Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

A lengyel minisztertanács ülése Á „Szolidaritás” felrúgta a megállapodást A „Szolidaritás” kongresszu­sával, az ország gazdasági helyzetével foglalkozott hétfői ülésén a lengyel miniszterta­nács. A kormányülésről kiadott hivatalos közleményt a szerdai központi lapok ismertették. A kormány a gdanski kong­resszus átfogó elemzését a kö­zeljövőben végzi el; már most is világos azonban, hogy a kongresszus menete, a prog­ram és az elfogadott határo­zatok jelentős része nem a megállapodás irányába mutat, jelentős mértékben ellentétes a lengyelországi társadalmi rendszer alapelveivel — hag- súlyozza a közlemény. Gdansk­ban „nem talált kedvező fo­gadtatásra” a kormánynak a konstruktív együttműködésre tett ajánlata, nem vették fi­gyelembe a LEMP Politikai Bizottságának, valamint az Egyesült Paraszt Párt és a Demokrata Párt országos ve­zetőségének nyilatkozatait, s azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a hazai és a külföldi közvélemény nyugta­lanságát fejezték ki a kong­resszus első szakaszának do­kumentumai miatt. „Példátlan módon megkér­dőjelezték a szejm által jó­váhagyott törvényeket a mun­kásönkormányzatról és az ál­lami vállalatokról, annak el­lenére, hogy ezeket korábban a kormány és a »Szolidaritás« képviselői egyeztették”. Mint a minisztertanács megállapí­totta, a kongresszuson elhang­zottak konstruktív felszólalá­sok is; elfogadtak nem kifo­gásolható dokumentumokat, ezek azonban „sajnos kisebb­ségben vannak a többihez képest”. „A lényeget majd a gyakor­lat mutatja meg, s ebből a szempontból korántsem bizta­tó, hogy a »-Szolidaritás« kongresszus utáni első akciója a szénkitermelés szervezett bojkottálása volt az elmúlt szombaton”. A közlemény ezután ismé­telten emlékeztetett arra, hogy a szénbányászat ügye a vál­ságból való kijutás kulcskér­dése, továbbá megismétli a kormánynak azt a már több­ször előterjesztett javaslatát, hogy hajlandó tárgyalni min­den olyan ésszerű indítvány­ról, amely a szénkitermelés fokozását szolgálja. A gdanski kongresszuson a „Szolidaritás” nem mutatott érdeklődést és megértést a kormánynak a gazdasági vál­ság leküzdésére irányuló prog­ramja iránt, amely folyamatos konzultációkat folytatna olyan kérdésekről, mint a lakosság ellátása, a jegyrendszer műkö­dése, az élelmiszer-felvásárlás javítása, az árváltozások, va­lamint a rekompenzációs rend­szer. A piaci helyzetről szólva az ülésen megállapították, hogy az idén 600 ezer tonnával ke­vesebb hús jut az állami ke­reskedelmi hálózatba, mint ta­valy. Így nincs lehetőség a nyár előtti húsnormák vissza­állítására. A minisztertanács felhívás­sal fordult a parasztokhoz — bármely érdekképviseleti szer­vezethez tartozzanak is —, hogy adjanak el több ter­ményt, főként több húst az állami felvásárló központok­nak. Megállapították: vannak olyan üzemek, amelyek a ne­héz körülmények ellenére is jól dolgoznak, ezek közé tar­toznak a cukorgyárak és a burgonyafeldolgozó üzemek. Ugyanakkor „nagyon nyugta­lanítónak” minősítették az üzemanyag- és energiahelyze­tet, különös tekintettel a kö­zelgő télre. A fűtőanyagokkal mindenütt a legnagyobb mér­tékben takarékoskodni kell, falun és kisebb vidéki váro­sokban lehetővé kell tenni, hogy a lakosság szén helyett inkább fával fűtsön. Az államigazgatási szervek munkáját dinamikusabbá kell tenni, határozottabban kell re­agálni minden negatív jelen­ségre, illetve ki kell alakítani azt a képességet, hogy az iyen jelenségek előre jelezhetők és megelőzhetők legyenek. A minisztertanács ülésén végül több, a mezőgazdaságot érintő törvénytervezetet foga­dott el, köztük a termőföldek és az erdők védelméről, a termőterületek kihasználásá­ról. Afrikai országok konferenciája Moszkvában Egyenlő joggal és egymás iránti tisztelettel Gazdasági kérdések megvi- más országcsoportok eseté- A szovjet felszólaló emlé- tatásával, a Szovjetunió és ben — a partner jogainak, keztetett arra, hogy a fejlett az afrikai országok együtt- szuverenitásának szigorú tisz- tőkésországok segítsége, ame- működésének áttekintésé- teletben tartása. Szovjet lyet a felszabadult orszá- vel folytatta munkáját szer- részről elsőrendű célnak te- goknak sok esetben hitelek dán a szovjet—afrikai tudó- kintik a kapcsolatok kölcsö- és köcsönök formájában mányos konferencia. A ta- nősen előnyös alakítását — nyújtanak, nem ,t önzetlenek, nácskozás 27 afrikai ország fűzte hozzá Pjotr Koseljov. sőt egyoldalú előnyöket biz- képviselőinek, valamint szov- Néhány adatot ismertetve tosítanak az egykori gyar- jet tudósok, Afrika-szakér- szólt arról, hogy az afrikai mattartó országok számára, tők, politikusok és közgazdá- országokkal lebonyolított áru- Hangsúlyozta, hogy a Szov- szok részvételével kedden csere-forgalom az elmúlt év- jetunió soha nem vett részt kezdte meg munkáját a szov- tizedben kétszeresére emel- az afrikai országok kizsák- jet fővárosban. kedett, s 1980-ban elérte a mányolásában, a tőke export­A szerdai ülésen Pjotr Ko- 2 milliárd rubelt. Az afri- jában és a nyereség lefölözé- seljov, a külgazdasági kap- kai kontinens 39 országá- sében. Az együttműködés csolatok állami bizottságának val tart fenn a Szovjetunió alakításában a Szovjetunió elnökhelyettese elemezte a kereskedelmi kapcsolatot, mindig szem előtt tartotta a Szovjetunió és az afrikai or-. Eddig 280 ipari létesítmény másik fél szükségleteit. A kö- szágok gazdasági-kereskedel- épült fel szovjet közremű- vetkező évtizedben a Szov- mi kapcsolatait. Hangsú- ködéssel, s a már megkezdett jetunió és az afrikai országok lyozta, hogy az együttműkö- beruházások száma mégha- együttműködése az ipari beru- dés alapja — csakúgy mint ladja a 300-at. házások terén valósul meg. Francia ősz reformpolitikával Mitterrand „Csendes forradalom” — kete októbert” jósoltak — ítélkező hírhedt állambiz- i.Nagy szociáldemokrata ki- vad sztrájkharcosokkal, vé- tansági bíróságot, amelyet sérlet” — a nyugati világ- rés utcai megmozdulásokkal, még az algériai háború iáé­ban ilyen és hasonló cím- Semmi ilyesmi nincs. Sőt! A jén hívtak életre. Szabályoz- kéket ragasztanak mindar- szakszervezetek és a kormány ták annak a több százezer ra, ami Franciaországban egyfajta szót értés jegyé- vendégmunkásnak a helyze- május óta történik. A kor- ben kölcsönös türelmet tanú- tét, aki tartózkodási és mun- mánykoalíció szocialistái és sít egymás iránt. Ez a tűre- kavállalási engedély nélkül kommunistái viszont szeré- lem arra épül, hogy a veze- él Franciaországban, sokszor nyen, visszafogottan fogai- tés folyamatosan teljesíti azt, a legvadabb kizsákmányolás maznak: a jelenlegi kormány amit még ellenzékként meg- áldozataként. A kormány na- (amelynek négy kommunista ígért. pirendre tűzte és véghez is minisztere is van) végre- Csodát senki sem vár, de a viszi 11 kulcsfontosságú ipar­hajtja azt a választási prog- franciák örömmel nyugtáz- vállalat és 36 hazai bank ál- ramot, amelynek alapján a zák, hogy a társadalmi igaz- lamosítását. E folyamatokat a baloldal hatalomra jutott, ságosság nevében a kormány földresújtottságából tápász- Ami megvalósul, nem más felemelte a minimális mun- kodó jobboldali ellenzék csak mint józan, körültekintő re- kabért, a családi pótlékot, a lassítani tudja — meggátolni formpolitika, szó sincs a nyugdíjakat, a rokkantsági nem. „mindent, de azonnal” túl- járulékot. Pótadót vetett ki Az intézkedések társadal­zó jelszaváról. a nagyon magas jövedel- mi-politikai súlya különböző, Az óvatosság természetesen mekre, külön megadóztatta de mindegyik tömegeket nem óvatoskodás. Francia- az olaj monopóliumok nye- érint, és jelzi a kormány elő- országban az elmúlt időben reségét. A baloldali többsé- relépési akaratát. Am az is máris sokkal- több változás gű nemzetgyűlés a közigaz- világos, hogy a franciák Mit- történt, mint a giscard-i gatási reform keretében el- terrand-tól ott várnak iga- fejlett liberalizmus” — va- fogadta az adminisztráció de- zán sikert, ahol Giscard a lójában újkonzervativizmus centralizálását, magyarán azt, legnagyobbat bukott: a mun- — hét esztendeje alatt. A bő- hogy szűnjék meg Párizs, a kanélküliség és az infláció el- ség zavarával kell megküz- főváros kicsinyes gyámkodó- leni csatában. Ez a harci te- denie annak, aki a mitter- sa a vidék fölött. Egy olyan rep pedig buktatókkal van rand-i vezetés intézkedéseit gyakorlat ér ezzel véget, tele: a munkanélküliek szá- akarja felsorolni. De kezdjük mely a Napkirály óta Robes- ma jelenleg sem csökken, a inkább azzal, ami nem kö- piierre-en és Napóleonon át grafikon vonala kúszik a két­vetkezett be. A jobboldal a mindmáig töretlenül érvé- millió felé. A frank értéke választási harcban azt hir- nyesült. A jogszolgáltatás de- is romlik. A franciák ma még dette, hogy a baloldal ha- mokratizálásától vezérelve a megértik, hogy ez nem Mit- talomra jutása esetén Fran- kormány megszüntette a po- terrand-ék. hanem az előző ciaország a káoszba hull. „Fe- litikai perekben önkényesen vezetés bűne. Ma még meg­___________________________________________ értik, de később talán már 0 ~[ ~ T nem. Addig kell hatnia a L NCGRAD — 1981. október 15., csütörtök | kormány akciótervének: az M. Szuszlov beszéde a nemzetközi helyzetről A nemzetközi helyzettel, ezen belül a lengyelországi helyzet­tel is foglalkozott Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ab­ban a beszédében, amelyet az egyetemek és főiskolák társa­dalomtudományi tanszékveze­tőinek moszkvai tanácskozá­sán mondott el. Beszédében Kitért a szovjet gazdaság né­hány időszerű kérdésére, va­lamint az' ideológiai munka fel­adataira is. Amerika az enyhülés ellen Az SZKP KB titkára szólt arról, hogy az elmúlt évek­ben kiéleződött a nemzetközi helyzet, az imperialista körök, mindenekelőtt az amerikai im­perializmus a katonai-ipari komplexum szolgálatában ar­ra törekszik, hogy visszafor­dítsa a történelem kerekét, vé­get vessen az enyhülésnek, és visszatérjen a hidegháború korszakához. Ezért akarják megbontani a kialakult ka­tonai-hadászati egyensúlyt, ezért törekszenek az egyoldalú katonai fölény megteremtésé­re. Az imperializmus — han­goztatta Szuszlov — válság- helyzeteket alakít ki a világ különböző térségeiben, durván beavatkozik más országok bel- ügyeibe. — Az imperializmus ilyen, a békét veszélyeztető tervei­vel és tetteivel szemben áll az SZKP szilárd, békeszerető kül­politikája, szemben állnak a párt XXVI. kongresszusán elő­terjesztett, a nemzetközi lég­kör megjavítására irányuló kezdeményezések, amelyek a jóakaratú emberek legszéle­sebb körű támogatására talál­tak — mondotta. — A világ közvéleménye egyre világo­sabban látja, milyen hazugok a „szovjet fenyegetésről” ter­jesztett demagóg állítások, és azt is felismeri, hogy a fe­szültség enyhítésének eszméje változatlanul élő erő, és hogy csupán a józan politika ilyen útján járva lehet reálisan meg­oldani a nemzetközi problémá. kát, megőrizni a békét. imperializmus és a lengyelek — Az imperialista körök meg akarják gyengíteni a szocialista országok közösségét — folytatta Szuszlov. — Az im­perializmus már huzamosabb ideje tesz titkos és nyílt erő­feszítéseket arra, hogy a Len­gyel Népköztársaságban meg­ingassa a szocialista rendet, kiélezze az országban a válsá­idei félszázalékos gazdasági növekedési ütemet jövőre há­rom százalékra akarják nö­velni. A foglalkoztatottság ér­dekében leszállítják a nyug­díjkorhatárt, a munkaidőt, külön hiteleket kapnak azok a vállalatok, amelyek új munkaalkalmakat teremte­nek. A kormány nagyszabá­sú közmunkákat kezdemé­nyez. A lényeg, hogy a gépe­zet beinduljon: a megnöve­kedett vásárlóerő keresle­tet, ez pedig a termelés bő­vítését idézze elő. A nagy kérdés persze az, hogy a tőkések elfogadják-e ezt a lo­gikát. A belpolitikánál jóval el­lentmondásosabb az új fran­cia külpolitika. Az a Párizs, amely Washingtonnal szem­ben a salvadori ellenzék lega­litásáért száll síkra, egyidejű­leg állást foglal a nagyobb atlanti fegyverkezés mellett, és nem talál semmi kivetni­valót a neutronbomba gyár­tásában. Nincs pártatlan meg­figyelő, aki ne tartaná ter­mészetellenesnek, hogy Pá­rizs „Afganisztán miatt” szünetelteti a magas szintű szovjet—francia párbeszé­det. Ezek a végletes, de — remélhetően — nem végle­ges álláspontok. Ahogyan a Közel-Keleten a realizmus irányába mozdult el a kez­deti egyoldalú Izrael-barát- ság. minden bizonnyal más területeken is érvényesülni fog a józan szemlélet. Igaz, néhány hónap alap­ján végleges értékítélet alig­ha mondható. Az új vezetés előtt még hossz1"' időszak áll. Hável József got, kinevelje és aktív tevé­kenységre vesse be a szocialis­taellenes, ellenforradalmi erő­ket. Ezzel kapcsolatban emlé­kezni kell arra, hogy a szocia­lista Lengyelország, a lengyel kommunisták, a lengyel nép biztosan számíthatnak a Szov­jetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama testvéri szoli­daritására és támogatására. A told békéje megőrizhető — A szocialista közösség egyesült ereje, a béke és a né­pek közötti együttműködés le­nini politikájának tekintélye teszi lehetővé számunkra, hogy teljes bizalommal szóljunk a jövőről. Földünk békéjét meg lehet védeni, és mi semmilyen erőfeszítést sem sajnálunk ezért. Az SZKP KB titkára ezzel ösz- szefüggésben szólt arról is, hogy a világban rendkívül ki­éleződött az ideológiai harc is. Az osztályellenség, propagan­daapparátusával és különleges szolgálataival valóságos lé­lektani háborút indított a Szov­jetunió és a többi szocialista Kiáltvány Prágában közzétették annak a két dokumentumnak a szö­vegét, amelyet a nők világ- kongresszusának keddi plená­ris záróülésén fogadtak el. A világ asszonyaihoz intézett kiáltvány megállapítja: a fegy­verkezési verseny következ­tében a nukleáris háború ve­szélye egyre fenyegetőbbé vá­lik. Az új rakétafegyverek nyugat-európai elhelyezése és a neutronfegyver gyártása a fegyverkezési hajsza minőségi­leg új és veszélyesebb forduló­jához vezet, ahonnan nincs visszaút. Első lépésként be kell tilta­ni a neutronfegyvert, útját kell állni a nukleáris fegyverek európai felhalmozásának, és tárgyalni kell csökkentésükről. Nem szabad megengedni ezek­nek a fegyvereknek a gyártá­sát és elterjesztését a világ más térségeiben sem. A fegy­verkezés minden percben egy­millió dollárt emészt fel, mi­közben emberek milliói éhez­nek. Az óriási katonai kiadá­ország ellen. A Szovjetunió azonban nem engedi meg, hogy bárki is befeketítse a lenini párt vezetésével elért eredmé­nyeit, vívmányait. Az ország gazdasági helyze­téről szólva Szuszlov kijelen­tette. a szovjet ipar előrelát­hatólag sikeresen fejezi be az új ötéves terv első évét, telje­síti annak előirányzatait. A mezőgazdaság helyzete már bonyolultabb, mert az ország jelentős mezőgazdasági körze. teit az idén tartós szárazság sújtotta. Mihail Szuszlov beszédében igen részletesen foglalkozott a társadalomtudományok fel­adataival, az egyetemek és fő­iskolák társadalomtudományi tanszékeinek, a társadalomtu­dományi kutatásnak a teendői­vel, aláhúzva az ifjúság so­raiban végzett marxista—leni­nista nevelő munka fontossá­gát. Az ellenséges propaganda — mondotta — nem kis mér­tékben a szovjet ifjúság befo­lyásolására összpontosítja erő­feszítéseit, és nem szabad el­tagadni, hogy az ifjúság egyes csoportjaiban a burzsoá propa­ganda bizonyos mértékű be­folyást szerzett. a békéért sok megfosztják a nőket a jo­gaik érvényesítéséhez szüksé­ges feltételektől — mutat rá a kiáltvány. A gyarmati sorból felszabadult, függetlenségükért küzdő népek ügye mellett ál­lást foglalva a kiáltvány a gyarmati elnyomás és a nem­zetek leigázása valamennyi formájának megszüntetésére szólít fel. A kiáltvány végül felhívja a világ asszonyait: használjanak ki minden eszközt a béke elő­mozdítása érdekében. A kiált­vány azt indítványozza, hogy 1982. március 8. legyen a nuk­leáris katasztrófa megakadá­lyozásáért küzdő nők harci napja. A másik dokumentum, a nők világkongresszusának nyilat­kozata megállapítja, hogy a kongresszus 132 országot, 234 nemzeti és 96 nemzetközi szer­vezetet képviselő résztvevői a különféle politikai irányzatok­hoz tartozó, eltérő felfogású nők millióinak nevében tár­gyaltak Prágában. Reagan-fervek: Háború a Közel-Keletért A Reagan-kormány meg­kezdte a háborús előkészülete­ket arra az esetre, ha veszély­be kerül az Egyesült Államok nehezen szerzett befolyása a Közel-Keleten — írja az üz­leti élet általában jól informált hetilapja, a „Business Week”. Alexander Haig külügymi­niszter és Caspar Weinberger hadügyminiszter figyelmeztet­te Reagan elnököt: könnyen előfordulhat, hogy az Egyesült Államoknak katonai akciók­kal kell segítségére sietnie az egyiptomi rendszernek. Bár Washington és Kairó hivata­losan úgy vélekedik, hogy Egyiptomban a hatalom az Egyesült Államok és a Camp David-i megállapodások iránt elkötelezett vezető kezébe ke­rül, Washingtonban a kulisz- szák mögött hadműveleti ter­veket dolgoznak ki, és számol­nak arra, hogy mind a külső, mind a belső „veszély” felszá­molására katonai beavatkozás­ra kerülhet sor. A lap szerint washingtoni hivatalos sze­mélyiségek megerősítették: a kormányzat kész mindent megtenni, hogy megvédje Egyiptomot belső. Amerika- ellenes elemek fellépésétől, és — mint a cikkből kitűnik — a „védelemhez” nincs feltétlenül szükség Kairó kérésére. A Reagan-kormány a „kül­ső veszély” fő forrásának Lí­biát tekinti. A Washingtonban készülő katonai tervek közép­pontjában a líbiai vezető, Moa. mer el-Kadhafi áll. „Itt az ideje -—»idézi a lap a kormány­zat egyik hivatalos személyisé­gét —, hogy megleckéztessük Kadhafit.” Bizalmi szavazás Rómában Kedden késő este bizalmat kapott a Spadolini-kormány. Alig négyhónapos kormány­zása során ez volt az első alkalom, hogy a miniszterel­nök kénytelen volt élni a. nizalmi szavazás jogi lehető­ségével. A veszély azonban még nem hárult el, a kor­mányválság bármikor bekö­vetkezhet. Magának a bizalmi szava­zásnak az előzménye az a vita volt, amely szinte vég nélkül folyt az olasz képvi- selőházban arról a törvény- tervezetről, amely a politi­kai pártoknak nyújtott költ­ségvetési hozzájárulást sza­bályozza. A radikálisok a vi­tában obstrukciós maga­tartást tanúsítottak, véget nem érő beszédeket tartot­tak és gyakorlatilag megbé­nították a parlament mun­káját. Ekkor a kormány bizal­mi szavazást kért. A kormány mellett szava­zott 351 kereszténydemokra­ta, szocialista, szociáldemok­rata, liberális és republiká­nus párti képviselő. Negyven­nyolcán a kormány ellen szavaztak, míg a kommunista párt és a baloldali függetle­nek összesen 170 képvise­lője tartózkodott, Ennek el­lenére továbbra is bizonyta­lan a kormány helyzete, ugyanis ellentétek robbantak ki a kormánykoalícióban részt vevő szocialisták és re­publikánusok között a csőd szélén álló Rizzoli-kiadó fe­letti ellenőrzés kérdésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom