Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

Hangszóró mellett Élő történelem Mi tagadás, lehetnek olyan kori hőseinek kilétét illetően Árpád, Rákosi Mátyás, vagy vélemények. hogy minek a is. az ellenforradalom főbb „ve­multat (közelmúltat) bolygatni, Mindezekért vállalhatta a zéralakjainak” saját, egykori örüljünk inkább annak, hogy rádió ifjúsági főosztálya azt hangjukon szerepeltetése, ha- ma békességben nyugalomban az igazán nagyszabású mun- nem kizárólag a szerkesztői élünk. Kza vélemény azonban kát, amelynek végső eredmé- szándéknak megfelelve a tör­ném jellemzi igazán azokat az nyeként Élő történelem cím- ténelmi pillanat hiteles meg- ötveneseket, hatvanasokat, mel nyolc részből álló soro- elevenítése lehet a cél. Az ész­akik a legközelebbi múltunk zatot sugárzott korabeli doku- szeállítást. szerkesztést válla- (1944—1062.Í tevékeny alakítói mentumok, hangfelvételek ló Asperján György mindezzel voltak. Sokkal inkább jellem- felhasználásával Magyaror- tisztában volt és megoldotta zi az a szándék, hogy a fiata- szág 1944—62. közötti történél- azt a feladatot is, hogy a tör­lők megismerjék a történelmi mérői. A vállalkozás szándé- ténelmi folyamatot hordozó és leckét, a sorsfordulók króni- ka tehát- mindenki előtt nyíl- azt tulajdonképpen nafcrátor- káját, a társadalom életének vánvaló: megmutatni, megér- ként bemutató szöveg minden alakításában végzett küzdcl- tetni azt, — hová igyekszünk, esetben élő, eleven testként meket, azt a hatalmas és vi- Szó sincs persze arról, hogy fogja közre a felhasznált szonylag rövid időre koneent- a mai huszonévesek, vagy a hangdokumentumokat, meg- rált erőfeszítést, amelyet az mégi fiatalabbak körében sem- adva ezáltal minden archív apák és nagyapák vállaltak miféle érdeklődés nem fedez- értéknek valódi jelentőségét, magukra, mert senki más nem hető fel társadalmunk múlt- A történelmi tudat újrameg- vállalhatta helyettük; ..muszáj ja iránt. Éppen ellenkezőleg, fogalmazott döntő társadalmi Herkulesként" történelmi idők A ,.miért” és a „hogyan” épp- jelentőségének, a történelem­sürgetésétől sarkallva egy or- foglalkoztatja a fiatalok na- tanítás gyakorlatának ennek szág felépítése érdekében. gyón nagy részét, mint a ,,ho- megfelelő megváltoztatása ide­Ha nem így lenne — nem vá”, de az már egyáltalán jén különös értéke lehet egy hallanánk személyes hangú nem mindegy — milyen szín- ilyen rádiós vállalkozásnak. Á történeteket a világháború vonalon, milyen keretek kö- feltételes mód ezúttal nem a poklairól, az üldöztetések rém- kött, milyen hitelességgel és jegyzetíró pongyola szövegke- ségeiről, az újjákezdés hihe- főként: mennyire racionálisan zelése, sokkal inkább annak tetlen nehézségeiről, a fordu- tudunk erről beszélni, erre vá- a reális gondnak a kifejezése, lat évéről, az 1948-at megelő- laszolni. hogy a nyolc adás célt tévesz­ző évek nindmáig kevéssé fel- Asperján György szerkesztő- tett — kizárólag az adások tárt és kellően nem értékelt se. Hollós Ervin és lajtai Ve- időpontja miatt! Igazán ked- koalíciós zűrzavarairól, a mun- ra szakértői munkája minden- vés volt a televíziós híradó- kásbatalom győzelméről, vagy ben igyekezett ezeknek a dön- ban Ipper Pál soros kommen- a személyi kultusz dühöngé- tő szempontoknak megfelelni, tátor „önmagam ellen beszé- sének néhány esztendejéről, az és ha meggonduljuk, nem le- lek” iróniamentes felszólítá- títleriforradalom eseményeiről, hetett könnyű dolguk akkor sa, amikor az Élő történelem De hallunk, mi mindannyian, sem, ha szerencsére nagyon első adására készült a rádió, ha valahol egy asztalhoz ke- sok értékes hanganyag közül Alig valószínű azonban, hogy «ült hosszabb-rövidebb időre választhattak. Nyolc órában, az Isztambuli vonat tévéjáték az élő történelem, ötvenes, hat- mintegy 450 percben kellett legújabb darabjára várók meg- vatnas nemzedékének sokat úgy egyensúlyozni, hogy mi- fogadták Ipper Pál tanácsát és próbált, sokat átélt, mindmá- alatt egy-egy részben éveket átpártoltak a Kossuth rádió ig érvényes tanúságot közösen átölelő képet kaptunk, mind- ugyancsak este nyolckor (!) szerzett képviselője és néhány végig érdekes, s talán ettől a kezdődő adásához. imái fiatal. A történelmi lecke szótól sem kell félni: különle- Szerényen fogalmazva — szubjektív felmondása gyakor- ges élményt is nyújtson ez a különös volt a sorozat követ­te családi keretek között fo- rendhagyó dokumentumsoro- kezetes nyolcórai időpontvá- lyik, s hogy talán mégsem zat. lasztása, amiként erről egy eléggé hatékonyan, arra bizo- Bárhogy tekintjük Is — egy meglehetősen széles körben nyíték a mai fiatalok elké- ilyen jellegű műsornál még- végzett magán közvéleménv- pesztő tájékozatlansága nem sem a ma már kuriózum kutatás során 'a iegyzetíró má- csupám a nagy történelmi for- számba menő archív hang- sok véleményéről is meggyő- dulatok. vonulatok tartalmát, anyagok érdekessége a mérv- ződhetett. Az ismétlés egy sze- hanem a hihetően legismer- adó... Nem lehet sem öncél, rencsésebb időpontban azon- tebb (?) politikusok, közéleti sem illusztratív törekvés pél- ban még sokat lendíthetne az személyiségek, a munka egy- dául Kádár János, Szakosíts ügyön. (T. Pataki) Mikor? Hogyan? Ki? Mit? Még egyszer a megyeszékhely reklámképéről Minden út Rómába vezet” •— maradt fenn a híres mondás, melynek igazáról ma is meg­győződhet az utazó. Nemcsak azért vezette^ egykoron az utak az örök városba, mert földrajzilag Itália szívében fek­szik, hanem mert ott volt a Fórum Romanum, a város közigazgatási, egyben a biro­dalom szellemi központja. Nagyvárosok bekötő útjainál Magyarországon is tábla jelzi az utat a „CENTRUM”-ba, és nem túlzás állítani, hogy a városközpont képe, hangula­ta, meghatározza az egész vá­ros képét, hangulatát. A vá­rosközpontok képét számos té­nyező együttesen adja meg. Az összhatás sokféle összetevője között a modern nagyvárosok­ban jelentős szerepe van a reklámoknak is. Salgótarján varosközpontjának reklámké­péről beszélgettek a közelmúlt­ban a Magyar Reklámszövet­ség Nógrád megyei szerveze­tének klubfoglalkozásán. No­ha a legfontosabbakról la­punkban tudósítottunk, úgy vélem nem árt visszatérni né­hány kérdésre, összegezve és néhány gondolattal kiegészít­ve az elhangzottakat. Bár a reklám nem újkeletű találmány és alapvető funk­ciója minden társadalomban azonos, mégis joggal beszélhe­tünk szocialista reklámról, melynek egyik ismérve —, vagy inkább kívánalma — a magas esztétikai érték. Nos, Salgótarján, melyet dinamikus fejlődése és újonnan felépített városmagja miatt — Leninvá- ros és Dunaújváros mellett — méltán neveznek az ország harmadik szocialista városá­nak, reklámképét illetően aligha tarthat számot erre a jelzőre,. Először is, mert Salgótar­jánban kevés a reklám, más­részt annál is kevesebb a jó reklám. Csak utólag derült ki, hogy a városközpont tervezői a reklámtényezőket nem na­gyon vették figyelembe, ere­dendően igen kevés reklám- hordozót terveztek be. Erre legjobb példa a Pécskő Üzlet­ház erődítménye, melynek ut­cai frontján egyetlen kirakat sincs. „— Nincs veszve minden —, hangzott a megnyugtató kije­lentés az említett beszélgeté­sen — konkrét elképzelések születtek a városközpont rek­lámképének kialakítására. Elhangzott néhány óvatos felajánlás is vállalatok kép­viselői részéről, miszerint haj­landók áldozni reklámcélokra, örvendetes ez a „felbuzdulás”, de utólag némi aggodalommal töltött el. Bármennyire is hi­ányzik Salgótarjánból a jó reklám, egy átgondolatlan reklámozási láz, egy minden­áron való reklámozás könnyen megbosszulhatja magát. Hol kell tehát elkezdeni? Semmiképp sem a végén. Aho­gyan nem illik bokréta gyű­rött kalap mellé, éppoly meg­mosolyogtató „felcicomázni” egy várost, anélkül, hogy meg­levő köztereit tisztába ten­nék. Márpedig Salgótarján karbantartási gondokkal küszködik. A városközponttól alig száz méterre olyan álla­potok uralkodnak, mely még külterületen Is szemet szúrna. Ha nekünk esetleg nem szúr szemet, az csak azért van, mert megszoktuk. Ami, ha le­het még nagyobb szégyen. Mindenekelőtt tehát rendet kellene tenni az aluljárók, pá­lyaudvarok, a piac, az üveg­gyárak stb. környékén. El kel­lene tüntetni, Illetőleg másho­vá kellene helyezni a város- központban néhány esztéti­kailag kifogásolható objektu­mot. Magyarul tisztán kelle­ne tartani a várost. Amíg er­re nincs társadalmi igény, ad­dig a reklámhordozók sem so­kat javítanak a jelenlegi vá­rosképen. Tételezzük fel, hogy a „tisz­tító tűz” végigsöpörte a vá­rost, jöhet a következő lépés! ... Egy köztéri szobor felál­lításához a képzőművészeti lek­torátus engedélye szükséges. Ahhoz, hogy egy kisiparos ki­helyezze reklámtábláját a köz. térre, elegendő a városi ta­nács engedélye. Az esztétikai kívánalom ebben az esetben minimális, jóllehet a reklám­tábla éppúgy vizuális látvány, mint a szobor. Éppúgy szépít­heti, vagy csúfíthatja a vá­rosképet. Mielőtt tehát eldön- tenénk, hogy mit reklámozunk, azt kell eldönteni, hogy ho­gyan! A salgótarjáni városközpont reklámképének kialakítására állítólag már megrendelték a korszerű reklámhordozókat, utcabútorokat és különböző információs rendszereket. A MAHIR valóban számos kor­szerű reklámhordozóval ren­delkezik, a világító oszloptól a mozgó neonreklámig. Kér­dés azonban, hogy a szériá­ban gyártott — mégoly modern — reklámhordozók illeszked­nek-e Salgótarján egyedülálló központjának sajátos képébe? Felmerül a kérdés, kik ter­vezzék meg a város esztétikus reklámhordozóit? Logikusnak tűnik a válasz, azok a művé­szek — építészek —, akik a város esztétikus épületegyüt­tesét tervezték... A közelmúltban a város- központ egyik tervezője nem járult hozzá, hogy az általa tervezett épületen neonrek­4 NOGRAD - 1981. október 10., szombat Pódiumműsorok Balassagyarmaton A bensőséges hangulatú pó­diumműsoroknak hagyomá­nya van Balassagyarmaton, s pár évvel ezelőtt különösen nagy érdeklődés kisérte a Tünde eszpresszóban tartott előadásokat- Idén a város mű­velődési központja ad helyet, mint az utóbbi időkben is, a pódiumműsorokban, melyek­ben széles körben ismert, ki­tűnő művészek szerepelnek. Első alkalommal Oszter Sán­dor, számos mozifilm és a Rózsa Sándor című televízi­ós sorozat főszereplője lép a balassagyarmati közönség elé. Zenés irodalmi estjének cí­me: Ballada az elkényeztetett ifjúságról. A Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban, október 27-én este nyolc óra­kor kezdődő műsorban Dévai Nagy Kamilla és Nyerges Fe­renc előadóművész működik közre. November végén Andai Syörgyi és Juhász Jácint Színház a pódiumon című ösz- szeállítását hallgathatják meg az érdeklődők. A programban közismert sanzonok is helyet kapnak. December elején, a Madách Imre irodalmi színpadi napok országos találkozóján Vidám koldusok címmel fiatal színé­szek mutatkoznak be: Benkő Péter, Zsurzs Kati, Miké Ist­ván és Walla Ervin gitármű­vész. Nagy Attila Moór Marian­nái állított össze programot, melyet január közepén hoz­nak el Balassagyarmatra- Vá- radi Hédi zenés estje febru­árban látható Mindenütt csak kék az ég címmel. Béres Fe­renc népdalénekes szintén ön­álló esttel jelentkezik. Magyar századok dalai című válogatá­sában ízelítőt kaphatunk le­tűnt korok gondolkodásmód­járól, vokális, zenei jellemzői­ről. A hét előadásból álló pódi­umsorozat utolsó bemutatóját májusban tartják: emlékezés lesz József Attilára. Pécsi Il­dikó és Madaras József Késel sirató címmel állította össze programiát a század és a ma­gyar költészet kiemelkedő művészének munkáiból. E műsor részleteit egyébként láthatták október 3-án este a televízió nézői is. i ______ Ö t év eredményei a tudományok művelésében Mongóliában A VI. ötéves tervben tu­dományok művelői — a párt és a kormány támogatásának, valamint a testvéri országok tudományos intézményeivel ápolt kapcsolatoknak köszön­hetően — jelentős eredmé­nyeket értek el Mongóliában- A tudományos intézetek mun­katársai teljesítették az öt évre kitűzött célokat. Megol­dottak 40 fő kutatási problé­mát, amelyek között 120 ter­mészettudományi és 97 társa­dalomtudományi kérdés sze­repelt. A feladatok teljesítését az öt év alatt megépült, korsze­rűen felszerelt kutatóintéze­tek és laboratóriumok egész sora segítette, amelyekben a többi között genetikai, rádió­elektronikai, vegyészeti, tech­nológiai és mikrobiológiai ku­tatásokra nyílt lehetőség. lámot helyezzenek el. Feltehe­tően igaza volt. ám kérdés, hogy a fővárosban élő építész át tudja-e érezni mire van a városlakóknak szüksége. Mert elsősorban mégiscsak a város­lakók számára fontos, hogy magukénak érezzék, szeressék, otthonosabbá tegyék a várost. Az építészeti megoldásokon már nem tudnak változtatni — nem is volna rá szükség —, de a mikrokörnyezet, a részletek kialakítása igenis a városlakók joga és kötelessé­ge. Például az, hogy neonrek­lámokat helyezzenek el, ha az jobb közérzetet biztosít szá­múkra. Fentebb arra a következte­tésre jutottam, hogyha a mak- rokömyezetet művészek ter­vezték, akkor a mikrokórnye- zet kialakítását is művészekre kellene bízni. Imént pedig azt írtam, hogy ez utóbbi mégis­csak a városlakók feladata vol­na. Pontosítok hát; a mikro­környezet kialakítását város­lakó művészekre kellene bíz­ni! És Salgótarjánban szeren­csére még alkotnak művészek, akik megbízatás híján, most talán egy más megye székhe­lyének reklámképét formál- gatják. Mert sajnálatos mó­don nem kizárólag salgótarjá­ni tünet, hogy a „messziről jött vándornak” nagyobb be­csülete van. Végezetül néhány gondolat arról, hogy mit reklámozzunk. Ennek megítélésekor célszerű az idegenforgalomból kiindul­ni. Salgótarján nem olyan nagy város, hogy lakói ne tud­nák, hol mi kapható, a város vendégeit viszont nem minden érdekli. Példának okáért, hogy milyen technológiát alkal­maznak az öblösüveggyárban, az feltehetően nem. De, hogy hol vásárolhatók meg az öb­lösüveggyár „hírből már is­mert” termékei, az valószí­nűleg igen. És az idelátogatót minde­nekelőtt az érdekli, hogy hol és mivel töltheti el szabad­idejét, hová mehet szórakozni, mit érdemes megtekintenie a városközponton kívül. Mert, hogy el ne feledjük: először m." is minden út a centrumba vezet! A mongol kutatók kétolda­lú egyezményeken alapuló ku­tatásokban Is részt vettek. a tervidőszak folyamán kereken 50 alkalommal. Régi és szoros kapcsolat fűzi a Mongol Tu­dományos Akadémiát szovjet társintézményéhez. A Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának intézetei számos gyakorlati kérdésben nyújtot­tak segítséget; többek között a mongol flóra és fauna ész­szerű hasznosításában, vala­mint közgazdasági és szerve­zési kérdések megoldásában. A tudomány és gyakorlat egysége nyomon követhető számos tudományágban. A fi­zikusok a nukleáris fizika módszereivel érclelőhelyet ku­tattak fel, a geofizikusok a földrengések epicentrumait keresték, s részletes szeizmi­kus atlaszt készítettek az or­szágról- Eredményesen dol­goztak a biológusok is. Mező- gazdasági biostimulátorokat hoztak létre, részt vettek nagyszabású talajjavítási munkák előkészítésében, ki­dolgozták a vadon termő nö­vények takarmányként való hasznosításának terveit. Si­kerrel kecsegtetnek a szarvas­marha-állomány feljavítását célzó állatgenetikai kísérletek is. Különösen nagy feladatot kaptak a geológusok, akik so­kat tettek a víz- és érckészle­tek feltárásáért és az ésszerű vízgazdálkodási rendszer ki­alakításáért. október 12-én, hétfőn 20 órától a NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZBAN „Ballada az elkényeztetett ifjúságról” Oszter Sándor színművész önálló estje Közreműködik: WALLA ERVIN gitárművész Konferál: TAMÁSI ESZTER Az irodalmi est után bemutatásra kerül az EGY SRÄC FEHÉR LOVON című 1973-ban készült magyar film. Irta és rendezte: PALASTHY GYÖRGY Főszereplők: OSZTER SÁNDOR, Koncz Gábor, Rajz János, Bodnár Erika, Goór Nagy Mária és Harsányi Gábor. Jegyek — 10 Ft-os egységáron — elővételben is kaphatók. Pintér Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom