Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ősz a cserhátsurányi műemlék kastély udvarán Hétfőn hazánkba érkezik a kuvaiti uralkodó Losonczi Pálnak, az Elnöki ba érkezik Jaber Al-Ahmed Tanács elnökének meghívásá- Al-Jaben Al-Sabah sejk Ku­ra szeptember 14-én, hétfőn vait állam uralkodója, hivatalos látogatásra hazánk­Barkács- és kiskert kiállítás az Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásárra egyidőben a kő­bányai vásárváros területén rendezik meg a hagyományos Csináld magad! barkács- és kiskertkiállítást. A 3500 négy­zetméternyi fedett, és 1650 négyzetméternyi szabad terü­leten megrendezett kiállításon első Ízben vesznek részt kül­földiek. összesen 56 kiállító mutatja be termékeit. A termékbemu­tató három fő területről nyújt átfogó képet. Megismerked­hetünk a hagyományos bar- kacsmunkákhoz, a hobbiból, szórakozásból, vagy egyszerű­en kényszerből végzett ottho­ni feladatokhoz szükséges szer­számokkal. A 17-es pavilon­ban a kistermelők népes tá­bora képet kap arról, milyen gépekkel lehet egyszerűbbé tenni fáradságos,. javarészt még ma is kézi erőn alapuló munkájukat. Megismerkedr őszi BNY-n hetnek a magyar ipar gyártot­ta újfajta talajművelő, vala­mint kertészeti és szőlészeti kisgépekkel. A kiállítás har­madik részében az otthonukat építők, karbantartók, korsze- rűsítők kaphatnak tanácsokat, ötleteket, példákat festés-má­zoláshoz, fűtés- és világítás- szereléshez, padlóburkolás­hoz és csempézéshez. A kiállítás érdekessége lesz az élő barkáesműhely, a 16-os pavilonban, ahol a látogatók kipróbálhatják a bemutatott eszközöket, tanácsokat és gya­korlati segítséget kaphatnak egyéni gondjaik megoldásá­hoz. Ezenkívül vásárolhatnak és kölcsönözhetnek is külön­böző eszközöket. A C/2-es pa­vilonban „Vevők vagyunk” jelszóval a termelő- és a ke­reskedelmi vállalatok tág te­ret kapnak arra, hogy megál­lapodjanak a bemutatott cik­kek gyártásáról és forgalma­zásáról. Ar MSZM P N Ó G R Á MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF.. 215. SZÁM ARA. t nn FORINT «no« C7CÖTCMDCD «*» WACXDKIáD Az enyhülésért a békéért! Szolidaritási akció a megyében Szolidaritás az enyhülésért, a békéért! — e jelszó jegyében hirdette meg a Hazafias Népfront, a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezésére — együttműködve a párt-, állami és a társadalmi szervekkel — az idei őszi szolidaritási akciót. A Hazafias Népfront megyei és helyi bizottságai országszerte gaz­dag és sokrétű programokkal készültek fel a szolidaritási hónapra, amelynek keretében, nagygyűléseken, fórumokon, barátsági napo­kon, békegyűléseken emelik fel szavukat tár­sadalmunk tagjai a fegyverkezési hajsza, a háborús készülődés ellen, az elnyomott népek felszabadításáért, a béke védelméért. Nógrád megyében a megyei megnyitóün­nepségre Mátranovákon a Ganz-MÁVAG üzemcsarnokában szeptember 4-én került sor. A több száz fős tömeg a nagygyűlésen elítélte az agressziót, a népek békéjét fenyegető fegy­verkezési hajszát, tiltakozó táviratban fogal­mazta meg állásfoglalásait. A szolidaritási akció további programjai igen gazdagnak ígérkeznek megyénkben. Kü­lönösen nagy érdeklődésre számíthatnak a barátsági napok. Szeptember végén a mozi­üzemi vállalatnál magyar—mongol baráti ta­lálkozó lesz. Vanyarcon egész napos program keretében magyar—csehszlovák barátsági napot rendeznek, amely lehetőséget nyújt a két nép közötti barátság erősítésére, egymás éle­tének megismerésére. Újszerű kezdeményezés, hogy a salgótarjá­ni Kemerovo-lakótelepen a magyar—NDK baráti találkozó lehetőséget ad a lakóterületi munka tapasztalatainak kicserélésére a két nép között. Szinte hagyomány, hogy megyénk papjai is csatlakoznak valamennyi béke- és szolidaritási hónap eseményeihez. Ennek szel­lemében papi békegyűlésre kerül sor az őszi szolidaritási akció során. A mozikedvelők az esemény ideje alatt több filmet láthatnak, a baráti, testvéri népek alkotásaiból. A szolidaritási akció eseményeit tarkítják, színesítik a társszervek, a községi népfrontbi­zottságok, a munkahelyek saját szervezésű programjai, rendezvényei. Bányász kulturális és sport hetek Helyzetkép a második hét végén A kemizólás biztonsága Szombaton befejeződött a nemzetközi társadalombizto­sítási egyesület, az IVSS me­zőgazdasági szekciójának nemzetközi tanácskozása Ba­latonalmádiban. Tizenhárom ország szakemberei a mező- gazdasági kemizálás biztonsá­gát segítő módszerekről ta­nácskoztak. A záró ülésen Stefan Grab- ner, az IVSS mezőgazdasági szekciójának alelnöke a be­számolókat összegezve meg­állapította, hogy legtöbb or­szágban ma a növényvédelmi gépek tökéletesítése, bizton­ságának fokozása a feladat, emellett tovább kell fejlesz­teni az egyéni védőeszközö­ket, berendezéseket, ruháza­tokat, és egységesíteni kell a biztonságot szolgáló vizsgála­ti módszereket is. Mindehhez a gépészek, konstruktőrök, biológusok és toxikológusok hatékonyabb együttműködé­sére van szükség. Helwig Heidt, az IVSS me­zőgazdasági szekciójának el­nöke méltatta a magyar ku­tatók e témában elért tudo­mányos eredményeit. Köve­tésre méltónak ítélte azokat a módszereket, amelyekkel em­beri beavatkozás nélkül tisz- títhatók a vegyszeres tároló berendezések. Sin Pjotr Vasziljevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának főosztály­vezető-helyettese hangoztat­ta, hogy a biztonság érdeké­ben az eddiginél kevésbé ár­talmas mérgek kikísérletezé­sére, a biológiai növényvéde­lem széleskörűbb alkalmazá­sára is szükség van. A bányász kulturális és sporthetek szeptember 2-i nyi­tánya óta általában élénk ér­deklődés nyilvánul meg a mű­velődési házakban, üzemek­ben a rendezvények iránt. Kö­rülbelül félszáz ember vett részt a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház kiállítóter­mében rendezett megnyitó- ünnepségen, majd tekintette meg Bálványos Huba Munká- csy-díjas grafikusművész 28 tusrajzát és 17 litográfiáját. Sokan érdeklődtek a salgótar- I jáni Bányász Művelődési Ház- 1 ban látható fafaragások iránt, melyek készítője Csáki Pál, a Nógrádi Szénbányák dolgozó­ja, amatőr szobrász. A bá­nyász- és népi élet mindennap­jaiból vett figurái, helyzetei is­merősek a szemlélők számára, hiszen, aki készítette, maga is közöttük él. Csáki Pál szobra­it szeptember 30-ig nézhetik meg a szép alkotások kedve­lői. A bányásznap utáni hétfőn beindult a kulturális „nagy­üzem” a munkahelyeken is. Szerdán a nagybátonyi gép­üzemben tartottak könyvanké- tot egy, az ellenforradalom ide­jét feltáró kiadvány alapján} ugyanakkor a kányási akna­üzem dolgozói Tóvizi Sándor­nak, a BDSZ osztályvezetőjé­nek előadását hallgathatták meg A magyar bányászat múltja, jelene, jövője címmel. A 35 résztvevőt különösen a szénbányászat jövőjével kap­csolatos kérdések izgatták, s magukban arra igyekeztek vá­laszt találni, miképpen talál­ják meg saját számításaikat a Nógrádi Szénbányák perspek­tívájában. Tóvizi Sándor csü­törtökön a kisterenyei építési üzembe látogatott, ahol hat- vanan hallgatták meg eszme- futtatásait a bányászok mun­kásmozgalomban való rész­vételéről. Ugyanezen a na­pon Ménkes-aknaüzemben 32- en hallgattak meg előadást a nógrádi szénmedence törté­netéről. A fiatalok nagy érdeklődés­sel kísérik a salgótarjáni Bá­nyász Művelődési Házban Márton Rezső zenész könnyű­zenei ismeretterjesztő soroza­tát, melyből eddig — pénte­kenként! ismétlődéssel — ket­tőt tartott meg. Salgótarjáni esemény, hogy megalakult a szocialista brigádvezetők klub­ja, igaz, egyelőre még megle­hetősen szerény érdeklődés mellett. Az alakuló összejö­vetelt szeptember 9-én tartot­ták, s a foglalkozásokat ugyan­úgy Kálovits Géza, az IBUSZ megyei igazgatója vezeti, mint