Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

Ä megyei tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról) Börzsönyvidéki Egyesült , , , ÁFÉSZ. Az elavult boltháló­MSZMP Balassagyarmati vá- Zat ellenére is az év első fe- rosi Bizottságának első titká- jében a 25 egység Bánkon, ra sokoldalúan elemezte az Tolmácson és Rétságon meg- apparátus, a testület tévé- közelítőleg nyolcvanmillió kenységét, a nyílt várospoli- forintnyi árüt értékesített, tika hasznosságát. Skoda Fe- ^.z alapvető élelmiszerekből renc, az MSZMP Nógrád me- £S az élvezeti cikkekből fo- gyei Bizottságának titkára lyamatos az ellátás. Igény egyebek között a végrehajtó jelentkezik a társközségekben bizottság, a tanács tagjainak a tejtermékek választékának munkájáról, közéleti tevékeny- bővítésére. A kenyér minő­ségéről szólt, felhívta a fi- sége továbbra is kifogásolha- gyelmet a testületi tagok Je- tó A nagyközség területén lelősségére a döntések élőké- lev6 három szítésének meghozatalában és forgaima _ szűkös az ’ellá végrehajtásában. A vitát Dev- • - ..................................... c sics Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács elnöke össze. zatát korszerűsíteni, javíta­ni a zöldség-gyümölcs kíná­latot és bizonyos áruk vá­lasztékát. Az egészségügyről A tanács végrehajtó bi­zottságának titkára az egész­ségügyi alapellátás és a köz- egészségügy helyzetéről adott számot. Egy korábbi határo­zat szerint szükséges volt a tolmácsi rendelő felszerelé- zöldségüzlet sének jobbítása, amely tásuk — kisebb mint tavaly. A rétsági ABC évek óta nagy A végrehajtó bizottsági ülé­sen került sor az októberi ta­nácsülés előkészítésére is. A legközelebbi megvitatják Nógrád megye környezetvédelmi helyzetét, hosszú távú környezet- és ter­mészetvédelmi koncepcióját. A tervezet előterjesztéséről Il­lés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Fe­kete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, Marczi- nek István, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­ságának titkára, Institórisz Andrásné, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának osztályvezetője mondott vé­leményt. Kiskereskedelem és vendég iái ás Ré< ságon Három esztendeié tárgyal­ta Rétságon a testület a nagy­község kiskereskedelmi és vendéglátóipari ellátását. A tegnapi tanácsülés ismét meg­vizsgálta, miként tevékeny­kedik a terület „gazdája”, a foglalta forgalmat bonyolít. Bővítése egyelőre nem várható. So­kat javított az ÁFÉSZ a vendéglátás színvonalán — állapította meg a tanácsülés, tanácsülésén Törődtek a kultúrált, előírás- szerű kiszolgálással. Az év első felében 115 műszeres el­lenőrzést és 89 próbavásár­lást végeztek, legtöbb eset­ben mindent rendben talál­tak. Csupán hatszor kellett az üzletvezetőket felelősségre vonni. A vitában felszólalók közül Tolmács tanácstagjai arról beszéltek, hogy a társközség hús-, tej- és kenyérellátása nem mindig megfelelő. Az ÁFÉSZ igazgatóságának elnö­ke válaszában elmondotta, hogy lehetőségeikhez mérten a gondokat enyhíteni igye­keznek. Sajnos, azok a vál­lalatok, amelyekkel kereske­delmi kapcsolatban állnak, gyakran nem teljesítik ide­jében vagy ha igen, sok­szor hiányosan kötelezettsé­geiket. összességében úgy Ítélte meg a testület, hogy az ellátás a lehetőségeknek meg­felel, de a tanácsülés hatá­rozata szerint a jövőben az ÁFÉSZ igyekezzék boltháló­Gránit és az Erdőkémia üzemeivel való kooperálás útján megoldódott. Társadal­mi munkával korszerűsítet­ték a rétsági 1-es számú kör­zeti orvosi rendelőt. Bővült a váró, vízöblítéses vécét építettek. Október elseje óta a második körzet orvosa is gyógyítja a betegeket. A két orvos együttesen négyezer ember egészségéért felel, ami a korábbiakhoz képest még jobb ellátást jelent a jövő­ben. Bár a két körzeti rende­lő felszereltsége nem felel meg teljesen az előírásoknak, a gyógyítást alapvetően meg­határozó