Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

Hullámzó harc gy »mtengcr ellen A tapasztalatok szerint, ha- a magyarnándori termelőszö- Persze akadnak mezőgazda- iánk Európa egyik leggyomo- vetkezet ellen eljárást kezde- sági nagyüzemek is, ahol sabb országa. E kétes hírnév ményeztek, de még mielőtt függetlenül attól, hogy a gyom- ugyancsak felemás helyzetet fizetésre került volna sor, a mentesítés termesztéstechnoló- takar, hiszen a mezőgazdasá- vétkesek őszinte megbánásuk giai elem, egy-egy kampány­jeléül kiirtották maguk körül munka előtt alig lelik meg a a gazt. Ha most valaki azt hiszi, mő gazban a munka eszközét, hogy ezzel az utolsó öt gyom- Ha sikerül, nem egy esetben forrás is megszűnt a megyé- üzemi balesettel jár együtt... gilag müveit területen a gyom­irtás színvonala igen magas, a gyomok elleni védekezés a leg­korszerűbb eszközökkel, nagy szakértelemmel, világszínvo­nalú technológiával megy végbe. Magától értetődik, enélkül mezőgazdaságunk nem tarthatna ott, ahol tart. A gond — azaz a gaz — el­sősorban közutak, a vasútvo­nalak, patakok mentén, épü­letek, ipari létesítmények, sze­méttelepek környékén és a zártkertekben jelenik meg. Ez, túl azon, hogy esztétikailag kifogásolható, esetleg veszé­lyezteti a közlekedés bizton­ságát, és károsan hat a kul- túrterületekre. Qz elburjánzás ellen A megye mezőgazdasági ve­zetése még 1980 tavaszán Átvéüfiidféság indjárt elöljáróban le- Természetesen volt és van sak. Egyik gazdaságpolitikai szögezem: nem a néhány esztergályos, akire bo- lapunkban olvastam, hogy forint konvertiibi- nyolultabb feladatok várnak, egy műszer szerelvényfalán Irtásáról akarok beszél- akik egyedi darabokat készí- egyetlen furat áthelyezésé­in. Már csak azért sem, mert tenek a szerszámüzemnek, a nek igényét több hónapon át a történeteket sem illik a szto- tmk-nak vagy éppen jó kéz- nem tudta vállalni a gyártó ri végével kezdeni. Kezdem tehát az elején: a munkával! Egészen pontosan gépműhely udvarán buján tér- képességeink konvertibilissá átválthatóvá tételének lehető­ügyességet kívánó feladatként cég, mondván, hogy célgépei sakkfigurákat önmaguknak, nem teszik lehetővé az átál- vagy a főnöküknek. Az opti- lást. Nevetségesen bosszantó mális sorozatnagyságra tö- helyzet, hiszen a külső szem­ben, akkor erősen téved, mert csak ki kell tekinteni az ab­lakon. .. Eredménynek sem igen lehet elkönyvelni, hogy 1980-ban 17 feljelentés volt az idei öttel szemben, mert nem valószínű, hogy a gyom­termés is a harmadára csők- terület. Meglepően sok ilyen­kent ezzel párhuzamosan. In- kor a „senki földje’ Nem mindig pénzkérdés A gyommentesítésben tör­ténő előrelépésnek legelső fel­tétele annak eldöntése, kié a kább a következetesség gyen­gült, vagy az erő fogyatko­zott meg a hosszú küzdelem­ben. .. Imit elrejt a giz-gaz Kiss , Andrásnak, a megyei növényvédő és agrokémiai állomás főmérnökének véle­ménye szerint a legtisztább meghirdette gyommentesítési falvak a megyében Nagylóc programját. Ehhez sokan csat- Is Tereske. Itt jóformán alig lakoztak, de akadtak és most találni gyomot, ellenben Szi­is akadnak, akiknek sikerült kivonni magukat a megvaló­sításból. Hiába a felvilágosí­tás, szemléletformálás, sok esetben, amíg nem lesz sza­bálysértési eljárás az ügyből, nehezen kap kaszára, kapára a magyar állampolgár, nem is szólva a KPM és a 1 MÁV ilyen irányú tevékenységéről. Bár e két „nagy” is előrelé­pett a korábbi évekhez ké­pest — ekkora területet még soha nem gyommentesítettek mint az idén — de ez még nem elegendő az üdvösséghez. A 17/1968. (IV. 14) korm. sz. rendelet' alapján a mulasztók­kal szemben szabálysértési el­járást kezdeményeznek. Tavaly a megyében 136 ezer hektárt vizsgáltak felül a földhivatalok és megyei nö­vényvédő és agrokémiai állo­más, s ennek eredményeként 5450 hektárnyi területet mi­rákon, vagy Mohorán ellen­kező a helyzet, mert a leg­gazosabb települések közié tartoznak. Az utak mentén a KPM min­denki igyekszik bebizonyítani, hogy itt nem az ő dolga a gyomirtás, vagy nem ért hoz­zá, esetleg nincs mivel elvé­gezni. Itt érdemes megállni egy pillanatra. Mintha elfelejtet­tük volna vegyszeres vilá­gunkban, hogy őseink kapája és kaszája is alkalmas ese­tenként a gyomtenger elleni harcra, főként odahaza a ház körül. De a kistermelőknek sem esik semmi bántódása, ha az ingyen kapott útmenti fű kaszálása közben odavág egy- egy szamártövisnek is, ha már amúgy is útba esik. Egyik állami gazdaságunk­ségeivel, szükségességével. S mindjárt egy meghökkentőnek tűnő megállapítással: az ipa­ri társadalomban az emberi ké­pesség konvertálhatósága a fejlődéssel párhuzamosan be­szűkült. lélő joggal hihetné. hogy a technika jelenlegi fejlettsé­ge mellett csak néhány moz­dulat a beállító lakatos részé­ről, s az aggregát, ez a sokkezű masina oda fúrja a lyukat, aho­erőlködik, hogy legalább az út ban néhány esztendővel ez­közvetlen közeléből irtsa a gyomot, de ez bizony hosszú­nak tűnik, csakúgy mint a MÁV-nak a sínek mente. Igaz e két „cégnek” nem is el­sődleges feladata a gyomirtás, sőt nem is másodlagos és az emberben óhatatlanul felme­rül a kérdés, értenek-e egyál­talán a gyommentesítéshez, tudják-e melyik dudva, mivel irtható? Nem fordul-e elő, hogy az alkalmazott szertől, nemhogy veszne, de éppen­séggel hízik a gyom? Vagy esetleg nem lenne-e elég csak fele olyan töménységű szerrel irtani a gazt, mint amilyen­nel permetezik? Egyáltalán, nem volna-e célszerűbb bérbe nősítettek gyomosnak. A ki- adni ezt a munkát egy erre sza- küldött kétszáz felszólítás kö- kosodó 'mezőgazdasági üzem- zül (fő az udvariasság, hát- nek? Hiszen a természetvédel- ha az illető nem tudja, hogy met már kiadták bérbe a ho­előtt a juhász csak úgy me­hetett a hegyoldalba legeltet­ni, ha volt nála valami gyom­irtásra alkalmas eszköz. Ide­jébe belefért, pénzt sem kért érte, mert, heki volt haszon, ha a legelésző birka nem akadt fenn a dudván és a gyapjúforgalmisok is a gyap­jút minősíthették a nyírás után, és nem az az évi gyom­termést. Vannak akik időben kap­csolnak és így kétszeres hasz­not húznak. Például Nézsán, vagy Ludányhalásziban, ahol korábban gyomtermő tanácsi földet, vagy homokbányát ál­lítottak mezőgazdasági ter­melésbe. így nemhogy a gaz­tenger tovaterjedésétől nem kell többet tartaniuk, de je­lentős állami támogatást kap­tak a rekultivációhoz. Idén gazt termel!), 195-nek volt do- mokterenyei termelőszövetke- összesen 64 hektáron került ganatja. öt viszont süket fü- zetnek. Talán a megye gyom­lekre talált. Két nógrádi és mentesítésére is lenne vállal- két kétbodonyi lakos, valamint kozó. Búrák külföldre A kézzel festett lámpabúrák a salgótarjáni öblösüveggyár e oort érmébe! kővé tartoznak. Ügyes kezű szakemberek dí­sz'"': M-.r ••" n lámnaíasteket, melyek a szocialista és tőkésországokban jól értéke síthetők. sor ilyen munkára a megyé­ben. Hogy ez kevés? Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek tehetnek többet. A kevesebb gyomos területért pedig társadalmi összefogással csaknem valamennyien, mert a kérdés elsősorban nem az anyagiakon múlik, hanem a szemléleten, igényességünkön, jóérzésünkön. Zilahy Tamás rekvő gyártóiparban azonban a többség nagy sorozatú munkadárabokat esztergál. És semmi mást! S ha valaki va­laha még kis műhelyben sajá­tította el a szakma titkait, s egykoron még az esztergakést va akarjuk. Szerencsére így is is maga kovácsolta, forrasztot- történt. Mert a gépbeállító la­ta és köszörülte, a termeié- katos jól ismerte a gondjaira Gondoljuk csak végig: a kenység fokozásának igénye bízott gép lehetőségeit, konver­földműveléssel foglalkozó em_ ettől az ismeretanyagtól, il- tálhatóságát. Jobban, mint a bért a megélhetésért vívott letve ennek gyakorlási lehető- gyártmány, és gyártásfejlesz- örök harca rákényszerítette a ségétől is megfosztja. tők. maga szakterületének átfogó És mindennek a fonákjára A példákat lehetne sorolni ismeretére. Szántott, vetett, akkor döbbenünk rá. amikor tovább, hogy mennyire fontos aratott, s a maga kárán meg- az élet — rendelések hiánya, az emberi sokoldalúság és az tanulta a vetésforgók rendjét, a más szakmai összetételű mun- eszközök többcélúságának is- biológiai kártevők elleni vé- kásgárdát követelő feladatok merete, az élő és holt munká- dekezés módszereit, s szelek- jelentkezése — rákényszerí- nak a konvertálhatósága. S tálással a növénynemesítés tett bennünket a változtatásra, egyre fontosabb lesz, legalább nagy feladatsorába is belekós- Másképpen, amikor kidérül, is a termelőmunka legtöbb te­tolt. Kényszerűségből „konyí- hogy átváltható, konvertálható rületén. Ahhoz nélkülözhetet- tott” a bognár-, a kovács- képességű munkásgárdával len, hogy rugalmasan igazod- szakmákhoz s az állattenyész- maradhatunk csak versenyben, hassunk a hazai és külföldi pi- tésben sem maradhatott já- Mindez természetesen nem ac igényeihez. Mert bármennyi­mostani felfedezés. Jó né- re is szeretnénk, hogy a világ hány éve már, hogy a népgaz- a szocialista tervgazdálkodás daság minden ágában ösztö- hosszú távra beállítható fel- nözzük a két- és többszakmá- adatsorai szerint éljen, ren- sítást, hogy megfogalmazódott deléseit eszerint adja fel, a va- az igény: olyan esztergályosra lóság az, hogy nekünk kell konvertál- van szükségünk, aki ha kell, megrendeléseket keresnünk, s marósfeladatokat is elvégez, ezekhez igazítani lépéseinket. ratlan. Ha élni akart. Ha emellett jól is akart él­ni, akkor az átlagosnál na­gyobb erőfeszítéssel bővítet­te sokoldalúságát, hatóságát. Ugyanez az ember két-három s nem kisebb hatásfokkal mint évtizeddel ezelőtt’ bekerült az az esztergályozást. És olyan ipari üzembe, s odaállt fém- lakatosra van szükségünk, aki forgácsot hordani az esztergá- ha kell, nagy hatékonysággal lyosoktól. És hordta, hordta a és jól hegeszt, vagy odaáll a fémforgácsot mindaddig, amíg végszerelde egy-egy ütemhe­el nem érkezett a nyugdíjkor- lyére. össztársadalmi ér­határ. Szerencsésebb esetben dekből csakúgy, mint csoport­— élve az átképzési lehetőség- és egyéiji érdekből minél töb­gel — kitanulta az esztergá- bünknek el kell sajátítania a lyosszakmát — teljesen mind- második, s ha lehet a harma­egy, hogy géplakatos-, marós-, dik szakma ismeretét is, s ez­gépszerelőszakmát írunk-e az által tenni konvertálhatóvá ké- Jyet rendeltek, noha nem olyan esztergályos helyébe —, s oda- pességeinket. És eszközeinket buszok gyártására készültünk állt a gép mellé, hogy heteken, is. Mert sok esetben hiába a fel ePP^^ akkor. Mert volt hónapokon, esetleg éveken át több szakmához értő munkás- konvertálható vezetői kepes­fúróperselyt, szakítócsapot, közösség, ha gépeik, szerszá- seg, konvertálható szakmun­tengelycsonkot vagy körgyű- maik jószerével csak egyetlen kasgarda. P éldák igazolják — per­sze korántsem tömegé­vel —, hogy tudunk iga­zodni már a gyorsan változó igényekhez. Például fel tu­dunk építeni egy iskolát Irak­ban öt hónap alatt, egy kon­zervgyárat Spanyolországban fél év alatt, s tudtunk fél éven belül olyan autóbuszokat szál­lítani Törökországnak, ami­rűt esztergáljon. feladat teljesítésére alkalma­Kátay Antal Brigádvetélkedő az ELZETT-néK Az ELZETT Művek vállala- gád nyert meg. A hatfős csa­ti közművelődési bizottsága pat újabb lendülettel fogott évente eltérő témájú művelő- hozzá a vállalati döntőre való dési vetélkedőt hirdet szoci- felkészülésre. Pancsovai Gyu- alista brigádjai számára. Az láné és Juhász Lászlóné csa- idén Gárdonyi kedvelt regé- pattagok elmondták, hogy ez nye „Az egri csillagok” és ha- évben megpályázták a Válla- zánk gazdasági földrajza volt lat kiváló brigádja címet is, a téma. A szécsényi zár- és , s így a végső helyezés nem lakatgyár egység a közel- közömbös számukra. A válla- .,,, , . ... lati vetélkedőt csütörtökön a múltban rendezte szeres dón- {ővárosban a pataki István tőjét, melyet a Vámos Ilona Művelődési Központban ren- nevét viselő munkaügyi bri- dezik. Szakcsoportok, kistermelők Sikeresnek ígérkező év a felvásárlásban A háztájiban termett zöld- mennyiségeken felül az ÁFÉSZ mindig is népszerű foglalatos­ság, gyümölcs és burgonya fel- húsz kijelöli boltjában papi- kodás volt a méhészkedés, vásárlását tekintve kiemelke- ran lévő megállapodás nélkül most is hat szakcsoportban 166 dődő esztendeje az idei a Sál- is visznek be a kistermelők méhész csaknem 3500 méh- gótarján és Vidéke ÁFÉSZ- zöldséget, gyümölcsöt, a ház- családot gondoz. Tíz vagon, nek. A szeptember végéig tér- tájiból, telkekről kikerülő fö- azaz ezer mázsa mézet jelzett vezett 3 millió 399 ezer forint lös mennyiséget. idén a Hungaronektárnak a érték helyett 5 millió 177 ezer A szövetkezet gyümölcster- szövetkezet, s már szeptember forint értékű zöldséget, gyű- mesztő szakcsoportja átmene- végéig ettől, többet vásároltak mölcsöt, burgonyát vett át a ti megrázkódtatás után (a fel. Kannára vár még 250—300 szövetkezet a kistermelőktől, csoport zöme átpártolt a ka- mázsányi mennyiség, s a szer­szakcsoportoktól. rancslapujtői tsz-hez, a meg- ződöttön túl is van két va­karancc-völevi maradt magból alakult újjá a gonra való méz. By mára több mint húsz tagot Sertéshizlaló telepét felszá­A zömmel uborkások idén 320 mázsára , ,,,, ,, ... _= „„ tettek írásos ígéretet, helyette számláló csoport) idén 35 ma- molta az ÁFÉSZ, 25 fos ser­zsa fekete es 15 mazsa piros testenyeszto szakcsoportja ribizlit adott. Alig több mint azonban az idén is 500 disz- tízen, de ez a korábban nyolc- nóra kötött szerződést. Továb- vanfős szakcsoport teljesítmé- bi ezer állaiot vár a szövet- nyének, a jelentős mennyisé- kezet az egyéni állattartóktól, get termelők ugyanis megma- a teljesítésre azonban kevés a radtak a kedvezőbb árat fize- remény. A háztájiban sertés­tő termelőszövetkezetnél. sei foglalkozók ugyanis keves­Tovább dúl a nyúlháború! lik a felvásárlási árat. Ha a termelőszövetkezetek és Érdemes a homokterenyei látását segíti. Cered-Tótújfa- ÁFÉSZ-ek nyúlásokért vívott gombásokról is szót ejteni. A __üJ nii iji_ harca a tenyésztési kedv emel- tíztagú szakcsoport sajat pin­k edésében kamatozna, nem is céiben termeszti a sampinyont, lenne baj. De nem így s már eddig leadott belőle 68 van! A nyúl nem több, vi- mázsányit. Maguk a gombá-i év alatt a tajga már 25 kiio­_ _ szont a szállítási költség sok keresik meg termékük pi- métert nyomult előre. nosztára szerződött TeHesf« alighanem igen. A Salgótarján acát is, részint az ÁFÉSZ-bol­posztara szerződőit. Teljesíti ég vidéke ÁFÉSZ két éve 5400 toknak, részint a vendéglátó­mázsa nyulat vásárolt fel a vállalatnak adják el. de jut Az egyéni kistermelők mun- szakcsoportoktól, idei terve gombájukból a megyehatáro- kája fekszik az eddig felvá- már csak1 4500 mázsa, ebből kon túlra is. sárolt 43 mázsa tölteni való 3350 mázsát már átvett, paprikában s a 40 mázsányi Jó volt az idei méztermés, paradicsomban. A szerződéses A megyeszékhely környékén 450 mázsát adtak át az ÁFÉÉZ-nek. Zöldséget fólia alatt egyelőre kevesen ter­mesztenek, a szövetkezet te­rületén hatan, heten, ők vi­szont igen sikeresek. A zagy- vapálfalvai Tőzsér Sándor pél­dául évek óta foglalkozik ve­le, paprikájával, paradicsomá­val, uborkájával két üzlet el lun pedig Molnár Pál idén egymaga 10 ezer fej salátára, négyezer csomó zöldhagymá­ra, háromezer csomó vegyes zöldségre, 40 mázsa fejes ká­Harminc újitás — kétmillió forint A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a mi­nap az októberi újítási és tá­jékoztatási hónap egyik ren­dezvényeként értékelték a ter­melőegység újítómozgalmának idei helyzetét, s megbeszélték az ezzel kapcsolatos további teendőket. Háromnegyed év alatt a NÁÉV dolgozóitól öt­venhárom újítási javaslat ér­kezett be a bíráló bizottság­hoz, melyek közül 'harmincat tartottak Hasznosításra alkal­masnak. Ezek várható gazda­sági eredménye meghaladja a kétmillió forintot. A vállalat­nál különösen örvendetesnek tartják, hogy a fizikai lét­számban lévő újítók száma megduplázódott, s többen let­tek az effajta tevékenységet kifejtő szocialista brigádtagok is. Egyébként a vállalati fel­adattervben szereplő témák harminc százalékára érkezett eddig megoldás. Téried' a tajga A nyugat-szibériai tajga évente ötvenméteres sebesség­gel terjed a déli sztyeppöve­zetek felé. Ezt a szibériai talajtani és 'agrokémiai in­tézet tudósai állapították meg. Kiderült, hogy ott, ahol most fenyvesek zúgnak, korábban fű zöldellt. A kutatóknak sikerült meg­fejteniük a tajga terjedésé­nek taktikáját. Az előőrs rend­szerint a nyírfa és a nyárfa. Majd az általuk elfoglalt fel­vonulási terepet, a kis lige­teket a jegenye-, a luc-, az erdei fenyők veszik birtokuk­ba. Ilyen hadrendben ötezer A természeti övezetek moz­gásának fő oka — tudósok véleménye szerint — a bő nedvesség. Az egyenletes nyu- gat-szibériai-síkságon az esők. NÓGRÁD - 1981. október 23,, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom