Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Híd és fórum Hatvanéves a PEN Hatvan esztendővel ezelőtt, nyelvű, vagy a különösen 1921. október 5-én alakították nagy országokban nem egyet- meg Londonban a világ írói- lenegy van, illetve emigráns­nak nemzetközi szövetségét, a központok is vannak. Például PEN-t. A PEN a Poets (köl- Spanyolországban a dél­tők), Essaysts (tanulmány- amerikai -menekült írók), Novellista (írók) — e oldali szervezete. thűr Miller, Heinrich Böll, Vercors (a magyar származá­sú francia író), Bemard Ma- lamud, Arthur Lundkvist, Franz Fühmann, Max Frisch, írók bal Pierre Emmanuel, Stephan A PEN Hermlin, Allen Ginsberg iárt európa-centrikus, de élén- nálunk. A vendégek szinte ken dolgozik az Egye- minden földrészt, minden sült Államokban, Kana- nyelvterületet képviseltek, dában, Ausztráliában, sőt — a hatvanadik évforduló gyökeret vert már Afrikában, ünnepi alkalom. A magyar három szó rövidítése. Ango­lul a „pen” egyébként tollat jelent. Az évforduló alkal­mából Kéry Lászlóval, a PEN magyar központjának, azaz a The Hungarian Centre of In- Ázsiában, Dél-Amerikában is! ternational PEN. főtitká- A harmadik világ azonban fával beszélgettünk. még most sincs kellően kép­— Kik, milyen céllal hoz- viselve, ták létre annak idején, s mit — Mit jelent a PEN a kis sikerült azóta megvalósítani? népek számára, például ne­‘ — A szervezet angol indít- künk, magyaroknak? Mit csi­tatású, első elnöke is az volt: nál a magyar klub? John Galsworthy. Emily _ Elöljáróban: magyar Dawson Scott írónő ötletét PEN 1926. óta léteZik. John szükség van rá, mint a 'gon­G als worthy, «• *. w^uf< Galsworthy drámáját mutatta dolatcsere hatékony eszközé­Thomas Hardy, Romám Rol- Oe a Vígszínház, erre utazott land, Anatole France, Martin íOe, s ekkor, az ő jeleniété­Andersen Nexö, Arthur alakult meg. A szervezet , Schnitzler, Maeterlinck való- világkongresszusát nyolc évre resszusi termekben, hanem sította meg. Az angol kezde- r^> 1934-ben, Budapesten tar- a fehérasztaloknál is, az pe tották meg. ........................... A PEN — Boldizsár Iván, a hazai PEN elnökének definí­ciója szerint — fórum és híd. Fórum, tehát megnyilatkozá­si lehetőség; híd, amelynek kiváltképp az olyan elszige r ényezésHez, mint az írói névsor is mutatja, hamarosan más országok írói is csatla­koztak: először a franciák. A PEN-t idealisztikus cél­lal hívták életre az első vi­lágháború utáni ocsúdás évei­ben, högy elősegítsék a nem­zetközi megértést, együttmű­főtitkár miben látja összegez­ve, végső summázatként az írók nemzetközi szervezeté­nek a jelentőségét? — Már eddig is azt fejte­gettem ... A PEN mégiscsak az irodalmárok egyetlen vi­lágszervezete Lehetőségeit nem szabad túlbecsülni, de re. Szó szerint egymás mellé ülteti az országok, a földré­szek íróit, nem csak a kong­óig közhely, hogy sokszor fe­hérasztal mellett sikerül a leglényegesebb kérdéseket megoldani. A PEN kiállta a legnehe­zebb idők próbáját is, átvé­telt nyelvek szempontjából 'z^lteu au„m®sodik világégést, a *■ ninooh kví-atm 1 r Q Lr-j-i -71 cűIt-ot van fontossága, mint amilyen ködést Az irodalom nem Is- a miénk is. Beszámolhatunk a mer határokat. Ez az alapve- magyar irodalom jelenségei- tő gondolat foglaltatott a ről; a nemzetközi PEN előse- PEN chartájában, alapokmá- gíti, hogy a magyar művek nyában. A másik fontos esz- megfelelő fordítókra találja- me az írói szabadság, a gon- nak. Fordítói programot dol- dolatszabadság, az irodalmi goztunk ki. Igyekszünk aleg- értékek cseréje (Zárójelben: jobb külföldi poétákat fordí- az utóbbi a helsinki ajánlá- tónak megnyerni, idehívjuk sokkal is harmonizál, tehát a őket, s a verseket, Vágy ma­PEN egészen modem célokat tűzött ki annak idején). A PEN szándékaiból — túl­zás nélkül mondhatjuk — te­gával a költővel, vagy vala­melyik jeles műfordítónkkal értelmezik, fordítják anya­nyelvűkre. A legjobb fordítá­temes rész megvalósult. Pél- sok ily módon születtek. Ven- dául a nemzetköziség. Ma öt- dégül látjuk a világ íróit, vennyolc országban nyolc- Szétnéznek Magyarországon, vankét PEN-központ műkő- felolvasásokat tartanak, elvi- dik. A két szám közti eltérés szik hírünket haza. Az utolsó abból adódik, hogy a több- tíz esztendőben például Ar­hidegháborút, a kríziseket, sikerült azt a célját is meg­őriznie, mely így szól: „Meg kell óvni a kulturális értéke­ket, különösen a válságok idején”. Az idén, a közeljö­vőben rendezendő lyoni kong­resszus fő témájának címe éppen: A világválság és az irodalom. Az interjút Illyés Gyula szavaival egészíthetjük ki, aki a PEN megalakulásának öt­venedik évfordulóján írta: „Nem kis dolog, hogy lega­lább költők, esszéisták és re­gényírók egyetérthetnek... . az ablakmélyedésekben állva, a népek közötti szakadékok fö­lött”. Győri László Áz egész palóc világ Réti Zoltán kiállítása Balassagyarmaton Mintha elvarázsolt világba rajongó felmutatásával az élet Mit tükröznek ezek a hul- toppanna az, aki mostanában mellett kötelezte el magát lómzó képek? Röviden szól- belép & balassagyarmati Pa- *»«.«% va> a nógrádi táját a benne Mindenki lehetősége Beszélgetés Tóth József fel* a Nógrádi Szénbányák vezérigazgató-helyettesével a művelődésről A nógrádi szénmedencében konkrétabban. A tagság szá- megbízottak. S ha már a gon- a bányász kulturális és sport- mos hasznos észrevétellel já- dókig jutottunk, kérem, össze- napok rendezvénysorozata rult hozzá a végső program foglalóan szóljon róluk. több mint egy évtizedes múlt- kialakulásához. — Egyik fő problémánknak ra tekint vissza, s a sorozat az _ Az ember általában szá- tartom, hogy tevékenységünk, évek során több-kevesebb si- moigati hiába tudja, hogy a nek a fejlődés ellenére, még kert tudhat magáénak. Az ese- művelődésben a számok külö- mindig nincs meg a kellő pro- menyeket nyomon követve ál- nősen csalókák. Én is több íz- pagandája, helyi és országos lapíthatjuk meg: a rendez- ben próbáltam már számba viszonylatban — gondolva itt vény tendenciájában pozitív, venni, hány ember kultúráló- a Bányamunkás lapra — egy- s úgy tapasztaljuk mind ha- dásáról, szórakozásáról, el- arónt. Művészeti programja- tározottabban és erőteljeseb- méleti gyarapodásáról kell inkra még nem elégséges ered­ben épül be a Nógrádi Szén- gondoskodnia a vállalatnak, ményű a mozgósítás. Ügy ta- bányak mindennapi eletébe, Állománya körülbelül hatezer paszta lom, hogy az intézmé- kapcsolódik örömeihez, feszi- ember, vonzáskörzetében kö- nyék, az üzemek nem érdek­tő, megoldásra váró problé- rülbelül 25 ezer ember él, s lödnek kellően a másik prog- máihoz. legalább 20 ezer nyugdíjassá- ramja iránt. Pedig, aligha kell Különösen ebben az észtén- nyászt számíthatunk az eltar- bizonygatni, milyen nagy je- dőben érezzük ezt a jellemző tottakkal együtt. A művelődé- lentősége lenne ennek. Nincs jegyet a programsorozatban, si bizottság, a kulturális na- olyan szervünk, (emberünk), mely október utolsó napjaiig