beszerzések folya­matosak, s mihamarabb meg­oldódnak ezek a gondok. Az- elmúlt két esztendőben csu­pán hét fertőző beteget szál­lítottak kórházba a három községből. Felszámolták az illegális szeméttelepeket. A tanács illetékesei hat hónap alatt ötven esetben szab­tak ki helyszíni bírságot a köztisztaság ellen vétőkre. A jövőben az egészségügyi szolgálat szaporítja az isme­retterjesztő és felvilágosító előadások számát. Végezetül tájékoztatót hallgatott meg a tanácsülés a szabálysértési bizottság mun­kájáról, a körzeti szabály­sértési hatáskör gyakorlásá­ról. Hivatalosan bejelentették Brezsnyev Bonnba tátogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívá­sára, november 23—24-én hivatalos látogatást tesz Bonnban. Ez lesz harmadik NSZK fővárosában, nyev először 1973 szovjet államfő zett kettős NATO-határoza- látogatása az tot, Washingtonnal együtt Brezs- terjesztették az állítólagos májusá- szovjet veszélyről, a Szovjet­ban, majd pontosan öt évvel unió katonai fölényéről szó­később 1978 májusában járt ló, propaganda jellegű ki­Bonnban, közben 1975-ben Helsinkiben is találkozott Schmidt kancellárral, aki — elődjéhez, Willy Brandthoz hasonlóan — szintén gyako­ri vendég a szovjet fő­városban. Schmidt legutóbb a jelentéseket. Ugyanakkor szovjet részről azzal is tisz­tában vannak, hogy a bonni kancellár nem egy alkalom­mal sürgette az amerikai ve­zetést: hajtsa végre a kettős határozatnak azt a részét is, múlt év júniusának végén amely a Szovjetunióval foly- járt hivatalos úton Moszkvá- tatandó tárgyalások megkez­Véget ért a KGST VB 101. ülése Véget ért a Kölcsönös Gaz- ben megtartott találkozóin lét- párhuzamos működtetése so- dasági Segítség Tanácsa Vég- rejött megállapodásokból fa- rán szerzett tapasztalatokat. Az rehajtó Bizottságának 101. kadó feladatokat. Meghallgat- energiarendszereknek ez az ülése. Az ülésen a tagállamok tá a KGST gépipari, mező- összekapcsolása lehetővé teszi állandó képviselői, a minisz- gazdasági és egészségügyi ál- a terhelések kedvezőbb elosz- terelnök-helyettesek vettek landó bizottságainak tevékeny- tását, a villamos erőművek részt. Az ülés elnöki tisztét ségéről szóló beszámolókat, s kapacitásának gazdaságosabb hazánk állandó képviselője, kijelölte az e területeken foly- kihasználását. Marjai József, a Miniszterta- tatott együttműködésnek az A végrehajtó bizottság ülé­.......... új ötéves tervidőszakra vo- séről részletes közleményt hoz­n atkozó feladatait. Ugyancsak nak nyilvánosságra, megvizsgálta a végrehajtó bi­zottság a KGST-tagországok ☆ szállítási együttműködésének Marjai József csütörtökön időszerű kérdéseit, a vasúti, a hazautazott Moszkvából. A re- A végrehajtó bizottság ülése közúti és a légi _ szállítással pülőtéren Ny. V. Talizin, a áttekintette a tanács Szófiá- kapcsolatos teendőket. Átte- Szovjetunió Minisztertanácsa ban megtartott, XXXV. ülés- kintette, s kedvezően érté- elnökének helyettese, Nyikolaj szakán elfogadott határozatok- kelte a KGST európai tag- Faggyejev, a KGST titkára és ból, valamint a testvérpártok államai és a Szovjetunió egye- más hivatalos személyiségek vezetőinek 1981-ben, a Krím- sített energiarendszereinek búcsúztatták. (MTI) nács elnökhelyettese töltötte be. A tanácskozás munkájá­ban részt vett Jugoszlávia képviselője. Ugyancsak részt vett az ülésen Nyikolaj Fagy- gyejev, a KGST titkára. (Folytatás az 1. oldalról.) megyei, s azon kívüli fogyasz­tók elismerését is. Aztán — a bányászat visszafejlesztését-\/ WVVWVW'U ^ ywwv^wwwwwwx ''VU-'W- *,. ban. A két kormány között azóta is rendszeres a ma­gas szintű kapcsolat, ennek utolsó fontosabb állomásai azok a megbeszélések vol­tak, amelyeket Genscher külügyminiszter folytatott ez év tavaszán Moszkvában. A bonni látogatást érdek­lődéssel várják Moszkvában. A jelenlegi kiéleződött nem­zetközi helyzetben ugyanis különleges jelentősége van annak a