Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

Lengyelország Tárgyalás a kormány és a Szolidaritás között Varsóban csütörtökön dél­ben felújították a tárgyaláso­kat a Lengyel Miniszterta­nács szakszervezeti ügyekkel megbízott bizottsága és a Szo­lidaritás országos egyeztető bizottságának elnöksége kö­zött. A kormány tárgyaló de­legációját Mieczyslaw Ra- kowski miniszterelnök-helyet­tes, a Szolidaritás küldöttsé­gét pedig Lech Walesa, az országos egyeztető bizottság elnöke vezeti. Mint a PAP len­gyel hírügynökség jelenti, a tárgyalások napirendjén a következő témák szerepelnek az ország jelenlegi helyzete, a legfontosabb társadalmi problémák megoldásának le­hetőségei és a feszültség meg­szüntetésének módjai. (MTI) Megerősítette a parlament az új izraeli kormányt Az izraeli parlament szer- niszteri tárca odaítélése miatt dán 61 szavazattal 58 ellené- tört ki. Nehézségekbe Útköz­ben megerősítette Menahem hetnek Beginnek a vallásos Begin négypárti koalícióskor- ortodoxiával kapcsolatos tör- mányát. A bizalmi szavazás vényhozási szándékai, ame- után az új kormány letette a lyek tulajdonképpen a vallá- hivatali esküt. A koalíció a si pártoknak tett engedmé- miniszterelnök vezette Likud nyék. Az El Al légitársaság tömbből és három kis vallá- dolgozói szerdán úgy hatá- si pártból áll. roztak, hogy szembeszállnak A parlamentben felszólaló Beginnek azzal a tervével, Begin ismertette a pártok kö- hogy szombatonként vallási zös nyilatkozatát, amely sze* °ko(kból szünetelni fognak a rint a kormány végső célja légitársaság járatai A szovjet békefelhívás sajtókonferenciája Moszkvában A világ számos országának vessék latba befolyásukat, te- hogy a közepes hatótávolságú törvényhozása, sok parlamenti kintélyüket a tárgyalások ké- európai rakéták kérdéséről képviselő, társadalmi szerve- , , m akar tárgyalni. Szovjet rész­zet biztosította már támogatá- sedelem nélküli megindításé- r61 azonban nehezen tudják sáról, egyetértéséről a Szov- ért. elképzelni, hogy a kérdésről jetunió Legfelsőbb Tanácsé- . . , .... . komolyan lehetne tárgyalni nak a világ parlamentjeihez . ,A ™°szkvai sajtókonferen- anéIküjt hogy a hadászati és népeihez intézett békefel- a‘á" fegyverek kérdésében ne jut­hívását. Erről tartottak csü- a szocualista or8^- nának előre, hiszen a Szov­törtökön sajtókonferenciát g3';8 „f,ÍÍ!ip f°bb„ ^ jetunió szempontjából ezek a Moszkvában a tanács vezető P„’ ,«í fegyverek is hadászati jelen­képviselői. Mint Alekszej Si- g°szláJ,® értését íe/ezMkU töségűek: kéPesek arra, hogy tyikov, a nemzetiségi tanács c,/ hadászati fontosságú célokat elnöke elmondotta, több par- felhívásban foglaltakkal. Szá- semmisítsenek me* a SZ0V]et lament már hivatalos forrná- m08 el ntem kötelezett ország áUam európai tei?ületén ban is értesítette a Legfel- P3.r^3yn®n,tje’ 1 hangoztatta Arbatov, sőbb Tanácsot, hogy kész ‘í^31 foglalt hasön°' együttműködni a békefelhívás képpen állást. A finn parla- Megkérdezték a képviselő­megvalósítása érdekében a ™ent Peldault levélben kozol- két, van-e tudomásuk arról, te a Szovjetunió Legfelsőbb hogy Leonyid Brezsnyev és Tanácsával, hogy az ország Ronald Reagan között levél­törvényhozása ugyancsak ag- váltásra került sor a tárgya- gasztónak, veszélyesnek tart- lások és a fegyverzetkorláto- ja a feszültség növekedését, zás kérdéseiről. Mind Arba- . a fegyverkezési verseny bő- tov, mind pedig Viktor Afa- amentjeit, foglaljanak^ állást v(jiését és ugyancsak égetően naszjev képviselő, a Pravda a fegyverkezési verseny meg- szükségesnek tartja az azon- főszerkesztője azt mondotta, akadályozása érdekében foly- nali tárgyalásokat a veszély hogy nem ismerik ezt a körül- tatandó tárgyalások mellett, elhárítására. ményt. „Ha azonban Reagan elnök levele nincs szazszaza- - A nyugati országok törvény- lé kos ellentétben azzal, amit hozásai ugyan nem reagáltak az amerikai kormány a gya­eddig a szovjet felhívásra, de korlatban cselekszik, nem hi­számos parlamenti képviselő, szem, hogy egy ilyen levél törvényhozó szervezet kö- váltás előremozdíthatja a gya zölte, hogy egyetért a fel- korlati tárgyalásokat” — han hívásban foglaltakkal. Sityi- goztatta Arbatov, hozzáfűz- kov elmondotta: a szovjet par- ve: szovjet részről természe­lament semmiféle hivatalos tesen készek bármikor, akár azonnal is a targyalasra, de választ nem kapott az ameri- annak sikere elsősorban attól kai kongresszustól, nem hiva- függ, milyen magatartást ta- losan azt közölték, hogy „ta- núsítanak amerikai részről ,, „ Ezzel kapcsolatban utalt ar­nulmanyozzak a felívást. ra> hog/akiket az amerikaí Szó volt a sajtókonferencián kormány megbízott a leszere- arról is, hogy az Egyesült Al- ]fs es f fegyverzetkorlatozas lamok kormánya most azt jgyeinek vitelevei, nem ep- hangoztatja: már ősszel meg- P^n biztató magatartást ta «iioiTnnn f _ szovjet törvényhozással. Mint ismeretes, a tanács jú­nius végén megtartott üléssza­káról hívta fel a világ par­Ciszjordánia és a Gaza-öve- zet Izraelhez csatolása, a pa­lesztinoknak szánt ötéves át­meneti „önkormányzat” ide­jének lejárta után. Ariel Sá­ron volt földművelési mi­niszternek, az izraeli telepí­tési politika élharcosának ki­nevezése a hadügyminiszteri tisztségre is ezt a szándékot jelzi. Sáron hatáskörébe ke­rülnek a katonai igazgatás alatt álló megszállt területek, amelyeken az új hadügymi­niszter várhatóan felgyorsítja az új települések építését. A példátlanul szoros parla­menti szavazás — mint a hír- ügynökségek megjegyzik — a bizonytalanság árnyékát ve­títi előre az izraeli politiká­ban. Beginnek saját táborá­ban is kisebb lázadást kellett letörnie, amely a hadügymi­(MTI) +~jm­r Begin kezdődnek a tárgyalások a núsítanak — például Eugene Szovjetunióval. A Magyar a.ost™- az »^tékes amerikai Távirati Iroda tudósítójának hlvatal vezetoje. kérdésére válaszolva Georgij LeV Tolkunov képviselő, az Arbatov akadémikus, a par- APN vezetőségének elnöke lament külügyi bizottságának szólt az európai biztonsági és tagja kijelentette: A Szovjet- együttműködési konferencián unió változatlanul nem ka- részt vevő államok madridi pott érdemleges tárgyalásija- tanácskozásáról. Kijelentette: vaslatot az /Egyesült Álla- szovjet részről egészében po­rnóktól. „Az ilyen kijelenté- zitívnak tartják a konferen- sek, sajnálatos módon, első- qia eddigi menetét, hiszen si- sdrbari' jk'rrá szolgálnak, hogy került megegyezni a kérdések megtévesszék a közvéleményt, mintegy kétharmadában. A megnyugtassák azokat, akik legfontosabb azonban, hogy szeretnének megnyugodni” — megállapodás jöjjön létre az mondotta Arbatov, rámutat- európai katonai enyhülés és va: bár a jelek szerint Wa- leszerelési konferenciáról, a shington valóban meg akarja bizalomnövelő intézkedések- kezdeni szeptemberben a kül- ről — az amerikai küldöttség, ügyminiszteri szintű megbe- vele együtt néhány NATO- széléseket, az amerikai kor- állam delegációja azonban mány lépései, mindenekelőtt a egyelőre akadályozza az ilyen fegyverkezés terén megváló- megállapodást. „Reméljük, suló intézkedései komoly ké- hogy a konferencia jelenlegi telyeket támasztanak az iránt, szünete után sikerül e téren valóban őszintén akar-e tár- is megtalálni a megoldást” — gyalni a Szovjetunióval. Wa- mondotta, shington egyelőre arról beszél, (MTI) További fejlesztések a hazai kőolaj- és földgáztermelés szintentartására Megvalósultak az utóbbi öt évre előirányzott kőolaj- és gázipari alapvető fejlesztési feladatok; bár a nehezebbé vált gazdasági körülmények miatt csökkentek az anyagi erőforrá­sok, a szállító- és elosztóvezetékek építésében, a háztartá­sok vezetékes és pb-palackos ellátásában túl is teljesültek az ötéves előirányzatok — állapította meg az ipari minisz­ter előterjesztése alapján az Állami Tervbizottság. A testület előzetes jelleggel jóváhagyta a szénhidrogén-ipari célcso­portos beruházások VI. ötéves tervi programjának főbb mutatóit, s döntését a Minisztertanács csütörtöki ülése is megerősítette. A célcsoport beruházásainak / végleges jóvá­hagyására az éves népgazdasági tervekben kerül sor. A jelenlegi tervidőszakban alapvető feladat a hazai kő­olaj- és földgáztermelés szintentartásához szükséges fej­lesztések megvalósítása. Gondoskodni kell tehát a felszínre hozott kőolaj- és földgázkészletek folyamatos pótlásáról, hogy a hazai termelésből évente 2 millió tonna kőolajhoz és 6—6,5 milliárd köbméter földgázhoz jusson az ország. Ebben a tervidőszakban csaknem egyidőben több mint száz, műszakilag és értékben jelentősen különböző célcsoportos beruházás megvalósításával kell fejleszteni a kutatás esz­közeit, a termelést, a szállítást, az elosztást és a tárolást. Elsőbbséget a bányászati beruházások kapnak. Szorgalmaz­zák a kőolajbányászat másodlagos és harmadlagos termelési módszereinek kiterjesztését, a föld mélyén rejlő kőolaj mi­nél nagyobb arányú felszínre hozatalát. A termelés súly­pontja változatlanul a Dél-Alföld, s ebben a tervidőszak­ban is Algyő adja majd a hazai kőolaj- és földgáztermelés felét. Korszerű mélyfúró berendezések és eszközök beszer­zése segíti, hogy évente 200 km kutató- és 150 km feltáró­fúrással bocsássanak a termelés rendelkezésére újabb szén­hidrogén-lelőhelyeket. A program szerint a tervidőszak kö­zepétől, 1983-tól hasznosítják az alacsonyabb fűtőértékű, úgynevezett inert gázt is, mégpedig a villamos energia ter­melésében. Így a Tiszai Hőerőműben a tervek szerint ezzel a gázzal évente mintegy 200 ezer tonna fűtőolajat takaríta­nak meg. A kőolaj- és földgázvezeték-rendszert a korábbinál sze­rényebb ütemben fejlesztik, s így a VI. ötéves tervben 231 km hosszú szállítóvezeték és 298 km hosszú elosztóhálózat épül. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vidéken 50—70 ‘ ezer újabb gázfogyasztó háztartás bekapcsolásával számol ebben a tervidőszakban. A propán-bután gázellátás fejlesz­tésére 70 új bázis- és cseretelepet építenek, és gondoskod­nak a megfelelő palackozó-, palackjavító és töltőüzemek építéséről is. A VI. ötéves tervben így mintegy 300 ezer új palackos gázfogyasztó ellátását tervezik. Brezsnyev üzenete a békemenet képviselőinek Csütörtökön a Szovjetunió rés utat tettek meg, amíg Dá- franciaországi nagykövetségén nián, az NSZK-n, Hollandián, ünnepélyes keretek között át- Belgiumon keresztül csütörtö- nyújtották a nemzetközi bé- kön, a Hirosima elleni atom- kemenet képviselőinek Leo- támadás 36. évfordulóján Pá- nyid Brezsnyev, az SZKP KB rizsba érkeztek, ahol a nem­főtitkára, a Legfelsőbb Tanács zetközi leszerelési mozíalom- Elnökségének elnöke üdvözle- ban aktív Olof Palme, volt tét. A békemenet résztvevői- svéd miniszterelnök is csat- nek nevében Rachel Andersen lakozott hozzájuk. Útjukat (Norvégia) mondott köszönetét mindenhol nagygyűlések kí- a szovjet vezetőnek a meg- sérték, amelyeken tiltakoztak mozdulás támogatásáért. az amerikai nukleáris rakéták A nemzetközi békemenetet Nyugat-Európába telepítése, a az észak-európai országok fegyverkezési hajsza fokozása demokratikus nőszövetségei ellen. kezdeményezték. A me- Csütörtökön Párizsban a bé- net június 22-én, a Szov- ke és a leszerelés ügyét tá- jetunió elleni hitszegő fasiszta mogató rendezvények kezdőd- támadás évfordulóján indult tek, amelyek az augusztus 9- el Koppenhágából. A résztve- én megtartandó békefesztivál- vők mintegy 1200 kilométe- lal érnek véget. (MTI) Moszkvai vélemények Fegyverkezés helyett tárgyalásokat! A hagyományoknak megfe­lelően július második felétől a Krím-félszigeten találkoz­nak a szocialista országok ve­zetői Leonyid Brezsnyevvel, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet alakulását. Az eddigi megbeszélések közös vonása, hogy a felek — miközben fel­hívták a figyelmet a nem­zetközi helyzetben bekövet­kezett kedvezőtlen változá­sokra — ismét és nagy erő­vel a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták. A Kádár Já­nos és Leonyid Brezsnyev ta­lálkozójáról kiadott közle­mény is megállapította: bár­mely bonyolult nemzetközi kérdést tárgyalások útján le­het és kell rendezni. Ez persze a másik nagyha­talom szándékain is múlik. Washingtonban eredetileg azt ígérték (a nyugtalankodó nyugati szövetségeseknek is), hogy ősszel megkezdik a tár­gyalásokat a Szovjetunióval, legalábbis az európai közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták kérdéséről. Első idő­pontként szeptember közepét jelölték meg, amikor Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter New Yorkban részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán. A nagy kérdés azon­ban az, hogy miről akar Alexander Haig amerikai' külügyminiszter tárgyalni, hi­szen a washingtoni kormány­zat eddig gyakorlatilag egyet­len lépést sem tett az érde­mi párbeszéd érdekében. El­lenkezőleg, negatívan vála­szolt a szovjet kezdeménye­zésekre, kül- és katonapo­litikáját pedig úgy alakítja, hogy eleve megnehezítsen minden megállapodást, komp­romisszumot. Ellentétben a sok nyugati kommentátorral, a szovjet külpolitikai elemzők úgy vé­lik, hogy a Reagan-kormány- nak igenis van határozott kül­politikája, amelynek lényege, hogy a katonai erőre támasz­kodva visszaállítsa a világ­ban az Egyesült Államok „ve­zető szerepét”. Más szóval az, hogy a világ legfontosabb kérdéseiben egyedül és kizá­rólag Washingtonnak legyen döntési joga. Mivel ennek legfőbb akadálya a Szovjet­unió, az amerikai politika másik sarkalatos tétele (a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérletekkel pár­huzamosan) a Szovjetunió „visszaszorítása”, elszigete­lése. Ez igen kockázatos politi­ka, amelynek következmé­nye egyrészt a konfliktusok veszélyének növekedése, más­részt a fegyverkezési verseny újabb fordulója, amely fö­lényt ugyan egyik félnek sem biztosít, de az egyensúlyt az eddiginél magasabb, követke­zésképpen veszélyesebb szin­ten teremti meg. A katonai fölény kérdésében Washing­tonnak aligha lehetnek illú­ziói. Nyilván nem véletlen, hogy az utóbbi időben a szovjet katonai vezetés két magas rangú képviselője tett erről félreérthetetlen nyilat­kozatot. Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter a Prav­dában, Ogarkov marsall, ve­zérkari főnök pedig a Kom- munyiszt folyóiratban közölt cikket. A két írás azonos mondanivalót fejezett ki, mégpedig adatokkal, tények­kel alátámasztva: az erőfö­lény megszerzésére irányuló, egyébként korántsem új kí­sérlet hiábavaló, a Szovjet­unió minden amerikai pró­bálkozást megfelelő eszkö­zökkel tud ellensúlyozni, nem hagyja magát megfélemlíteni, s nem engedi meg, hogv fel­tételeket diktáljanak neki. Moszkva, természetesen, a fegyverkezési verseny ellen foglal állást, de ha rákény­szerítik, meg tud felelni min­denféle kihívásra. A józan­ság, a türelem ennek ellené­re nem hiányzik a szovjet katonai vezetők állásfoglalá­saiból. Gk is a tárgyalásos megegyezés mellett állnak ki. A szovjet honvédelmi minisz­ter például igen aprólékosan és tárgyszerűen bizonyította be, miért nem helytállóak a szovjet katonai fölényről ter­jesztett ámítások. Usztyinov igen részletes adatokkal szol­gált, bebizonyította, hogy a nukleáris fegyverek európai célokra történő juttatásához szükséges, eszközök, a raké­ták, a repülőgépek számában gyakorlatilag egyenlőség van a két fél között, sőt az ilyen töltetek számát illetően a Nyugat van fölényben. Moszkva úgy véli, hogy en­nek ellenére fennáll a vi­szonylagos egyensúly, de ha azt új rakéták telepítésével megbontják, akkor feltétlenül sor kerül a megfelelő szovjet ellenlépésre. Annál is in­kább, mert az Európába tele­pítendő amerikai rakéták nem csak az európai, hanem a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult vi­lágméretű hadászati egyen­súlyt is megváltoztatnák. Washington hajlandóságát a tárgyalásokra moszkvai vé­lemények szerint eddig sem­miféle konkrét jel nem mu­tatja, néhány általános és kö­dös ígéreten kívül. Szovjet részről természetesen készek megvárni az USA által meg­jelölt időpontot, hogy meg­lássák: valódi szándék áll-e az ígéretek mögött, vagy azok csupán időhúzási taktikaként szolgálnak arra, hogy a Rea­gan-kormány megvalósítsa nyíltan meghirdetett, hatal­mas arányú fegyverkezési programját. Moszkva, 1981. augusztus. Kis Csaba 2 NÓGRAD - 1981. augusztus 7., péntek ■ ■ y Üzengetés és mutogatás Az ajtók zárva maradnak a nem tudta egymás között ren- PFSZ előtt az Izrael és' dezni — de valójában nem is Egyiptom között a palesztin „önkormányzatról” folyó tár­gyalásokon — szögezték le amerikai kormánytisztvise­lők, még mielőtt Szadat ösz- szecsomagolta volna wa­shingtoni útipoggyászát. Az ily’ módon eljuttatott üzenet­tel nyilván elejét akarták venni, hogy az amerikai— egyiptomi tárgyalásokon bár­melyik fél kellemetlen hely­zetbe kerüljön. Szadat azon­ban, aki a politikai blöffnek legalább olyan mestere, mint az amerikaiak, ezt üzente vissza: azért utazik az Egye­sült Államokba, hogy meg­gyorsítsa az úgynevezett Camp David-i folyamatot. A kölcsönös üzengetés hát­terében nyilvánvalóan az állt, hogy mindkét fél jól tudta: Szadat hatnapos amerikai út­ja fölöttébb rövid idő arra, hogy kiragadják az egyiptomi —izraeli tárgyalások szeke­rét a kátyúból. Aggodalmuk indokolt, hiszen az elmúlt egy esztendő alatt semmi sem történt a témában. Egyre vi­lágosabbá vált' mindenki szá­mára, hogy Egyiptom és Iz­rael különbékéje csupán arra nyújtott lehetőséget, hogy a két ország az egymás közötti kapcsolatokat szabályozza. Miben is áll ez? Izrael az elfoglalt Sínai-félsziget na­gyobbik részét adta vissza dél­nyugati határainak nyugal­máért és azért az egyiptomi garanciáért cserébe, hogy az utolsó háború az 1973-as volt. összarab kérdéseket, s kü­lönösen a kérdések kérdését, a palesztin ügyet a két ország akarta. Az egyiptomi államfő ugyan tesz erről időnként hangzatos kijelentéseket — mint éppen most, washingto­ni útja előtt is —, de ezeket jobbára belső fogyasztásra szánja. Az egyiptomi nép előtt szeretné fönntartani a látsza­tot, hogy ő nem testvéráruló, továbbra is „minden erejével képviseli” a palesztin ügyet. Miért utazott hát Wa­shingtonba? Tényleges célja kettős lehetett. Egyrészt sze­mélyes kapcsolatot próbál te­remteni Reagan elnökkel, más­részt újabb gazdasági-katonai segélyt szeretne kitalpalni. Cserében, mint erről hírügy­nökségek a napokban beszá­moltak, hajlandó az Egyesült Államok rendelkezésére bo­csátani néhány egyiptomi ka­tonai bázist. Miközben a Camp David-i hármas két országa, Egyip­tom és az USA Washington­ban próbál politikai tőkét kikovácsolni, a harmadik fél, Izrael belpolitikájának sta­bilizálásával van elfoglalva. Begin miniszterelnök végre bemutatta a törvényhozásnak a csaknem egyhónapos, gyöt- relmes alkudozások árán megalakított kabinetjét. Po­litikai megfigyelők az izraeli történelem legjobboldalibb, s legrövidebb életűnek tűnő kormányáról beszélnek: A kör itt bezárul. Minden­ki a másikra mutogat, mi­közben a palesztin kérdés, s így a közel V’leti helyzet nem mozdul ki a hobpontról Seres Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom