Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
A tudás tárháza (L) Kemerovo - Nógrád Irodalomkutatás I A barátság útján Híres halál Alighanem Tom Artley volt az első áldozata annak a jelenségnek, amit ügy nevezünk: információdömping. Ez az angol fiatalember mindössze huszonegy éves volt, amikor 1964 őszén — tudásszomjtól vezérelve — bezárkózott apja könyvtárszobájába, azzal a szent elhatározással, hogy ki nem jön onnét, amíg , szert nem tesz a világ dolgainak teljes ismeretére. Éjt nappallá téve bújta a könyveket, folyóiratokat és meghallgatott minden olyan rádidóműsort, melytől ismereteinek gyarapodását remélte. Asztalán vaskos dossziékba gyűltek a jegyzetlapok. Jómódú szülei szívesen büszkélkedtek azzal, hogy fiuk autodidakta módon művelődik, később azonban némi aggodalommal figyelték a sziszifuszi lelkesedést. Az elme- betegség tüneteit azonban csak akkor fedezték fel, amikor Tom — furcsa hangsúllyal — mind gyakrabban han-. goztatta, hogy „Nem találom a végét. Nem találom a végét...!” A fiatalember 1967 nyarán lakásuk emeleti ablakából a mélybe vetette magát. A szenzációs információkra éhes lapok annak idején sokáig csemegéztek annak a szerencsétlen embernek az esetén, akinek agya nem bírta feldolgozni a rázúduló információkat. Információ — raktár Volt idő, amikor egyes emberek birtokában voltak korunk valamennyi ismeretének. A polihisztorok kora azonban lejárt, és mára beigazolódott a mondás: nem az az okos ember, aki mindent tud, hanem aki tudja, hogy mit hol talál.” Magyarul: aki tudja, hogy hol találja meg a dolgokról a szükséges információkat, aki tudja, hogy hol olvashat valamiről^ És ez sem kis feladat. Egy közelmúltban megjelent művelődéstörténeti kőny címére utalva, hosszú út vezetett „A tamtamdoboktól az űrtáviratig.” Az információhordozók, a tömegkommunikációs eszközök fejlődésével párhuzamosan az információk mennyisége is nőtt. A sajtó, a rádió, a televízió nap mint nap zúdítja ránk a legkülönbözőbb híreket, információkat. Szellemesen jegyezte meg egy szovjet tudós, hogy „a tömegtájékoztatás mai fokán könnyebb tájékozatlannak maradni, mint korábban bármikor.” Mégsem volna bölcs dolog a technikát elmarasztalni ezért. Hiszen, aki lépést akar tartani a korral, nyomon szeretné követni a politikai, gazdasági, kulturális élet változásait, az nem nélkülözheti a sajtói a rádiót, a televíziót. És nem nélkülözheti a könyvet sem! Már csak azért sem, mert a könyvek azok — és most kifejezetten szakkönyvekre gondolunk —, amelyek időről időre összefoglalják, rendezik és különböző szempontok alapján csoportosítják a régi és új ismereteket. Csakhogy ma már a könyvek labirintusában sem köny- nyű eligazodni... Szerencsére világszerte létezik egy intézményrendszer, amely elvégzi helyettünk a szelektálás feladatát. Ez az intézmény a könyv-tár, és szerepét épp ezért nem lehet túlbecsülni. Könyvtárosok bibliája Salgótarján középpontjában, a Tanácsköztársaság téren található a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár. Látogatói csak három helyiségét ismerik; a kölcsönzőtermet, az olvasóteremt és a zenei részlegét Pedig a könyvtár szolgáltatásai nemcsak a könyvkölcsönzésre szorítkoznak. A kevésbé ismert szolgáltatások egyike az irodalomkutatás. Irodalomkutatással az olvasószolgálati csoport, ezen belül a tájékoztatási részleg munkatársai foglalkoznak. Ok azok, akik az olvasók kérésére a könyvek és kiadványok ezreiből kiválogatják a szükséges olvasmányokat Segítségükre van ebben a könyvtárosok bibliája: az „ETO”. Az ETO tizedestörtek elvén felépített számjelzetekkel jelölt alá- és fölérendelt fogalmak hierarchikus rendszere, mely magában foglalja az emberi tudás — az ismeretek és tevékenységek egészét. Az ETO legfőbb érdeme, hogy korlátlanul bővíthető, tehát rendszerében minden új, eladdig ismeretlen fogalom elhelyezhető. Namármost a könyvtárállomány minden egyes darabja az ETO alapján kapja meg sorszámát, s ez megköny- nyíti a visszakeresést Ha valaki például a kon- verteles acélgyártásról szeretne többet tudni, egy-két héten belül megkapja azoknak a könyveknek, cikkeknek a listáját, melyek ezzel a témával foglalkoznak. Talán mondanunk sem kell, hogy a könyvtáraknak ezt a szolgáltatást elsősorban előadásra, szakdolgozat, netán doktori disz- szartáció megírására készülők veszik igénybe. A könyvtár 3 forintos tagsági díja ellenében azonban bárki élhet ezzel a lehetőséggel. A listák listája A Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár munkatársaitól tavaly összesen 107 irodalomkutatást kértek. Idén eleddig csupán hetvenkettőt. Néhány cím a közelmúltban kutatott témák közül: „Lovagok és kereszteshadjáratok a népi irodalomban”, „Az őrsi naplók szerepe, pedagógiai elemzése” stb. Maradjunk a „konverteles acélgyártásnál”, melynek irodalmát egyébként szintén ösz- szeállították a salgótarjáni könyvtárban. Tételezzük fel, hogy más valaki is szeretne mélyebben foglalkozni ezzel a témával. Csak épp nem a salgótarjáni, hanem mondjuk a kecskeméti könyvtár munkatársait kéri meg irodalomkutatásra Hogy a könyvtárosoknak ne kelljen felesleges munkát végezniük. 1973-ban a szombat- helyi Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár vállalkozott az irodalomkutatások gyűjtésére, regisztrálására. Ha egy témáról feltételezhető, hogy később is igényelhetik, akkor a kutatást végző könyvtár az eredményt — az adott téma bibliográfiáját — megküldi a szombathelyi könyvtárnak. Az ország különböző könyvtáraiból beérkező listákat azután csoportosítják és havonta megküldik az összesített jegyzéket a könyvtáraknak. A listák listája természetesen csak a témacímeket tartalmazza, de kérésre a részletes bibliográfiát is megküldik. „Kovács László salgótarjáni olvasó irodalomkutatást kér a Balassi Bálint könyvtártól a „Tudás tárháza” című szak- dolgozatához. A könyvtáros közli vele, hogy ebben a témában Szegeden már végeztek irodalomkutatást, így a szükséges bibliográfiát Szombathelyről napokon belül megküldik. Fáklyaismertetó A Fáklya november 1-én megjelenő 21. száma publicisztikával és kulturális témakörbe tartozó riportokkal ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvannegyedik évfordulóját. Szervesen kapcsolódik ehhez a gondolatkörhöz Vagyim Zaglagyin történész-professzornak, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőhelyettesének írása a szovjet békepoli tikáréi. Sokak előtt ismeretes az a fényképfelvétel, amely Moszkvában készült és Szamuely Tibor népbiztost ábrázolja, aki Leninnel beszélget. A lap egyik riportja elmondja, hogyan találták meg szovjet történészek a fotó sokáig ismeretlennek hitt készítőjét, a most nyolcvanéves Konsztantyin Kuznye- covot, aki beszél a felvétel készítésének körülményeiről. A Nógrádban élő és alkotó Kossuth-díjas fafaragó szobrász Szabó István és a donyec- medencei bányászok barátságáról, a Szovjetunióban megrendezett nyelvi olimpián eredményesen szerepelt magyar diákokról képes riportot olvashatunk. Rejtvénnyel, Fáklya-fotóval, sportanyagokkal, orosz nyelvű olvasmánnyal, filmismertetővel zárul a szám. Megérkezik a lista, amely tizenöt kiadvány — könyv és újságcikk — címét tartalmazza. Kovács László hozzá is kezdene a művek tanulmányozásához, de van egy bökkenő. A megjelölt művek közül a Balassi Bálint könyvtárban csupán tíz található. Hogyan juthana hozzá a hiányzó öt kiadványhoz?! Erről következő számunkban lesz szó. Pintér Károly — Gyermekkorában mik voltak a kedvenc játékai? ' — Bízom benne, hogy sikerült megőriznem magamban a gyereket. Nagyon szeretek játszani, mindig is szerettem. Mindennel, ami körülöttünk van, azaz számomra nein csak az a játék, amit hagyományosan annak nevezenek, hanem minden, amivel szórakozni tudok, ami örömet okoz nekem. Múzeumi hírek — Vasárnapi kórusmuzsika. Ma délelőtt 11 órai kezdettel a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban a balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar ad hangversenyt, Ember Csaba vezetésével. Közreműködik a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola zenekara, Réti Zoltán irányításával. — Salgótarján rekonstrukciójáról. Hétfőn délután öt órakor a Nógrádi Sándor Múzeum tanácstermében Salgótarján közelmúltjának izgalmas kérdéséről, a város rekonstrukciójának kezdetéről tartanak előadást. Dr. Berkes József, az államigazgatási és szervezési kutatóintézet tudományos osztályvezetője szól a témáról. — A bűvöskocka világsikert aratott, bajnokságokat rendeznek az összerakásából, sőt, jövőre talán világbajnokságot is. Mik lesznek a vb szabályai, hogyan lehet a versenyzők kockáit teljesen egyformán összekeverni? — Ez egyelőre még megoldatlan matematikai probléma. Gyakorlatilag azonban 30 véletlenszerű keverés után létrejött állapotok egyenértékűek, tehát versenyt is lehet belőle rendezni. i 4 NÓGRÁD — 1981. október 25., vasárnap — Milyen csúcsokról, rekordokról tud? t Idestova másfél évtizede, hogy a szovjetunióbeli Kemerovo és Nógrád megyék között testvéri kapcsolat alakult ki. „Barátságunk a világnézeti azonosság talaján fogant, az országaink messze előre mutató, fejlődést meghatározó marxi—lenini tanítás lobogója alatt.” — írja L. A. Gors- kov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a kemero- vói megyei pártbizottság első titkára a napokban megjelent, „A barátság útján” című könyv előszavában. „A magyar—szovjet barátság egyre erősödik. Számunkra különösen jelentősek azok az események, amelyek Kemerovo és Nógrád megyék testvéri, baráti együttműködéséhez fűződnek... ” — hangsúlyozza Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. A testvérmegyék krónikásai arra vállalkoztak, hogy kölcsönösen bemutatják szű- kebb hazájukat, felvillantva a dolgos hétköznapok tipikus pillanatait, ízelítőt nyújtva azokból az erőfeszítésekből, amelyek a két megyét, a két népet egyaránt jellemzik a szocialista társadalom építésében. „A barátság útján” lapjain megelevenednek a kemerovói munkások, parasztok történelemkönyvekben is megörökített tettei. Jermák, az egykori legendás hírű kozákvezér csapatai négyszáz esztendővel ezelőtt az Uralon túl még ismeretlen és hatalmas országot találtak maguk előtt. A mögöttük haladó telepesek vetették el az első marék rozst. Azóta felismerhetetlenül átalakult a kuznyecki föld képe. Az orosz ember formálta szándéka szerint, dacolva európaiak számára szokatlan, s gyakran embertelen körülmények között S formálta a társadalmat teremtett magának örökidőkre szóló alkotásaihoz szabadságot. Felvonulnak a bizonyítékok arra, hogy a kemerovói ember miként élt a magateremtette korlátlan lehetőséggel: kohók csapolásánál fényes szikrák rakétáznak, földjük méhéből szakadatlan ömlik felszínre a szén, könnyű- és élelmiszeripari üzemeket emeltek, méreteiben is lenyűgöző üvegházakban pompáznak a legkeményebb tél derekán a zöldségfélék. A szovjet ember az ingoványon új városokat emelt, felhúzta a kultúra, a művelődés házainak falait Olyan csodálatra méltó létesítményeket alkotott, mint a kuznyecki kombinát, olyan világhírű emberek szippantották magukba levegőjét, mint az űrhajós Leonov, a tornász olimpiai bajnok Filatova... S felvillannak a könyv lapjain az ismerős nógrádi arcok is. Megelevenedik a turistákat vonzó táj, a gazdag történelmi múlt, s a felszabadulás óta eltelt több mint három és fél évtized sikerei. Igaz, Nógrádban — a terület méreteinél fogva — kevésbé látványos és gigantikus a hétköznapok alkotó munkája. De azonos forrásból tápláltatnak az itt élők és dolgozók is, a szebb és emberibb jelen és jövő formálásának igénye testesül meg a szénmedence bányászaiban, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munkásaiban, a mostoha adottságok között szorgoskodó termelőszövetkezetek tagjaiban. Mozaikok sorakoznak fel annak igazolására, hogy ezen a tájon is gyökeresen megváltozott az élet.. „A barátság útján” című könyv talán legértékesebb fejezete a testvérmegyék barát kapcsolatainak hiteles króni kája. Rövid, tényközlő tő mondatok, a kronológia sor rendjében. Tömörek, de anná beszédesebbek, hitelesen mu tátják, hogy Kemerovo é Nógrád megyék dolgozói, tár sadalmi és tömegszervezete között mennyire színesen búr jánzó a munkakapcsolat. i tapasztalatcserék, kölcsönöi látogatások, együttműködés megállapodások felsejtetil kamatozó hasznát e barátságnak. Annak a barátságnak éí testvérmegyei együttműködésnek, amelyet Magyarországon és Szovjetunióban ií példaként emlegetnek, f amelynek a két megye lakói ismeretlenül is követed. A külsőségekben szerény, de annál gazdagabb tartalmú könyv a Nógrád megyei Tanács és a kemerovói könyvkiadó vállalat nemes kapcsolatainak termése. A teljesség, már terjedelmi okok miatt is, aligha kérhető számon. Az olvasók minden bizonnyal kíváncsian forgatják majd, hiszen képzeletbeli utazásra röpít Kemerovo és Nógrád kies tájaira, új ismerősöket és barátokat szerez, a félszáz fényképillusztráció értő válogatása keresztmetszetet nyújt a szemnek is Kemerovóról, Nógrád megyéről. Két nyelven — oroszul, gyárul — készült, így praktikus kelléket jelent a testvér- megyékben élők, a másik nyelve iránt érdeklődők számára. „A barátság útján” minden bizonnyal hozzájárul a magyar és szovjet nép, Kemerovo és Nógrád megyék hagyományos kapcsolatai további erősödéséhez, s méltó emlékműve a másfél évtizedes barátságnak. Az MSZBT országos értekezlete után Részletesen beszámoltunk a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Vll. országos értekezletéről, amely a közelmúltban zajlott le Budapesten, s ahol Nógrád megyét huszonegy küldött képviselte. A magyar— szovjet barátsági mozgalomnak e legjelentősebb fórumán áttekintették az elmúlt öt év eredményeit, meghatározták a következő évek lenrúv&lóát. Ezek részletezésére nem térünk ki — beszásnolót adtunk róla —, csupán egyetlen országos adatot közlünk ismételten, öt év alatt 1205-ről 1664-re nőtt az MSZBT-tag- csoportok száma, amelyek átfogják társadalmunk valamennyi rétegét, s a barátsági munka alapját képezik. Az MSZBT VII. országos értekezletét kitüntetések átadása előzte meg, azok tevékenységét ismerték el, akik a társaság munkájában kiemelkedő eredményeket mondhatnak magukénak. A kitüntetettek között szerepelt egy nógrádi is, Varga Oszkár, a salRózsa György kapcsolja Rubik Ernőt — Több külföldi városban voltam bűböskockaversenyek díszvendége. Átlagosnak mondható az 1—2 perc közötti eredmény, azaz mind a hat oldalt ennyi idő alatt rakták ki a versenyzők. Ám olvastam külföldi újságokban olyan játékosokról, akik 30 másodperc (!) alatt is képesek ösz- szeállítani a 6 színt. Ez fantasztikus! Magam nem török rekorderi babérokra, csak kíváncsiságból mértem a saját időmet: úgy 1 perc körül végzek a feladattal. — Milyen változásokat hozott életébe a bővös kocka sikere? — A szakértők szerint 100 évenként fordul elő ilyen nagy siker a játékpiacon. Termégótarjáni bányagépgyár MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke, aki az MSZBT aranykoszorús jelvényt kapta, amelyhez ez úton is gratulálunk. A gyárban 1972-től működik tagcsoport, s Varga Oszkár a barátsági munka fejlesztése érdekében az évek során szoros kapcsolatokat alakított ki, többi között, a gyári szakszervezeti bizottsággal és a szocialista brigádokkal. Szervezője és irányítója a gyári MSZBT-vetélkedőknek, a két nép barátságát bemutató kiállítások megrendezésének. Az MSZBT Értesítő idei harmadik számában, amely az országos értekezlet idején látott napvilágot. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője foglalta össze a barátsági munka megyei eredményeit, az országos értekezletre való felkészülés tapasztalatait. Megyénkben a mozgalom mintegy negyvenezer embert tömörít, jelenleg 47 tagcsoport működik. Örömmel szetes, hogy egy váratlan siker nagy hatással van arra is, aki a játékot kitalálta. Egyelőre sodornak magukkal az események. A kocka révén eljuthattam sok-sok országba, városba. — Mesés összegekről suttognak, ugyanakkor a ház előtt egy kis Polski Fiat áll, nem egy Porsche, vagy egy Jaguár. — Alapelvem, hogy az embert olyan tárgyak, eszközök vegyék körül, amelyekre szüksége van, és nem olyanok, amelyeket esetleg anyagilag megengedhetne magának. A kocka esetében mesés szituációkról van szó, értve alatta a népszerűséget és az üzleti sikert is. Azt hiszem, értelemszerű, és helyes, ha ez visszahat arra is, aki a kockát kitalálta. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a feltalálói díjak alapvetően megváltoztatnák az életmódomat. Továbbra is tanítok az iparművészeti főiskolán, és újabb játékon töröm a fejem. hallottuk, hogy Bíró Gyulai az MSZBT főtitkára a tömeg- mozgalom utóbbi öt évének munkájáról beszámolva, a rangos fórumon többször iá elismerően szólott Nógrád megyéről. Példaként említette azt az idén először Tárnáméván megrendezett úttörő orosz nyelvi tábort, amely a központi Gorkij Nyelviskola, Heves és Nógrád megye együttműködésében jött létre és rendkívül sikeres volt A testvérmegyei kapcsolatok közül is kiemelte Békés, Somogy és Nógrád megyék eredményeit. Kemerovói kapcsolatunk jövőre lesz tizenöt éves, erre külön eseménysorozattal készülünk. De még ez évben kemerovói napokat rendezünk november első felében, amely igen sokirányú rendezvénysorozatnak ígérkezik, tovább mélyítve a fejlődő kapcsolatokat. Elismeréssel szólott a főtitkár a Nógrád megyei üzemi és iskolai kapcsolatokról, a balassagyarmati MSZBT-tagcsoportok eredményeiről is. Sós László grafikusművész hozzászólását azért említjük most külön, mert az általa felvetett gondolatok számunkra is figyelmet érdemelnek, miután Nógrád megye képzőművészeti élete hosszú évek óta eredményesen fejlődik. Hangsúlyozta a kortárs művészetek kölcsönös megismerésének jelentőségét. Mint mondotta, e téren még rendelkezünk tartalékokkal, hiszen a képző- és iparművészeti ágak a már meglevő kapcsolatok ellenére sem ismerik igazán mélyen egymás eredményeit. Nemcsak a reprezentatív kiállítások cseréjére van szükség, hanem például igen eredményesek lehetnének az egymás műtermeiben tett kölcsönös látogatások, esetenként közös pályázatok kiírása, a közvetlen találkozások alkalmainak bővítése. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagja lett Bódi Ernőné, a pásztói Mg Tsz osztályvezetője, valamint Hegyes Ferenc és Hopkó Tatjána. Hegyes Ferenc az országos ügyvezető elnökségnek is újra tagja lett. T. & i
