Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

Á KGST VB 101. ülésének közös közleménye 1981. október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. ■ Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a minisz­terelnök-helyettesek vettek részt: Bulgáriát Andrej Luka- nov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bra­vo Pardo, Lengyelországot Zbigniew Madej, Magyaror­szágot Marjai József, Mongó­liát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Ro­mániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nvikolaj Tali- zin, Vietnamot Huynh tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kor­mány közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bi­zottság munkájában részt * vett Szlobodan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (a kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülé­sén Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Hazánk állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés résztvevői a test­vérpártok vezetőinek 1981-ben megtartott krimi találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. üléssza­kán született határozatok szellemében meghatározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy el­mélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben foly­tatott együttműködését. El­határozták, hogy meg kell gyorsítani, több fontos, kor­szerű gép és berendezés kö­zös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépeknek és be­rendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtő­anyag- és nyersanyagproblé­mák távlati megoldását szol­gáló együttműködés irá­nyait, a tagországok közö­sen előrejelzéseket készíte­nek nyersanyag- és energia­termelő ágazataik fejlődésé­ről. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó bi­zottságainak tevékenységéről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elő­segítette a tagországok gép- és berendezésigényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagor- szágok többségében a gép­gyártás a népgazdaság egyik vezető ágzatává vált. Gép­ipari importigényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szállításokból elé­gítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyharmada a szakosított gyártás kereté­ben készült termék. A KGST- országok kommunista és munkáspártjainak kongresz- szusain a gépgyártás minősé­gileg új szintjének elérésé­ről született határozatokból kiindulva a végrehajtó bizott­ság javasolta a tagországok­nak, hogy az 1981—1985. kö­zötti időszakban erőfeszítése­iket a következő területekre összpontosítsák: az élenjá­ró technikák és technológiák kifejlesztésére és használat­ba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csök­kentésére, a szakosított gyár­tásban készülő termékek mi­nőségének és versenyképes­ségének javítására, a terme­lési kooperáció széles körű fejlesztésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési koo­perációban részt vevő szerve­zetek közötti közvetlen kap­csolatok továbbfejlesztésére. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tagor­szágok együttműködése ked­vezően hatott a KGST-tagál- lamok mezőgazdaságának fejlődésére. Az utóbbi évek­ben az agráripari területen megvalósuló gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működés eredményeinek szé­les körű felhasználásával a KGST tagállamaiban követ­kezetesen folytatódott a me­zőgazdasági termelés inten­zívebbé tétele, a mezőgazda­ság műszaki felszereltségé­nek javítása, a kemizálás és a talajjavítás. Jelentős sike­rek születtek a növényneme- sítés és a magtermesztés, az állati tenyészállomány ki­alakítása, az állatorvostan, a gépesítés és a kemizálás, va­lamint az erdőgazdálkodás terén folytatott együttműkö­désben. Az utóbbi 10 évben a KGST-tagországokban a köl­csönös vetőmagcsere ered­ményeként több mint 350 új növényfajtát és növényi hib­ridet honosítottak meg. Az ülés résztvevői meg­állapították. hogy a mezőgaz­dasági együttműködés során különösen nagy figyelmet kell szentelni a korszerű ál­lattenyésztési és növényter­mesztési technológiák kidol­gozásának és bevezetésének, a terményveszteségnek a mező- gazdasági termelés minden szakaszában történő csökken­tésének. Javítani kell az ál­lattenyésztés fehérjetakar­mány-szükségletének kielé­gítését, fejleszteni kell a me­zőgazdasági termelés szerve­zésében született korszerű eredményeknek a tagországok közötti cseréjét. A végrehajtó bizottság át­tekintette az európai KGST- országok egyesített energia- rendszereinek és a Szovjet­unió egyesített energiarend­szerének párhuzamos működ­tetése során született ered­ményeket. Az energiarendsze­rek összekapcsolása lehető­vé tette az európai KGST- erszágok számára, hogy je­lentős gazdasági megtakarí­tást érjenek el, s ésszerűb­ben használják ki működő villamos erőműveik kapaci­tását. A villamosenergia-el- látás megbízhatóbbá tétele érdekében létrehozzák a nem­zeti energiarendszerek tar­talék kapacitásait, meggyor­sítják az energiarendszere­ket összekötő villamos táv­vezetékek építését, hatéko­nyabbá teszik az egyesített energiarendszerek fennaka­dásoktól mentes működését biztosító gazdasági ösztönző­eszközöket. A KGST tagországai közöt­ti növekvő szállítások bizto­sításával kapcsolatos kérdé­seket áttekintve a végrehaj­tó bizottság a szállítási esz­közökben meglevő tartalékok jobb kihasználását célzó ja­vaslatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság ülé­se megvitatta a Vietnamban és Mongóliában végzett kö­zös geológiai feltárómunkák menetét. Megállapította, hogy az érdekelt országok nemzetközi geológiai ex­pedíciója az utóbbi öt évben sok perspektivikus nyersanyag-lelőhelyet tárt fel Mongóliában. Döntés szüle­tett az expedíció munkájá­nak folytatásáról. A geológiai kutatómunkákat Vietnam te­rületén is aktívabbá kell tenni. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy kedve­ző eredményekkel járt a KGST-tagországok egészség- ügyi együttműködése. Az ülés olyan intézkedéseket határozott el, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a tag­államok gyógyszerek és or­vosi műszerek iránti igényé­nek jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvonalának javítását. A végrehajtó bizottság át­tekintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. (MTI) KUldSItközgyűiés Salgótarjánban (Folytatás az 1, oldalról) gye közös gazdaságai sok te­kintetben túlszárnyalták adottságaikat a termelésben. A munkaszervezés és a munka- fegyelem jelentőségéről szól­va bírálta a még fellelhető ve­zetői kényelmességet, a kö­vetkezetes ellenőrzés hiányos­ságait. Érzékenyek a változásokra Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese elisme­rően szólt arról, hogy az üze­mek zöme gyorsan és érzéke­nyen reagált a bekövetkezett változásokra. Racionálisabbá vált a földhasználat, követke­zetesebb lett a termőföld vé­delme. A növekvő szakmai hoz­záértés révén az idén is a ta­valyihoz hasonló eredményt várnak a megye mezőgazdasá­gától. A nagymérvű differen­ciálódás az üzemek között, az a jelenség, hogy a korábbi élenjárók a sor végére kerül­tek, minden esetben a vezetői munka fogyatékosságaira ve­zethetők vissza. Részben ez az oka annak is, hogy a gaz­daságosság és a jövedelmező­ség még elmarad a lehetséges­től. Dr Berta Jenő, a TOT alel- nöke arról szólt, hogy az újabb és újabb követelmények mind nagyobb önállóságot igényel­nek az üzemektől. Ez alapve­tő feltétele az előbbre lépés­nek, amely mint mondotta, „nem ígérkezik lampionos fel­vonulásnak”. Az érdeklődés középpontjában Ezt követően emelkedett szó­lásra Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, aki a kongresszusra való felké­szülés politikai jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondotta, a közelgő nagy eseményre nem csak a mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók figyel­nek, hanem egész társadal­munk érdeklődésének közép­pontjában áll, nem csak gazda­ságilag, de politikailag is ki­emelkedő jelentőségű. A küldöttközgyűlés egyben szám­adás is, s ezért fnerni kell kri­tikusan szólni gyengéinkről, hiányosságainkról is. Ugyan­akkor arról is, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek jó modellnek bizonyulnak minden más gazdálkodó egység számára, hiszen tevékenységük legjobb példa az alkalmazkodó­képességre, a rugalmasságra. A következő esztendőkben a mérsékeltebb fejlődéshez is az eddiginél nagyobb erőfeszí­tésre lesz szükség, s ezt tuda­tosítani kell. Ezért válik az eddiginél is fontosabbá az ember szerepe, tudása, ta­pasztalata, felelősségérzete, s ezért nem szabad sütkérezni az eddig elért eredmények fényé­ben. A továbbfejlődésre nincs egyedüli üdvözítő módszer, ezt minden üzemben meg kell ta­lálni, egy azonban biztos: együtt könnyebb. Bíró Miklós, a KARANCS- HÜS igazgatója is az együtt­működés fontosságáról be­szélt, különösen az élelmiszer- termelésben, hiszen a válla­latnak a munkáját naponta 100 ezer fogyasztó értékeli, Ugyancsak ezt a kérdést, a kooperáció, a társulások sze­repét emelte ki Gergely Sán­dor, a karancslapujtői terme­lőszövetkezet elnöke. Dr. Misi Sándor, a MÉM fő­osztályvezetője tolmácsolta Váncsa Jenő miniszter jókí­vánságait a küldöttközgyűlés résztvevőinek, s rajtuk ke­resztül a szövetkezetek tag­jainak. Elmondta, hogy magas, ra értékelik a nógrádiak tel­jesítményét, önálló törekvései­ket a boldogulásra, azt a gon-, dosságot és körültekintést, amellyel a szövetkezetek cent­ralizációját és koncentrációját végrehajtották. Tisztséa viselők választása Cseh Adolf összefoglalója után került sor a TESZÖV tes­tületéinek, a testületek veze­tőinek, a TOT tagjainak és a IV. kongresszus küldötteinek megválasztására. A Nógrád megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke lett, helyettese Gergely Sándor. A következő öt esztendőre ismét Cseh Adolfot választották a szövetség titkárának. Meg­választották a 13 tagú elnöksé­get, a munkabizottságok elnö­keit és tagjait. A Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak tagjai lettek: dr. Bencze Barna, dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke és Ferke Józsefné, a nagybárkányi termelőszövet­kezet főkönyvelője. Egyben megválasztották azt a 13 kül­döttet, aki a megye termelő­szövetkezeti mozgalmát képvi­seli a IV. kongresszuson. A küldöttközgyűlés ezzel befejezte munkáját. Tanácskozik az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) törekedtek. A gépipari és vegyipari szövetkezetek szá­mos olyan árucikket állítanak elő, amelynek a szövetkezetek az egyedüli gyártói. Figyelem­re méltó eredmények szület­tek az importkiváltó tevé­kenység fejlesztésében, egye­bek között különféle háztar­tási tömegcikkek, háztartási és kozmetikai vegyi anyagok, me­zőgazdasági kisgépek, gyer­mekkocsik gyártásában, a hi­ánycikkek körének mérséklé­sében. A kooperációs együttműkö­dés továbbfejlődése elsősor­ban a gépipari és vegyipari szövetkezetekre jellemző. Néhány szövetkezet háttér­ipari termékek gyártására sza­kosodott, például jármű-, vil­lamossági részegységeket, mű­anyag, gyógyszerkiszerelő fla­konokat, dobozokat, szerszá­mokat készít. Az állami vál­lalatokkal létrejött termelési együttműködés a kölcsönös ér­dekek alapján fejlődött. A szövetkezeti exporttermé­kek 57 százaléka jutott 1980- ban szocialista piacra. A ru­belelszámolású exportból a könnyűipar csökkenő, a gép­ipar növekvő mértékben ré­szesedett. A nem rubelei-. számolású export 1980-lsan 58* százalékkal haladta meg az 1975. évit, többsége a köny- nyűipari szövetkezetektől szár­mazott. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa 1971-ben elfogad­ta a szövetkezetek tízéves fej­lesztési programját, amely az elmaradott üzemi körülmé­nyek felszámolását, a korsze­rű termelés feltételeinek meg­teremtését sürgette. A tízéves fejlesztési terv 1980-ra lényegében megvaló­sul . A szövetkezetek többsé­ge központi telephelyét lét­rehozta, ennek eredményeként rendelkezik a korszerű kis- és középüzem feltételeinek meg­felelő üzemházakkal, nagy ré­szükben modern gépi beren­dezésekkel is. A szövetkeze­tek a fejlesztési program má­sodik szakaszában — a VII. kongresszus állásfoglalásának megfelelően — a nagyobb gondot az üzemházak jobb ki­használására és a technológia korszerűsítésére fordították. A., előző évtized viszonylag »gjíars '"ütemű fejlesztése az ipari szövetkezetek életében jelentős fejlődést hozott, amely elősegítette a gyárt­mány- és termelési szerkezet javítását, a szövetkezetek versenyképességének növeke­dését, egyben az egész tagság anyagi jólétének emelését. A szövetkezetek gyártmány- fejlesztésükkel alkalmazkodtak a változó igényekhez. Termék- szerkezetük korszerűsítésének eredményeként rendszeresen megjelentek új cikkekkel a piacon, főleg a könnyűiparban és a műszeriparban. Ez tette lehetővé a lakossá­gi igények jobb kielégítését és a külpiacokon nagyobb sike­rek elérését. öt esztendő alatt 12 milliárd forint értékű beruházást va­lósítottak meg az ipari szö­vetkezetek. a»aaBKamaaaaasaBaaaa»ciaaaBiBk.'»<*aaaaaaaBaaBaaBa*aaaa ■ ■ a''aaaftaanaaMatH*aaaaB'ariaaaaaarMaa«aaaaaaaaaaa>a>*Br«aaaaa«aaaa»*aaaaaMV Október elején hozta nyil- szór: a haditengerészet állo- vánosságra hadseregfejlesztési mányába tartozó Trident típu- terveit Ronald Reagan. Az sú rakétahordozó atom-tenger- Egyesült Államok elnöke alig alattjárók építését is felgyor- háromnegyed éves kormány- sítják. A most rendszerben ie- zása alatt most lépett először vöknél nagyobb pusztító erejű, igazán nagyszabású katonapo- pontosabb és nagyobb hatótá- litikai elemzéssel az ország és volságú tengeralattjáróról in- a világ közvéleménye elé, s dítható rakétát fejlesztenek most ismertette döntéseit ki. azokról a fegyverfejlesztési el- A legnagyobb visszhangot képzelésekről, amiket még az világszerte az MX-döntés hoz- előző adminisztrációk indítót- ta. A jelenlegi Minuteman—3 tak meg. rakétáknál nagyobb hatótávol­ságú, tíz robbanófejes inter- SILÚK VAGY ALAGUTAK? kontinentális ballisztikus ra­kéták kifejlesztése már hosszú Mi is a most hozott elnöki évek óta folyik. A Carter - döntés lényege? Először: hatá- kormány szakértői azt tervez- rozatot hoztak 100 MX-raké- ték, hogy az MX-eket Utah ta gyártásinak megkezdéséről és Nevada államok ritkán la- és rendszerbe állításáról. Eae- kott, sivatagos területein he- ket — egyelőre — meglnóki- lyezik el, mégpedig úgy, hogy lövőállomásokban helyezik el. egy-egy rakétához húsz ki- Másodszor: a légierőt száz lövőállást építenek és a raké- B—1 típusú bombázóval lát- tákat ezek között szállítják ják el. Folytatják a repülőgé- vasúti síneken, vagy nagy te- pekről indítható Cruise hadá- herbírású teherautókon. Fel- szati robotrepülőgéoak (szár- vetődött az az elképzelés is. nyasrakéták) fejlesztését. Elő- hogy földalatti alagútrendszert készületeket tesznek az ún. építenek a rakéták állandó „lopakodó” bombázó gyártá- mozgatására.' Ezt a tervezetet sára. (Ez a gép állítólag a *lo- azzal indokolták, hogy így az kátorrendszerek számára szin- amerikai hadászati rendelteté- te „láthatatlanná válva” képes sű rakétaerő zöme kivédheti a áthatolni az ellenséges légvé- szovjetek meglepetésszerű tá- delmi rendszereken. Harmad- madását. Most első lépésként 2 NÓGRÁD - 1981. október 17., szombat Az MX-döntés hátterében Reagan rakétatetvei olyan döntést hoztak, hogy a gőből indításra — a rakétá- régebbi rakéták kilövőállásait kát ekkor nagy teljesítményű erősítik meg, s ezekbe helye- szállítógépek emelnék a ma- zik az MX-eket. Igaz, a tér- gasba. vek szerint az MX-eket al- Ami a B—1 repülőgépet il- kalmassá teszik majd a leve- leti, ennek gyártását Carter A hírhedt MX-rakéta elnök annak idején azért állí­totta le, mert szakértőinek megítélése szerint a bombázó katonai előnyei (képes kis magasságon nagy sebességgel repülni) nem álltak arányban csillagászati árával. A mosta­ni Reagan-döntésről sokan tudni vélik, hogy az elsősor­ban az üzletben érdekelt nagy hadiipari monopóliumoknak tett előzékeny lépés. A Tri- dent-fejlesztés — tehát a Po- laris-tengeralattjárók foko­zatos lecserélése már Carter alatt megkezdődött — most ez nyilvánvalóan fokozott tem­póban folytatódik majd. SALT HELYETT START? A Reagan-kormányzat az el­következő öt évben vagy 1500 milliárd dollárt akar katonai célokra költeni — ennek az összegnek a jelentős része ép­pen a szóban forgó hadászati rendszerek kiépítésére megy. Reagan sajtóértekezletén arról beszélt, hogy ezek a lépések úgymond lezárják az Egyesült Államok védelmében meglevő réseket, s munkatársai szerint csak ezeknek az intézkedések­nek a végrehajtása teheti le­hetővé a szovjet—amerikai tárgyalásokat. Sőt, már új be­tűszót is kitaláltak a jövendő megbeszélések jelölésére. A je­lenlegi SALT helyett ez START lenne: a SALT a ha­dászati fegyverek korlátozását, s START ugyanezen rendsze­rek csökkentését jelentené. A valóság azonban egészen mást mutat: nem csökkentésről, hanem új fegyverkezési ver­seny startjáról van szó, amely­nek a célja: hadászati fölényt érni el a Szovjetunióval szem­ben, szert tenni a politikai nyomásgyakorlás eszközére, és a fegyverkezési versennyel olyan gazdasági nyomást gya­korolni a Szovjetunióra és szövetségeseire, amely gondo­kat okozhat a szocialista or­szágok életében. Az elképzelések hamisságá­ra* a szovjet vezetők több íz­ben rámutattak, kinyilvánítva: országuk kész a megbeszélé­sekre, a valódi fegyverzetcsök­kentésre, ha annak alapja az egyenlőség, a kölcsönös biz­tonság elismerése. A jóakarat nyilvánításának már számos jele volt szovjet oldalról. Ugyanakkor ezzel együtt járt annak kifejezése is, hogy a szocialista nagyhatalom nem hagyja zsarolni magát és szö­vetségeseit — képes és kész megvédeni biztonságát. A szovjet fél ezekkel az elvek­kel, nyitott kártyákkal készül az Egyesült Államokkal való tárgyalások felújítására. Miklós Gäbe;

Next

/
Oldalképek
Tartalom