Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
Hátrányos helyzetben ünnepi képes P"^Bwgmon: &etem ™ Tengernyi türelem — apró sikerek Baglyasalján ,r „egy Újszülöttnek minden vicc új — mondja a szakállas viccek olvasására ösztönző mottó. Bár korántsem viccről van szó és az érintettek sem „újszülöttek”, úgy érzem, tudat alatt gondoltaik erre a mottóra a baglyasaljai általános iskolában. Mert bármennyire szakállas téma a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekkel való törődés, nem volt felesleges mintegy tíz év után újra visszatérni e fogalmak értelmezésére, a tennivalók felmérésére Hiszen az eltelt évek alatt 3—4 ember kivételével kicserélődött a tantestület, jöttek a fiatalok. Sokan mondják, a főiskola keveset tud adni a gyakorlathoz, az első időszak tanulóidőnek számít a pályán, a gyerekeket legjobban szeretőknek is. Hát még ha egy ilyen iskola mélyvízébe kerülnének ! Hogy milyen is? A 215 tanuló közül 115 hátrányos helyzetű, 21 veszélyeztetett. Itt tanulnak a hétközi diákotthon kis lakói is. Johano- vics Ferenc igazgató már hosszú évek óta nap mint nap találkozik az ebből fakadó gondokkal. Régebbi beszélgetéseinkre is visszagondolva, meggyőződésem, hogy elkötelezetten, hittel törekszik olyan tantestületi egységet kialakítani, melyben a nevelés e területei sem sikkadnak el. — A fiatal kollégákkal beszélgetve, óralátogatások után nemegyszer tapasztaltam, van bennük égy jó adag bizonytalanság — ki is a hátrányos helyzetű, mit tehetnének értük. Ezért tűztük napirendre az őszi nevelési értekezletünkön ezt a témát — segítséget adhat a munkában, előkészíti a tavaszi tanácskozást, amikor az ifjúságvédelmi feladatokról lesz szó. Felelevenítettük a korábban született határozatainkat, magyarán a megjelölt legfontosabb szervezési és pedagógiai feladatokat — Milyen okok alakítanak ki hátrányos helyzetet, veszélyeztetettséget? A közvéleményben eléggé elterjedt, bogy nagyrészt a cigánykérdéssel azonosítják. — ami féligazság, Nákmk 55 cigánygyermek van most az iskolában — nem mindegyikük hátrányos helyzetű! Még olyanokról is tudunk, akiknek külön szobájuk van, a szülők között egyre többen érdeklődnek a gyermekük előmenetele, magatartása, iskolai munkája iránt, kérik tanácsunkat a nevelésben. Tíz családnál egyáltalán nincs probléma — igaz, a többiek között vannak „nehéz esetek”. Az okokra rátérve: első a gyerek személyiségében van, ha fizikai, szellemi gyengeség, gátdtság, beszédhiba nehezíti a tanulást, az iskolai életbe való beilleszkedést. Széles skálája van a családi okoknak: rendezetlen viszonyok, alkoholizmus, brutális bánásmód, rossz lakáshelyzet, a szülők esetleges fogyatékossága. Hátrányos helyzetet teremthet, veszélyeztető tényező a túlzott kényeztetés is! A környezeti okok között leginkább a rossz társaságot, a negatív baráti, haveri kapcsolatokat kell figyelembe venni. Egy példát hadd mondjak erre. Egyik alsósunk hétfőnként sorozatosan fáradtan, kiadatlanul jött be, élszundított az órákon. Kiderült, hogy hét végeken vidékre jár zenélni — a szülei tudtával! Beszélgetésünk közben az igazgatói szoba nyitott ajtaján beszűrődik a zsivaj a nevelőiből, röpke tapasztalatcserék, viták folynak. Az ügyeletes tanár Básti Béláné — éppen ő az az osztályfőnök, aki a legtöbb problémával küszködik szeptember óta. — Ötödikesek. Ez már sokat mond, nem könnyű az alsóból felsőbe való váltás. Sok a diákotthonos az osztályunkban — az otthon a legjobb akarattal is csak tompítani tudja, enyhíti a hátrányt, de nem szünteti meg. Különösen, akinél halmozottan jelentkezik. Az egyik fiú már személyi igazolvánnyal rendelkezik, 14 éves. Súlyos személyiségzavarai vannak, családi környezete sem segíti. Inkább súlyosbítja helyzetét Tudom, mennyi mindent megtesznek a nevelők az otthonos gyerekek foglalkoztatása, energiák lekötése érdekében. De gyakran egy hét vége lerombolja az egészet — hazamennek és felzaklatva jönnek vissza, a hét közepéig szinte „használhatatlanok”. Egy részükre egyfajta belülről fakadó agresszivitás jellemző. — Jő, vagy közepes szellemi képességűeknél is előfordulhat gyenge teljesítmény a hátrányos helyzet miatt Mit tudnak tenni a pedagógusok annak érdekében, hogy az oktatás-nevelés egységében ezt is figyelembe vegyék? — A legtöbbet az jelenti, hogy nem akarunk elmenni a problémák mellett. Megbeszéljük a tapasztalatainkat jelzünk egymásnak. Osztályfőnök és szaktanár csak együtt tud eredményt elérni. Néha szinte kilátástalan, arra gondolunk, legjobb lenne meghátrálni, de jönnek eredmények is. Micsoda öröm amikor hozzánkfut a gyerek: javítottam, dicséretet kaptam! Pedig már-már reménytelen eset volt . . . Mindennaposak a tanáriban az ebéd utáni spontán munkaértekezletek — ilyenkor mindenki elmondja, ő hogy csinálja, mit vett észre, a fiatalok munkáját is igyekszünk segíteni. Tengernyi türelem, kitartás kell, hogy ne adja fel az ember... VÉGE A SZÜNETNEK. Az igazgatónak még egy igen fontos kérdést felteszek: nji- lyen feladatokat jelöltek meg a hátrányos helyzetűek nevelésében ? A szervezési és a pedagógiai feladatok sajátos módon összefonódnak. Mert a személyiség minél jobb megismerése, a korrepetálásra javasoltak kiszűrése, a napközis szervezés, a szabad idő kihasználásának programjai éppúgy a nevelés részei, mint például a goodolkodásfejlesz- tés, a készségek pótlása, a helyes pályairányítás. Ez az összefonódás a diákotthon és az iskola, a nevelés és az oktatás terén is jellemzi a bag- lyasaljad iskolát Emiatt lehet optimista az újságíró: hanem is mindenható a pedagógia, tehet valamit ezekért a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekekért. G. Kiss Magdolna levelezőlapok Az év végi ünnepek, a karácsony és az új év közeledtével hagyományosan megnövekszik az érdeklődés, többi között, a képes levelezőlapok iránt. Az utóbbi években ezek választéka és kivitelük minősége örvendetesen növekszik. A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata — a hagyományoknak megfelelően — ez évben is nagy választékot hoz forgalomba karácsonyi és újévi képes levelezőlapokat. Ebben az évben 22 millió 736, ezer hagyományos karácsonyi képeslap jelenik meg az ünnepekre 129 témában. Ezekből 53 téma újdonságnak számít Még a számoknál maradva, 3 millió 839 ezer új évi képes levelezőlap kerül forgalomba 55 témában, közülük 24-félét idén először vásárolhatnak meg az érdeklődők. Mindereken túl, 300 ezer különleges, hajtogatott képeslap jelenik meg, karácsonyi, illetve újévi szövegnyomással. A 18-féle reprezentatív képes levelezőlapból hatféle újdonság. Mind a hagyományos, mind pedig az újdonságnak számító lapok jó kivitelben készültek, ez az Offset Játékkártya Nyomdát dicséri. A hagyományos motívumokon túl magyar népi motívumok, illetve figurák, stilizált megfogalmazásban tűnnek föl a lapokon. A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata elegáns képes levelezőlapjain úgy látszik nem múlik majd az ünnepek öröme. Az egyik lapon olvasható régi jókívánság sem hiányzik a jövőre: Bort, búzát, békessége! Tv-hangverseny a Zeneakadémián Ismét megrendezi Tv-hangverseny a Zeneakadémián című sorozatát a Magyar Televízió. Az immár második alkalommal sorra kerülő koncertsorozat programjában Fe- rencsik János dirigálja a közreműködő zenekarokat és a szólistákat. A három estén át felcsendülő koncerteket a televízió élőben közvetíti, illetve munkatársai videoszalagra rögzítik, s későbbi időpontban mutatják be a képernyőn. A nyitó hangversenyen — december 11-én — Csajkovszkij V. és Schubert V. szimfóniáját a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara tolmácsolja. Tíz nappal később Beethoven IX. szimfóniájának dallamai töltik be a Zeneakadémia nagytermét A koncerten készülő felvételt — amelyben Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Sólyom- Nagy Sándor, valamint a Magyar Rádió szimfonikus zenekara működik közre — karácsony este tűzi műsorára a televízió. Január első hétfőjén Takács Klára és a Magyar Állami Hangverseny- zenekar koncertezik a Zeneakadémián. Műsorukon Mendelssohn, Mahler és Schubert egy-egy műve szerepel. A hangversenysorozatra bérletet adnak. Különös előadás Münchenben Glinka emlékezete Szmolenszkben (KözépCroszország), Mihail Glirika, a XIX. századi orosz zeneszerző szülőföldjén befejeződtek a róla elnevezett régi park felújítási munkálatai. Ennek során a szakemberek megőriztek az orosz parkművészet régi klasszikus formáit, ugyanekkor új kerítést húztak : márvánnyal burkolt alacsony beton mellvédeket, a fasorokat metszett kőlapokból kialakított mértani ornamentikával díszítették, gyönyörűen kiképezték a bejáratokat. A park közepén levő szökő- kúttól széles fasor vezet ahhoz a Glinka-emlékműhöz, amelyet 1885. május 20-án közpénzből emeltek. Különös előadásnak lehetett tanúja szerda este a müncheni állami operaház közönsége. Az operaház igazgatója az előadás kezdete előtt közölte a várakozó közönséggel: az Aida az napi előadásából ezúttal rendhagyó módon kimarad a templomi elenet, valamint a híres bevonulási induló. Az történt ugyanis, hogy alig néhány perccel a kezdés előtt az operaház kórusának képviselője közölte az igazgatóval, hogy az énekkar egyetlen tagja sem jelenik meg színpadon. A kórus ily módon kívánja támogatni az NSZK szakszervezeteit. amelyek több sazbad időt és hosszabb fizetett szabadságot követelnek. Az ügyet még kellemetlenebbé tette, hogy az előadás karmestere, a híres olasz dirigens, Gianfraco Masini lett volna, aki a kínos ügyről tudomást szerezve szintén lemondta a fellépést. A cserbenhagyott igazgató ezután bejelentette: aki akar, nyugodtan távozhat, a csonka előadásról, a jegyek árát természetesen visszatérítik. Nem volt könnyű dolga ezután Heinrich Bendemek, az operaház karmesterének, aki neves olasz kollégája helyett elvállalta a beugrást. Hangos füttykoncert fogadta, amikor fellépett a karmesteri dobogóra. A különös előadás végén a közönség mégis hálásnak és' elégedettnek bizonyult, s fütty helyett hosz- szan tartó tapssal köszönte meg a vállalkozó szellemű karmesternek, valamint a kórust nélkülöző énekeseknek a sajátos produkciót. Mepfi A televízió 2. programjának: ma 21.15 órakor kezdődő műsorához. Sok mindent olvashattunk már az elmúlt hetekben Szabó István Mephisto filmjéről. A televízió Társadalomtudományi körképének, a Szemlének mai vendégei mégis ennek a filmsikernek próbálnak nyomába szegődni. Arra a kérdésre keresik a választ, miképp kelthetett ilyen kivételes érdeklődést világszerte — harminchat esztendővel a fasizmus leverése után — a magyar filmrendező alkotása. Ez annál is érdekesebb kérdés, mert a cannes-i fesztivál díjnyertes filmje tulajdonképpen adaptáció: Klaus Mann 1936-os regényének felidolgozása. A film alapjául szolgáló könyv tehát egyáltalán nem új, bár hosszú évtizedeken keresztül nem jelent, nem jelenhetett meg a Német Szövetségi Köztársaságban. Ez utóbbi tény azonban még nem magyarázza a negyvenöt évvel későbbi újrafelfedezést. Már csak azért sem, mert a film, s a könyv idei zsebkönykiadá- sa előtt már készült egy színpadi változat, Ariane Mnouchkine renídezésében. De amíg a híres francia rendezőNÓGRÁD—1981. november 23., szombat T I Az intermezzo után Amerika Amerikai filmajánlatra vártam. Néhányan már érdeklődtek Hollywoodból. De csak szerződési ajánlatokról volt szó, nem konkrét filmajánlatokról. Nem speciális szerepet javasoltak, hanem olyan szerződést, mellyel több évre egy stúdióhoz kötöttem volna magamat. Mindent el kellett volna játszanom, amit mondanak. Ezt nem akartam, és ezért minden eddigi szerződési ajánlatot elutasítottam. Ekkor készültem gyermekem születésére is. Soha nem jutott volna eszembe, hogy a nyilvánosság csodálkozik azon, ha egy fiatal színésznőnek, aki boldog házasságban él, gyermeke születik. Nem vártam azt sem, hogy akadnak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a gvermek árt a színésznő karrierjének. Később nagyon meglepődtem, mikor Amerikában mindenki megdöbbent azon, hoev nekem gyermekem van. „Űristen, gyereke van” — kiáltották meglepetten a hollywoodi főnökök. „Nem szabad gyerekkel fényképeztetned magad, és az újságíróknak se említsd soha, hogy anya vagy.” Még a házasságom előtt, 1936- ban forgattam Svédországban az „Intermezzo”-! Egy háromszögtörténet volt, amelyben egy zongoraművésznőt játszottam, akit szenvedélyes kapcsolat fűz egy nős he- gedűművésriiez. Amikor a svéd változatot 1937- ben amerikai felirattal bemutatták az Egyesült Államokban. ezt írta a Los Angeles-! „Daily News” a fősreíreplőnőről: „Nemcsak szép, lami Hollywoodban egyáltalán nem különlegesség, de megvan az a ritka képessége, hogy meggyőzzön egyszerűségével. Megvan hozzá az adottsága, hogy nemzetközi sztár legyen, a hollywoodi producernek meg kellene próbálni Amerikába hozni.” Nem tudom, hogy a későbbi producerem, David O. Selznik olvasta-e azt a kritikát, de volt egy figyelmes munkatársnője, Kay Brown, aki a New York-i irodáját vezette. Ö állandóan figyelemmel kísérte a külföldi filmeket, hogy anyagot találjon Selzniknek, aki megfilmesítheti ezeket az amerikai piac számára. Látta az „Intermezzó”-t, el volt ragadtatva, írt Selzniknek, és azt tanácsolta, készítse el az amerikai változatot. Selznik táviratozott neki, hogy kössön velem szerződést, és hozzon Amerikába. Borzalmas hóviharban repült itáy Brown egy ügyvéd kíséretében Stockholmba. Ami ezután történt, azt jobb. ha őtőle olvassuk: „Ingriddel és a fériével.' Petterrel a lakásukon találkoztunk, és elkészítettük a szerződést. Ingrid egy szót sem szólt. Egy fotelban ült, és ruhát horgolt a gyermekének. Ránéztem Ingridre, aki egyáltalán nem törődött a szerződéssel. hanem a' horgolással volt elfoglalva, és azt gondoltam: Ki tudja, jó-e neki. ha kiemelem a környezetéből. Olyan nagyon otthon volt ott, hogy egyszerre lelkiismeret- furdalásom támad! amiért Amerikába akarom teiBpí- teni...” Következik: T2. Egy idegen világban. u isto álarc nő számára a Klaus Mann könyv csak alkalom volt a francia újbaloldal árulásának, hatalommal való lepaktá- lásának bemutatására, Szabó a mű eredeti értelmezéséhez tért vissza: a német értelmiség és a fasizmus viszonyának ábrázolásához. Mondhat-e újat egyáltalán erről a témáról egy magyar rendező? Mint ez a fűm NSZK-beli visszhangja mutatja: igen. Nemcsak azért, mert a könyv s a belőle készült film főhősének modellje az egyik legnagyobb német színész volt, nemcsak Gustaf Gründgens személyes varázsa vonzza a német közönséget. Tudomásul kell vennünk — hiszen már a Holocaoust sikere, vitája is ezt mutatta —, hogy a háború óta újabb és újabb német nemzedékek nőttek fel, akiknek érdeklődése múltjuk e legs tegyen teljesebb, legszomorúbb fejezete iránt szinte kiapadhatatlan. Ügy tűnik, sem őket, sem az idősebbeket nem elégítette ki a fasizmus rámtetteit leleplező műalkotások háború utáni áradata, de a náci uralom rehabilitálását célzó könyvek, filmek legutóbbi években tapasztalható dömpingje sem. Annál is inkább, mert a fasizmus és a kultúra, a fasizmus és ' A Nógrád megyei Levéltár a legkülönbözőbb szervek, vállalatok iratait gyűjti össze, rendszerezve raktározza és hozzáférhetővé teszi. Tudományos és igazgatási adatokkal kutatóknak áll rendelkezésére, de közművelődési funkciót is ellát, forráskiadványokkal imertetve meg az olvasókat, s történelmi tapasztalatokat rögzítve és közreadva. A közelmúltban újabb nagy munkába fogtak a „megye memóriájának” dolgozói. A megyei tanács összes iratanyagának átvétele és selejtezése jelentős energiát, időt kíván. Képünkön Bogdán Ti bőmé és Orosz Béláné a fondok — levéltári egységek — között történelmi dokumentumokat rendszerez. — kép: gyurkő — nélkül a gondolkodó ember viszonyáról nagyon sokat olvashattunk már, de a téma számos feldolgozása közül alig van olyan, amely ne egy-két unos-untalan ismétlődő sztereotípiára épülne. A náci kort leleplező szerzők leggyakoribb értelmezése szerint a fasiszta vezetők és az uralmukat támogató tőkés - klikk romlottsága, abberált- sága. gyengeelméjűsége .önmagában indokolja, és mir a hatalom megszületésekor sejteti az irtóztató végkifejletet. Ez az értelmezés, amely Visconti és Bergman filmjében éppúgy kísért, mint Klaus Mann regényében, nem magyarázza meg, miképp sikerült maroknyi fasiszta őrültnek milliókat terrorizálnia, több millió munkást és kispolgárt a baloldaltól elhódítania. Ha meg akarjuk érteni a fasizmus uralomra jutásának társadalom-lélektani háttéré! nem elégedhetünk meg ilyen és ehhez hasonló magyarázatokkal. Már csak azért sem, mert a korszak szemtanúi és az utókor ma már nem csak a történettudomány képviselőitő! de a szépirodalom és a művészetek művelőitől is árnyaltabb elemzést vár. Ugyanígy a fasizmus kultúrpolitikájának megértéséhez sem elegendő indok „az ■' ríel miség árulása”. Hiszen százak emigrációba kényszerítése, műveik indexre helyezése árán sem sikerült a német kultúrát, a haladó művészetet térdre kényszeríteni, s a fasiszta művészet sohasem vált szalonképessé a korabeli Európában. Az „új művészet” az igazi kultúra romjain, annak kiirtásával s csak' ritka esetben annak behódoltatásával született. Gustaf Gründgens is baloldaliként kezdte, és a könyv s a film éppen azt kutatja, miképp válhatott régi elvei megtagadójává, s a fasiszta kor színházművészetének egyik első emberévé. Róla. valamint a fasiszta kultúrpolitika célkitűzéseiről szól tehát a Szemle ma esti adása,' amelyben Pók Lajos irodalom- történész és Lackó Miklós történész Kovács Géza műsorvezető segítségével azoknak az emlékét is felidézi, akik a német értelmiség legjobbjai maradtak ezekben az években is. y. k.