Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-24 / 275. szám
Sajtóértekezlet Bonnban Csökkenteni kell a nukleáris szembenállást Nagyon jó légkörben folynak a legmagasabb szintű, szovjet—nyugatnémet tárgyalások Bonnban — jelentette be egybehangzóan Kurt Becker ■ és Leonyid Zamja- tyin, a két fél szóvivője, hétfőn az első hivatalos tárgyalás után tartott közös sajtó- értekezleten. Brezsnyev és Schmidt első megbeszélése a tervezettnél hosszabb ideig, több mint három órát tartott. A tárgyaláson részt vettek a külügyminiszterek és más vezető személyiségek is. Mint Zamjatyin hangsúlyozta, Leonyid Brezsnyev a tárgyaláson elmondotta, hogy most, amikor a nemzetközi helyzet különösen bonyolult és veszélyes, rendkívüli fontossága van annak, hogy azok az állami vezetők, akiktől nagymértékben függ a világ sorsának alakulása, rendszeres és őszinte megbeszéléseket folytassanak. „Ügy tekintjük ezt a tárgyalást, mint a világpolitika fontos tényezőjét — mondotta Brezsnyev —, mert most rendkívüli fontosságú, hogy meghatározzuk, milyen lépéseket kell tennünk a leginkább fenyegető veszély, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására”. A szovjet államfő idézte Schmidt kancellárnak azt a nemrégiben elhangzott megállapítását, hogy az NSZK a Szovjetuniót „nem ellenségének, hanem partnernek és szomszédnak tekinti”, s ezért együtt kíván működni vele. „A magam részéről kész vagyok aláírni ezeket a szavakat” — mondotta a szovjet államfő. Leonyid Brezsnyev aláhúzta: a kölcsönös megbecsülés, a jószomszédság és a partnerség szellemében kívánnak tárgyalni az NSZK-val. Ez feltételezi a teljes nyíltságot, annak kertelés nélküli kimondását, ami nyugtalanítja a feleket, feltételezi a készséget arra, hogy együtt kéressék a kivezető utat a világ jelenlegi bonyolult, nehéz helyzetéből. A két szóvivő elmondta: az első hivatalos megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt érintette a legidőszerűbb nemzetközi problémákat, és elsősorban a legfőbb témára, a közepes hatótávolságú nukleáris hordozó- eszközök kérdésére összpontosítottak. Schmidt kancellár ezzel kapcsolatban kifejtette az NSZK már korábban ismertetett álláspontját a NATO úgynevezett kettős határozatáról. Bár a kancellár megállapította, hogy ezek a rakéták „stratégiai fenyegetést” jelentenek a Szovjetunió szempontjából és hibának minősítette, hogy a SALT-fo',,'lm'>t tárgyalásaiba nem vonták be a közepes hatótávolságú rakétákat, lényegében azt az álláspontot fejtette ki, amelyet a napokban Ronald Reagan amerikai elnök ismertetett erről a kérdésről: az úgynevezett nullaváltozatot szorgalmazta. Vitatta, hogy a közepes hatótávolságú atomfegyverek esetében egyensúly állna fenn Európában. Kijelentette: csökkentené a nukleáris konfliktus veszélyét, ha a bécsi tárgyalásokon a hagyományos fegyverzet csökkentése terén is megállapodásra lehetne jutni. Az NSZK kancellárja kijelentette: „mindig érzem az ön békevágyát, és szeretném, ha ön is érezné a mi békevágyunkat” Leonyid Brezsnyev rámutatott: az új amerikai rakéták telepítése fenyegető veszélyt jelent Európára. „Látnunk kell, milyen dilemma elé került a világ — mondotta. Vagy minden országra és népre kiterjed a fegyverkezési verseny, s ezzel közelebb kerül a háborús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a folyamatot, s visszatérítenünk az eseményeket a nemzetközi enyhülés medrébe”. A szovjet államfő ismételten kifejr- tette: a Szovjetunió úgy véli, hogy az ilyen fegyvereket illetően Európában „viszonylagos egyensúly, paritás” áll fenn. Ez az egyenlőség elegendő minden ország védelmi képességének biztosításához, és a Szovjetunió ebből izraeli miniszter Bécsben Kreisky nem lát lehetőséget az álláspontok közelítésére Marjai József varsói iárgyalásai Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a lengyel kormány meghívására vasárnap Varsóba érkezett, ahol még aznap paegkezdődtek a kétoldalú tárgyalások. A kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott J. Ozdowski miniszterelnök-helyettessel, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökével a két ország gazdasági együttműködésének 1981. és 1982. évi feladatairól, konkrét teendőiről és meghatározták az ezzel ösz- szefüggő közös munka további programját. Marjai József hétfőn tárgyalt J. Obodowski miniszterelnök-helyettessel, a lengyel kormány gazdasági bizottságának elnökével, és 7.. Made] miniszterelnök-helyettessel a tervbizottság elnökével. Marjai Józsefet hétfőn fogadta W. Jaruzelski a LEMP KB első titkára, miniszterelnök. A kormány elnökhelyettese hétfőn a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Virolainen a finn elnökjelölt A finn centrum párt vasárnap a kelet-finnországi Kuopióban tartott rendkívüli kongresszusán Johannes Vi- rolainent, a parlament elnökét választotta a párt elnök- jelöltjének a január 26-ra kitűzött választásra, amelyen az egészségügyi ókból visszalépett Urho Kekkemen utódjának személyéről döntenek. Virolainen, aki a párt korábbi elnöke volt, a küldöttek szavazatainak kétharmadát kapta, míg a pártvezetés által támogatott Ahti Karjalai- nenre, a finn bank ügyvezető kormányzójára a küldöttek egyharmada adta voksát. Mi! fizet a totó? A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a totó 47. játékhetének végleges adatai a következők: Beérkezett 8 438 450 darab szelvény. A nyereményalap 20 505 433 forint. A jutalom 6 659 631 forint. 13 plusz 1 találat 32 darab, nyereményük egyenként 266 926 forint. 13 találat 49 darab, nyereményük egyenként 100 435 forint. 12 találat 1118 darab, nyereményük egyenként 2935 forint. 11 találatos 12101 darab, nyereményük egyenként 271 forint. A 10 találatos szelvények száma 80 948 darab. ezekre egyenként 61 forintot fizetnek. A kifizetés időpontja: 2000 forint, alatt november 28-ától, 2000 forint felett december 3- ától. Az elégedettség mellett számos országban bizonyos fenntartással fogadták Washington beleegyezését, hogy november 30-án újítsák fel Genf ben az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokat. Sem Moszkvában, sem Nyugat-Eurőpá- ban nem hagyhatják ugyanis számításon kívül, hogy az USA szemmel látható kedvetlenséggel egyezett bele a megbeszélésekbe, s hogy erre a lépésre az Egyesült Államokat jórészt Moszkva békepolitikája és a világ közvéleményének követelése késztette. „Komolyan veszi-e az Egyesült Államok a tárgyalásokat — teszi fel a kérdést a londoni Financial Times —, vagy pedig a konzultációk addig fognak elhúzódni, amíg az amerikai rakéták meg nem jelennek a telepítésükre kijelölt övezetekben?” A kérdés jogosságát mutatja, hogy a bejelentését követő napon Bart, az ameri- k i külügyminisztérium katonapolitikai irodájának Bruno Kreisky osztrák kancellár vasárnap este, mintegy kétórás megbeszélést folytatott Joszef Burg izraeli belügyminiszterrel, aki szombaton érkezett magánjellegű látogatásra az osztrák fővárosba. A találkozón, amelyet az izraeli politikus kezdeményezett, a jelek szerint nem közeledett a két kormány ellentétes álláspontja a közel- keleti kérdésben. A nem -hivatalosnak minőigazgatója kijelentette: az európai közép-hatósugarú nukleáris rakétafegyverek ellenőrzéséről a Szovjetunióval folytatott tárgyalásoknak „csak akkor van értelmük, ha a NATO tartja magát e fegyverrendszerek telepítésére vonatkozó határozatához”. De- hát akkor mi értelme a tárgyalásoknak? Erre a kérdésre a Washinton Post így válaszol: „Az Egyesült Államok arra akarja felhasználni a tárgyalásokat, hogy közben elhelyezze rakétáit a nyugateurópai államok területén”. Eszerint a tárgyalásoknak a spanyolfal szerepét kell játszaniuk. .. Washington azt állítja, hogy az új Pershingekkel és szárnyasrakétákkal kapcsolatos elgondolása a „szovjet fölény” ellen irányul Európában. A NATO legutóbbi ülésszakán Rostow, az amerikai sített, zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések jelentőségét bécsi politikai megfigyelők elsősorban abban látják, hogy évek óta ez volt az első közvetlen érintkezés a két kormány képviselői között. A két kormány álláspontja — amint az a vasárnapi találkozót követő első állásfoglalásokból is kiderült — a palesztin kédésben, a Camp Da- vid-i különalku megítéléséfegyverkezési és leszerelésellenőrzési ügynökség igazgatója kijelentette, hogy az amerikai közép-hatósugarú rakéták Nyugat-Európába való telepítésének az a rendeltetése, hogy „helyreállítsa a szövetségeseknek nyújtott amerikai nukleáris garanciát”. Rostow és washingtoni főnökei számára a „helyreállítás” a nukleáris egyensúly felborítását, a Szovjetunióval szembeni fölény elérését jelenti. A Szovjetunió azonban már több mint tíz éve egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte a közép-hatósugarú nukleáris fegyverek hordozóinak számát az ország európai területén. Ami pedig a nukleáris töltetek arányát illeti, ezen a téren a NATO élvez fölényt. Világos tehát, hogv a NATO rakétadöntése megbontaná a felek nukleáris erői közötti mennyiségi arányt. Míg a szovjet közép-hatósugarú fegyverek felújítása nem válkíván kiindulni a november 30-án kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokon. Leonyid Zamjatyin ezzel kapcsolatban — a szovjet álláspontot ismertetve — szólt Reagan elnök javaslatairól. Megállapította, hogy ezek ugyan külsőleg „jóindulatúnak” tűnhetnek, de égyolda- lú szovjet leszerelést jelentenének. A Szovjetunió már korábban javasolta, hogy tárgyaljanak a közepes ható- távolságú eszközökről, beleértve az amerikai előretolt nukleáris rendszereket is. A szovjet államfő a hétfői tárgyaláson külön felhívta a figyelmet arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó szovjet hordozóeszközök nem tudják elérni az Egyesült Államokat, szemben a nyugat hasonló eszközeivel, amelyek képesek a Szovjetunió területének elérésére. Űjabb, mintegy hétszáz amerikai rakéta telepítése gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, stratégiai fenyegetést jelentene a Szovjetunió számára, amely így kénytelen lenne megtenni a megfelelő ellenlépéseket. „Mi azonban úgy megyünk Genfbe, hogy biztosak vagyunk a józan ész győzelmében, abban, hogy az Egyesült Államok változtat álláspontján. Reagan elnök jelenlegi javaslatai maximalisták és elfogadhatatlanok a Szovjetunió számára”. Leonyid Brezsnyev megismételte a Szovjetunió moratóriumjavaslatát: a november 30-án kezdődő genfi tárgyalások időtartamára egyik fél se változtassa meg közepes hatótávolságú nukleáris erejét, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A szovjet álláspont lényege: úgy csökkenteni a nukleáris szembenállást, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe, érvényesüljön a paritás és az egyenlő biztonság elve. Mivél a délelőtti tárgyalások elhúzódtak, Brezsnyev és Schmidt négyszemközti megbeszélését délután 18 órára halasztották. (MTI) ben változatlanul rendkívüli mértékben eltér egymástól. A házigazda Kresky kancellár ugyanakkor rámutatott: a két kormány között megmaradtak a nézetkülönbségek, azok elsősorban a palesztin kérdésre vonatkoznak. Hozzátette még, hogy a Begin- kormány álláspontját ismerve egyelőre nem lát lehetőséget az álláspontok közelítésére. (MTI) toztat az egyensúlyon, az 572 új amerikai nukleáris rakéta pótlólagos telepítése Európában megközelítőleg másfél- szeres fölényt biztosítana a NATO-nak. Ezt az egész kérdéskomplexumot lehet és kell a genfi tárgyalásokon megoldani. Pozitív eredmények csak akkor születhetnek, ha megvan a nukleáris zsákutcából kivezető út keresése iránti jóakarat. A Szovjetunió, mint ezt Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hajlandó nyugati területein telepített rakétái számát csökkenteni — természetesen, csak akkor, ha a NATO leveszi a napirendről a „pótfegyverkezésről” hozott határozat végrehajtását. A Szovjetunió kész a becsületes és konstruktív tárgyalásokra, de soha nem fogadja el a másik fél által támasztott elfogadhatatlan feltételeket. Moszkva őszintén érdekelt a fegyverkezési verseny csökkentésében, a nukleáris katasztrófa elhárításában. A tárgyalások hasonló megközelítését joggal várja el a világ közvéleménye az Egyesült Államoktól is. Edgar Cserepov 2 NÖGRÄD — 1981. november 24., kedd Moszkvai vélemény Ki mit visz Genfbe? Kairó árnyéka Fez felett A Közel-Kelet, a földkerekség egyik hagyományosan neuralgikus körzete eddig sem szűkölködött fordulatos eseményekben. A legutóbbi jelentések fényében azonban úgy tűnik, hogy a térség esetleg újfajta, sajátos erjedés színhelye lehet. Egyre jogosabbnak látszik a kérdés: a Közel- Kelet egyik kulcsországa, Egyiptom sokat bírált politikája Szadat halála után vajon hosszabb távon is rezzenetlen marad, vagy talán mégis módosítják majd a térség kérlelhetetlen realitásai? Szerdán Marokkóban összeül az Arab Liga immár tizenkettedik csúcsértekezlete, és Fezben már tanácskozik a csúcsot előkészítő arab külügyminiszteri konferencia. Bizonyos hangsúlyváltozásokra már a jelenlevők összetétele is utal. Tavaly a jordániai fővárosban, Ammanban tartott ligaértekezleten még nem vettek részt a Szilárdság Frontjának tagállamai. Fezben ők is jelen lesznek, mint ahogy, hosszabb idő óta, jelen lesz (a Paleszti Felszabadítási Szervezettel együtt) a liga valamennyi tagja — egyetlen kivétellel. A bonyolult helyzet egyik jellegzetes vonasa eppen az, hogy ez az egyetlen távollevő, a Camp David-i különalku miatt három esztendeje felfüggesztett tagságú Egyiptom, láthatatlanul is a fezi kerekasztal talán legfontosabb szereplőjévé lépett elő. A képlet meglehetősen világos. Valamennyi arab ország — a kétségtelenül meglevő, nagyon komoly nézeteltérések ellenére — tisztában van azzal: rendkívül fontos lenne, ha Kairó képes lenne visszakozni a különút politikájától és — ha fokozatosan is — visszatérni a közös arab ügyet szolgálók táborába. Számos jele van annak, hogy Mubarak elnöknek masában Egyiptomban is mind nagyobb mértékben kell szembenéznie a közvélemény hasonló óhajavai. Semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jelenlegi egyiptomi vezetést belső nyomás és a külső realitások összessége valóban visszatéríti valamilyen közös arab útra. Az azonban biztosnak látszik, hogy Kairó Fez felé legalábbis jelezni szeretné: politákájában nem feltétlenül marad minden változatlan, E szándéknak az elmúlt huszonnégy oraban két megnyilvánulása is volt: 1, az egyiptomi kormánypárt lapja nagy cikkben közölte: Kelet-Jeruzsálem ügyében nem hajlandó engedni az izraeli nyomásnak; . 