Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-07 / 184. szám
II !ÍGST «e^ítségével Hegyi pataksktM az atomenergiáig A néphagyomány gyakran és szívesen hivatkozik arra, hogy a bolgárok hazája egy véletlennek köszönheti létét. Amikor ugyanis az Isten — a biblia szerint — az / egyes népek között szétosztotta a földet, elfeledkezett a bolgárokról. ök ugyanis az osztás idején éppen dolgoztak. Amikor előkerültek, az Isten összecsapta a kezét: most mit csináljon? Nem volt mit tennie: a paradicsom egy részét juttatta a bolgároknak. S mindkét fél elégedett volt: Isten megnyugodva felment az égbe. a bolgárok pedig tették a dolgukat. Arra azonban egyikük sem számított, hogy egyszer energiaválság tör a világra és a bolgár „paradicsom” sem olajjal, sem szénnel, de elegendő vízi energiával sem rendelkezik. így a bolgárok rákényszerültek, hogy a turbinák hajtására a viszonylag kisszámú hegyi patakok vizét, illetve a létező legalacsonyabb fűtőértékű szenet hasznosították. Bulgária energiatermelése 30 év alatt mintegy megszázszo- rozódott — napjainkban három nap alatt termelnek any- nyi energiát, mint 1944-ben egy esztendő alatt. A kényszer hozta magával, hogy Bulgária volt az első Balkán állam. a világon pedig a 19., amelyik atomerőművet épített. A „KOSZLODUJ” atomerőmű 1974-ben, 440 megawatt teljesítménnyel kezdte meg működését az ország észak- nyugati részén. Hat év alatt megháromszorozták az erőmű kaoacitását. Jelenlegi 1320 megawattos teljesítményével megelőzi a második bolgár (várnai) 1260 megawattos teljesítményű erőművet. Évente 12 milliárd kilowattóra elektromos energiával járul hozzá a bolgár népgazdaság szükségletéhez. A tudósok azonban a jövő egyre növekvő energiaéhségével is számolnak. Az 1990-ig, illetve a 2000-ig szóló tervekben továbbra is nagy helyet foglal el a kis fűtőértékű szén még racionálisabb kihasználása és az atomenergia továbbfejlesztése, az energia- mérlegben ez utóbbi 20 százalékkal szerepel. Ennek 1985- ig 26, 1990-ig 44, 2000-ig pedig 50—55 százalékra kell nőnie. A következő két évben a „KOSZLODUJ” teljesítményét meg akarják duplázni. Jelenleg a negyedik 440 megawattos teljesítményű reaktort szerelik, a következő reaktor pedig már 1000 megawattos lesz. Később még egy hasonló óriási teljesítményű reaktort kívánnak beállítani. Így a KOSZLODUJ atomerőmű összteljesítménye eléri majd a 3760 megawattot. Az atomerőmű szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek közreműködésével éoült és épül; fejlesztésében Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is részt vett. így valóban elmondható, hogy a nagy mű a KGST-országok közös erőfeszítéseinek eredménye. , Gáti István Több hús, te| és gyapjú Az NDK mezőgazdaságában az állatállomány a főbb fajták szerint: 12,8 millió sertés, 5,7 millió szarvasmarha, 2 millió juh és 26,8 millió tojótyúk. Az ország 19 szarvasmarha-tenyésztő központjában sikerült az új, úgynevezett fekete-tarka fajtát kitenyészteni, amelynék átlagos év; tejhozama 6 222 kilogramm helyett, 7 100 kilogramm. Jelenleg az állomány héttizede 'fekete-tarka fajta. Gyarapszik a jobb húsér- tékesítésű sertés- és a nagyobb gyapjúhozamú juhfajták száma is. Lakások — biztosítás nélkül Nyolcmillióval több kárkifizetés Beszélgetés Balatoni Józsefié!, az AB megyei igazgatóiéval Biztosítás — biztonság! A lózung változatlan, s a tartalom is. Erről legtöbbet az Állami Biztosító Nógrád megyei igazgatója, Balatoni József tud. Az elmúlt esztendőben derekasan dolgoztak, ezt igazolja a Kiváló igazgatóság cím, amelyet a Pénzügyminisztérium adományozott a megyeieknek. Sőt. az Állami Biztosító megyei igazgatóságai között meghirdetett munkaversenyben is a nógrádiak végeztek az élen. — Vajon 1981 hasonló sikereket hoz-e a biztosítónak Nógrádban? — Azt szokás mondani: az eredmények köteleznek. Biztos vagyok benne, sikereinkre ráteszünk még néhány lapáttal. S nem az számít, milyen címeket kap mellé a kollektíva. Az érdemjegyet ügyfeleinktől kapjuk, örvendetes, hogy minimálisra csökkent a velünk kapcsolatban állóktól érkezett panaszok száma. — Korábban az ügyfelek úgy mondták: a biztosító két nyelven beszél. Másként, amikor köti az üzleteket, s megint másként, amikor a kárrendezésre kerül sor... — Mi is tapasztaltunk ilyet, de nyugodtan állíthatom, sikerült megtalálni az „egy nyelvet”. Egyaránt fontosnak tartjuk a szerződéskötést, s az ebből fakadó kötelezettségeinket. — Milyen tervekkel vágtak neki az évnek? — Két jelentős célfeladat áll munkánk középpontjában. A nagy-életbiztosítások és a lakásbiztosítások számának növelése. Az előbbit már a fél évben 61 százalékra teljesítettük. — S a lakások biztosítása? — Ha az,arányokat nézzük, alatta vagyunk az országosnak. Ügy tűnik ez a nógrádi családiház-tulajdonosok optimizmusának következménye. Holott a NÓGRÁD-ban is rendszeresen jelennek meg hírek lakástüzekről. Volt rá példa, hogy a kárt felmérve 130 ezer forintot is kifizettünk a károsultnak. Akinek nincs kötvénye, később jön rá, meggondolatlan volt. — Miként alakult az első fél év mérlege? — Bizakodóak vagyunk, hiszen az első hat hónapban igazgatóságunk a díjbevételi és állományfejlesztési tervét egyaránt túlteljesítette. Ez idő alatt megközelítőleg tizenkétezer új biztosítást kötöttünk, amelynek egyharmada va- gvonbiztosítás. Ezzel egviitt 156, ezer személyi biztosítást •kezelnek fiókjainkban. Továbbra is változatlan népszerűségnek örvend a CSÉB/80- as biztosítás, és tavaly szeptembertől bevezettük az új CASCO-t, amellyel eddig kétezren éltek. — A biztosítónál dolgozók száma csökken. A munka több. Miként sikerül a nagyobb feladatoknak eleget tenni? — Elsősorban a fiókjainknál alkalmazottak hatékonyabb munkájával. Az eredményekhez segítséget nyújtanak az üzemekben, szövetkezetekben, intézményekben tevékenykedő megbízottaink is. Ezt bizonyítja, hogy a lakossági díjbeszedések 47 százalékát az üzemekben, 18 százalékát az OTP-ben végzik. — A biztosító évek óta megbízható partnere a mezőgazda- sági üzemeknek is... — Az első fél évben elvégeztük a tsz-ek, állami gazdaságok adatfelvételi munkáit. Jó néhány üzem, a korábbi időszak kevesebb kára miatt, alacsonyabb díjosztályba került. Máshol viszont a károk felmérése jelentett nagy feladatot. A hat hónap alatt jelentős összeget fizettünk ki a mezőgazdasági üzemeknek víz-, fagy-, jégkár, viharok okozta veszteség miatt, ösz- szes kifizetésünk meghaladta az 52 millió forintot. ami nyolcmillióval több mint tavaly ilyenkor. Az a célunk, hogy a hozzánk fordulók igényeit maradéktalanul kielégítsük, akár üzletkötésről, akár kárrendezésről van szó. — Időnként hallani arról is, hiába az Állami Biztosító korrekt magatartása, az ügyfelek megpróbálnak visszaélni az adott helyzettel. Mi a leggyakoribb? — Idén négy esetben tettünk feljelentést rendőri szerveknél biztosítási csalás kísérlete miatt, amelyre a gépjármű kárrendezése során derült fény. Köztudott, hogy ismeretlen jármű okozta kárt a biztosító nem térít. Egyébként elég egy hátrahagyott, kitöltött betétlap, amelyen a károkozó elismeri felelősségét. Ennek híján, vagy mert nem rendelkezik a gépkocsi tulajdonosa CASCO-val, keresnek egy autóvezetőt, aki vállalja a károkozást. A szemlén azonban kiderül, hogy a másik járművön nincs sérülés, s így társadalmi tulajdon elleni vétség miatt kénytelenek vagyunk eljárást kezdeményezni. — Hallhatnánk néhány szót az év hátralevő feladatairól? — Azzal a gondossággal szeretnénk dolgozni, ami eddig is jellemezte a megyei biztosítót, kulturáltan, gyorsan szeretnénk a továbbiakban is szolgálni ügyfeleinket. A felvilágosító munkánkat is szélesítjük, s bízunk abban, hogy a lakásbiztosítások száma eléri az országos átlagot. Nem a mi érdekünk, de természetesen nekünk sem közömbös — fejezte be a beszélgetést Balatoni József. M. Szabó Gyula Alkalom az önvizsgálatra A _ első napokban fölbolydult az élet a bá- *** nyákban. Műszak után a szokottnál is jobban rohantak az emberek, attól félve, hogy a buszosok nem tartják be az új menetrendet, ők meg kutyagolhatnak hazáig. Akadtak, akik — nem is oktalanul — amiatt zúgolódtak, mert most naponta huszonnégy perccel többet töltenek a föld mélyén, hogy kiteljen a heti kötelező munkaidő. Aki csak látásból ismeri a bányát, megérti őket, hiszen odalenn a kemény munka, a nehéz körülmények közepette nem éppen „bársonyon futnak a percek”. A háborgók nem értették, mi végre ez a nagy óvatosság. Ha 40 órára csökkentik a munkaidőt, nincs az a majdnem félórányi többlet, ám az előírt mennyiségű szenet akkor is fölküldik dudaszóig. A vállalat vezetői azonban inkább lassabban haladnak. Óvatosságuk félig-meddig érthető, hiszen úttörő feladatot vállaltak. Elsők között tértek át az ötnapos munkahétre. Július elsején a munkarend változása, vagyis az „5+2” — bevezetése 200 ezer ember életében, megszokott időbeosztásában hozott változást, szerte az országban. Az „első fecskéket” egyre-másra követik a többiek, hiszen — kormányhatározat értelmében — 1982 végéig, ahol csak lehetséges, be kell vezetni az ötnapos munkarendet. Miért éppen most? Mi indokolja ezt a tempót? Vajon a közismert gondok közepette nem túlságosan kockázatos-e az ilyen változás? Kérdések, melyeket a növekvő szabad idő, a hosz- szabb hét végék fölött érzett öröm sem tesz feleslegessé. Az ötnapos munkahét bevezetése egy évek óta tartó folyamat állomása. Tavaly mondhattuk ki először, hogy a népgazdaság valamennyi ágában, — így a közlekedésben és a szolgáltatásban is — heti 44 óra lett a munkaidő. Ezzel megértek a feltételek az újabb lépésre. Ugyanakkor a 44 órás munkahét általánossá tétele azzal a tanulsággal szolgált, hogy nem helyes az effajta átállásokat túlságosan elnyújtani. A bolti kiskereskedelmet például sokan hagyták ott pusztán azért, mert még mindig 48 órát kellett hetente dolgozniuk, amikor az iparban vagy a kereskedelem más területein a heti 44 óra már megszokott volt. Most, a sürgető határidő enyhíti az ilyen feszültségeket. Az „5+2” nem jelent olyan radikális munkaidő-csökkenést, mint annak idején a 44 órás munkahét levezetése, hiszen az egy műszakban dolgozóknak egységesen 42 órát, a több műszakosoknak pedig — a munkahelv döntőiétől függően — 40—42 órát kell dolgozniuk — öt nap alatt. Ám ezúttal a vállalatok alapos önvizsgálatra kényszerítő leckét kaptak. Az áttérés mikéntjére ugyanis nincsenek ukázok. Mindenütt önerőből, a tartalékok feltárásával — szervezéssel, netán a teljesítménykövetelmények szigorításával — kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az új munkarend ne vezessen a termelés csökkenéséhez. Egyetlen parancs van csupán: A dolgozók bére sehol sem csökkenhet 1 No, tessék: újabb terhet akasztottak a vállalat nyakába — dohognak imitt-amott a végrehajtás felelősei. Pedig ők tudják a legjobban, hogy — egy friss kimutatás szerint — a teljes munkaidőnek országos átlagban több mint 20 százaléka megy veszendőbe. És akkor még egy szót sem szóltunk az órában, percben nem mérhető fegyelmezetlenség okozta veszteségekről, vagy a sok helyütt rejtélyesen „munkahiánynak” titulált szervezetlenségről. Lassan közhellyé válik, hogy a munkaidő többnyire nem a feladatokhoz igazodik. Az „5+2” alkalmat ad ennek a felülvizsgálására is. Aligha kell mindenütt a normákat „igazítani”, vagy más szigorításokon gondolkodni— bár adott esetben, ha a vizsgálódás ilyen eredményre vezet, ez sem hátrány. Emellett azonban itt az alkalom, hogy a lépcsőzetes, rugalmas, osztott és más korszerűnek ismert munkarendek — ahol lét- jogosultságuk van — életre keljenek. Ehhez viszont nagyobb fegyelem, jobb munkaszervezés és kölcsönös bizalom kell vezetők és beosztottak között a _ „5+2” be sem vezethető a dolgozók ÁÁ» cselekvő támogatása nélkül. Ha úgy tetszik, vizsgalehetőség a munkahelyi demokrácia korántsem könnyű és brosúrákból el sem sajátítható ismereteiből. Olyan megoldást, amivel a nagy többség szívesen azonosul, csakis kollektív bölcsesség hozhat. Rossz szokás, hogy mikor sürget az idő, sok helyütt a véleménycserére sajnálják az órákat és pusztán a forma kedvéért, a „kész” tervezetet tolják a dolgozók orra alá. Ahol éppen most, az „5+2” kapcsán szakítanak a hibás gyakorlattal, könnyen lehet, hogy olyan javaslatokat, ötleteket kapnak, amelyek mesz- sze túlmutatnak a munkarend változásán. Érdem“' "''““fontolni: csak a kezdet nehéz.. G. F. Nyomda Rétságon A GLÖBUS Nyomda legnagyobb vidéki üzemegysége Rétságon található. A hazai igényeken kívül exportkötelezettségeik is jelentősek. A felhasznált papíranyag 90 %-át tőkésimportból fedezik. A közelmúltban felújított üzemrészben világszínvonalon dolgoznak az NSZK gyártmányú gépsorokon. A P—24-es gépen Bagyinszki Antalné a festés minőségét ellenőrzi. Rebenda János a TUNGSRAM-dobozok méretre darabolásán dolgozik. A DIANA 15-ös gépsoron Potolecki Jánosné és Balogh Ferencné kartondobozok ragasztását végzi. Gyurkó Péter képriportja Szerszám á rf és mogiis színvonalon A szerszámgépgyártás az dául a kongresszusi munkaegyik leggyorsabban fejlődő versenyben 94 új termelési iparág a Koreai Népi Demok- eljárást vezettek be, illetve ratikus Köztársaságban. Az új gépeket terveztek. Ezek elmúlt években korszerű sze- között van új öntési módszer, relőszalagokkal és automata új forgácsolási eljárás. Ezek vezérlésű gyártósorokkal el- révén a munka termelékenylátott szerszámgépgyárak ségét a 8—10—16-szorosára épültek országszerte. növelték meg az egyes részA hujcsoni szerszámgép- legekben. Az itt készült esz- gyárban az új gépsorok mun- terga-,. fúró- és szerszámgé- kába állítása óta 20-szorosá- pék egy részét exportálják, ra növekedett a termelés. Je- Az újítások, új módszerek lentősen hozzájárult az ipar- bevezetése és a munkaver- ág dimanikus fejlődéséhez a seny további eredményei le- pártkongresszus tiszteletére hetővé teszik, hogy 1984 i a rendezett munkaverseny és második hétéves terv végire a megalakult újítási és éssze- a KNDK szerszámgépe rűsítési brigádmozgalom. Az sa elérje az évi 50 ezer dara- Április 3. Gépgyárban pél-bős termelést NÓGRÁD - 1981. augusztus 7., péntek 3
