Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

November 30. Schmidt és Reagan telefonbeszélgetése Reagan biztatónak nevezte a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokat Tárgyalások Genfben Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár még szerdán húszperces telefonbeszélge­tést folytatott Ronald Reagan amerikai elnökkel, amelynek során részletesen tájékoztatta a szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozó lefolyásáról és ered­ményéről — jelentette be csü­törtökön Lothar Ruehl nyu­gatnémet kormányszóvivő. Az amerikai elnök elége­dettségét fejezte ki a szovjet —nyugatnémet tárgyalások­kal kapcsolatban és azokat nagyon biztatónak nevezte. A kormányszóvivő közlése szerint az amerikai elnök a beszélgetés során ismét han­goztatta az Egyesült Államok tárgyalási készségét. Helmut Schmidt szombaton Hamburgban fogadja Paul Vitzét, a genfi szovjet—ame­Lengyelországban a politikai ellenfél az ipari körzetekben folytatott sztrájkok befejezé­se után most a mezőgazda­ságban és a diákság körében szervez különféle tiltakozó ak­ciókat — mutatott rá Stefan Olszowski, a Trybuna Ludu- nak adott nyilatkozatában. A LEMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára hangsúlyozta, hogy a falusi Szolidaritás akciói és a diá­kok sztrájkja révén bizonyos erők most a társadalomnak ezekben a köreiben akarják szélesíteni bázisukat. Külö­nösen károsak a felsőoktatá­si intézményekben és a lubli- ni középiskolákban szervezett Margaret Thatcher brit kor­mányfő elnökletével csütörtö­kön a londoni Lanca&ter-palo- tában megkezdődött a közös piaci állam- és kormányfőik ér­tekezlete, amelyen a tízek­nek a gazdasági közösség át­fogó reformjáról kellene dön­teni. Franciaországot Francois Mitterrand köztársasági el­nök, az NSZK-t Helmut Schmidt kancellár, Olaszor­szágot Giovanni Spadolini mi­niszterelnök képviseli. Először vesz részt közös piaci tanács­kozáson And reasz Papandreu, Görögország új szocialista mi­niszterelnöke. Belgiumot az ügyvezető kormány elnöke, Mark Eyskens képviseli és Dá­niát is a lemondófélben levő kormányfő, Anker Jörgensen személyében. A közös piacai költségvetési szerkezet átalakítását és ezen keresztül a nyugat-európai kö­zösség átfogó reformját célzó Egész Dél-Olaszországra ki­terjedő sztrájkot tartottak csü­törtökön az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség fel­hívására, hogy ráirányítsák a figyelmet az országrész súlyos problémáira. Luciano Lama fő­titkár Nápolyban mintegy 100 ezer ember előtt beszélt, akik rikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét, s őt is tájékoztatja Leonyid Brezsnyev bonni látogatásáról. ★ Reagan amerikai elnök tár­gyalási alapnak nevezte Leo­nyid Brezsnyev hétfőn Bonn­ban elhangzott javaslatát az új rakéták telepítésének be­fagyasztásáról és jelentős szá­mú szovjet európai rakéta egyoldalú kivonásáról. Az amerikai elnök az ABC tele­vízióban szerdán este sugár­zott interjújában ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz saját javaslatának, a „nullamegoldásnak” a meg­valósítására. (Az utóbbi az új amerikai nukleáris fegyverek nyugat­sztrájkok, mert az ifjúságot ezáltal tőle teljesen idegen célokra használják fel, olyan politikai harcra, amelynek ér­telmét és céljait a fiatalok tu­lajdonképpen nem is ismerik. A nemzeti egyetértési front­ról szólva a KB titkára meg­ismételte a párt álláspontját, hogy a frontban helye van minden, a népi Lengyelorszá­got szolgáló erőnek. A szo- cialistaellenes erők azonban mindent megtesznek e front létrejötte ellen. „Nem titkolom, hogy léte­zik alternatíva, az egyetértési fronttal szemben: nevezete­sen a konfrontáció. Ez utób­bit sem a párt, sem az ál­főbizottsági javaslat körül az eddigi előkészítő tanácskozá­sokon nem alakult ki egyet­értés. Az átfogó reform mellett a csúcsértekezleten megvitatják az NSZK és Olaszország indít­ványozta nyugat-európai kö­zösségi okmányt is, amely azt célozza, ohgy a tízek egyeztes­sék az eddiginél szorosabban külpolitikájukat, kiterjesztve az egyeztetést a biztonsági kérdésekre is. S végül megvi­tatják a kétnaposra tervezett tanácskozáson az időszerű nem­zetközi kérdéseket, elsősorban Leonyid Brezsnyev bonni lá­togatását és a közel-keleti hely­zetet. A tanácskozás előtt II. Er­zsébet királynő a Buckingham- palotában ebédre látta vendé­gül az állam- és kormányfőket és a külügyminisztereket. (MTI) főleg a földrengés sújtotta vi­dékekről érkeztek. Emlékezte­tett, hogy a szakszervezetek követelik mind a munkanélkü­liség felszámolását, mind a tűrhetetlenül elhanyagolt déli területek fejlesztését. Csütörtökön újabb sztrájkok voltak a vasutaknál is. európai telepítéséről való le­mondásért cserében a Szovjet­unió összes európai közepes hatótávolságú rakétájának egyoldalú leszerelését követe­li. Érintetlenül hagyná viszont az amerikai előretolt rend­szereket, valamint a brit és a francia stratégiai nukleáris erőket.) Reagan derűlátóan nyilat­kozott a hétfőn Genfben meg­nyíló szovjet—amerikai tár­gyalásokról. Arra a kérdésre, hogy akar-e csúcstalálkozót a szovjet ál­lamfővel, Reagan azt vála­szolta, hogy jelenleg nem; egy csúcsértekezletet gondosan elő kell készíteni annak sikere érdekében, nehogy a kezdeti reményeket nagy csalódások kövessék, hangoztatta. (MTI) lám, sem a társadalom nem kívánja, s csakis a reakciósok, az ellenforradalmárok készít­hetnek elő olyan provokáció­kat, amelyek célja a vérontás. A realizmus megköveteli, hogy ilyen eshetőséggel is szá­moljunk” — mondotta Ol­szowski, hozzátéve; senki se képzelje, hogy a szocializmust fel lehet számolni Lengyelor­szágban. Kazimierz Barcikowski, aki szintén a LEMP PB tagja, a KB titkára, a varsói egyetem pártszervezetének értekezle­tén rámutatott, hogy a párt­tagság egy része továbbra is passzív magatartást tanúsít Ez annál károsabb, mivel közben a politikai ellenfél az üzemekben nyomást gyakorol a munkásokra, a pártból való kilépésre agitálja őket, s arra törekszik, hogy az üzemi párt- biZQttságokat . kiszorítsa a munkahelyekről. Az alapszervezetek aktivi­tásának fokozását sürgette Hieronym Kubiak, a PB tag­ja, a KB titkára is, aki egy poznani nagyüzem pártszer­vezetének ülésén vett részt. Kubiak a gazdasági reformról szólva rámutatott, hogy a munkásönkormányzati szer­veknek a szocialista társada- lorn keretein belül kell ' mű­ködniük, s nem lehet megen­gedni, hogy az önigazgatás címszó alatt a vállalatok egy­fajta különálló „kiskirályság” szerepét játsszák. (MTI) Magyar felszólalás A gyarmati rendszer fel­számolásáról szóló nyilatko­zat megvalósításával foglal­kozó vitában az ENSZ-köz- gyűlés szerdai ülésén felszó­lalt dr. Somogyi Ferenc, ha­zánk állandó képviselőjé­nek helyettese. Megállapí­totta, hogy a dekolonizációs folyamat még nem fejeződött be s elítélte a Namíbiát ka­tonailag megszállva tartó, függetlenségének megadását, az ENSZ határozatai ellené­re is elutasító Dél-afrikai Köztársaságot. (Folytatás az 1. oldalról.) statisztikája is lényegesen romlott. De nem kizárólag a szigo­rúbb bejelentési kötelezett­ség ad a korábbinál rosszabb képet, a munkavédelmi hely­zet javításában ténylegesen is bizonyos visszaesés