Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÖLJETEK! Pa KV' Baráti szövetségben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, ötévenként tart országos értekezletet, az MSZBT Országos Elnöksége ezúttal a hetedik alkalommal hívta össze a tagcsoportok küldötteit. A mai értekezleten az 1664 tagcsoport 483 küldöttén kívjü részt vesznek a hazai párt- és állami testületeknek, tömegszervezeteknek, továbbá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. Ez a tény jelzi, hogy az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekünkként tudatosítsa a társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben a testvériség érzését, a két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a hazafiság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista hazafiságot a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem nélkülözheti; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önmagát mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent, s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban az egész társadalmat átfogó politikai tömegmozgalommá érett. A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Illusztrációképpen álljon itt néhány statisztikai adat: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma az utóbbi öt évben 1205-ről 1664-re gyarapodott. Ezen belül a megyékben 821-ről 1193-ra, Budapesten 384-ről 471-re. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari, 316 mezőgazdasági, 373 tanintézményi, valamint 166 egyéb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. És érdekes tény, hogy az utóbbi öt évben a leginkább éppen az oktatási intézményekben működő tagcsoportok száma növekedett, feltehetően annak eredményeként, hogy 1973-ban megalakult az Orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetségének (MARFJAL) magyar szekciója, amely az MSZBT Országos Elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyarországi orosz szakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése —, ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propagandamunka, egyebek között a jeles évfordulókról való méltó megemlékezések, a magyar—szovjet gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés témaköreivel foglalkozó fórumsorozatok, vagy éppen a politikai ismeretterjesztést szolgáló különféle vetélkedősorozatok megrendezése. Ez utóbbiak népszerűségét jelzi, hogy például a „Kell a jó könyv” olvasópályázatnak —, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére két ízben is megrendeztek — több mint 150 ezer résztvevője volt s, hogy a legutóbbi alkalommal 74 ezer 714 pályamű született. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében _tett_ együttes erőfeszítéseit, hogy az építő munka nehezebbé vált külső és belső feltételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás tapasztalatait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság mai országos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugvó barátságot hivatott tovább erősíteni. AASZAA P N .0 G R Á Q .MEG Y E 1 BIZ Gr TT S Á&A ES Á M E G Y El . T A N A Cg LAP^Á XXXVII. ÉVF., 244. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. OKTOBER 17., SZOMBAT Kongresszusra készülnek a termelőszövetkezetek Küldöttközgyűlés Salgótarjánban A közelgő IV. kongresszus előtti utolsó állomásához érkezett a szövetkezeti mozgalom a megyében. Tegnap Salgótarjánban tartották küldöttközgyűlésüket a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei és társulásaik. Az eseményen részt vett és felszólalt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, dr. Berta Jenő, a TOT alelnöke, dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője, Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese. Pintér Ferenc, a TESZÖV elnöke megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, s röviden megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom által megtett útról, és szólt az előtte álló feladatokról is. Az elnökség írásos beszámolójához Cseh Adolf, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kinyosan befolyásolják a nők hatékonyabb közreműködését a gazdasági munkában. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának titkára a nagyüzemekben dolgo- egészítést. Mint mondotta: nehéz, de eredmé- zó KISZ-fiatalok és -alapszervenyes öt esztendőt tudhatnak maguk mögött a megye közös gazdaságai, s ezzel részeseivé váltak a népgazdaság által elért eredményeknek, s lehetővé vált, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemekben számottevően javuljanak a tagság élet- és munkakörülményei. Növekedett a termelési érték A kedvezőtlen adottságok és éves mezőgazdasági tapaszta- a két kedvezőtlen időjárású év lattal a háta mögött többek ellenére 58 százalékkal nőtt a között az idő kérdéséről szólt, nógrádi közös gazdaságok ál- Arról az időről, amellyel még tál előállított termelési érték mindig nem szokás takarékosa III. kongresszus óta eltelt időszakban. A tavalyi évet pedig rekordnyereséggel, 226 millió forinttal zárták. kodni az üzemek egy részében. Váradi Jánosné, az alsótoldi termelőszövetkezet törzsállattenyésztője a közös gazdaságAz ágazatok közül a növény- ban dolgozó nők munkakörül- ményekről, termesztés szerkezete igazodott leghamarabb a változó körülményekhez, s ennek sikere nem is maradt el. A gabona- termesztés célkitűzései öt év átlagában is túlteljesültek, jelentős hagyományai vannak a burgonya- és a bogyósgyümölcs- termesztésnak, kiemelkedő eredményekkel. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-ágazatban volt a legdinamikusabb a fejlődés, hiszen az értékesített tej mennyisége 66 százalékkal nőtt. Ugyanakkor viszont nem kielégítsek a juhtenyésztés területén elért eredmények. A kiegészítő tevékenység gyors ütemű fejlődése nagymértékben elősegítette a közös gazdaságok megszilárdulását, s lehetővé tette az alaptevékenység fejlesztését. Egyre nő a gazdasági társulások jelentősége, a megye 37 termelő- szövetkezetének egynegyede tagja ilyen együttműködésnek. A szövetség titkára szólt a következő jdőszak tennivalóiról is. A VI. ötéves terv időszakában differenciáit fejlődésre van szükség, a jobbaknak dinamikusabban, a gyengébbeknek célirányosabban kell fejlődniük. Az elnökség beszámolóját követő vitában tizenöten szólaltak fel. Boros Béla, a varsányi termelőszövetkezet elnöke 40 ményeiről szólt. Elismerően említette azt a kezdeményezőkészséget, céltudatosságot és következetességet, amely a nőpolitikában megnyilvánul, ugyanakkor negatívumként beszélt a környékbeli települések hiányos áruellátásáról, a nem kielégítő gyermekintéz- amelyek hátrázetek munkájáról szólt. Mint mondotta, ma már a fiataloknak természetes az iparszerű gazdálkodás, a korszerű technika, éppen ezért szerepük egyre nő a mezőgazdaságban. Fontos azonban a gazdasági tevékenységük mellett a közéleti aktivitás növelése. Dr. Serfőző András, a szé- csényi, termelőszövetkezet jogtanácsosa rámutatott, hogy a fejlesztési alap a közös gazdaságokban a korábbinak a felére csökkent, s ez ráirányította a figyelmet a tanulásra és művelődésre. Tolmácsi Ferenc, a nagybár- kányi termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy a me- (Folytatás a 2. oldalon.) Nyelvoktatás, honismeretek, könyvtárak A nemzetiségekről tanácskoztak Rétságon Tanácskozik az ipari szövetkezetek Nógrád megye 19 községét lakják szlovák és német ajkú nemzetiségek. Az ezeken a településeken levő 7 óvoda és 14 általános iskola anyanyelvi oktatásával, a honismereti munkával és az ott működő könyvtárak fejlődésével foglalkozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő nemzetiségpolitikai bizottság tegnap Rétságon. Megyénkben mintegy 350 óvodás és megközelítőleg 1000 általános iskolás ismerkedik a szlovák és a német nyelv valamelyikével. A nemzetiségi anyanyelvi oktatás személyi feltételei jobbára biztosítottak. A szlovák nyelvet oktató pedagógusokból azonban néhol kevés, néhol meg sok van. (Lucfalván 5, Vanyarcon egy sem.) Nincs különbség a nemzetiségi nyelvet oktató és a többi általános iskola tárgyi felszerelése között. Jobbak lesznek a féltételek, ha megépül Vanyar- \ con és Nőtincsen a korszerű iskola, valamint Nézsán a a tánc- és népdalanyagyűjtik és be is muigazán eredményes az oktatónevelő munka, ahol mór az óvodában megismerkedhetnek a gyerekek anyanyelvűkkel. A nemzetiségi kultúra megismerése és megőrzése az anyanyelv által, a hagyományok ápolása, a tárgyi emlékek gyűjtése nemzeti kultúránk része. Megyénk településein. a helyi népfrontbizottságok és a művelődési intézmények feladata nem csekély; ők irányítják az adott községek múltjának feltárását, a szellemi és tárgyi emlékek gyűjtését, megőrzését. Főként a tárgyi emlékek raktározása, bemutatása nem megoldott — vetette fel a tanácskozás néhány résztvevője — nincsenek e célra önálló helyiségek, emiatt károsodnak a padláson, pincében tárolt eszközök. Megyénkben szerveznek író-olvasó talál11 helyen található kisebb- hozókat, meghívják a szönagyobb néprajzi gyűjte- vétségek és szerkesztőségek mény. Sorsuk nem mindenütt ‘munkatársait. A bizottság biztató. A 19 nemzetiségi te- megállapította, hogy a nemlepülésből 12 községben köryvM^JÓ^t™ rendszeresen találkoznak tagjai, gokat tátják. Nógrád 23 nemzetiségi könyvtárában 11 200 szlovák és német nyelvű könyv található. Évente jelentős ősz- szeget fordít beszerzésre az ezeket ellátó rétsági bázis- könyvtár. Az viszont semmiképp nem hízelgő adat, hogy a kölcsönzött könyvek csupán 10 száazléka idegen nyelvű. Főként a gyerekek olvasnak — nyilván az anyanyelvi oktatás eredményeként — szlovákul és németül. Minden könyvtárban ott találhatók a Ludové Noviny és a Neue Zeitung példányai, a gyerekek Ohnik, Zornicka és a Vcielka közül válogathatnak. Sok helyütt a könyvtárak adnak otthont a nyelvművelő kluboknak, gyakran halad, az elkövetkezendő idő- az ben az anyagi és tárgyi felkörzeti művelődési ház. Ott amatőr művészeti csoportok tételeket kell javítani. Vili. kongresszusa Mintegy 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 471 küldött részvételével ma délelőtt — az Építők székhazában — megkezdte tanácskozását az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa. Számot ad az utóbbi öt esztendő munkájáról, eredményeiről, gondjairól, s állásfoglalásában összegzi a következő évek tennivalóit, az ipari szövetkezetek, a szövetségek és az országos tanács feladatait. A kongresszuson megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen vannak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójához szóbeli kiegészítést Rév Laios, az OKISZ elnöke fűzött. Mint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolója is hangsúlyozza: az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa — a XI. párt- kongresszus határozatai és az V. ötéves népgazdasági terv alapján — a szövetkezetek gazdasági munkájának középpontjába a lakossági árualapok választékának növelését, a szolgáltatások bővítését, a nem rubelelszámolású export jelentős fokozását, a lakásépítés fejlesztését, valamint az állami nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinamikus növelését állította. Az ipari szövetkezetek szerepe — az elvárásoknak megfelelően — a népgazdasági feladatok megoldásában az utóbbi években nőtt. 1980. december 31-én 867 ipari szövetkezet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat működött. Gazdasági, politikai és társadalmi szerepük egyaránt jelentős. Számottevő részt vállalnak a belföldi igények kielégítéséből, az importot kiváltó és az exportra történő termelésből. Tavaly a 883 ipari és építőipari szövetkezet 70 milliárd forint termelési értéket állított elő. A fogyasztási cikkek gyártásából kiváltképp nagy a részesedésük: a kézmű- és háziipari termelés 67, a textilruházati ipar 38, a bőr-, szőrme- és cipőipari munkák 23, s a bútoripar termelésének 19 százalékát adták. Napjainkban a nagy- és kiskereskedelmi szállítások kétharmadát a könnyűipari szövetkezetek adják, de jelentős a gépipari és vegyipari szövetkezetek hasonló tevékenysége is. A könnyűipari szövetkezetek 1980-ban termelésük felét a belkereskedelem számára értékesítették. Különösen nagy részt vállaltak az ellátási gondok megoldásából a textilruházati, a kézmű- és háziipari szövetkezetek. A mennyiségi ellátás mellett a választékbővítésre is (Folytatás a 2. oldalon.) Délutáni séta a nagybátonyi Mátra-Iakótelepen. A korszerű otthonokban gázfűtés, melegvíz-szolgáltatás biztosítja a munkáscsaládok kényelmét.