Nagybátonyban, ahol a múlt év decemberében alakult meg a kollektíva. A héten, szeptember 10-én lezajlott a „hetek” első fóru­ma. A külfejtési üzemben is bebizonyosodott, hogy szük­ség van a vezetők és a dolgo­zók1 ilyen formájú találkozá­sára, mert az őszinte véle­ménycsere lehetőségével sok fölösleges feszültségtől men­tesülhetnek a munkahelyek. Kazinczi András üzemveze­tőnek több mint harminc kér­désre kellett válaszolnia. A fentiekből is kitűnik — bár az eseményekből csak vá­logatást adhattunk — terv sze­rint, érdeklődés mellett bo­nyolódnak le a rendezvények; azaz az első két hét tapaszta­lata kedvező. Hasonlókat sze­retnénk begyűjteni az elkövet« kezendő hetekben is. C sak a folytonosság ne szakadjon meg. Akkor azután jöhet a shakespeare-i „rossz ked­vünk tele” — teli zsákkal, almával, dióval, édesre szá­radt szőlővel űzzük el a ke­serűségét. Hogy az ősz az elmúlást jelentené? Es, ha legnagyobb költőink mond­ják is — a reményt a nap­ifényre Ők is meghagyják. Aztán meg mennyi min­den kezdődik éppen ősszel?! Tanítás, vásár, a termés' igazi számbavétele, ilyenkor legtöbb az esküvő, amelynek az a része is gyakorta in­gatagnak bizonyul amik pe­dig „az égben köttetnek”. A nyári árleszállításokon vett. ruhadarabok meg egyenesen a következő tavaszt, a nya­rat idézik, hozzák előre, ha csak a szekrények fiókjaiban is. A folytonosság az élet leg­nagyobb erénye Maga a bölcsesség, ami fenntartja az emberi világot. Íme, itt egy őszbehajló népi szokás a to­jással. Sokan észreveszik, hogy a piac ismert őstermelői kö­zött évről évre ilyentájt visz- szatérő jelenség — a tojás visszatartása. „Nem ad el a néni tojást, pedig mindig tő­le vásárolok, igazán szép árut hoz. de most csak a fe­jét csóválja, és azt mondja: nincs tojás galambom... Ez biztos valamiféle vallásos babona, hogy mikor hagy­juk már el ezeket a dol­gokat!” Így panaszkodik a menyecske, aki már városon nőtt nagyra. Lám csak a folytonosságot tetten lehat érni a tojás kö­rüli őszi rejtelmekben is. Miért gyanakszik mindjárt babonára a városi háziasz- szony? Mert valami megsza­kadt a tudásában. Valami kimaradt. Nem a vallásos nevelésre gondolok, hiszen ez a jelenség sem „kifejezetten vallási" kérdés, legfeljebb később aggatták a népi böl­csességre ezt az . inget. Sok évszázados, évezredes (?) megfigyelés, hogy augusztus közepétől szejptember első he­tének végéig jobb eltenni a tojást, mint eladni. Miért? Máig sem tisztázott talán, de tény: az ekkor tojt tojás tar­tósítva van a természet ál­tal, eláll frissnek egészen de­cember végéig, sőt, azon túl még az új év elején is friss­nek mondja a tapasztalás. Hát ennyi a folytonosságról, amelybe még nyár, ősz, tél, karácsony, újévi köszöntés, év végi leltár, kalácsos és boros idők is bőven elférnek. A hiedelemről kideríthető, hogy nem sok köze van a hit világához. Sokkal több a bölcs megfigyeléshez. És a gazdasági kérdésekhez. Hogy nekünk mennyi kö­zünk van hozzá — az már más kérdés. Minderről egy buszra váró menyecske (de igazi!) vilá­gosít fel Nagylócon, a köz­ség közepén. Közben a szö­vetkezeti 'bolt elé felvonul­nak a daruval, miegyébbel, felszerelkezett szakemberek és nekilátnak kicserélni a „gépesített kisbírót”, a nagy- lód hangosbeszélőt, a hang­szórópárt fennt a pózna te­tején. De a régi hangládával együtt jön kifelé a földből a daru ereje nyomán maga a pózna is. Helyébe kerül az új. A jobb, a szebb, az erő­sebb a messzebbhangzó. Most éppen nincs bemondanivaló, ilyenkor van itt az ideje a cserének. „Harminc évet szolgált” int a fejével a me­nyecske a látvány felé. A z őszi aktuális közlé- jfl sek már az új mega- fonon szólnak a nagy- lóciakhoz. Illik gratulálni ehhez is — hozzátéve a kí­vánságot a remény folyto­nosságával: sok jó hírt kí­vánunk mindannyiuknak! T. Pataki László

Next

/
Oldalképek
Tartalom