feladata a róluk történő figyelmeztetne rá. tart. Hogyan vélekednek a gondoskodás is. Mit gondol: Nem akarok senkit megbán- rendezők az eltelt négy hét valamennyi réteg számára tani, de a szakszervezeti bizal- eseményeiről, milyen főbb, megfelelő programot tudnak rnitestület tagjai nagyobb sze- megoldandó gondokat látnak ajánlani? a hátralevő időszakban? Lé- — Meggyőződésem, hogy nyegében erről folytattunk be- igen. Csak végig kell lapozni szélgetést Tóth Józseffel, a a programfüzetünket. A té- Nógrádi Szénbányák vezér- mák jő része egy-egy sajátos igazgató-helyettesével, a vál- réteget céloz meg, más része lalati művelődési bizottság el- általánosabb, többekhez szól nőkével. egyszerre. Az idei sorozatot a Első emeleti hivatali szobá- korábbinál többekkel és ala- jában a stílbútorok harmoni- posabban egyeztettük, job- kusan illeszkednek a modern ban igazodtunk a helyi igé- ülőalkalmatosságokhoz, a fa- nyékhez, a mindennapi élet lak borításához. A faragott irő- szükségleteihez. Például: na- asztal, a mívesen megmunkált gyón sok ismeretterjesztő és-bővítő előadást terveztünk. barokkos szekrény hajdanvolt időket idéz, de a mellé állí­tott bányász faszobor már a közelmúltat, sőt a mát juttat­ja eszünkbe. — Hogyan ítéli meg a vál lalati művelődési munkáját? repet vállalhatnának ebben, a propagandában, a mozgósí­tásban. — Ezen kívül milyen fonto­sabb tennivalókat lát a bá­nyász kulturális és sportna­többekh^zTzól P°K hátralevő heteiben? — Szombaton fejeződött be a bányász ifjúsági napok so­rozata. Azt szeretném, ha fia­taljaink ezt nem úgy tekinte- nék, hogy számukra minden­e el nek vége; mozgósítsanak to­vábbra is a kulturális hetek rendezvényeire. Októberben __ . _ már jóval kevesebben men­n ek szabadságra, tehát na­gyobb lehetősége van a szer­vezésnek is. Üzemi művelődési bizottságaink ezt a lehetősé­get használják ki jobban. Ne elégedjenek meg a kifüggesz­tésekkel, az írásos propagan­dával, győzzék meg a látoga­tások hasznosságáról szóban is az embereket És mindenek­lócz Múzeum nagytermébe, —■ nem íel®d" élő emberrel. „Tudom, hogy ahol Réti Zoltán kiállítása lát- tetm * gondokat a ke- nem divatos hangoztatni, még- ható. A művek döntő többsé- ménységet, a küzdelmet *s azt hiszem, helyes lenne, ge, mintegy tizenhat olajkép, amelyből számára is ki- ”e?1 kellene szégyelni őzt né'ffwen akv3T6ll -kiegészít“ , , ,. » » a vid6kctf ahol az cttíoct él VT1 rajzokkal az utóbbi két iuto**„ é*eUs ®°ran* ha™T™ * annak képi élményeit festi" évben készült, dokumentálva ».csak azt mondja, munkál- _ mondotta egyeszer a mű- azt a termékeny életet ame- kodva érdemes élni az életet vész. Akvarelljeiben, képei- lyet Balassagyarmaton él a önmaga gazdagításával máso- ken, rajzaiban ott van az mfni^en'ISnS^ tat gaffgítVa' Aki f “ Tez fnlpÄ« ifétköz­világos, ezért Csemniczky Zol- utat meglelte, igen közel ju- napjaival, színes ünnepeivel, főnt ilíeti dicséret. tott a harmóniához. Azt hl- A ‘1Í'1 UAiA 1 Am Az elvarázsolt szó hallatán szem, Réti Zoltán harmóniá- nem a mesére kell gondolni- jának ^ ^ a titka”. Réti Zoltán világa nagyon is a valóságból él — és mindé- Még valamit a képekről. nekelőtt Nógrádból — ered. Képépítésének ííétíieffiSvf8« ^ * “Ű ^óígegylük- grf»« l “táj, am^n^Tul. megkapó szelíd bájával és változásával az időben. Érez­zük, aki ezeket a képeket fes­ti, szereti az embereket, sze­reti ezt a tájat, amely szülő- iellemzőie földje. Megérdemli, hogy a2 J ’ emberek is szeressék, és meg­tető hullámvonal köré épül. jegyében rendeződött, hogy: Ezt a fő vonulatot, ha nem Világunk tükre a művészet, is mindig azonnal végigvitt Mit tükröz Jtéti Zoltán? Ho- vonalról van szó, nem zavar- gyan tükröződik a világ a mű- jálc apró jelenségek. S így, vöszetben? bár Réti Zoltán művészeté­Eloször a második kérdés- nek gyökerei az impresszió.. re keresem a választ. A mű- nizmusba, vagy a poszt­vész alkotásaival kapcsolatban impresszionizmusba nyúlnak, régóta ptakran és indokoltan a konstruktivizmusnak olyan emlegetik a harmóniát. Való- útját járja, ahol a szerkezet, ban varázslatos az a harmó- a fg vohal nem nyomja el a nia, amely ezt a kiállítást is ürai szépségeket- magasba emeli. Hitele pedig mindenekelőtt azért van, mert Azok közé tartozik, akik nem a strucc harmóniája. Ré- vallják, hogy a festészetnek ti Zoltán — a hasonlatnál ma- a S2ln változatlanul domináns lámzásában él és dolgozik- A kiállítás október közepé­ig tart nyitva. Tóth Elemér hiába költünk súlyos összege két a szervezett oktatásra, a kívánatosnál kevesebb isme­ret kerül a fejbe, használódik bizottság feI a gyakorlatban. Sokkal eredményesebb a spontán is­— Hároméves tapasztalattal S^a^almá^tűT"^ rendelkezem — kezdi a vá- ^ gyűn “ laszadást a vezérigazgatő-he- ’ -----------------------------­l yettes, a művelődési bizottság “ " gondosabb, körültekin- előtt kívánom, hogy műszaki elnöke —, ez alatt az idő alatt f°öb programalkotásnak ta- jaink, szocialista brigádjaink rendszeresen és módszeresen Pasztalhalók-e konkrét ered- a most újabb lendületet ka- dolgoztunk. Persze, látványos menyei? pott munka verseny-mozga­eredményekkel nem dioseked- — A művelődési bizottság, a lom mellett nagy figyelmei hetünk, de azt hiszem, nem is művelődéssel foglalkozó ak- fordítsanak az utolsó szaka- ezen van a hangsúly Koráb- tivisták folyamatosan figye- szába lépett kulturális soro­bi életutam alapján alkalmam lemmel kísérik a rendezve- zatra is. Ne tapasztaljunk más­nyílik az összehasonlításra, s nyékét, s az a benyomásunk, tói elszakított, egészségtelen eszerint azt kell mondanom, a hogy a tavalyinál nagyobb ér- termeléscentrikusságot A kul- vállalat közművelődési tévé- deklődés nyilvánul meg a ren- túra és a gazdaság —, hasok- kenysége semmivel sem ma- dezvények iránt, az aktivitás szór nem is érzékeljük köz- rad alatta a borsodinak, vagy is nőtt, ugyanakkor elmaradt vétlenül — összefügg, elvá- a tatabányainak. Itt a legkü- rendezvényeink nincsenek, laszthatatlan egymástól. Min-: lőntoözőbb szinteken nagyon csupán — különböző okok mi- dig akadnak „szabad" embe- sokat teszünk és tesznek az «tt — elhalasztottak, de még rek, akik megnyerhet ők a kul-i emberért, szellemi, politikai, a rendezvénysorozat ideje turálódás ügyének, érzelmi gazdagodásáért. alatt lebonyolítják. Gond, aho- (Örülök, hogy így vélekedik — Többek között példa rá gyan hallom, inkább a külső a gazdasági vezető, a vezér­a most folyó bányász kulturá- előadók programjai esetében igazgató-helyettes, a vállalati Zis és sporthetek sorozata... mutatkozik; ezek iránt szeré- művelődési bizottság elnöke, — Pontosan. Programját a nyebb az érdeklődés. ^ Kívánsága, akarata remélhe- művelődési bizottság két íz- — Talán mert nem viseltet- tőleg követőkre talál.) ben is tárgyalta, tavasszal még nek elég felelősségteljesen e — Köszönöm a beszélgetést! pszeudoállapotban, a nyáron rendezvények iránt a helyi Sulyok László André Grubére: Párizsi galambok sieur AH kisvendéglőjének meghitt békéjét is a rue Mouf- fetard-on. Lévén piacutca a városnak ez a hangulatos szórakozó- és sé­M) w ,w ff radva — látja mindazt a ka­varodást, amely korunkbn oly sokszor történik, nem dugja homokba a fejét. Tudja, az emberiség ma olyan fokon birtoklója a tudásnak, hogy minden korábbinál emberibb életet teremthet a maga szá­mára, ugyanakkor el is pusz­títhatja ezt a törékeny boly­gót önmagával egyetemben- A művész áz élet szépségének és megismételhetetlenségének eleme. Nem a természet színe­inek másolásáról van szó, ha­nem arról, hogy a művész minden képe külön érvényes színvilágot alakított ki, amely egész munkásságára is jel­lemző már. Vallja, hogy az ég, a hegy a domb, szántás a ve­tés mindenütt ég, hegy domb, szántás és vetés. De más színű az ég Nógrádban és más az Északi-tengernél, vagy az Ad­riánál. ŰL*. ..* IMIf • V./ T:­Veszélyben Párizs! Elszapo- nyak és -tojás után kotorá- rodtak a galambok! — verték szó kezek verték föl a poros félre a fény városának ha- padlások csendjét, a tereken rangjait’ a közelmúltban. No szakadt alakok grasszáltak, ke- hisZen, kaptak az alkalmon a zükben rongyos hálókkal; az ____ k opott bukszájúak, munka- utcakölykök arzenáljából ismét tahelye, előszeretettel láto- nélküliek, suhancok. A pol- előkerült a csúzli, légpisztoly, gatták a galambok is a min- gármester fölhívására kész- Ahol közvélemény van — dig friss csemege reményében, seggel sorakoztatták fel erői- márpedig Párizs polgárai köz- Egy napon délidében egy fé­két, s mégoly szerény kis- tudomásúan éber lokálpatri- hér öltönyös, szalmakalapos üzemi módszereiket. Galamb- őták —, ott nem kerülhetők vendég asztalát felrúgva kiro­el az összecsapások sem. Be- hant Ali úr kocsmájából, igazolódott ez most is. A csen- Eközben éktelen üvöltéssel des kis Vogézek terén immár adta ország-világ tudtára, mindennapos esemény lett, hogy az aranyosan csillogó hogy a padokon üldögélő ko- kuszkusz levében csirkehús rosodó hölgyek, akik az imént helyett holmi hitvány galamb- még az öregkort bearanyozó combokat fedezett föl. Hajh, nyugalommal hintették zize- ha már az ínyencek is hallat- gö zacskóikból a kukoricada- ják hangúkat Párizsban... rát turbékoló pártfogoltjaik- nak, egyszerre csak hegyes- végű esernyőket szegeznek, és I •I ír*' Bretagne eldugott csücské­ből, a Lamartine megénekel­harsány rikácsolás közepette ostro' rárontanak az orvul támadó m0“ D.0“arnenez:to1 . ^van­galambvadászokra. A megré- 1AJlulonbJ.uhtr érkezett­mült madarak ilyenkor csat- ^ a cso?.ort­togó szárnyakkal rebbennek I“^jaUmbtenyesztesre szövet­től, hogy az apró teret kör- n™*va*’ “ Pa~ befogó ódon házak ereszén ta- U.™IS . alapos táljának menedéket. munkát fognak vegezm, így , fél év múlva nem győznek Innen figyelik g fejleménye- majd galambokat vásárolni, keti ™.ikent ,ŰZlk b?rod? ‘ már csak 02 idegenforgalom műkből a vérszomjas betola- kedvéért is. Ez esz Am csak kodót a csattogó papucsok, az üzlet,,.! M! ...««ft. 8 NÓGRÁD — 1981. október A., vasárnap j Réti Zoltán: Piac fémcsatos retikülök. Aztán, ha a vihar elül, leereszkednek újra a térre, s mintha misem Párizsi híveinek egyetlen történt volna, önfeledten to- tyorásznak tovább hű védel­mezőik lábai körül. A galambok verték föl mon­Az élővilág, a természet _- re­ményük maradt csupán: Pi­casso olajágas galambját talán nem éri utol a végzet! Fordította: Grabócz Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom