Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

i tJ<A «k Vh * ©lŐtt * Miniatűrök Novellaremekek'ből készí­tett nyolcvanperces filmösz- szeáilítást Horváth Z. Gergely, a televízió egyik legtapasztal­tabb rendezője. Javarészben a századelő irodalmaiból —, melyben a rövid terjedelmű írás, a novella volt az uralko­dó műfaj — választott, de be­került az öt közé egy későbbi korszak leheletfinom termé­ke is, mintegy összefoglalás-, lezárásképpen, Örkény István második világháborús novel­lája. Török Gyula (1888—1918) A hamu alatt — ez a tévéfilm címadó darabja —, Barta La­jos (1878—1964) Tragédiák a hátsó udvaron, Cholnoky Vik­tor (1868—1912) A kövér em­ber. Krúdy Gyula (1878—1933) A helyettes halott, Örkény István (1912—1979) Meddig él egy fa? című művével szere­pel. Mi az a kötőanyag, ami összekapcsolja, egységbe ren­dezi ezeket a jórészt egykorú, de nagyon is különböző vi­lágnézetű, írói látásmódú szerzőket, írásokat? A hamu alatt polgári jómódban élő öz­vegyei miként férnek meg a Tragédiák a hátsó udvaron- nak külvárosi maszek- és lumpennyomorával, porból, koszból sarjadt szerelmi vá­gyaival, változtatni kész he­vületével? Hogyan helyezhe­tő egy sorba A kövér ember irracionális, misztikus világa a Meddig él egy fa? konkré­tan kisrealista környezeté­vel? A társítás nem lehet ön­célú, mint ahogyan Horváth Z.-é és Prekop Gabriella dra­maturgé sem az. Realizmus, naturalizmus, szimbolizmus és még többféle izmus sok­színűségét a történetek belső feszültsége,' az alakok lélek­tani mélységű és fiitelességű rajza fűzi csokorba, mint a mezők tarka virágait az egy­nemű szépség. Horváth Z. Gergely számá­ra remek ujjgyakorlatokat je­lentenek ezek a filmetűdök. Bizonyíthatja átélő, beleérző, képességét, imponáló stílus­érzékét, azt a kevesekre jel­lemző tulajdonságát, hogy tud korlátozott keretek között, pár percben emberi viszony- rendszereket, életsorsokat megfogalmazni, a stílus és a gondolat tisztaságávaL A hamu alatt három öreg hölgye szecessziósán zsúfolt, fülledt szobában élesztgeti if­júsága emlékeit, s ebből a szépítő-szerető nosztalgiából bontja ki mondatonként (ké­penként) a „lelki bűntényt”, egy hajdani szópasszony ba­rátnői ellen elkövetett súlyos, bár érthető csalásait. Török Gyula lélektannal felinjekció­zott realista ábrázolásmódját fantasztikus pontossággal ta­lálja el a rendező, a férfifaló asszony árnyékát Dajka Mar­git bámulatosan kifinomult színészi mimikával, gesztusok­kal tárja elénk. Barta Lajos —, ciki a Tanácsköztársaság írói direktóriumának tagja volt, majd emigrálni kénysze­rült — a század elején szo­katlan környezetet és témát választott: ódon, nyomorta- nyaszerű bérházat, megvetett kisembereket. És ebben az „irodalmiatlan” színhelyen, szereplőkkel mennyi lírai és drámai dolog történik. A lé­nyeg: két különböző világ ta­lálkozásából két szerelmi drá­ma bontakozik ki, sugalmaz­va, hogy valami nincsen rend­jén a társadalomban. Ezt az érzést egyetlen mondat erősíti meg, a filmen képpel megtá­mogatva; „ha lehetnek úri szeretőim, miért ne mennék” — mondja a cipész ifjú fele­sége. Jubilál a Pannónia Gyermek- és ifjú korunk — abban felnőtt életünknek is mennyi örömét, vidámságát Lentették a rajz- és babai­ak a jubileumát ünneplő mnónia Filmstúdió alkotá- i. A harminc éve létesült ár két nagy részlegből all: rajz- és animációs-, vala- int a szinkronfilmstudiobóL :hát nem csak az utóbbi ek díjnyertes animációs miéi, Vajda Béla Moto Fer- tuója, Hernádi Tibor Macs- Rofusz Ferenc Oscar-díjas légy című alkotásai készül- s ebben a filmstúdióban, mem a mozi- és televíziós inkronizált filmek százai, az go Tognazzi-, a Woody Al- a-, a Vjacseszlav Tyihonov- mek sokasága. A harmincéves jubileum ál­lmából a budapesti Vörös idsereg úti vallalat vidám, tványos ünnepséget szerve­tt, melyen keresztmetszetét Iták a stúdióban folyó sok- dalú, gazdag tartalmú és ínvonalas tevékenységnek. 2 eseményre új formátum- in és címmel jelent meg a ár információs lapja, a két­havonta jelentkező Pannónia Filmhíradó. Ebben a kiad­ványban igen sok érdekes és fontos információhoz juthat az olvasó. Képet kaphat a külön­böző részlegekben folyó mun­káról, a vállalat műszaki fel­szereltségéről, annak állapotá­ról, a gazdasági és mozgal­mi tevékenységről, a külső kapcsolatokról, az előkészület­ben levő filmforgatásokról. Űj filmek előkészítésén dolgo­zik több ismert rajzfilmren­dező, például Macskássy Ka­talin, Foky Ottó. Gyártásban van Gémes József, Nepp Jó­zsef és Richly Zsolt egy-egy műve. Nagy várakozással bocsátott a közelmúltban útjára a stú­dió egy filmet, Jankovics Mar­cel Fehérlófia című egész es- tés rajzjátékfilmjét. A film október közepi, budapesti dísz- bemutatója után a hónap vé­gén eljutott a Nógrád megyei mozikba is, kellemes élményt szerezve a nézőknek. A Fe­hérlófia a pusztai népek me­sevilágát idézi, s gyermekko­runk meséit eleveníti fel „ösz- szegezve”. A miniatűrök későbbi darab­jai — megítélésem szerint — nem érik el az előzőek szín­vonalát. Legföljebb az Ör- kény-adaptáció közelíti meg. Cholnoky Viktor víziós misz­ticizmusa zavarban hagy és előzetes információ nélkül ta­nácstalanságunkat mélyíti: bizonyára a rendező nem ér­tette, miről van szó, ezért ha­gyott homályban bennünket. Holott az írásnak éppen ez a bizonytalanság a lényege; döntse el maga a néző, mi volt az, amit látott, halottfeltáma­dás, vagy megrendezett bűn­ügy. Horváth Z. jól értette ezt, de az irracionalitást nem tudta képileg pontosan kifejezni. Ugyanígy jár Krúdyval is A helyettes halottban. Egy-egy jelenete inkább ellenérzése­ket kelt, mintsem beleérzést. Aztán nagy „hátránya”, hogy az ember minduntalan a kö­zelmúltban elhunyt Huszárik Zoltán Szindbádjára gondol, aki félelmetes zsenialitással vetítette elénk Krúdyt és él­ményvilágát, hangulatát, az élet és álom bonyolult össze­játszását. Az ötdarabos összeállítás utolsó része Örkényé. Ekkor az első etűdök szintjét érez­zük újra. Lelki mélység, szin­te megfoghatatlan bizonyos­ság van abban, ahogyan a há­ború utolsó napjaiban egy gyermeket váró asszony és egy rákos, meddő nő találkozik. Miért fizet a beteg gazdag asz- szony egy értéktelen fáért százasokat? Ezt csak ő tudja, meg az, aki hasonló problé­mákkal, gondolatokkal vias­kodik. Ez az a mélység, ahová racionálisan nehezen jutha­tunk, mégis létezik. A hamu alatt mellett a va­sárnapi A szürke eminenciás — bár Rudolf; Habsburg trón­örökös 13S9-es öngyilkossága önmagában érdekes, nem vé­letlen izgatta Jancsó Miklóst — feszültségmentesnek talál­tatott általam, bár az uralko­dás, az összeesküvés gondjai­nak kérdése nem mellékes íté­letem szerint sem. Sajnos, nin­csen — a látottakban — tétje | az egész összeesküvésnek, j gyenge a puccs választottja, gyengék, az akamokjai. Ak­kor minek? Nem tudom. Meg­néztem. örültem, elfeledtem. Pedig ebben a Rudolfban sok­kal több van. Talán egyszer ezt is megmutatja valaki. ! Azért valaki, mert Jancsó er­ről szóló filmjét (olasz színek­ben készült), a Magánbűnök és közerkölcsöket nem láttam, így nem tudok teljes véle­ményt mondani. Higgyünk benne, hogy egy­szer sikerül. (ok) A nád doktora — egy tudós pályája ,A nád doktora” — így né­zi a nép dr. Ma Hyomg Ok- a kiváló tudóst, aki ku- ásaival nagyban hozzájá- t ahhoz, hogy a Koreai pi Demokratikus Köztárs­ság területén bőven termő dból műszálat — értékes ctilipari alapanyagot — ké­rhessenek. A hatvanas éveiben járótu- s kora ifjúságától a nád ltjaival végzett kísérletek igszállottja. Akik még a ré- időből ismerik, emlékez- k rá, milyen fáradhatatla- 1 járta hátizsákjával a ten- rparti tájakat és gyűjtötte tatásaihoz a nádat, s más jpanyagokat. Az egyszerű rberek segítették munkájá- n. megértették céljait, s , neki a mintákat. A professzor és munkatár­sai hosszú és kitartó munká­val, sok kudarc és zsákutca után olyan rostanyagot nyer­tek, amely lehetővé tette egy műszálgyártó (nagyüzem lé­tesítését és a textilipar fel­virágoztatását. Ha a doktort munkájáról faggatják, szerényen így fe­lel: „Még csak most kezdtem el a kutatást...” Ma Hyong Ok most azon fáradozik, ho­gyan lehetne a rost minősé­gét tovább javítani, miként lehet a gyárat modernizálni, hogyan fokozhatják a terme­lékenységet. „A nád doktora” munkás­ságáért a közelmúltban ma­gas állami kitüntetésben ré­szesült: elnyerte a „Munka hőse” címet Szén és paradicsom Különös város Belovo. A mi itthoni mértékeink sze­rint kettő, három kitelne be­lőle. A városközponttól jó kost kiszolgálni nem kis do­log. Más legekkel is előállhat Belovo város. Azzal például, néhány kilométerre, az erő- hogy egész Kemerovo megyé- mű környéki mesterséges tó ben itt a legmagasabb a la- partján újabb település kéz- kosságon belül a munkások dődik, modem, sokemeletes házakkal. Közben térés me­aránya. Közülük legtöbben a bányákban dolgoznak, hiszen zők, művelt földek, elszórva az ipar fele a szénre települt, kicsiny faházikók. De ez még Hat mélyművelésű bányában mindig Belovo. S még odébb, a látóhatár szélén is Belovo tűnik föl, a és négy külszíni fejtésen évi húszmillió tonna szenet ter­melnek ki, s nem is akár­milyent: a magas kalóriaér­'ír luuiutio c* inatno ncuvi táti ­szenelokeszito magasra nyúló ^ű sz£n némelykor az égő tornyaival, az üzem körotti régi lakóteleppel Nem csoda, ha a város párt- a város papírtól is meggyullad. Munkalehetőséget teremtett a bányászfeleségek­bizottságának első titkára, Lev nek. Az asszonyok egy része Zaharovics ra a ebben a elhelyezkedésű városban si­került a tömegközlekedést majdnem tökéletesen megszer­vezni. Híre is ment a dolog­nak: messze földről ide jár­nak személyszállítási tapasz­talatokra szert tenni. Ezért is építették a város határában éppen negyedszá­zada a szénfeldolgozót, mely máig a legnagyobb a novo- kuznyecki körzetben. Évi 5 millió 600 ezer tonna szenet készítenek elő kokszolásra. De Mihail Gregorjevics Bo- gamolnij igazgató nem az óriási mennyiségről beszél iga­zán szívesen, sokai inkább munkájuk termelékenységé­ről. A szénfeldolgozó egyetlen munkása havi ezer tonna sze­net készít elő, s ez másfélszer akkora, mint amennyit a mi­nisztérium előír. — Jók a gépeink, és be­vált a sokinói munkaszerve­zési módszer — magyarázza Filimonov, _ ar- a kötöttárugyárban dolgozik, lakonikus rövidséggel az igaz gató, hiszen számára ez az eredmény már természetes. Talán ennek a sikernek is köszönhető, hogy a szénfel­dolgozónak jut már ereje, legbüszkébb, hogy női fehérneműt, gyermekhol- rapszódikus mit varr. Mások a rádióüzem­ben keresik a kenyerüket, s női felségterület a kereske­delem, szolgáltatás is. A meghatározó azért még energiája olyan dolgokra, ame­nagyon hosszú ideig a szén marad ezen a vidéken. Tíz év alatt húszmillió rubel be­— Ne arra gondoljanak ruházást szánnak a bányákra: azért, hogy nálunk már tán­colni lehet a buszok belsejé­ben — mondja a mosolyra, tréfára mindig ' kész fiatal első titkár. — De mindenki eljut oda, ahova akar, és ak­korra, amikorra kell. És ez nem csekélység egy. szétszór­tan épített, hatalmas alapte­az új karakáni bánya telje­sítményét például évi hatmil­lió tonnára tervezik. — A bányáktól nem szabad lyek ugyancsak távol állnak az alaptevékenységtől. A ko­rábban kárbaveszett hulla­dékhő hasznosítására meleg­házat építettek, afféle háztá­ji gazdaságként Benne egész évben uborkát, paradicsomot termesztenek — ezer négyzet­sajnálni a pénzt, érdemes rá- méteren összesen két kertész juk költeni — magyarázza a városi első titkár. — Nem csak azért, mert értékes, kokszolható a mi szenünk, rületű városban. Még akkor hanem azért is, mert kiter­sem, ha tudjuk, hogy a jár­művek csúcsidőben bizony zsúfoltak. Százhatvanezer la­gondozza a növényeket. Ami az üvegházi nevelésnél a leg­drágább, a fűtés az ingyen van. A termés pedig a gyá­riaké, jóval olcsóbban jutnak melése két-háromszorta ol- hozzá, mint az üzletben, esőbb itt, mint a donyeci me­dencében. Szendi Márta Újjávarázsolt óvoda A társadalmi összefogásnak szép hagyományai vannak Nagybátonyban. A helybeli üzemek — a Pentamer, a FŰTÖBER, a gépüzem, a ha­risnyagyár — mellett nagy­községen kívüli termelőegysé­gek is segítenek olykor egy- egy oktatási intézményt. Mint például a 3. számú óvodát, mely a falusi településrészen található, s az utóbbi időkig meglehetősen mostoha körül­mények között működött, kü­lönösen más nagyközségi óvo­dákhoz viszonyítva. Klub bejáróknak Balassagyarmaton A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ifjúsági és úttörőházában tavasz­szai alakúit meg a Tájoló klub, mely naponta széles körű művelődési és szórakozási lehe­tőséget nyújt a város fiataljainak, k liaiiskcppen a környékről bejáró diákoknak, ifjúmun­kásoknak. A klub barom helyiségébrn újság, lemezjátszó színestévé, tévéfoci, pingpong­asztal, rex, asztali foci és különféle társasjáték áll az érdeklődök rendelkezésére. A beren­dezett és kedveltté vált klub alighogy kinyitotta kapuit, bezárásra kényszerült egy váratlan csőrepedés miatt. Háromhónapos szünet után október 26-án fogadta újra a látogatókat, a fiatalok nagy örömére. ___ ______ A z 1963-ban eredetileg is zsúfolt, feltötöttsége 148 szá- óvodának készült épület álla- zalékos, amit azért illő elnéz- ga az évek során alaposan nünk, mert így lehetővé vált, megromlott, falai vizesek, ko- hogy minden igényjogosult pottak voltak, alapvető fel- gyermek ellátáshoz jusson., szerelési tárgyakkal is híján volt. Pedig ez az óvoda ,A nyan felújítás gyökeres ugyancsak megérdemelte változást hozott az intézmény volna a fokozott figyelmet és életében. A felújításhoz a támogatást, hiszen területén Megyei tanács művelődésügyi igen sok nehéz körülmények osztálya 200 ezer forint támo- között élő cigánycsalád lakik. Satast nyújtott, sanagymére- A jelenleg felvett 72 óvodás tu munkát a nagyközségi ta- egyharmada ilyen szármázd- .cs községgazdálkodási vál­sú. S meg kell még jegyez- lúlata végezte el. A vállalat nünk, hogy az intézmény dolgozóinak munkájával elé­'__________________________i gedettek, úgy gazdálkodtak a p énzzel, hogy abból még jár­dára is futotta. Az építő- és karbantartó munkába bese­gítettek a gépüzem, a Pen­tamer szövetkezet, a Jobbá­gyi Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet szocialista bri­gádjai, a FŰTÖBER takarító­asszonyai, valamint a szülők is. A falusi apróságok azóta nagyobb örömüket lelik az óvodában, hiszen nem csak tetszetősebb, egészségesebb, kényelmesebb lett az épület, hanem a beszerzési keret le­leményes felhasználásával számos új taneszközzel gyara­podott. Új játékokat szereztek be, bordásfalat szereltek fel. S a picinyek szórakozását szélesebb értelemben felfog­va, harmadik éve elviszik a nagycsoportosokat a salgótar­jáni József Attila Megyei Mű­velődési Központ Gyertek, mesélünk! sorozatára. Az intézmény négy óvónő­je, két dajkája és három konyhai kisegítője még to­vábbi változtatásokon töri" a fejét. Az épület környezetét szeretnék tavasszal rend be­tenni, sportudvart és KRESZ- parkot kialakítva. Az eddi­giek alapján ennek a térvük­nek a végrehajtásában is szá­mítanak az üzemek és a szíU lök megértő segítségére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom