Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
Otthon vár a veszély ? Drégelypalánki drámák VÉGSŐ MEGOLDÁS Ernőké egy reggel ismét megjelent az iskolában. Hivatalosan már nem lett volna a többiek között a helye. Csakhogy börtönviselt apja nem tett eleget a gyámhatóság felszólításának, és nem vitte el az intézetbe. Ernőké magától jött az iskolába, ahol türelmesen megvárta míg a pedagógusok kerítettek egy autót, és beszállították. Nem tiltakozott. A tiaennégy éves kisfiú maga volt az iskola „réme”. Randalírozott, verekedett. Egy ízben úgy megütött egy kislányt, hogy az eszméletét vesztette. Magatartása voltaképp csak következménye volt „neveltetésének”. A gyámhatóság sem azért vétette állami gondozásba mert veszélyeztette társai épségét. Nem, ' nem ezért. Hanem, mert Ernőkére sokkalta nagyobb veszély leselkedett — odahaza. .. .Drégelypalánkon nem Ernőké az egyetlen, aki fél hazamenni. A háromszáz kisdiákot foglalkoztató központi általános iskolában jelenleg 43 (!) veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván. Szinte minden esztendőben akad egy-két tanuló, akinek kisegítő iskolába, vagy államigondozásba vételét kérvényezik. Ez azonban csak a végső megoldás. KÖRNYEZETTANULMÁNYOK Csizmadia Jánosné tizenötévé az iskola ifjúságvédelmi- felelőse. Általában hétfői napokon ül fel kerékpárjára, vagy indul el gyalogosan, hogy meglátogassa védenceit. Hétfőnként ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy a szülőket napközben is otthon találja. Amikor a szülő lóg a munkahelyéről, természetesen a gyerek is hiányzik az iskolából. A környezettanulmányok sajnos, rendre ugyanazt a tényt nyugtázzák: rendezetlen anyagi körülmények, erkölcstelen életmód, és mindezek gyökere — az alkoholizmus. Nem szükséges részletezni milyen veszélyeknek van kitéve ilyen otthonokban a gyermek. Ahol az alkohol a családfő, ott gyakran kenyér helyett is ital kerül az asztalra. Nemrég egy családból mind a hét gyermeket állami gondozásba kellett venni, mert az asz- szony nemcsak beteg férje táppénzét, de a gyermekgondozási segélyt is rendszeresen italra költötte. A gyermeke- „jobbik szülő” egy józan nap- ket — a legkisebb közülük ját, és az anyával — ritkáb- 3—4 éves lehetett — való- ban az apával — indul bevá- sággal éhhalál fenyegette. sárolni. Sokat- jelentenek ezek Vannak egészen megdob- a támogatások, vagy keve- bentő esetek. Nagyfokú ve- set?... Egy biztos: az anya- szélyeztetettség miatt álla- gi segítség alapvetően nem mi gondozásba kellett venni változtat a helyzeten. A csa- már olyan gyereket is, aki- ládi otthon biztonságot nyújtó nek — a kereseti kimutatás melegét ezzel sem lehet megalapján — több mint kétezer teremteni, és a családi neve- forint jutott a család jőve- lés hiányosságait sem lehet delméből. Általában a férfi- pótolni. A veszélyeztetett gye- ak néznek többször a pohár- rekek esetében ezt is az isko- fenekére, de ez éppúgy nem Iáknak kell pótolniuk. Dré- általánosítható, mint, hogy a gelypalánkon évek óta — s veszélyeztetett gyerekek ki- ebben nem kis része van zárólag cigánycsaládokból Csizmadia Jánosné ügyszere- kerülnek ki. tétének.— differenciáltan fogA gyermekvédelmi felelős lalkoznak a veszélyeztetett ta- által végzett környezettanul- nulókkal. Csakhogy legtöbbet mányoknak meghatározott éppen ők mulasztanak az is- célja van, s ezt a szülők is kólából, nagyon jól tudják. Épp ezért szívesen látják a pedagógust, sőt türelmetlenül várják. És SZANKCIÓK elvárnák, hogy rendbe tegye mindazt, amit ők elrontottak, A jogerős bírói ítélet az s amit rendbe tenni maguktól anyát 3 hónap, börtönben le- meg sem próbálnak. töltendő szabadságvesztésre ítélte, az apára felfüggesz- SEGÉLYEK tett büntetést szabott ki: nem Látszólag ellentmondásos “S' gyermeküket iskolá- az ifjúságvédelmi felelősök J . ' tevékenysége. Egyik kezük- ,• • (Első pillanatban tálán kel segélyeznek, másikkal túlságosan szigorúnak tűn- büntetnek. Csakhogy a segé- az ítélet, pedig nem az. lyek minden esetben a gyér- Hiszen, ha a gyermeket nem mekre, a büntetőszankciók engedik iskolába, akkor idő- pedig a felnőttekre irányul- V®1 végképp nevelhetetlenné nak. Más kérdés, hogy a gya- vnbk, vagy legalábbis nehe- korlatban az apa vagy az zen behozható hátrányt szen- anya felelősségre vonása a ved. És így e társadalmi kórgyermeket is sújtja. tünet újratermelődik. Ezért Milyen anyagi segítséget olyan szigorúak a szankciók, tud nyújtani az állam a ve- Szigorúak? Ha a gyermek szélyeztetett tanulóknak? igazolatlanul mulaszt, az oszMindjárt tanév kezdetén tályfőnöknek meg kell ke- számba veszik a támogatásra resnie a szülőket. Ha ez a lá- szorulókat. Részükre tan- togatás sem hoz eredményt, szer-, illetve tankönyvsegélyt akkor megy a felszólítás biztosítanak. Drégelypalán- „rendszeres iskolába járásra”, kon korábban Csizmadia Já- Ha továbbra is távol marad nosné előlegezte meg a tan- az iskolából, akkor ß szülőkönyvek árát, melynek ré- re szabálysértés címén 500— szét-egészét a szülők később 1000 forint bírságot rónak ki. befizették. Pedagógiailag ez Az elmúlt tanévben Drégely- helyes módszer volt, hiszen a palánkon mintegy tucat sza- c sál adok többsége képes vol- bálysértési eljárást kellett fólia kifizetni a térítést. Idén, ganatosítani. Két családnál azonban a szülők — tudván, azonban ez sem volt elegen- hogy a tankönyvsegélyre tu- dő... lajdonképpen adott az állami keret — eleve igényelték a térítést. Annak már a gyerekek a megmondhatói, hová folyt az ily módon „megtakarított” pénz... A gyámügyi segélyt alapos környezettanulmány alapján — általában ruhásat pótlására — ítélik meg, és fel- használását ellenőrzik. A pénzösszeget nem közvetlenül a szülőnek, hanem a gyermekvédelmi felelősnek utalják ki. Csizmadia Jánosné ezután igyekszik kifogni a Különösen a felsőtagozatosak hiányoznak sokat. Né- hányukat odahaza fogják munkára délelőttönként, mások ekkorra már tudatosan kerülik ,az iskolát. S ha betöltik a 16. életévüket, nevetve közük osztályfőnökükkel: „Ma van a születésnapom, holnaptól nem jövök iskolába!” A pedagógus ilyenkor már csaknem tehetetlen. Addig kell tehát mindent elkövetnie! SZÉLMALOMHARC ? Csizmadia Jánosné minden tőle telhetőt elkövet, de nem táplál illúziókat. — A családi körülményeik miatt veszélyeztetett gyermekek nevelése szempontjából elengedhetetlenül fontos az iskola, az osztályközösség. De ez — valljuk be őszintén — tulajdonképpen még mindig kevés. A velük való foglalkozás nem mehet a tanítás rovására. A diffe' renciállt nevelésre épp ezért alkalmasabb a napközi otthon. Csakhogy a szülőket nem lehet kötelezni arra, hogy gyermekeiket napközi otthonba írassák. Jóllehet az iskola jelentős térítést biztosít a diák- étkeztetésre és a napközidíjra, a legtöbb szülő még ezt a csekély hozzájárulást sem hajlandó kifizetni. Nem élnek a lehetőséggel, mert nem képesek megérteni, hogy ez a gyerekük érdeke. Hogyan is érthetnék meg, mikor saját ér dekeik azt diktálják, hogy minél kevesebbet kelljen köl teni rájuk. Már az is óriási eredmény, hogy idén a 43 veszélyeztetett tanulóból 14-nek a szüleit sikerült rábírni, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Tudja, mi pedagógusok gyermekek nevelését választottuk hivatásul, de gyakran a szülők nevelése nagyobb energiát, követel tőlünk. És ehhez igazából nincsenek eszközeink. Pintér Károly Jlwi-slglii', i.ullllyiNIL Farkas András: Két öreg paraszt / .. ■ . y " ;'i ;Kv IK ,l!|iilriliilv-1 RRÍÍiÍMf!í Jánossy Ferenc rajza Kardiogram a képernyőn A Ívovi rádióelektronikus orvosi készülékek tudományos termelési egyesülésében hordozható elektrokardiosz- kópot terveztek. Segítségéved az orvosok rövid másodpercek alatt kardiogramot készíthetnek a nem kórházban fekvő betegről. A szívműködést elektronikus sugár írja le és rögzíti, amely a fényvonalakat egy kis tévéképernyőre vetíti ki. A műszer súlya alig több három kilogrammnál és akkumulátorral üzemeltethető. Kattogva szomjazó növények Egy ausztrál tudós felfedezte, hogy az aszály sújtotta növények hangot adnak, ha szomjasak. A zaj kattogó hang, amit a növényben levő piciny vízvezetékek vibrációja okoz. John Milbum, az Armidale- ben működő New England-i egyetem professzora ezeket a hangokat a növények szárában elhelyezett miniatűr, mikrofonok segítségével hallgatja. Ez az eljárás, az állítása szerint, alkalmas arra, hogy a nemesitők megmértlessék az új nö^ vénytípusok szárazságtűrését. A mezőgazdáknak is segítségére lehet a megfelelő fajtaváltozatok kiválasztásában, ha száraz vidéken kívánnak termeszteni. Milbum professzor a babnövénnyel kezdte a kísérleteit, de azt tervezi, hogy az Ausztráliában termesztett növények nagy részét meghallgatja. Kegyetlen dolog lenne meg- B | S 1 ÚfOIljÉrÓ mondani G-nek, hogy gyógyíthatatlan beteg, hogy tekintettel egyre erősebben és gyakrabban jelentkező fájdalmaira, alighanem mindenről lekésett már, szó szerint a késről is? Hát nem tudja amúgy is? Persze, a döntő mégis az, amit a klasszikus mondás így határoz meg: „míg élünk — remélünk...” Nem kell mondani semmit. Kölcsönhatások X X X X G. a tóparton kászálódik ki a kocsiból, most nem érez fájdalmat, csak valami meghatározhatatlan lebegést, mint amikor álmodik az ember, s álmában nincs igazán súlya a lépéseinek, nincs íze a levegőnek, nemi' perzsel a késő nyári napsütés, de mégis minden tisztán történik, érthetően és láthatóan. És éppúgy, mint az ólmokban nincs ereje, éppen csak lépdel előre, felfelé kapaszkodva, nagyon öreg ember bőrében a tavat őrző gátra. Nézné a szélcsendben a tükrös tavat, rajta a fényeket, a sekélyes partmenti vízben az apró állatkák késői nyüzsgését, tapodná a füvet, ami hiába zöld, már túlontúl valószínűtlenebbnek tűnik, olyan akár a műanyag, az üveggyapot, vagy bármi, ami nem természetes, csak éppen zöldre változott még egy rövid időre... Így találkozik a kutyával; foltos, bundás, fehér-barna német juhász és magyar vizsla érthetetlenül kedves keveréke olyan ártatlan szemekkel, amilyen talán csak a csecsemőknek van az emberek között. Hogy a kölyökkutya miért pont G-t választja ki a többiek közül — erre sincs magyarázat. Körülloholja-li- hegi, rátelepszik a cipőjére, rágja a nadrágját, néha még ugat is nagyon komoly hangon. Az első percek összhang nélkül telnek, de aztán G. is mond valamit régi hangján, abból az időből, amikor még mindent tisztán tudott érzékelni a világból. A többiek csak azt láthatják, hogy ez a komoly ember és a komolytalan kutya egyre vidámabban játszik egymással, G. a földön ül már, a kutya meg a haját, fülét harapdálja, boldogan rágja vállán a bőrkabát kitüremkedéseit. Aztán ennek is vége. G. úgy érzi, amikor feláll a földről, hogy itthagyott valamit a fájdalmaiból, könnyebben lépked a kocsi felé, talán vidámabb is valamivel.... A kutya meg szomorúbb, ahogy ott fenn a gáton ül. X X X X .* A befutást tervező fiatal magyar író és az írást tervező fiatal magyar lány úgy áll egymás mellett egy honolului cseppnyi esernyő alatt a város exponált (idegenforgalmilag, valutaszempontból, prostitúció oldaláról, divat tekintetében) terén, mintha máris két- alakos szoborcsoporttá fejlődött volna a magyar irodalomban. És megint csak bizonyítható a beszélgetésből, hogy kétféle ember létezik ebben a kis országban, ebben a kétmilliós fővárosban: az egyik aki már írt, a másik minden bizonnyal írni fog... Esik. — Ne törődj a formalistákkal — így az író. — A novella mégis csak egy történet bárki bármit mondjon, te csak erre gondolj, amikor írni kezdenél. De jobb lenne, ha ezt is elfelejtenéd, talán... Nem is tudom. Mindenesetre lehet csak párbeszéd az egész, ez sem zavar senkit. Legfeljebb a megjelenést gátolja, mert vannak még buggyant fejek a redakciókban is, sőt. A novella nem más, mint novella. Erre gondolj légy szíves és semmi szenvelgés. Meg kell küzdeni vele. De biztosítalak, hogy én segítek neked, ha te is akarod, ha te erre gondolsz, hogy segítsek. Én szeretnék is neked segíteni, le majd felhívsz engem, és akkor én neked segítek, de mindenben segítek, majd meglátod és mindent meg is beszélünk. ördögien szép is lehet valami. Ilyen az agyfúró hangja egy öreg műhelyben, valahol Nóg- rád legmélyén egy kis faluban, ahova nem éppen ezt A lány elviszi az ernyőt, ki magában találgatja, mert meghallgatni érkezik a króLátszik a járásán, hogy meg- igazán odafigyelni ilyeft mili- nikas> sokkal komolyabb dalszületett a fejében a történet, őben aztán végképp nem sza- £°t művel, de ezt kihagyni Az író behúzott nyakkal som- bad. Nem illik, nem szép va- mégis kar lenne, polyog az esőben az ellenkező lahogy, nem előkelő. Talán Az agyfúró nem más, niint irányba. Pontosan úgy, mint megtaszította helyezkedés köz- egy hatalmas acél — nagyon aki rossz fát tett a tűzre. ben a hölgyet, talán idege- jó minőségűt tessék elképzelni sebben mozdult az illendőnél. — almavájó szerszámhoz ha- X X X X Mert másra végképp nem sonló ősöreg csoda, egy letűnt gondolhát az ember ilywi kö- mesterség utolsó szerszámta- A buszon már mindenkinek rülmények között! núja. Az agyfúróval tehát egyforma illata van. Talán a . . . . . lezárv_ nem az agyat fúrták meg egyBNV tette ezt velünk, a Fa- ® ‘ koron, hanem a kocsikerekek bulon, a Rexona, a bőre őre, A hölgy, amint a tömeg en- közepét alakították ki, az a sokféle dezodorálószer, a gedi, jó néhány méterrel ar- „agyat” képezték, de hogy mikultúra. Ebben a fenséges és rébb vet horgonyt, egy illa- ként, arról oldalakat lehetne már-már drogériaillatú kö- tos nőnek imitált férfi olda- megtölteni sűrű sorokkal. A zegben még a lökdösődésnek Ián. így helyes. így teljes a mester játékos kedve elragadis valóságos sármja van, fi- megszégyenítés. De még on- ja a krónikást is, enged a2 nomkodva lehet egymás ve- nan a távolból is, méregerős unszolásnak, kalapácsot ra- séjébe hágni. Talán egy kis pillantásokat vet az ágaitól gad az egyik kezébe, a má- diszkózene kellene még, amo- megfosztott fenyő felé. sikban pedig már ott himbályan szűrt Abba-muzsika, mi - _ Bocsánat kérem „Jo,_ lódzik a hatalmas, súlyos agyfene. Esetleg ihatnánk is va- szfZnéZk le- fúró' tivpn hnnoniatKnn irHatia szállni, elnézést kérek, talán, . ^ m®?ter vezényel, mixor Ilyen hangulatban irdatla- , meaenaedi köszönöm szé- kel1 lendltem> mikor kell namondnaaigy0t SZÓ1 ^ X boM, ff Csapni a kalapáccsal. Memer, n rétre tenets kezitcsókolom, szabad egy kis Aztán megindul a sajátos ha— Menjen a retre legelni, > rangjatek, zeng-bong a kis maga durva fráter! Hogy le- — lnclul dz ajt0 íe műhely, táncol a levegő, relief ilyen durván bánni az ém- ped a dobhártya, a falu haberrel?! Ennyire érzéketlenül. Mindenki elégedett. Töb- rangjai elszégyellik magukat. A bodorított hajú — mon- beknek megfordul a fejében, A két harangazó közti fél év- dani sem kell; illatos — ifjú talán egy utasdiplomát, amit század különbség kiszáll a hölgy valóban felháborodot- hogy most mór megérdemelne pókhálós ablakon, tan,néz hátra egy behemót az ifjú hölgy adhatna ót. Vagy nagy emberre, aki úgy áll a valami átható illatú dezodort. T. Pataki László széksorok között a zsúfoltságban, mint egy megcsúfolt fe- T ~ ” ’ " “ nyő. Mit csinálhatott. Ezt ki- 1 NOGRÁD — 1981. október 4., vasárnap 7