Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
Ezt láttuk a moziban "öznmüfíás - településfejlesztés — l.ornvezetkultúra Kétes sikerek Visszapillantás a szeptemberi tilmbemutafókra* Országos tanácskozás a képzőművészeti világhéten Négy világsztár neve fémjelezte az elmúlt hónap sikerfilmjeit, és négy „sikerfilm” fémjelezte a szeptember havi moziműsort. Egy film sikerét elsősorban a nézőszám határozza meg, a nézőket viszont még ma is elsősorban a nagy nevek vonzák. Tudják ezt a rendezők is, épp ezért még az egyébként kevés sikerrel kecsegtető filmtervükhöz is . igyekeznek sikeres sztárokat megnyerni. Van, akit sikerül, van akit nem... Charles Hes- tont, Roger Moore-t Terence Hillt és Búd Spencert sikerült. Persze a MAJMOK BOLYGÓJA nemcsak Charles Heston főszereplése miatt számíthatott sikerre. Bestseller volt annak idején. P. Boulle regénye is, melyet a rutinos amerikai rendező — Franklin J. Schaffner — dolgozott át. Méghozzá alapvetően. mert Boulle „sluszpoénja” az volt, hogy a majomuralom alatt sínylődő emberek történetét olvasó főhős maga is majom. A filmbéli vég az „emberfőhős” felismerésére szorítkozott, hogy tudniillik az a bolygó, ahová űrhajójával landolt, nem más mint a föld, ahol időközben elpusztította önmagát az emberiség, s így vált az a majmok bolygójává. Nos, az alapötlet így is zseniális, ha ugyan ez a megfelelő szó erre a mindannyiunkat gyötrő „fikcióra”. Kár, hogy a sci-fi drámát kínáló alapötlet olcsó, külsődleges hatásokkal operáló kalandfilmmé lett. A 25 MILLIÓ FONTOS VÁLTSÁGDÍJ című angol kalandfilmet szintén nevezhetnénk sci-finek képtelenebbnél képtelenebb, pontosabban logikátlanabbnál logikátlanabb fordulatai alapján. Andrew v. McLanglen rendezőnek azonban nem valószínű, hogy ez volt az eredeti szándéka. Szándéka feltehetően „csak” az volt, hogy sikerfilmet készítsen, és ennek érdekében minden tőle telhetőt elkövetett. Tudomásul kell tehát vennünk, hogy tőle csak eny- nyi telik. Az -Északi-tenger olajáért folyó küzdelemben néhol a humor, néhol az izgalom, fegyverei csillannak meg. No annyira azért nem. hogy akár izgulni, akár nevetni tudtunk volna. A felettébb unalmas — és mint említettük logikai bukfencekkel tűzdelt ■— krimi egyetlen kellemes meglepetése Roger Moore, aki^ ezúttal egy bogaras, nőgyűlölő (!) skót lordot alakít elragadóan. Javított volna a film egészén, ha a forgató- könyv egyértelműen a humorra és Roger Moore-ra, mint humorforrásra épül. Egyértelműen Terence Hill számára íródott az EGY ZSENI, KÉT HAVER, EGY BALEK című olasz—francia— NSZK koprodukcióban készült western. A népszerű olasz színész azonban minden — általunk látott — filmben 'Ugyanazt a figurát alakítja. És ez szöcskerugányosságú. örök- vidám pisztolyhősfigura nem is túl eredeti, mégha a kék szemű, szőke filmcsillagnak napjainkban nincs is vetély- társa. A Magyarországon is bemutatott. „Vigyázat vadnyugat!" című rendkívül szellemes wes- ternparódia óta népszerűsége nőttön nő, de ez utóbbi filmje aligha öregbíti hírnevét. Pedig a rendező sem kisebb híresség, mint Damiano Dami- ani, aki az olasz „polikrimi” műfajában alkotott néhány maradandó művet Néha úgy látszik a legbiztosabb western- rendezők keze is megremeg, és elfelejtik a film végére kibogozni a kellően összekuszált szállakat. Damiano Damiani talán úgy gondolta, hogy Terence Hill kedvéért megbocsáthatok rendezői baklövései. Tévedett. Napjaink másik kedveit olasz filmszínésze; Bud Spencer. Abban is hasonlít Terence Hillhez — akivel a filmvásznon időnként közösen jönnek dühbe —, hogy a Piedo- ne-filmek sikere óta nincs módja megmutatnia sokoldalú színészi képességeit. Ugyanazt a mackós járású, rettenthetetlen erejű, ám meleg szívű fickót alakítja a SERIF AZ ÉGBŐL című filmben is, akit már ki tudja hányadszor. Igaz, Bud Spencernek most nagyobb szerencséje volt Michele Lupo rendező munkája sikerült legjobban a szeptemberi sikerfilmek közül. Hogy miért? Mert „vegytiszta” filmeket készített. A velőtrézó. de vér nélküli pofonokkal tűzdelt kalandfilm egy pillanatra sem szegte meg a modern mesefilmek íratlan szabályait. Nem akart mást, mint szórakoztatni, s ez sikerült. Szipor- kázóan szellemes ötletei nyugodtan elrugaszkodhattak a realitásoktól, hiszen a kerettörténet megtűrt minden képtelenséget. A seriff társa ezúttal egy űrbéli gyermek, aki egy. csodákat művelő szerkezettel segített a rendezőnek abban, hogy a legelcsépeltebb filmtrükkckön is jókat derüljünk. • összeállításunkat — a teljesség Igénye nélkül — a salgótarjáni November 7. Filmszínház szeptemberi műsora alapján készítettük. Berlin új Szentendre város tanácsa, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége. valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság szeptember 27—29. között Közművelődés — településfejlesztés címmel konferenciát rendezett a szentendrei megyei művelődési központban. Az első napon, előzetes programként, fiatalok tanácskoztak a konferencia tárgyáról. A különböző egyetemek hallgatói már hosszú évek óta közművelődési gyakorlatokon vesznek részt, hogy felkészüljenek értelmiségi szerepükre. Most a soron következő gyakorlat témájáról, a közművelődés-településfejlesztés, a környezet- kultúra kérdéseiről kaptak eligazítást, s mondták el észrevételeiket. Hétfőn délelőtt Drecin József művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg a „felnőttek” tanácskozását, amelyen az ország több kisebb-nagyobb városa képviseltette magát. Drecin József miniszterhelyettes a konferencia üdvözlését követően megnyitotta a képzőművészeti világhét idei rendezvénysorozatát is, amely ezúttal a környezetkultúra jegyében zajlik. A tanácskozás és a világhét ily módon kapcsolódik össze. A színhely kiválasztása nem volt véletlen: Szentendre szép példáját mutatja a közművelődés, a településfejlesztés, a környezetkultúra összhangjának a megteremtésében. A konferencia első témája a környezetkultúra állapota és fejlesztésének lehetősége volt. Kozma Tamás, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője és dr Szűcs István, a Budapesti Városépítési Tervezővállalat osztályvezetője folytatott dialógust. Legfontosabb teendőnk — még jó ideig — a lakásépítés, de a lakáscentrikus városfejlesztés lassan gáttá válik, a környezetet is megfelelőképpen kell alakítani; szükséges, hogy az infrastruktúra, a közművelődés, általában az esztétikum, a kultúra különböző részterületei is bekapcsolódjanak, s végezetül szép, otthonos, nekünk való környezet jöjjön létre. Fekete György belsőépítész, a képző- és iparművészeti szakközépiskola igazgatója, a környezetkultúra (vizuális kultúra) alapjainak oktatásáról tartotta meg referátumát. A környezetkultúra ugyanis nem magától teremtődik meg, oktatni szükséges, már egészen kiskortól kezdve. Üj tantárgyra volna szükség? Fekete György véleménye szerint az iskola egészének, szinte minden ismeretanyagba építve kellene a környezetkultúrát tanítani, sugallnia. A konferencia harmadik napján Öry Istvánná, a város- építési és tudományos tervezőintézet osztályvezetője, a közművelődés tárgyi-környezeti feltételéiről szólt. Minden településtípus közművelődése más-más feltételeket kíván. Az intézményrendszert ma a település nagyságához rendelik, . aszerint alakítják, ezt az elvet azonban nem szabad mereven kezelni, a tárgyi-környezeti feltételeket rugalmasan, a hagyományokhoz és a szükségletekhez igazítva kell kialakítani. Beke Pál, a Népművelési Intézet osztályvezetője, a köz- művelődés „fehér foltjairól” beszélt. A közművelődés „fehér foltjainak” eltüntetése nemcsak tervezett, anyagiakkal járó településfejlesztéssel, egy-egy új művelődési otthon, klub létrehozatalával történhet, hanem egy-egy megszűnt tanyasi iskola, egy-egy üres lakótelepi szárítóhelyiség otthonos fölhasználásával is, ahová odaszoknak a környékbeliek, a magukénak érzik; esetleg „csak” beszélgetnek, még „felülről” sem kell őket irányítani. „Közösségi hely nélkül nincs közösség”, de a közösségi hely nem feltétlenül egy-egy „hivatásos” művelődési ház. Dr Bánlaky Pálnak, a Művelődési Minisztérium vezetőképző és továbbképző intézete igazgatójának az értelmiség és szervezeteinek a környezetkultúra fejlesztésében való szerepéről szóló korreferátuma szorosan ehhez kapcsolódott. Nemcsak a hivatásos népművelő tehet sokat a környezetkultúra gazdagításáért, hanem minden értelmiségi. (Ahogyan nemcsak a művelődési ház...) Ennek különösen vidéken van nagy jelentősége. Az értelmiség környezetalakító munkája nem külön szerep, egész létében, működésében benne rejlik. Modellt, mintát nyújt a falu, a kisváros lakosságának kertjével, otthonával, munkahelyi tevékenységével, szabad idejének eltöltésével, magatartásával, egész életvitelével, a kulturális értékekhez való viszonyulásával; a képzőművészeti, a pávakör vezetésével cselekvőén befolyásolhatja a falu tárgyi, szellemi kultúráját; az értelmiségi szervezetek, például a városszépítészeti bizottságok, a TIT-szakcsopor- tok pedig szervezeti döntéseket készíthetnek elő. Az értelmiség egészének e tevékenysége azonban még nem elég tudatos, nem elég felelősségteljes. Az előadások, a résztvevők hozzászólásai azt bizonyították, hogy a konferencia megtartása időszerű volt. Környezetünk kultúrája, a közműveiődés, a településfejlesztés harmóniájára egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Gy. L. IDEKLEDE5 PIRRDICSSli) Színes magyar film, készült 1981-ben, a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Fényképezte: Zenéjét szerezte: ILLÉS GYÖRGY VUKÁN GYÖRGY Irta és rendezte: KOVÁCS ANDRÄS Főszereplők: André Dussollier, Frajt Edit és Szabó László Nógrád megyei bemutatók: X, 8— 9. SALGÓTARJÁN X. 10. KARANCSLAPU.JTÖ X. 12—13. BALASSAGYARMAT EGY MAGYAR Nö ÉS EGY FRANCIA FÉRFI SZERELMI DRÁMÁJA A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN 4 NÓGRÁD - 1981. október 7., szerda A nagybátonyi kamarazenekar elismerése revüszínháza Ez év nyarán tettéit le az alapkövét az NDK új revü- szmházának, amely az építés- technikai okok miatt bezárt régi, híres Friedrichstadt Palast közelében, a Friedrich- strassén épül fel. Az új színházat előreláthatóan 1983 végén adják át rendeltetésének. Az új színház nagyterme csaknem 2000 néző befogadására lesz alkalmas. Aki megyénk kulturális életéin figyelemmel kíséri, bizonyára örömmel tapasztalta, hogy egyre gyarapodnak az amatőr együttesek. Szándékuk mindig egyfajta művészeti ágban való aktív tevékenység. Sok esetben évtizedek óta élő hagyomány folytatói, így részben könnyű a feladatuk, jóllehet ezt szakmai elvárás nehezíti. A komoly zenének megyénkben nincsenek ilyen messzire nyúló gyökerei. Ezért nagyon fontos az a törekvés, amelyet eddig két együttesnél tapasztalhattunk: a balassagyarmati Bach együttesnél és a nagybátonyi kamarazenekarnál. Tagjaik nem amatőrök, hiszen mindannyian diplomás zenetanárok. Az amatőr értelmezés szándékuk önkéntességében értendő, hiszen saját szakma- széretetük"és a zene minél szélesebb körben való terjesztésének igénye hívta létre társulásukat. Ennek gyakorlata úgy jelentkezik, hogy például a Nagybátonyban immár rendszeres koncertek élvezői a Palotástól Nádújfaluig terjedő zeneiskolai körzet növendékei és szüleik. Hogy mennyire nagy a különbség az élő találkozás és egy lemezhallgatás között, azt aligha kell taglalni. Bár a sok csillogó szem a nézőtéren megér minden fáradságot, az igazi szakmai elismerés most először jelentkezett. Az Országos Filharmónia hivatalos kategóriába sorolta a zenekart, eddigi szereplései színvonalának elismeréseként. Tudomásom szerint a szimfonikus zenekaron kívül ez az egyetlen hivatalosan is elismert együttes megyénkben. Szakmailag természetesen egyre emelkedő teljesítményt jelent ez a pozíció, de ha arra gondolunk, hogy volt idő, amikor semmilyen gazdasági nehézség nem állta útját a rendszeres próbáknak, ez elég erkölcsi fedezetet jelent az együttes tagjai részéről. Torják Vilmos koncertmesternek és Ángyán Károly művészeti vezetőnek megnőnek a gondjai, de a zenekar minden tagjára egyformán számíthatnak. Mindenki érzi, hogy mennyire fontos az, hogy a pedagógus egyben aktív zenész is legyen, enélkül ez a szakma elképzelhetetlen. Az a tény, hogy a Budapesten működő Filharmónia szervezete tud létünkről és ilyen eredményes információt kapott, az többek között Koloss István zeneszerzőnek és Szent- irmay Antal nagybőgőművésznek köszönhető. Nekik és velük rnár többször muzsikáltunk, hogy ilyen módon is tolmácsolták, ezért nagyon hálás a zenekar. Az új helyzet nemcsak szakmai problémát fog felvetni, de reméljük, hogy megoldásuk az illetékesek megértésével és támogatásával is találkozik. , Becze Lajosáé Egy híján húsz Tizenkilenc első osztályos kisdiák ismerkedik a tudományok alapelemeivel a Kétbodonyi Általános Iskolában, ahol Buléj ka József né irányítása mellett végzik tanulmányaikat. A foglalkozások nem nélkülözik a játékos elemeket sem, ezért meséiket például bábok közreműködésével tanulják és mondják el egymásnak — kép: kulcsár —