párbeszédnek, ame­lyet a Szovjetunió a NATO egyik vezető államával foly­tat. A szovjet fővárosban nem titkolják, hogy a bonni politikában, a rendkívül ve­szélyes amerikai politikával többé-kevésbé összehangolt változásokat korántsem te­kintik kedvezőnek. Elsősor­ban amiatt bírálták a szö­vetségi kormány vezetőit, hogy maguk is részesei, sőt bizonyos értelemben kezde­ményezői lettek a fegyverke­zési verseny új fordulójának, amikor messzemenően tá­mogatták az amerikai köze­pes hatótávolságú nukleá­ris rakéták nyugat-európai telepítéséről hozott úgyneve­désére vonatkozik. Ilyen ér­telemben Bonn magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy Washington végül is bele- ,, egyezi,« ,d,. . tárgyalások az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták­ról. Mint a koncellár korábban bejelentette, Leonyid Brezs­nyev és a nyugatnémet veze­tők tárgyalásainak az egyik központi témája éppen a kö­zép-hatótávolságú fegyverek kérdése lesz. Az elmúlt idő­ben a nyugatnémet álláspont fokozatosan közeledett az amerikaihoz, és most mind Washingtonban, mind Bonn­ban az úgynevezett nullmeg- oldást nevezik a tárgyalások „eszményi céljának". E sze­rint az elképzelés szerint a NATO csak abban az eset­ben mondana le az 572 ame­rikai közép-hatótávolságú rakéta nyugat-európai tele­pítéséről, ha a Szovjetunió leszerelné összes SS—?,0-as rakétáját. Az elképzelés felújításához Ugyanakkor a szovjet ve­zetés többször is leszögezte, igen elégedett a két ország közötti gazdasági kapcso­latok alakulásával. Bár e té­ren is további előrelépést lát lehetségesnek. Az NSZK-t, olyan legfontosabb tőkés ke­reskedelmi partnerének te­kinti, amely maga is érdekelt a hosszú távra szóló gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­ben, s megtartja vállalt kö­telezettségeit. Leonyid Brezsnyev leg­utóbb, alig két nappal a mos­tani hivatalos bejelentés előtt, a német szakszervezeti szövetség, a DGB elnökével, Heinz-Oskar Vetterrel foly­tatott megbeszélésen szögez­te le: jók a lehetőségek .a Szovjetunió és az NSZK gyü­mölcsöző gazdasági, kulturá­lis, tudományos együttműkö­désének továbbfejlesztésére, a kölcsönösen előnyös kapcso­latok javítására. Bonn a látogatásról Csütörtökön reggel a nyu­gatnémet fővárosban is beje- rakozás lentették, hogy Helmut Schmidt A látogatást fokozott vá­előre teljes mértékben figyel­men kívül hagyja a Szovjet­uniónak azt a jogos követe­lését, hogy a közép-hatótávol­ságú I fegyverekről folytatan­dó tárgyalásokba vonják be az Európában található ame­rikai előretolt nukleáris rend­szereket, valamint a francia és a brit nukleáris erőt. Ez­zel a nyugati tárgyalási po­zícióval kapcsolatban még egyes nyugatnémet lapok sem titkolták azt a véleményüket, hogy sokkal inkább taktikai és propagandajavaslat, sem­mint reális tárgyalási alap. A megbeszélések másik központi témája a szovjet— nyugatnémet gazdasági kap­csolat lesz. A nyugatnémet sajtó nem is titkolja azt a re­ményét, hogy Leonyid Brezs­nyev látogatásáig, vagy éppen a látogatás alatt megszület­het ,,az évszázad üzlete”, s aláírják a szovjet—nyugatné­met földgázcsőüzletről szó­ló szerződést. A nyugatnémet közvéle-’ mény többségének vélemér nyeként is felfoghatóak azok a várakozást és reményt ki­fejező szavak, amelyek ép­Schmidt nyugatnémet kancel­lár meghívására november 23-án kétnapos, hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba érke­zik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. pen szerdán hangzottak el előzi meg. Helmut Kijevben Wolfgang Misch- kancellár már több- nicknek; a nyugatnémet Sza­ször is örömét fejezte ki a bad Demokrata Párt elnökének találkozóval kapcsolatban, szájából: „‘Reméljük, hogy Leonyid Brezsnyev főtitkár látogatása kétoldalú kapcso­latainkat megerősíti, és az egész kelet—nyugati viszonyt kedvezően befolyásolja". (MTI) Mint ismeretes, a bonni kor­mány a saját sikerének is te­kinti, hogy egy héttel Leo­nyid Brezsnyev bonni látoga­tása után Genfben megkez­dődnek a szovjet—amerikai A nógrádi műszaki hónap eseményei A világsajtóban mind sű­rűbben bukkan fel egy mexi­kói kisváros, Cancún neve. Október utolsó hetében itt tartják meg az úgynevezett Észak—Dél csúcstalálkozót, az iparilag fejlett tőkésországok és a fejlődő államok képvise­lőinek magas szintű eszmecse­réjét. A téma: a világgazdaság e két nagy csoportjának egy­máshoz való viszonya, ponto­sabban a fejlett tőkésvilág és a fejlődő országok kapcsolatait jellemző egyenlőtlenség. Sem "a csúcs, sem a párbe­széd nem újkeletű, hisz’ a Nyugat iparosodott országai és a fejlődő világ közti konf­liktus voltaképpen a világ- gazdaság krónikus betegsége. Az ellentét az 1970-es években vált olyan élessé, hogy mind Észak, mind Dél (ezek politi­kai keretfogalmak a fejlett tő­kés-, illetve a fejlődő orszá­gokra) úgy vélte: a párbeszéd, a megoldás keresése elkerül­hetetlen. A fejlődők sajátos problémáit a legélesebb for­mában az ENSZ-közgyűlés 1974-es hatodik, rendkívüli ülésszaka fogalmazta meg. Ek­kor született az a mindmáig alapvető jelentőségű program, amelyet tömören új nemzetkö­zi gazdasági rendnek nevez­nek. E határkőnek tekintett Észak-Dél konferencia cancum csúcs kell kapnia a világgazdasági problémák megoldásából, min­den államnak biztosítani kell teljes és állandó szuverenitá­sát nyersanyagforrásaik, gaz­daságuk felett. Ettől kezdve azonban a pár­beszéd útja kettévált. Noha az ENSZ megfelelő fórum lehe­tett volna a globális problé­mák megvitatására hosszabb távon is, az 1970-es évek má­sodik felében a világszerve­zettől függetlenül több fejlett tőkésország és néhány fejlő­dő ország külön, úgynevezett Észak—Dél konferenciát tar­tott. Az 1975-ben, Párizsban tartott tanácskozás azonban — az egyik ismert résztvevő, Heath, volt brit miniszterel­nök kijelentése szerint — a szavak tengerébe fulladt. A kudarc kétirányú folyamatot indított el. A Világbank és a fejlődő országok segélyezésé­vel foglalkozó más nemzetközi szervezetek vezetőit, a tőkésvi. lág több kormányát arra ösz­tökélte, hogy állandó, szakértői csoportot hozzanak létre. (E ENSZ-tanácskoZás cselekvési bizottság vezetője Willy Brandt, programot fogadott el a nem- a nyugatnémet Szociáldemok. zetközi gazdasági kapcsolatok rata Párt elnöke lett.) Egyide- jövőjéről. hangsúlyozva, hogy jűleg azonban egyre erőtelje- valamennyi országnak részt sebb igény mutatkozott arra NÓGRÁD - 1931. októbei 16., péntek is, hogy a párbeszédet tereljék ismét vissza a világszervezet csatornáiba. A terméketlennek bizonyult párizsi konferenciá­val párhuzamosan ugyanis a fejlődő országok nagy többsé­gének helyzete viszonylagos és abszolút értékben egyaránt romlott. A fejlődő világ idő­vel és a halmozódó gondokkal folytatott versenyfutása ma sem adhat semmiféle optimiz­musra okot. Mindezt egyébként többé- kevésbé tükrözte a Brandt-bi- zottság tavaly kiadott jelen­tése, amelynek már a címe is igyekezett érzékeltetni a helyzet drámaiságát: „Észak —Dél: A túlélés programja”. A tanulmány vitathatatlan ér­demei. alapossága ellenére is — az Észak—Dél dialógus egész jellegének megfelelően — meg­kísérelte az imperialista ha­talmak és a fejlődő országok közötti ellentéteket az utób­biak gazdasági helyzetének megjavításáért folytatott harc általános, sokszor ködös jelsza­vával elmosni. Megmaradt a globális eszmecsere alapvető problémája, nevezetesen a fejlett tőkésvilág elzárkózása attól, hogy az új nemzetközi gazdasági rend kialakításá­ban, a fejlődő világ jogos igé­nyeinek kielégítésében a sza­vakról a tettek síkjára lépjen. Hiszen a harmadik világ a sze­repek újrafelosztását akarja a nemzetközi valutaalapban, a Világbankban, a GATT-ban, azaz hatalommegosztást ott, ahol mostanáig csorbítatlanul érvényesültek a fejlettek érde­kei. Ami a küszöbönálló cancuni csúcsértekezletet