Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
Megkérdeztük a felügyelőt Mi hasznát látja a noszogatásnak? Nem szeretik azokat az embereket, akiknek munkájával a büntetés is velejár. Abból élnek, hogy kellemetlenkednek másoknak, s nem nyu- gosznak, míg a pénzt ki nem szedik a zsebünkből —, illetik őket a gyanúperrel, felfogásukkal csöppet se megköny- nyítvén dolgukat. De, ha már népszerűtlen a feladat, legalább legyen valami értelme. A kereskedelmi felügyelők ellenőri ténykedése olykor meddő erőlködésnek tűnik: ismétlődő hibák, megúj- rázott szankciók, bűnbánó áb- rázatok — a két hét múlva kezdődik az egész elölről. Mintha a rendeleteket, szabályokat csakis azért írnák, hogy legyen mit megszegni. Molnár Tibor, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője hivatásánál fogva'évtizedek óta őrködik a fogyasztói érdekek, a bolti tisztesség fölött. Tapasztalata tengernyi. Öt kérdeztük hát meg: — Véleménye szerint miért nem üzlet az, ami szabályszerű? — Nem ilyen egyszerű a kérdés. A pultos segéd nem azért mér két dekával kevesebbet, hogy neki annyival többje legyen: semmi haszna a vevő megrövidítéséből. — Mégis megteszi nem egy közülük, hiszen a próbavásárláskor rajtacsípik. Miért teszik? — Hadd válaszoljak két történettel. Volt egy ismerősünk, egy presszóslány. Rendszeresen lefüleltük, amint szűkén mérte az italt, hígra főzte a kávét. Megkérdeztük: miért? Erre azt felelte: higgye el, uram, könnyebb így a szívemnek. A másik. Faggattam a henteslegényt: mondd fiam, miért adod a kenyérszalonnát csemegeszalonna árban? A srác tehetetlenül széttárta a karját, ami azt jelenti, fogalma sincs. — Talán mégsem ennyire rejtélyes a dolog. Ok nélkül senki nem vállalja magára a gyalázatot. — And azt illeti, van egy, s más a bolti légkörben, ami motiválja a szándékos, avagy gondatlanságból eredő vevői megkárosítást. Elmegy a boltos rendelni a nagykereskedőhöz. Ügy érzi, jól jár, ha a raktárvezetőnek kedveskedik valamivel. Csekély kis ajándék, s olyasmit is felkínálnak üzletének, amit egyébként nem is látna. Lehet, hogy az ajándékot saját pénzéből veszi, lehet, hogy nem. Más. Megjön a szállítókocsi, a kocsikísérő is tátja a száját. Ha megkínálják egy kupicával, mindjárt készségesebben hordja be az árut a raktárba. Nem légből kapott példák ezek. Találtunk felbontott pálinkásüvegeket, ez volt a magyarázat. Aztán a pitiáner, vagy vakmerő bolti tolvaj lások, az önkiszolgálókban, csak töredékükre derül fény. Mindezt be kell hozni valahol, mert a leltárhiány rosszabb a boltban, mint egy középkori pestis. Így hát rászólnak a segédre: vigyázz, fiam, a mérésre, több semmiképp se legyen! Na, nem is szokott több lenni. — Ezek szerint a szabálytalanság a bolti dolgozók önvédelme? — Is-is. Volt már nem egy csúnya ügyem, mégis őszinte szívvel állíthatom: a bolti dolgozók elenyészően kis része csak az, aki a vevő kárán akar gyorsan meggazdagodni. Ezek viszont előbb-utóbb kikerülnek a kereskedelemből, hiszen türelmetlenül és ostobán csalnak, nem kunszt őket rajtakapni. — Főleg, ha rájukszállnak. — Nem szokásunk utazni egyes emberekre, pedig mi sem volna könnyebb ettől. Csak háromszor egymás után meg kellene bírságolni, és már mehetne is. Kérdés: jót tennénk-e ezzel, ez vajon a mi dolgunk? Meggyőződésem, hogy nem. Utoljára folyamodunk Csak ehhez a módszerhez. — Van vagy 1600 adok-ve- szek hely a megyében, ezeket összesen hárman járják. Nem tartja kicsit reménytelennek? — Ha csupán az arányt nézzük, teljességgel az. Szerencsére a személyes látogatásokon túl is akadnak eszközeink, amiket bevethetünk. Segítségünkre vannak a fogyasztói érdekvédelemben járatos társadalmi ellenőrök. Időnként el-eljutunk a községi tanácsokhoz, partneri szerepre kérjük fel őket. Éveken át sorozatot jelentettünk meg a NÖG. RÁD-ban a vevők jogairól, ami már nekik adott muníciót az önvédelemhez Ezek a mi erőlködéseink, az igazi támogatást azonban mégis a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrök adhatnák. — Csak így, feltételes módban? — Sajnos. Mert ők is, vezetőik is úgy vélik, a felügyelőség a fogyasztók őre, nekik ezer más dolguk van. A belső ellenőrzések alig tíz százalékát teszi ki a hagyományos fogyasztói érdekvédelem, s ezeknek is csak pici hányadában tárnak fel jelentéktelen eltérést. Hogy lehet, hogy a mi munkánk során ennek többszörösére derül fény? A szövetkezeti belső ellenőrök egy tanfolyam alkalmával kerek-perec megmondták: az igazgatósági elnökök kifejezetten rossz néven veszik, ha ilyen kifogással mennek hozzájuk. Márpedig, ha a belső ellenőrzés legjobb esetben is közömbös, nem sokra megyünk. És még valami. Az a folyamat, melynek végén jó, vagy rossz árut kap a vevő, az iparban, a gyártónál kezdődik. Mi a kiskereskedelmen verjük el a port, ha kell, jóllehet tudomásul kéne venni, hogy a boltos a monopolhelyzetben levő gyártónál nemigen ugrálhat minőségi kívánalmaival. Egy időben szó volt arról, hogy társadalmi ellenőrök dolgoznak majd a gyártó kapuin belül is. Az ötlet nem valami briliáns, hiszen a termelő saját dolgozói lettek volna az ellenőrök, talán nem is baj, hogy nem lett belőle semmi. Helyette viszont kellene más, hatékonyabb! — Végül is pesszimista, vagy derűlátó a felügyelő? — Hazudnék, ha azt állítanám, hogy haszontalan a íur- ton-furt noszogatás. Az élelmiszerszakmában a legtöbb vizsgálati témában határozott javulás tapasztalható. Az üres üveg visszaváltásáért például egy időben ölre ment a vevő, mára már a legtöbb üzletben megoldották. Másrészt viszont vannak örökzöld témák, amik időről időre visszaköszönnek. Mint a kalkulált adag jelenléte a főtt ételben, vagy az ital szűkmarkú mérése, netán vizezése, mi utóbbi évtizedes szélcsend után idén nyáron bukkant elő újra. Éppen ezek erősítik a meggyőződést: nem a büntetés nagyságát kell emelni, hanem többeknek és gyakrabban kellene élni az ellenőrzés és a felelősségre vonás eszközével. Szendi Márta Ma, csak a becsületes munka... Mikor kertek alól [önnek Érdekes, meg nem szokott sértődöttségeim támadtak manapság, amelyek végül is, néhány nap elteltével, nem tűntek annak. Mert, vagy rossz volt a kérdésem, vagy a beszélgető partner válaszát éreztem személy szerint nem tetszőnek. Hiszen közös volt a téma, annak megközelítése is, s a nyelvezet, amelyen szót váltottunk egymással. Csak hát.. J. bácsi a falu központjában szegezte mellemnek a kérdést, kezében tizkilónyi krumplis- cekkerrel: — Mond, Gy ! Mire föl írjátok ti, igen gyakran le azt a szót, hogy helytállás? Nem lenne-e valmilyen másabb, nem ilyen hősiesnek tűnő szó a szótáratokban? Mert nyakra-főre olvasom nálatok is, meg más újságokban, hogy ez meg ez. itt, meg ott, ebben meg ebben helytállt... Helytállt. No, még szép... Hiszen, ha jól tudom, ez a feladata, ludod, régi ismerősök va- g -unk, így meg merészellek kiyni: óvakodjatok már annak a dicsőítgetésétől, aki csupán azt tette, ami a kötelessége. , Ami a kötelessége... Y Eltelt néhány nap. amikor újra összehozott a sors J. bácsival. Paroláztunk, s mondtam néki: Utánanéztem a szó hivatalos jelentésének, amefel szavak... lyet így gyűjt rövid csokorba a magyar értelmező kéziszótár: kötelesség a jogi, vagy erkölcsi alapon megszabott köteles teendő, a kötelességérzet pedig az átérzéssel növelt kötelességtudás. Elmosolyodott az öreg bányász a szavak hallatán, és megkérdezte: — No, és a helytállással hogyan állunk? Ezen már én pirultam, hiszen néhány napja megígértem : valamennyi általa igen gyakorta emlegetett. divatos szó jelentésének utánanézek. De hát ennek definíciója is semmitmondó. „Az a magatartás — magyarázza a vaskos könyv —, hogy valaki va- hamiben helytáll.” — Hát/ nagy okosok vagytok ti, írni tudók! — nézett rám ezután. — Mert manapság úgy tűnik, mintha a, kertek alól jönnének azok a jelszavak. No, nem azért, mintha a mostani eredményeket mi, öreg harcosok nem ismernénk el. Hanem, mert gyakorta több a szöveg, mint a tett... Karcsi barátomról is azt mondják, helytáll a szénfalnál. Pedig a nem hivatalos megfogalmazás csak azt említené róla, hogy áll. Mert a felesége panaszkodott nékem a minap, hogy amíg a csapat többi tagja háromszáz forinton felül keres műszakonként, addig őt sichtánként nem díjaznák többre kétszáznegyvennél. Éppen amiatt... Aztán — mondhatni pletykál már az öreg, a falu mindenkijének jó ismerőse — K.-ról is megfogalmazták a szépen» cirkalma- zott díszoklevélben, hogy az ekkor meg ekkor érvényes verseny időszak ban. helytállt, az átlagosnál sokkal nagyobb teljesítményt nyújtott. Otthon meg veri a feleségét, és kizavarja a házból a nősülni készülő nagyfiát — leendőbeli menyével egyetemben. Hát — mond szerintem is igazat az öreg —, dicsérjék azt, aki az Életben is helytáll! Manapság nem tudni régmúlt, kellemetlen idők kellemetlen eseményeinek felidézése. vagy más teszi-e — a munkásember újra nem szereti a jelszavakat. Mert ennek tartja a gyakorta emlegetett hatékonyságot, munkaintenzitást, termelékenységnövelést. J. Zs., szintén idős barátom, munkahelyén a pártbizottság egyik oszlopos tagja mondotta a minap: Tudod, ezekről áz MDP második, vagy harmadik kongresszusán is szót ejtett, szinte ugyanilyen megfogalmazásban Gerő. a hídverő. Persze, én nem azt mondom, hogy nincs szükség jobb, eredményesebb munkára, serkentő szavakra, hiszen most már itt nálunk osztályellenA Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében az Árpád- híd hármas és négyes szakaszának gerincelemeinek szerelése folyik- A kétszázezer forint értékű készülő egység végleges hossza 125 méter lesz. Új sziliek, m formák Tűzhelyek kiilcsíitf® Érdeklődést vontak magukra az őszi BNV-n a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár újfajta színekben zománcozott portékái. A piros, a barna és a zöld egy-egy árnyalatával — ez utóbbit illetően természetesen nem a „libazölddel” — voltak befestve a kiállított tűzhelyek. Lényeges kérdés, hogy egy-egy bevált termék ilyen „részleges” megújítása hogyan, milyen nehézségek leküzdése árán valósítható meg. KIS MOZGÁSTÉR Nem mindegy: ki kezdeményezi a változtatást. A szóban forgó esetben nem gyáron belülről, hanem kívülről, sőt: a határokon túlról jött az impulzus. A régi kooperációs társ, a nyugatnémet cég ajánlotta, hogy a még náluk is újnak számító festékkel szórják be a kiállítandó tűzhelyek egy részét. Egyelőre csak a vevői igények kipuhatolása volt a cél a ségről sem beszélhetünk; mindenki azon van, hogy gazdagabbak, okosabbak, boldogabbak legyünk. De tudod, az egyszerű munkásemberben — bár a pártkongresszus kinyilatkoztatta már, hogy ilyetén jelzőt használni nem ildomos, mert csak munkás van!, ám szerintem e jelző egyáltalán nem lebecsmérlő, sőt...! —eredendően egyetlen eszme van: a lehető legböcsületesebben dolgozni. És egyben, nagy szavak nélkül hitvallás is, kiállás is a párt politikája mellett és meggyőződés. Még az által is, ha ki nem mondjál» szép szavakkal. Főleg idősebbekkel beszélgettem ez ügyben, akik java elismeri a tennivalók megvalósítására vonatkozó szavak jelentőségét, ám feleslegesnek tartja azok periodikus ismételgetését. Mert szerintük dolgozni csak egyféleképpen lehet: jól! De e jelző nélküli szónak párosulnia kell pártossággal, tiszta szívű tettel, akarattal, s a mindenki iránt érzett felelősséggel. Hisz’ a munka mindez is. Cz. G., a kitűnő bányász elővájási brigádvezető. arról beszélt nekem a minap, hogy sikeresen helytállt az általa vezetett csapat: országos szinten is nagyon jó teljesítményt értek el, hatékony, jól szervezett intenzív munkájukkal. ő magától értetődő természetességgel ejtette ki száján a fentebb már „ledegradált” szavakat. Amelyek tán’ nem is kertek alól jött jelszaVák...?!! Vannak, kiket nem untat és — belülről jön...? partner számára is. A nagyközönség véleményét a vásáron, az ott kitöltött cédulákból próbálják megállapítani; az ösz- szesítés folyamatban van. Megemlítendő, hogy újfajta festékek keverésére, alkalmazására a tűzhelygyár előtt úgyszólván nem nyílik mozgástér. Csupán egy honi vállalat szállít nekik festéket, ám az az üzem a jelenlegi — csak fehér festékre vonatkozó — igények kielégítésével is nehezen birkózik meg: ő maga is bajosan szerzi be az importanyagokat. Ilyen körülmények között az SVT lényegében egyet tehet a gyártmányok „részleges” megújításáért: kap a fölkínált alkalmakon. ALAPOZÁS NÉLKÜL Ugyancsak fontos: a gyár belső szerkezete mennyire rugalmasan idomul a jó kezdeményezések gyakorlati megvalósításához. Ebben a konkrét esetben idáig nem tapasztalható nehézkesség. Igaz, még csak a kísérleti darabok lemá- zolásáról volt szó. De az újféle festés — kereskedelmi sikereken kívül — olyan gyártási könnyítéseket ígér, amelyek valószínűleg gördülékennyé teszik az eljárás meghonosítását. A most alkalmazott módszer szerint: a fedőlapokat először sötétszürke alappal szórják be, majd égetik, azután viszik föl rá a fehér zománcot, és megint égetik. Mindez nemcsak időt rabló, hanem költséges is, mert az „alap” sok kobaltot A szovjet sarkkutatók hazai felkészítését a leningrádi Arktisz és Antarktisz Kutató Intézetben végzik. Ezt az intézetet még 1935-ben hozták létre. Itt dolgozzák ki a programokat a meteorológusok, glaciológusok, fizikusok számára, és itt foglalkoznak a jég alatt dolgozó búvárok kiképzésével is. Az intézet speciális laboratóriumaiban utánozzák a sarki hőmérsékletet, szélviszonyokat, itt tervezik a kutatáshoz szükséges műszereket, fűthető szkafandereket. A kutatókat már a Szovjetunióban, többnyire a Pamir jeges fennsíkjain készítik fel a sarki klímára. A leningrádi intézet egyik részlegében jégtörő hajók tervezésével is foglalkoznak. és nikkelt tartalmaz. Az űj festék alkalmazása alapozás nélkül kétszeri szórást igényel, ám égetni csak egyszer égetik. Átmeneti gondot okozhat, hogy a festőktől a jelenleginél nagyobb pontosságot követel az új technológia. Különösen a piros zománc kényes: kis hőeltérés már észrevehető árnyalatváltozást okoz. Ezért a piros színezésnek nem nagy jövőt jósolnak az illetékesek,’ A többi színnel kapcsolatban a rendelkezésre álló munkaerő alkalmas a követelmények^ hez való igazodásra. Természetesen csak akkor, ha a kereskedelem egyáltalán igényli majd a színes tűzhelyeket! GYERTEK, MŰVÉSZEK! A színváltoztatástól nagyobb' horderejű döntés a formák, a konstrukciók módosítása. Ilyenre — természetesen — ritkábban kerül sor. Az SVT csak 1983-ban kíván új komplett termékkel megjelenni a piacon. Ennek műszaki előkészítése már zajlik — kutató- intézetek közreműködésével. Külső erőket von be az üzem a formatervezésbe is. „Saját” formatervezőt — a kevés föladathoz — nem érdemes alkalmazniuk, ezért pályázatot írnak ki majd a nóvum „fazonjának” megszabására. Egyéb, meglevő gyártmányok formai módosítását is előirányozták. E föladat megoldásához megyénkben élő iparművészekkel keres kapcsolatot az SVT a közeli jövőben. M. P. | Az Északi-sark térsége fontos kutatási terület a szovjet meteorológusok, glaciológusok, geológusok számára. Az időjárás „boszorkánykonyháját” jelentik a sarkok. Légáramlatok indulnak e térségekből, fontos tengeráramlások és a leszakadozó,, útjukra kelő jéghegyek is befolyásolják földünk időjárásának alakulását. Nemrégiben kezdte meg munkáját az „Otto Schmidt" nevű új szovjet jégtörőhajó, amely egyben óceánkutató is, amelynek fedélzetén meteorológusok, glaciológusok menet közben végzik munkájukat. Az északisarki • szovjet bázisokon is fontos munka folyik, magas- légkör-kutató rakétákkal, meteorológiai ballonokkal, jégkutató eszközökkel. Szovjet kutatók az Északi-sarkon Karácsony György NÓGRÁD - 1981. október 10., szombat 5