2. az egyiptomi parlament összarab ügyekkel foglalkozó bizottsága közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Kairó „kész lenne normalizálni” zilált viszonyát a többi arab állammal. A két megnyilatkozás időpontja aligha véletlenül esett egybe a fezi konferencia nyitányával... Harmat Endre Púja Frigyes Vasárnap hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter latin-amerikai körútjáról. A magyar diplomácia vezetője — eleget téve a felkeresett országok külügyminiszterei meghívásának — november 7—22. között hivatalos látogatást tett Mexikóban, Nicara- ... hazaérkezett guában, Ecuadorban és Kolumbiában. Púja Frigyes megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Alfonso Herrera Salcedo, Mexikó budapesti nagykövete, és Armando Holguin, Kolumbia budapesti nagykövete. (MTI) Andreasz Papandreu Cél az atomfegyvermentes övezet Andreasz Papandreu görög miniszterelnök vasárnap a parlament elé terjesztette programját és ebben hangsúlyozottan szólt arról, hogy kormánya kivezeti az országot a NATO-szövetség katonai részéből, ha a parlament bizalmat szavaz neki. Papandreu azt mondotta, hogy a Görögország területén levő amerikai támaszpontokról jövő év elején kezdődő tárgyalásokon javaslatot terjeszt elő az amerikai bázisok felszámolásának menetrendjéről. Lehetségesnek mondta, hogy országa kilép a NATO katonai szervezetéből, ha a szövetség nem szavatolja (Törökországgal szemben) Görögország keleti határait. Kijelentette: kormányának az a célja, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítsák a Balkán térségét és első lépésként azért fog tevékenykedni, hogy eltávolítsák az atomfegyvereket Görögország területéről. A kormányfő szerint a tény, hogy Görögország a Közös Piac tagjává vált, „fokozza az ország gazdasági gondjait”. Emiatt népszavazást kíván tartani arról, hogy a görögök •határozzanak erről a fontos problémáról. Belpolitikai kérdésekről szólva kilátásba helyezte, hogy kormánya államosítani fogja a gazdaság több ágazatát, így az energia- és acélipart, a tömegközlekedést. (MTI) A lengyel helüaymmisztérium akciója A lengyel belügyi szervek náhs Szolidaritás szervezet vasárnap a délutáni órákban megakadályoztak egy államellenes összejövetelt, amelyre Jacek Kuronnak, a — formálisan feloszlott — KOR • nevű ellenzéki szervezet vezetőjének varsói lakásán került volna sor. I Mint a PAP hírügynökség vasárnap este bejelentette, az összejövetelnek az lett volna a célja, hogy „az önigazgató Köztársaság Klubjai” névvel politikai jellegű szervezetet hozzanak létre. A szervezet —, mint azt a lefoglalt program- nyilatkozat bizonyítja — Kuronnak és társainak tervei szerint a Lengyel Népköztársaság alkotmányos rendjével szembenálló politikai párt szerepét kívánta betölteni. A lengyel belügyminisztérium munkatársai a helyszínen több tucat egybegyűl tét igazoltattak, köztük több regiovezető képviselőit is. Az ügyben átfogó nyomozás indult. Mint a PAP hírügynökség rámutatott: a szervezet létrehozása Jacek Kuronnak abba a koncepciójába illeszkedett, amely szerint a KOR • nevű illegális csoport formális feloszlatását követően új, már többé-kevésbé hivatalos, szélesebb alapon álló ellenzéki szervezetet hozzon létre. A lengyel hírügynökség figyelemreméltónak nevezte, hogy a találkozón aktívan képviseltette volna magát a Szolidaritás is, jóllehet a szervezet hivatalosan a nemzeti egyetértés frontjának létrehozása iránt tanúsít érdeklődést. Ilyen körülmények között több mint furcsa, hogy emberei nyíltan szocialistaellenes „klubok” megalakításában vettek volna részt. (MTI)