illeti, az Egyesült Államok állásfogla­lása több szempontból is meg­határozó jelentőségű. A ko­rábbi amerikai kormányzatok meglehetős merevséggel uta­sították el a fejlődő világ alap- követeléseit, többek közt azt, hogy 1984-ig növeljék pénz­ügyi segélyeiket bruttó tár­sadalmi termékük 0,7 száza­lékára. Reagan kormányza­tával az Egyesült Államok vi­szonya a fejlődő viliághoz, a gazdasági kérdések megközelí­tése még erősebben „politikai­vá” vált. Miként a Time cí­mű lap fogalmazott: „a se­gély nem adomány, hanem az amerikai politika eszköze”. Emlékeztetni kell ennek kap­csán a Szovjetunió álláspont­jára is. Moszkvai vélemény szerint az Észak—Dél problé­ma oka jórészt a gyarmati múlt és a neokolonialista po­litika — ezért pedig a szocia­lista országok nem tehetők fe­lelőssé. A Szovjetunió nem vesz részt a cancuni csúcson sem, rámutatva, hogy ilyen tárgya­lásokkal nem lehet alapvető javulást elérni, ráadásul — amerikai nyomásra — most a résztvevők körét is önkénye­sen szabták me“ Győri Sándor követően — egyre kevesebb lett a kányási szén mennyisé­ge, s idén alig éri el szakmai tervük a 210 ezer tonnát. Pe­dig Kányással nagy tervek vannak! A múlt évben országos pá­lyázatot hirdettek az akna­üzem jövőjének megalapozá­sára, amelyre tizenegy m'la­ka érkezett be. Sajnos egyik sem bizonyult külön-külön teljes megoldásnak, így ezek összegzéséből alakítottak ki egy, az üzem jövőjét megha­tározó alaptanulmányt. Amely nemcsak az aknaüzem, hanem a Nógrádi Szénbányák ered­ményességét is hivatott be­folyásolni. Kányár. jelenleg huszonkét- huszonnégy milliós szénva- gyonnal rendelkezik, amelyből tizenegy-tizenkét millió ton­nányi bányászható ki gazda­ságosan. Ám a közelmúltban történt kutatások fényt derí­tettek arra, hogy a térségben még jelentős mennyiségű szén rejlik. A bikkvölgyi, valamint a tari és á mátraverebélyi rész művelés alá vételével a gazdaságosan kitermelhető szénvagyon megközelíti a hu­szonnégymillió tonnát, s ez hosszú távon lehetővé teszi évi hét-nyolcszáz ezer tonna szén Kányásról történő elszál­lítását. S ez olyannyira el­képzelhető, hogy tervüket 1986-ra már hatszázezer ton­nában állapították meg — ezek alapján. Kányással — miként tegnap erről egy Nagybátonyban, a műszaki hónap eseményeként tartott tanácskozáson Bara József bányamérnök részlete­sen szólt — nagy tervek van­nak. Az immár hosszú ideje igazolták az eddigi feltétele­zéseket, melyek alapján már konkrét tervék születtek, s biztatónak tűnő elképzelések láttak napvilágot. Ezek sze­rint a közeljövőben sor kerül a Mátraverebély alatt levő, mintegy kilencmillió tonnányi szén felszínre hozatalára és a tari rész kiaknázására. A szállítások meggyorsítása ér­dekében hamarosan hozzálát­nak egy 1600—1700 méter hosszúságú vágat kiépítéséhez, amely a „lelőhelyet” közvet­len összeköti a nagybátonyi szénosztályozóval. Ez, bár nagy munka lesz, létszükség­let, hiszen a jelenleg üze­melő kötélpálya éves kapaci­tása, a legtökéletesebb kihasz­nálás mellett sem több mint négyszázötvenezer tonna. A kányási új területek mű­velés alá vétele nem csekély összegbe kerül: a vállalatnak több mint kilencszázötven- millió forintot kell erre fordí­tani. Eddig azonban csak a minimális — háromszáznegy­venmilliós — program meg­valósítására van pénzük; a fennmaradó hányadot jó mun­kával, okos gazdálkodással, önerőből kell előteremteniök. Az új munkahelyek létrehozá­sához egyébként nyolcvan ki­lométernyi (!) vágatot kell el­készíteni. A kányási szén minőségé­nek javítására Nagybátonyban mosóművet hoznak létre, amely — a tervek szerint — 1985-ben kezd üzemelni. Du­gába dőlt viszont az az el­képzelés, hogy brikettgyártás­sal is foglalkozzanak: a hazai piacon ezzel a termékkel már megjelent szénbányavállalatok a későn ébredő nógrádiakat tartó vizsgálatok, kutatások lesöpörték a „színtérről.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom