra teljesítettük. — Az Idei esztendő egyben évforduló az OTP életében. 1971-ben a tanácsok hatáskörének, önkormányzati jellegének növelése során átvették a Magyar Nemzeti Banktól és a Magyar Beruházási Banktól a tanácsi pénzforgalom kezelését, tehát a tanácsok bankja is lett az OTP. tett tárók voltak — fejlesztésére is. A tárók szénvagyonának gyors kimerülése után kezdték el az aknák mélyítését a mélyebben fekvő széntelepek kitermelésére. A mizserfai kerület legjelentősebb aknája a János-akna volt, amelyet 1887—89-ben mélyítetek. A 123 méter mély aknából kitermelt szenet kezdetben itt is lovakkal vontatott csillékben szállították a mizserfai rakodóra. A termelés emelkedése a szállítás fejlesztését követelte. Ennek során került átadásra 1892. szeptember 26-án a Ganz és Tsa cég által készített két kilométer hosszúságú, 62 centiméteres vágányszélességű mizserfai—csibaji. villamos bányavasút. A vasút János-aknát kötötte össze a mizserfai rakodóval. A vontatást végző 6 LE-s villamos mozdony kétezer kilogramm súlyú, magassága 1400 — Hogyan értékelhető az el múlt tíz esztendő? — A tanácsi pénzeszközül egységes takarékpénztári ke zelése megkönnyíti a tanácsol számára a pénzügyi helyze figyelemmel kísérését, átte kinthetőbbé teszi a pénzfor galmat, segít a költségvetés é a fejlesztési alap kölcsönös át tekintésében. A cél, hogy számlák kezelése a helyi ön kormányzati egységekhez leg közelebb álló fiókoknál tör ténjék, csak fokozatosan 1974 ig volt elérhető. Végső sorol megyei szinten a költségveté előirányzata tíz év alatt meg háromszorozódott. Az idéi 1,8 milliárd. Az OTP, a taná csők pénzügyének intézése so rán nagy figyelmet fordít ar ra, hogy aktív szerepet vál Ialjon a beruházási feszültsé gek csökkentésében, ezzel i hozzájárulva a népgazdaság célkitűzések megvalósításához A továbbiakban gyors és ru galmas ügyintézéssel, jelző szolgálatunk megerősítésévé! az átmeneti fizetési nehézsé gek előrejelzésével és áthidalásával szeretnénk segíteni i tanácsok gazdálkodását. A ta nácsi önkormányzati gazdái kodás fejlődésével lépést kel tartanunk szervezetileg, szem- léletileg és szakmai felké szültség tekintetében is. — Mindezeken Ml melyei •zofc a legfontosabb feladatok amelyek a takarékpéazt* előtt állnak? — Csak néhányat emelnél ki az előttünk álló száma feladat közül. Mindenekelőt az ötnapos munkahétre val< áttérés kétoldalú feladatot jelent. Egyrészt meg kell teremtenünk a lehetőséget sajá dolgozóink számára, másrész — és ez a fontosabb — fé kell készülnünk az országos változások hatására alakult ügyféligények kielégítésére Ugyancsak külön kiemelést érdemel a változó konstrukciói közül az átutalási betét iger jelentős átformálása (munkabér-átutalás, csekkfizetési forgalom), az ifjúsági betét és takaréklevél feltételeinek módosítása, a kommunális kötvény kísérleti bevezetése, s lehetne még folytatni a feladatok sorát. Ugyancsak egyre több erőt igényel a valuta-deviza forgalom is. Elsősorban s rétsági, balassagyarmati éí salgótarjáni fiókunk olykor jelentős igénybevételnek van kitéve. Mindent Összevetve úgy érzem az idei év nem ad okot panaszra. Eredményeink legtöbbje túl is szárnyalja terveinket — fejezte be a beszélgetést Zsidai László megyei igazgató. milliméter, szélessége 105( milliméter volt. A 18—20, egyenként 1200 súlyú csillékből álló szerelvény egy 2—6,5 százalék nulla esésű két alagúttal ellátott pályán haladt. A 330 voltos kettős föld feletti vezeték az alagútban 1700 milliméter, a szabadban . 300C milliméter magasságban voll a vágányok felett kifeszítve. Az egyenáramú dinamó hajtását egy 49 LE-s gőzgép végezte. A századfordulón mái két saját villamos mozdony végezte a szénszállítást. A sikeren felbuzdulva építették ezek után a különböző bányakerületekben — a szállítás érdekében — az egymástól független villamos erőtelepeket, míg végül az 1912-ben megépült vízválasztói erőmű tette lehetővé a villamos vontatás gyors elterjedését a szénmedencében. — szf — 4 NÓGRÁD — 1981. november 1., vasárnap Gáspár Imre Az első villamos vontatású bányavasút