tapasz­talható, ez azt jelzi, hogy több a gondatlanság, helyenként la­zult az ellenőrzés. Ugyanak­kor a műszaki fejlődéssel, új technológiák alkalmazásával új veszélyforrások keletkez­tek, s még nem mindenütt is­merték meg az ilyen veszé­lyek elhárításának módjait. Pedig ez alapvető kötelességük Hosszú megszakítás után november utolsó napján is­mét felveszik a megbeszélé­sek fonalát a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakér­tői Genfben. A tárgyalások témáját a két fél kétfélekép­pen határozza meg. Az Egye­sült Államok az európai kö­zép-hatótávolságú rakétákat nevezi meg a megbeszélések tárgyául, míg a Szovjetunió a kontinensünkön telepített valamennyi nukleáris robba­nószerkezetet hordozó köze­pes hatótávolságú fegyver be­vonását szükségesnek tartja. KIMARADT A SALT-BÓL A mostani szakértői megbe­szélések előtörténete a hetve­nes évek közepére nyúlik vissza. Akkor a szovjet—ame­rikai hadászati fegyverkorlá­tozási megbeszélések során Moszkva javasolta: vonják be a tárgyalások témakörébe a közép-hatótávolságú rakétá­kat és bombázókat is. Ezt ak­kor Washington elutasította, de előzetes megállapodásra ju­tottak, hogy a SALT harma­dik fordulójában szó lesz ezekről a fegyverekről is. Mint tudott, a SALT-megbe- szélések nem folytatódtak, sőt az 1979 júniusában aláírt má­sodik számú szerződés sem emelkedett törvényerőre. Idő­közben az Egyesült Államok politikájában olyan változás következett be, ami a legke­vésbé sem kedvezett a fegy­verzetkorlátozási folyamatnak. Sőt, a hetvenes évek végén világossá vált: az USA min­denáron katonai erőfölényre akar szert tenni a Szovjet­unióval szemben. Ezt szolgálta a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésének terve is! A Pentagon stratégái ugyan­is úgy számítottak, hogy a nyugat-európai támaszponto­kon elhelyezett — katonai szakkifejezéssel hadműveleti jellegű, vagy hadszíntéri — rakéták segítségével a maguk javára billenthetik a globális katonai egyensúlyt. Ennek az elképzelésnek az a haditech­nikai alapja, hogy a szóban forgó fegyverek képesek ugyanazon célok megsemmisí­tésére a Szovjetunió terüle­tén, mint a SALT-tal korlá­tozott és ellenőrzött nagy ha­dászati rakéták. Az új rakéták — nevezete­sen a Pershing—2 nukleáris Rákos György, az MTI tu­dósítója jelenti: Szerda este hazaindultak Fezből a félbeszakadt tizen­kettedik arab csúcsértekezlet résztvevői. Búcsúztatás és kü­lön bejelentés nélkül távoz­tak az első küldöttségek — mindössze néhány órával az­után, hogy II. Hasszán ma­rokkói király üdvözölte őket palotájában, majd megnyitot­ta az Arab Liga lagmagasabb fórumának idei tanácskozását. A szerda délutáni — első­nek tervezett — négyórás ülést követően a csúcs házi­gazdája közölte: „az értekez­let résztvevői magukévá tet­ték az előkészítő külügymi­niszteri konferencia Dél-Liba- nonnal kapcsolatos ajánlá­sait” majd néhány mondat­tal odébb váratlanul bejelen­tette: „az értekezlet egy ké­sőbbi időpontra halasztatott”. mindazoknak, akik tervezik, kivitelezik, bevezetik az új eljárásokat. Az előadó elmondta, hogy az év végére befejeződik a munkavédelem népgazdasági és ágazati szintű újraszabá­lyozása, az egységesített alap­vető követelmények végre­hajtására 1982. március 3i-ig adják ki a rendelkezéseket. E munkálatok azonban meglehe­tősen elhúzódtak, másrészt egy-két felügyeleti szerv ve­zetője azt az érthetetlen fel­fogást vallja, hogy a munka- védelemmel nekik nem kell foglalkozniok, az a vállalatok dolga. A szakszervezetek az ilyen álláspontot nem fogad­ballisztikus rakéta veszedel­mességét még csak növeli az a tény, hogy felbocsátása és célba érése között mindössze öt perc telik el. Így észlelé­sére, az ellene való védeke­zésre a technika jelenlegi ál­lásánál nincs lehetőség. A BRÜSSZELI HATÁROZAT A NATO 1979 decemberi brüsszeli tanácsülésén 572 amerikai rakéta telepítéséről hozott határozatot. Egyúttal tárgyalásra szólított fel az európai nukleáris fegyverek csökkentésére. Az atlanti kor­mányok döntésük meghozata­lakor a Szovjetunió egy újabb típusú közép-hatótávolságú ra­kétájára hivatkoztak, amit SS—20 jelzéssel emlegetnek. Ezek a rakéták, mint arról a Szovjetunióban több ízben nyilatkoztak, lényegében nem új fegyverek. A hatvanas évek elején megalkotott SS—4 és SS—5 típusú atomrakéták korszerűbb utódai. Ezek a ré­gebbi fegyverek elavultak. Szétszerelésük akkor is szük­ségessé válik, ha soha nem használják őket. Természetes, hogy a régebbi helyébe újabb került, hiszen nem szűnt meg az ok, ami miatt szükségesek voltak első rendszerbe állítá­suk ideién. Ez pedig az, hogy a NATO több mint hétezer atomrobbanófejet tárol a szo­cialista országok határai men­tén. Ezek hordozóeszközei­nek egy része viszonylag kis hatótávolságú, de közel ezer olyan repülőgép, szárazföldre és tengeralattjáróra telepített rakéta van, amelyek a Szov­jetunió területén levő fontos célpontokat fenyegetik. Az SS—4, az SS—5, valamint az SS—20 ezeket „fogta le”. Ezeket az érveket ismertet­ve, Moszkva nem zárkózott el rakétái számának csökkenté­sétől, s az újabb telepítések azonnali leállításától- Feltéte­le csak egy volt: becsületes tárgyalásokat kell folytatni az országok egyenlő biztonságá­nak elve alapján. Az Egyesült Államok na­gyon sokáig a tárgyalások előkészítésére sem volt haj­landó, miközben intenzív elő­munkálatokat folytattak az 1983-ban rendszerbe állítandó Mint mondta, a „második sza­kasz” időpontját a külügymi­niszterek újabb tanácskozá­son döntik majd el. A követ­kező csúcsot szintén Marok­kóban tartják. Egyes értesülések szerint a kudarc feledtetésére hiva­tott, ismételt előkészítő kon­ferenciát az egészen közeli jövőben összehívják. Annak jeléül, hogy a szerdai ese­ményeket meg nem történtté kívánják tenni, a rendezők úgy tervezik: a következő csúcstalálkozónak nemcsak a színhelye, sorszáma is válto­zatlan marad — az újabb is a. tizenkettedik lesz. Noha arról az illetékesek hallgatnak, a legkisebb két­ség sem fér ahhoz, hogy a csúcs a Fahd-terven, a szaúd- arábiai trónörökös által meg­fogalmazott közel-keleti ren­dezési formulán bukott meg. A korábban is vitatott javas­ják el. Ennek az sem mond ellent, hogy a munkavédelem­ben is lényegesen megnőtt a vállalatok önállósága és fe­lelőssége. A felügyeleti szer­veknek kell azonban biztosí­taniuk egyebek között azt, hogy a munkavédelmi köve­telményekkel valamennyi vál­lalatnál egészítsék a ki mű­ködési és szervezeti szabály­zatot, a munkaköri leíráso­kat; mindenütt készítsék el a munkavédelmi szabályzatot, s a tavaly óta érvényben le­vő munkavédelmi szabályok alapján bővítsék ki a techno­lógiai, műveleti, kezelési és karbanrsv,-c.si utasításokat. (MTI) rakéták gyártására, sőt a maj­dani támaszpontok kiépítésé­re. Mint ismeretes, eddig Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország adta előzetes be­leegyezését, hogy területén amerikai rakétákat helyezze­nek el. A másik két kijelölt támaszpontország, Belgium éá Hollandia még nem hozott végleges döntést. Ezekben az országokban a politikai pár­tok többsége osztjá a közvé­lemény éles atomfegyver-elle. nességét. A REAGAN-BESZÉD A november 30-i tárgyaié, sok megkezdése előtt Reagan elnök nagyszabású sajtónyi­latkozatot adott Washington^ ban. Példátlan módon az el­nöki megnyilatkozás idejét/ a délelőtti órákra időzítették, hogy Nyugat-Európában a te­levíziók még közvetíthessék. Sőt, a kontinensek közötti adás költségeit ez alkalommal az amerikai kormány magára is vállalta! Nem titkolták: az elnöki nyilatkozat fő célja a nyugat-európai közvéleménv megnyerése volt az amerikai állásponthoz. Reagan nem ke­vesebbet követelt a Szovjet­uniótól, mint hogy szerelje le összes közép-hatótávolságú rakétáját cserébe azért, hogy a NATO lemond az 1979-es határozat végrehajtásáról. Te­hát már nem csak az SS—20- okról van szó, azoknak a ré­gebbi típusoknak az ellenszol­gáltatás nélküli felszámolását is követelik, amelyekről négy­öt évvel ezelőtt még említést sem tettek. Nyilvánvaló, hogy ez nem tárgyalási alap, még akkor sem, ha a legszebb bé­keszólamokba csomagolják. Erre mutattak rá a szovjet sajtó első kommentárjai is, hangsúlyozva: olyan előfelté­telekről van szó, amelyek ép­penséggel lehetetlenné teszik a megbeszéléseket. Az elnöki nyilatkozat elle­nére a Szovjetunió azzal a szándékkal ül a tárgyalóasz­talhoz november 30-án, hogy, eredményt érjenek el. Ez ma egész Európa érdeke. Csak így lehet megakadályozni a.; fegyverek újabb, veszélyes koncentrációját földrészün­kön, a fegyverkezési hajsza újabb, minden eddiginél koc­kázatosabb fordulóját. Miklós Gábor lat — amely a palesztin ál­lam létrehozása mellett Izra­elnek az arabok által való el­ismerését is ajánlja — oly­annyira megosztotta az arab államokat, hogy végül is csak a további ülésezés . elhalasz­tása maradt. Ezúttal az Arab Liga valamennyi érvényes tagsággal bíró állama megje­lent — nem úgy, mint a ta­valyi anunami csúcson — szá­mos államfő bojkottja foly­tán mégsem volt döntésképes a fórum. Hafez Asszad szíriai el­nök távolmaradása, a tény, hogy csak külügyminiszteré­vel képviseltette magát, az utolsó pillanatban derült ki, s a jelek szerint a végső lö­kést adta a találkozó össze­omlásához. A közel-keleti konfliktusban kulcsszerepet betöltő frontállam ellenezte a szaúdi kezdeményezést, mintahogy Líbia és Irak is. Az utóbbi két állam elnöke is távol maradt a fezi találko­zótól, noha Szaddam Hussze­in iraki államfő megjelenésé­re kezdetben számítottak. Más okokból további hat arab ország vezetője delegált ala­csonyabb szintű küldöttséget. A rendező ország illetéke­sei megpróbálják elhárítania kézenfekvő következtetést; miszerint a 12. csúcs elha­lasztása mögött a szaúdi terv húzódik meg. Egy magas ran­gú marokkói személyiség azt hangoztatta, hogy a jelenlegi, igen kényes közel-keleti hely­zetben — utalt az amerikai—. Izraeli stratégiai együttmű­ködési megállapodásra, s a Közös Piac négy tagállamá­nak döntésére, hogy részt vesz a Sinai-félszigeten fel­állítandó felügyelő haderők­ben — „nem bölcs dolog a sietség fontos döntésekben”. 2 NOGRAD — 1931. november 27., péntek Stefan OJszowski nyilatkozata Nem lehet felszámolni a szocializmust Lengyelországban Kiprianu ciprusi elnök hazánkba érkezik Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a meg­hívására pénteken hazánkba érkezik Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. (MTI) Összeül a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága December első felében a vetkező ülését a Varsói Szer- Szovjetunió fővárosában, ződés tagállamainak honvé­Moszkvában tartja soron kö- delmi miniszteri bizottsága. EGK-csúcsértekezlet Sztrájkok Olaszországban Romlott a mnakavédelmi helyzet Összeomlott a 12. arab csúcsértekezlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom