Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Bemutatjuk dr. Buga Lászlót „A kispád tett népnevelővé..." kerültem körorvosnak. Első megbízatásom rendkívül pró­zai és veszélyes volt. Részt vettem a bánya aknátalanítá- sában. Életem egyik legked­vesebb elismerését kaptam érte, az Élmunkás kitüntetést. — Hogyan fedezték fel Laci bácsit a rádió számára? — Akkoriban az emberek egészségügyi kultúrája igen­csak alacsony volt. Kellett pgy olyan orvos, aki a nyelvükön tudott beszélni, akire hall­gattak, odafigyeltek. így kér­tek meg engem, próbálkoz­zam meg ezzel a feladattal. No, ott vagyok a stúdióban. Felolvasom a cikkemet, egy- szercsak beszól az ajtón va­laki; — Hová lesz ez a műsor? — Falura — hangzott a ren­Várjuk, lessük kíváncsian, bölcs jogán állandóan taná- dező válasza. ■— Oda elmegy — Tűnődünk, vajon milyen is csókát osztogatni, irányi- HtV a kérdező hang. Aztánde­leket a valóságban? Hangjá- tani. Néha mesélje el hogy Csortos Gyulától, val szinte naponta találko- a saját élményeit, s az a színésztől kaptam az zunk a rádióban. Közvetlen, okos gyerek ebből leszűri, mit e*s° kritikát, zamatosan-sajátos ízű jó ta- csináljon, hol az örvény, meg ... „ . ... . a szikla... Így elkerülhetővé . Azóta Jobb évtized telt el, válik a súrlódás, a generációs * “ ™ul° jvek beb'zony'tot- veszekedés, s az idős ember ták-. dr: Buga László or­valóban örömét leli a gyere- Rácsai előadásai meg­keíhen hódították a közönségét. Mert ha felhangzik az éter hullá- " harmonikus családi main! hogy dr. Buga László őr­eiét kedvet, erőt ad a mun- Vosi tanácsai következnek, a kához, a tevékeny élethez, legtöbb ember hangosabbra Laci bácsi még ma is igen so- veszi a rádiót... kát dolgozik. Rádiófelvéte­lek,, ismeretterjesztő elő­adások, az Orvosnapló má­sodik kötetének megírása... Honnan indult, hogyan lett ország nácsait, előadásait figyelem mel hallgatjuk. Tudjuk ró■ la, hogy orvos, újságíró, ri­porter, népnevelő egy személy­ben. Frissen, ruganyosán lép le a vonatról. Szemüvegét to­logatva hunyorít; — Na, megérkeztem volna gyere­kek! Vibrál körülötte a le­vegő. Egyéniségének vará­zsa, a belőle áradó derű azon­nal átragad a környezetére. Ügy érezzük, régi kedves is­merőssel találkozunk. Mert népnevelő, egy egész ő is úgy beszél az először Iá- közkedvelt orvosa? tottakhoz, mintha csak teg- — Esztergom hónaljában nap vált volna el tőlük. születtem egy kis faluban. Anekdotázik, tréfálkozik, Apám falusi tanító volt. Ak- élcelődik. önmagát is meg- koriban igen nagy tekintély szólja, amikor rágyújt egy az emberek szemében. Gyak- pipadohányra, mondván; ran keresték fel öt ilyen­„Olyan vagyok mint a rossz olyan problémákkal. Emlék­pap, ki bort iszik és vizet pré- szem, a házunk előtt volt egy dikál!” kispad, ott beszélgettek min­Karosszékbe helyezkedik a dig az apám, meg a népek. Ez 76. évét taposó Buga doktor, a kispad tett engem is nép­amikor arra kérjük árulja el nevelővé. Ami az orvosi pá- nekünk, hogyan sikerült meg- lyámat illeti... Apám egy- őrizni testi és szellemi frisse- szer azt mondta; — Fiam, tő­ségét, fiatalos temperamentéi- nuld ki a gyógyszerészetet, mát, mit tanácsol az idős em- az igen szép, tiszta mesterség, bereknek az elesettség, a — Dehát nincs nekünk arra folytonos magányérzet ellen, pénzünk, hogy gyógyszertá­— A recept egyszerű és rat nyissunk! — akadékos- könnyen alkalmazható. Mert kodtam. — Itt az Annus, ne­mi is lehet, ami a halandó em- kik van gyógyszertáruk. El­bert élete alkonyán élteti, ha veszed az Annust feleségül, nem az, hogy önmaga meg- tied lesz az üzlet — így hang- valósulását, vágyait, terveit zott apám furfangja. Friss a gyerekeiben látja folytatód- gyógyszerészként aztán nem ni. Nálunk, a Buga-villában kellett az Annus, meg gyógy- akkor van igazán nagy öröm, szertáram sem lett. Beiratkoz- amikor megérkezik a négy tam a szegedi orvosi egye- gyerekem, meg a hat unokám, temre. Itt ismerkedtem meg Ettől nagyobb örömünk már a feleségemmel is, aki a taná­csok akkor van, amikor egy ri diploma megszerzéséért hét múltán elmennek. Mert törte magát. Hosszú-hosszú olyan rendeletlenséget hagy- utat jártam be, amíg elké- nak maguk után, hogy győz- szült az első rádiófelvételem, zük helyrehozni. De komoly- Voltam körzeti orvos a szü- ra fordítva a szót, az idős tófalumban. Már ebben az embereknek meg kell ta- időben írtam egy könyvet Ta- nulniok együtt élni a gyere- vaszi ünnep címmel. Egész­keikkel. El kell fogadni az ő ségügyi cikkeim jelentek meg szokásaikat, a miénktől el- különféle folyóiratokban, a térő életmódjukat, életstilu- háború vihara sodort ide-oda, sukat. Ne akarjon az öreg a a felszabadulás után Tokodra Kiss Mária Á magyarországi szlovákok néprajza 'A „Národopis Slovákov v A többi publikáció szin- Madarsku” (A magyarorszá- tén érdeklődésre tarthat szá- gi szlovákok néprajza) című mot. Olvashatunk bennük tanulmánygyűtemény har- (többi között) a hegyvidéki- madik kötete a napokban Iá- szlovákok szénagazdálkodá- tott napvilágot. A gazdag tar- sáról, a népi gyógyításról, a talomból csak néhány publi- népi gyermekjátékokról, a kációra hívjuk fel a figyel- tánckultúráról és így tovább, met, mindenekelőtt a szlo­A magyarországi szlovákok néprajza című tanulmány­gyűjtemények korábbi számai vák nyelven olvasókét. Megemlékezést találunk benne Manga Jánosról, a ki- jg úgyszólván pótolhatatlanok való néprajztudósról, ak azok számá akik a hazánk_ számos tanulmányt es cikket . szl ’ _xnra1_ írt a szlovákokról is Külön ^Sődnek^A tu­felhívjuk a figyelmet dr Zo- dományos megalapozottságú lyomi Józsefnek, a balassa gyarmati Palóc Múzeum igaz­gatójának tanulmányára, amelynek címe ,Kétbeltelkű £‘7ősek a település emlekei Samsonha­tanulmányok az ilyen irá­nyú kutatómunka további ösz­tönzése szempontjából is je- néprajzi hagyo­Üjságolyasó iparosok Megyénkben 1 ezer 800 kis­iparos járatja a KIOSZ lap­ját, a Kisiparos Újságot így a nógrádi maszekok nyolcvan százaléka tájékozódik ebből a sajtóorgánumból. Mint az utóbbi választmányi jelentés ezzel kapcsolatban megemlí­ti: a lap egy-egy munkatársa „a lehetőségekhez képest ritkán járt megyénkben. . .” Ebben, — mint megállapítják — lu­das a megyei apparátus is: nem volt megfelelő a tájé­koztatás. így hát Nógrádban „jogos a kisiparosok bírálata, hogy kevés cikk és hír jelent meg munkájukról, életükről” a szervezet lapjában. A választmányi jelentés szerint segítették az informá­ciónyújtást a Házi jogi tanács­adó kiadványai, amelyekből 7 ezer 770 darabot osztottak szét az iparosok közt S év alatt. Röntgen nélkül A Lett SZSZK tudósai olyan berendezést készítettek, amely segíti a sebészt röntgen alkal­mazása nélkül megfigyelni, hogyan forr össze a csonttö­rés. A biomechanikus készülék fő része egy csontbehajlás- mérő. A készülék semmiféle fájdalmat nem okoz a beteg­nek. Az orvos a speciális „kontakt” cipőbe öltöztetett páciensnek meghatározott mozgó ütemet továbbít. A beteg a tv-készüléken látja saját járásának görbéjét. Ez elősegíti, hogy gyorsabban ki­küszöbölje mozgáshiányossá­gait. IGAZOLT REFORM A több mint fél évtizede folyó hollókői bemutatók idei reformja találkozott a részt­Hogyan látták a szervezők? % Értékelt a Paléc szőttes kulturális napok intéző bizottsága Egy hónappal az események kijavításán, a továbblépés egy-egy ilyen találkozó meg- után, szeptember végén ér- szükséges és kínálkozó lehe- szervezése. A helyzet most tékelték a rendezők a holló- tőségein. Az értékelést azért sem könnyű, ha nem nehezebb kői Palóc szőttes kulturális tömörítettük, hogy belőle vi- a korábbiakhoz képest — hang­napok rendezvényét. „Isten lágossá váljék: az intéző bízott- súlyozta több csoport képvise- malmai” lassan őrölnek, bár ság alapos, felelős, elemző lője. Az emberek meglehető- ennek a fürgeségnek igazán munkát végzett, világosan és sen elfoglaltak, sok feladatot örülhetünk, hiszen több olyan egyértelműen számba vette az végzők, s ha látják, érzik, hogy eseményről is tudunk, mely- eredményeket és hiányosságo- a helyi tanács, művelődési nek értékelését csak több hó- kát, s azon igyekszik, hogy az ház dolgozói nem segítik kel­napos késéssel tartották meg a idén megreformált Palóc szót- lő mértékben munkájukat, rendező szervek. Az intéző bi- tes a jövőben még szinvona- könnyebben hátat fordítanak a zottság, a balassagyarmati és lasabb, nagyobb élményt je- közös tevékenységnek. Pedig a a szécsényi rendezők gyorsasé- lentsen a hallgatóságnak. siker — éppen úgy, mint a ku- ga — ha számításba vesszük Hiszem a színvonalemelés darc — nemcsak a szereplőké; a nyár végi szabadságolási ennek a rendezvénynek a to- sütkérezhetnek benne mások dömpinget — mindenfélekép- vábbi létét is igazolja, egy- is. Következésképpen a Palóc pen figyelemre és megértésre ben reményeket kelt arra, szőttesen való szereplés az érdemes. Ezért is foglalkoz- hogy kitör szűkebb pátriájából, egész községi kollektíva ügye, tunk vele, kíváncsian várva s megyei, sőt országos vonz- ennek megfelelően kell készül- kérdésünkre — hogyan látták erővé válik. Hollókő, a vár, a ni rá. a szervezők? — a választ. szabadtéri színpad, a kulturá- *■ lis fiap egyaránt alkalmas er- KÖZSÉGEK re. »BIZONYÍTVÁNYA“. FELFELE A CSÚCSRA A nógrádsipekiek korrekt, mértéktartó népi összeállítást Az Intéző bizottság legtöbb vevők, a nézők akaratával, si- mutattak be, meglehetősen kö- hozzászólója az esemény tar- keresnek mondható. A széle- zepes átlagszínvonalon. A var- talmi-formai, színvonalbeli sebb, tágabb kitekintés csak sányiak jelentősen előbbre lép- kérdéseihez szólt hozzá. Meg- használ az alapitó öt község­iek, de még mindig számos állapították, hogy a népművé- nek. természetesen az itt fel­kifogásolható pontja van elő- szeti értékek gyűjtésében és lépőknek is. A kiírás formai és adásuknak. Azért azonban, feldolgozásában gazdagodtak tartalmi változtatásai is ész- hogy az együttest sikerült új- ugyan a községek, de még kö- szerűek, erről az esemény előtt jászervezniük mindenfélekép- zel sem érkeztek fel a csúcs- magunk is kifejtettük vélemé- pen elismerést érdemelnek. A ra. nyűnket. hollókőiek műsorában különö- .... . Nem árt azonban a további sen az asszonykórust illeti meg Ahhoz további szívós, ki- finomítás — tapintott rá a lé» a dicséret. A többi szereplő tartó és tudatos, hozzáértő nyegre az intéző bizottság. Bi- táncos jobbára csak igyekeze- munka szükséges. Például az ZOnyos gondolatokat pontosíta- tével tűnt ki. A nagylóciak együtteseket felkészítőknek n{ kell, az előkészítést körűl- nyitóképe, ügyes térszervezése gondosan fel kell mérni,^ kik tekintőbbé tenni, a lebonyolí- keltett érdeklődést, az egyes 320akik^ színpadra lépnek, tást technikailag biztonságo- műscrrészek azonban vegyes milyen hatást szeretnének ősz- sabbá. Persze mindezek aten- színvonalon valósultak meg. szeállftásaikkal elérni, s ren- nivalók sem homályosíthatják A legegységesebb, leghatáso- delkezésükre állnak-e min- ei bennünk az élményt, a til­sabb műsort a rimóciak állí- denféle szempontból az eszkö- datot, hogy a Palóc szőttes tották össze, bár az énekelt z°k> a feltételek, a szándék történetében az idén a legtöbb szövegek náluk sem voltak pontos kifejezéséhez. A cső- nézőt vonzó, a legjobb színvo- mindig teljesen érthetőek, s portok — úgy látszik — helyes nalat nyújtó találkozónak tap- fúvószenekaruk tehetségét sem irányban tapogatóznak, jó úton solhatott a közönség, használták ki egészében. indultak el. Ám, hogy célba Nincsenek aggályaim, mint érjenek, ahhoz elmélyültebb voltak két-három évvel ez­, ; . - , y,. .. együttes-szervező, művészi eiőtt. A szervezők reálisan ér­f munka szükséges. Megvalósu- tékelték rendezvényüket, s lásához elhagy hatatlan a meg- olyan határozatot hoztak, me­felelő vezetők és szereplők ki- ivet ha megvalósítanak, az lis bemutatójáról. Ezzel a vé- választása' egyik legértékesebb megyei leménnyel nyilvánvalóan a Persze mindez nem nélkü- u t.Vrai..^n7,f?rrtf csoportvezetők ismertetik meg lőzheti a hivatalos támogatást * m.a , Knmntnf't eszetl> a résztvevőket, ■ együttesen sem. Tudtuk korábbról is, hogy Ropul:l Páva-bemutatót gondolkodnak majd a hibák milyen nehézségeket jelent (ak) Munkásfilmnapok o megyében Hagyomány immáron, hogy tói Mátra Filmszínházban, az son, Hollókőn, Homoktere- a Nőgrád megyei Moziüzemi endrefalvai moziban — már nyén, Ipoly vécén, Karancsal- Vállalat szervezésében az év meg is tartották; Gyöngyössy ján, Karancsberényben, Ke- őszi hónapjaiban munkásfilm- Imre és Kábái Barna közös szegen, Ludányhalásziban, Ma­napokat rendeznek. A rendez- dokumentum-játékfilmjét, a gyargécen, Mátranovákon, vény több hetes ideje alatt a Töredék az életről című, je- Mátraverebélyben, Nádújfa- filmvetítéseken kívül egyéb lentős részben megyénkben luban, Nógrádkövesden, Nóg- rendezvényekre is sortkeríte- forgatott művet mutatták be. rádszakálon, Nőtincsen, a mé­nek. Például ankétokat, kö- A fenti településen kívül zönség-művész találkozókat, munkásfilmnapi eseményekre ismeretterjesztő előadásokat kerül sor Balassagyarmaton, szerveznek- Az egyes esemé- Karancslapujtőn, Karancssá­nyeknek közönsége és sikere gon, Kisterenyén, Magyarnán- STÉSZ-nél, Vizsláson, Ságúj­faluban, Szendehelyen, Szitá­kon, Pilinyben és Tolmácson. A Palóc szőttes : intéző tinél sokkal részletesebb árnyaltabb „bizonyítványt” ál­lított ki az öt község kulturá­gyeszékhely építők munkás- szállásán, a Hámán Kató-te- lepen, az ifjúsági-művelődési házban, Somlyóbányán, a is volt az elmúlt és a meg- dórban, Nagybátonyban, előző esztendőkben. A megyei Nagyiócon, Nógrádon, Rétsá- moziüzemi vállalat idén ok- gon, Romhányban, Salgótar- tóber hónapban rendezi meg jánban, Szécsényben, Taron, a — természetes módon kötőd- keskenymozikkal rendelkező ve az országos mozgalomhoz községek közül Alsópetényben, — a munkásfilmnapokat. Az Bárnán, Cereden, Egyházas- első filmvetítéseket — apász- gergén, Felsőtoldon, Haszno­Isten látja telkemet ? M mányok feltárásával a hagyo- arol”. Minden gazdanak két many6rzést is segítik. telke volt, az egyiken a lakó­ház, a másikon pedig a gaz- Egyébként a tanulmány- dasági épületek álltak. A fa- gyűjtemény előző, második lutól távolabb levő telken számában szintén található tartották állandóan az álla- nógrádi vonatkozású tanúi­tokat. Sok más értékes adat- mány. Ezt szintén dr. Zólyo- tal is szolgál a tanulmány, mi József írta a Nógrád me- erről az érdekes települési gyei szlovákok tárgyi kultúrá- formáról. járói. NÓGRÁD —1981. október 4., vasárnap a már két­szer is meg kell gondolnia az embernek, milyen kifejezést ad hősei szájába, mert nem tudni, hogy az olva­sók, akik — mint olvasom — alig kap­nak mitológiai és vallástörténeti is­mereteket, megér­tik-e. Egyik kroki- hősöm például így fakadt volna ki: „Azt a hétszentségit." „Hohó!" — mond­tam magamnak. „Ká­romkodunk, ká­romkodunk, s közben a szegény olvasó azt sem tudja, mi az a hétszentség? Jesszus Mária, de jó, hogy észrevettem!" Amikor meg egy emberről maró sza­anyagias készültem tírát írni, aki tapin­tatosan így jelentette volna be, hogy amit csinál, nem ingyen teszi: „Krisztus ko­porsóját sem őriz­ték ingyen!" Eb­ből, ha hihetek azoknak, akik a ke­resztény hitvilág megismertetésének a hiányát teszik szó­vá, a fiatalabb ge­nerációhoz tartozó olvasó a következő­ket nem érti: 1. Ki volt Krisztus? 2. Mi­ért halt meg? 3. Mi­ért kellett a kopor­sóját őrizni? 4. Mi­ért nem lehetett in­gyen őrizni? Akkor még nem volt társa­dalmi munka? Ugyanilyen okból nyilvánvaló képte- nem fenyegethette lenséget mondok. meg hősömet anya­giasság ellen küzdő társa: „Megrázlak, mint Krisztus a var­gát", s erre sem vá­laszolhatta embe­rem, összeköttetései­re célozva: „Nana, akinek Krisztus a barátja, nem kár- hozik el.” Hányszor hallot­tam idősebb embe­reket csodálkozni ezzel a szóval: „Szűz­anyám!” Ezt sem adhatom senkinek a szájába. Nem csak, hogy nem értenék, hanem — lévén hogy a nemi felvi­lágosításban már előbbre járunk — egyenesen kinevet­nének, hogy ilyen Nem is tudom, mi lehet a megoldás. Azt azért nem merném javasolni, hogy ve­zessék be a vallás- oktatást az általá­nos iskolában. ég azok is el- * * vesztenék buz­galmukat, akik ed­dig hittanra jártak. Tudják, hogy van ez a kötelező dol­gokkal. Van, aki abban látja a kive­zető utat, hogy a hajdani képes bib­liához hasonló könyvet kellene a- nebulók kezébe ad­ni, ezzel érnénk célt. Tamáskodom. Gőz József A mozik elsősorban magyar filmeket vetítenek — példá­ul Égre nyíló ablak, 9-es kór­terem, A kenguru, Karambol, Angi Vera — de bemutatják ismételten az amerikai Norma Rae-t, a szovjet Visszajelzést. Új filmként jut el a közön­séghez a Libuskák című cseh­szlovák, a Kék gallér című amerikai és a Solo Sonny cí­mű NDK-beli film. A megyei munkásfilmnapok kiemelt rendezvényei közé számít október 12-én, a sal­gótarjáni November 7. Film­színházban a pódiummozi programja- Ekkor az Egy srác fehér lovon című filmet ve­títik, előtte a főszereplő, Osz- ter Sándor előadóestjét ren­dezik meg. A Mephisto film­ről igen sokat hallhattunk már a nyári cannes-i bemu­tató óta. Október 19-én a No­vember 7. Filmszínházban mu­tatják be, s utána ankétot rendeznek a film alkotóival, Szabó István filmrendezővel, illetve az Objektív Stúdió ve­zetőivel. A Szabadgyalog cí­mű filmet Balassagyarmaton forgatták, így hát magától ér­tetődő, ha a film díszbe­mutatóját itt rendezik, a Ma­dách Filmszínházban. Az ese­mény időpontja: október 23. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom