Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

Lengyelország Bolívia Hirosima infoimé mm Ülésezett a reformbizottság Lemondott Befejeződött a blokád, a sztrájk Meza A gazdasági reformbizottság szerdai ülésén, amint a PAP lengyel hírügynökség jelentet­te, áttekintették a gazdasági bíróság felállításáról szóló tör­vénytervezetet és értékelték a vállalatok irányításának nem­rég bevezetett új módszerét, az úgynevezett kis gazdasági re­form eddigi tapasztalatait. A gazdasági reformbizottság elnöke, Wojciech Jaruzelski miniszterelnök kijelentette, hogy a bizottság a problémák stratégiai jellegű megoldását keresi, lehetővé téve ezzel a válságból kivezető út felvázo­lását a társadalom számára. ☆ A lengyel hírügynökség je­lentése szerint szerdán délben véget ért a varsói több órás utcai blokád és a kétórás fi­gyelmeztető sztrájk, amely a varsói Szolidaritás regionális szervezetének irányítása alatt állt. A lengyel rádió szerda déli híradása szerint Varsó számos üzemében a sztrájk meghirde­tése ellenére dolgoztak a mun­kások, elindultak a varsói vil­lamosokon, autóbuszokon. A tömegközlekedés zavartalan volt. (MTI) Pusztító tűz Athénban Rendkívüli állapotot hir­dettek ki az Athén környéki erdőtűz miatt. A görög fővá­ros öt elegáns zöldövezeti la­kónegyedében pusztító erdő- és bozóttűzben sok ház leégett. A tűzoltók nehezen birkóznak Wehner éles A nyugatnémet katonai költségvetés körül nemzeti jel­leget öltő vita újabb szakaszá­ba lépett annak a levélnek a révén, amelyet Herbert Weh­ner, a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának el­nöke írt az SPD valamennyi képviselőjéhez. A tegnap nyil­vánosságra hozott, húszolda­las levélben Wehner megálla­pítja: az ellenzéki úniópártok politikája olyan pillanatban bizonyul alkalmatlannak a béke megőrzésére, amikor a nyugatnémet lakosság túl­nyomó többségének beállí­tottságát — szemben a múlt­tal — a minden eddiginél erő­sebb békevágy jellemzi. — Az ellenzék — írja egyebek között Wehner — a bé­két szolgáló konstruktív vita helyett az ország veszélyezte­tettségével rémítgeti a lakos­ságot, teljesen alaptalanul a a lángokkal. A lakosság me­nekül. A tűznek eddig egy halá­los áldozata van: egy nyugat­német turista a görög főváros egyik kempingjében vesztette életét. A tűzoltók közül öten hangú levele nyugatnémet hadsereg meg­gyengülését ismételgeti és a legsúlyosabb gyanúsítgatások- kal illeti Willy Brandtot és Egon Bahrt a szovjet vezetők­kel folytatott tárgyalásuk miatt. — A CDU és a CSU, mi­közben a „béke megőrzésé­nek fontosságáról” hangoz­tat frázist, a valóságban csak­is a fegyverkezésre gondol, még akkor is, ha „pótfegyver­kezésnek” nevezi azt. Weh­ner szerint á nyugatnémet úniópártok már régen felad­ták a NATO ’79-es határozaté, nak eredeti értelmezését, amely az amerikai közép-ha­tótávolságú rakéták nyugat­európai telepítését a Szov­jetunióval folytatott tárgya­lás eredményétől tette függő­vé. Az ellenzék a NATO-ha- tározat megvalósításán ki­zárólag a fegyverkezést érti. súlyos égési sérülést szenved­tek. Az athéni, a pireuszi 'és a környező települések vala­mennyi tűzoltóját a helyszín­re vezényelték. A tűzvész Athén északi elővárosaiban, Ekaliban, Po- litiában, Kasztriban, Kifissziá- ban és Melisszában pusztít. Egyes források szerint káro­kat szenvedett Karamanlisz elnök és Evangelosz Averoff miniszterelnök-helyettes rezi­denciája is. Az áramszolgál­tatás és a telefonvonalak több helyen megszakadtak, két kór­házat és két szállodát ki kel­lett üríteni. A károkat egye­lőre nem lehet felbecsülni. A görög kormány tegnap rendkívüli ülést tartott, sezen hirdették ki a rendkívüli ál­lapotot Attika tartomány terü­letére. Georgiosz Rallisz kor­mányfő televíziós beszédet tartott, amelyben nyugalom­ra szólította fel a város la­kosságát és segítségét kérte a lángok megfékezéséhez. Ave­roff a helyszínen irányítja a mentést. Tűzvész pusztít a fővárostól távol eső nyolc községben is. A Felopónniszosz-félszigeten, Elia tartományban is rend­kívüli állapotot hirdettek ki, mert a tűz több falut ve­szélyeztet. •!£. “ > ...... gsű. • . . Megalakult az új izraeli kormány Menahem Begin izraeli mi- izraeli történelem legjobbolda- niszterelnök szerda délelőtt be- libb és az erőviszonyokra va- mutatta a törvényhozásnak ló tekintettel rövid életűnek , I . , _.... ígérkező kormánya. A junius c saknenr egy hónapig , v^ggn tartott választások eréd­gyötrelmes alkudozások árán ménye nyomán jött létre, megalakított új kabinetjét. Az (MTI) A rendőrség szerint a tűz­vészt a rendkívüli kánikula, az erős szél és a hanyagság okozta, de nem zárható ki, hogy gyújtogatásról van szó. Egy eddig ismeretlen szerve­zet, a „Kék íjász”, több lapot értesített arról, hogy tagjai követték el a gyújtogatást. Egyúttal azt követelte, hogy a hatóságok bocsássák sza­badon az egykori katonai junta bebörtönzött tagjait, ellenkező esetben folytatják a gyújtogatást. Kedden az esti órákban le­mondott Luis Garcia Meza tá­bornok. A bolíviai katonai kor­mányzat vezetője televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy a fegyveres erők parancs­nokaiból álló juntának adta át a hatalmat. A junta tagjai: Cel- so Torrelio tábornok, Galdo Bernal tábornok és Oscar Pam- mo tábornok. Mint ismeretes, Meza erős nyomásra volt kénytelen meg­válni elnöki tisztségétől. Egy évig tartó kormányzása alatt már a negyedik alkalommal követelték távozását. A kato­nai puccsal hatalomra került tábornok elleni fő vád az, hogy gazdaságpolitikájával válságos helyzetbe sodorta Bolíviát. A vasárnapi lázadást irányí­tó két főtiszt, Natusch Busch és Luis Anez Rivera jelenleg feltételeket kíván szabni a bo­líviai vezetéssel való megegye­zés érdekében. A junta tagjai elhatározták Santa Cruz tar­tományba utaznak, hogy tár­gyaljanak a lázadás vezetőivel. (MTI) Merénylet Teheránban Tegnap reggel Teheránban ismeretlen fegyveresek — a hatóságok közlése szerint el­lenforradalmárok — háza előtt megölték Hasszán Ajat parlamenti képviselőt, az Isz­lám Köztársasági Párt egyik befolyásos politikusát. A po­litikus két testőre megsebesült. A kormányzati rendszer el­len tüntetők megmozdulásáról érkezett hír a kanadai fővá­rosból és az ENSZ székhelyé­ről, Ottawában mintegy har­minc iráni diák megszállta a közép-keleti ország nagykövet­ségét, az iráni politikai fog­lyok megkinzása és kivégzése elleni tiltakozásul. Kétórás ak­ciójuk után a diákok békésen elhagyták a diplomáciai kép­viseletet. Intézkedést nem foganatosítottak ellenük. New Yorkban a világszervezet szék­háza előtt 200 iráni fiatal tüntetett a Khomeini-rendszer ellen. (MTI) A. békeharang hangját egy­perces emlékezés követi, majd Hirosima polgármestere a Béke-park síremlékénél ki­egészíti ‘az atombomba ál­dozatainak névsorát. Min­den év augusztus 6-án így emlékeznek meg a tragédia évfordulójáról a város lakói. Két nappal később pedig Na- gaszaki templomainak ha­rangjai zúgnak fel... Az amerikai atombombák 36 évvel ezelőtt sokezer éle­tet oltottak ki és_több évti­zedre tönkretették a követ­kező nemzedékek egészségét a két japán városban. Hirosi­ma és Nagaszaki tragédiája még ma sem ért véget: 400 ezer ember szenved a bar­bár támadások következmé­nyeitől. Napjainkban számos or­szágban vetítik a „Hallom az anyám hangját — én, Yuriko, az atom örvénye után szüle­tett gyermek” című japán filmet. Yuriko ' Hatanaka édesanyja fehérvérűségben halt meg. ö maga „hibaku- szia” — bénultan született, értelmi képessége egész életé­ben egy hároméves gyermek szintjén marad. Szülővárosá­ban, Ivakuniban ma amerikai támaszpont működik. A japán kommunisták szerint már a 60-as években nukleáris fegy­vert telepítettek a támasz­pontra és rendszeresen haj­tanak végre ott atomháború esetére felkészítő hadgyakor­latoka''. A hirosimai békeharang most harminchatodszor em­lékezteti az emberiséget a fegyverkezési verseny veszé­lyeire, a leszerelés és a béke szükségességére.' Hirosima in­telme különös jelentőségű ma, amikor az USA-ban a „nuk­leáris nyomógomb” fölött olyan emberek gyakorolnak ellenőrzést, akik távol állnak attól, hogy megértsék — mi is az az óvatosság és huma­nizmus. A múltban az USA elsőként hozta létre és két ízben alkal­mazta az atomfegyvert, ma pedig elsőként fejleszt ki egy­re újabb fegyverrendszereket. Washington a 80-as éveket „a párbaj évtizedének” nyilvá­nította, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy katonai és politi­kai .nyomást gyakoroljon a Varsói Szerződés tagállamai­ra; hogy korszerű fegyverek­kel segíthesse a reakciós rend­szereket; nukleáris rakétákat telepíthessen Nyugat-Európá- ba. Korunk halaszthatatlan fel­adata — elhárítani az atom­háború veszélyét, biztosítani a népek békés jövőjét. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország tettekkel bizonyít­ja, hogy e cél elérése érdeké­ben hajlandó minden erőfe­szítésre. Nincs olyan fegy­vernem, amelynek korláto­zásához, betiltásához az egyen­jogúság és az egyenlő bizton­ság- elve alapján ne járulna hozzá a szocialista közösség. Hirosima tragédiájának 36.' évfordulójáról világszerte megemlékeznek. Mindenütt felemelik szavukat a béiresze- rető erők a fegyverkezés el­len. Japánban létrehozták a „népek bíróságát”, ezen a fó­rumon a tudomány és a kul­túra neves személyiségei „mondanak ítéletet” az em­beriséget atomháborúba ta­szítani készülő imperializmus felett. Nyugat-Európában nemzetközi békemenet tilta­kozik az USA és a NATO mi­litarista tervei ellen. A me­net a szovjet nép Nagy Hon­védő Háborúja kezdetének év­fordulóján indult el Koppen­hágából és augusztus 6-án, Hi­rosima napján ér Párizsba. ... Hirosima harangja mesz- sze hangzik tehát. A világ né­peit éberségre, az államfér­fiakat józanságra inti: Hiro­sima tragédiájának nem sza­bad megismétlődnie soha! Irina Panova Tömegmészárlás Salvadorban Havanna, auguszus 5. Százharminc ember holttes­tére bukkantak Salvadorban, a Guazapa tűzhányó oldalán levő El Chaparral faluban. A hatóságok közölték, hogy a legyilkoltak gyermekek és öregek. A Salpress hírügynökség jelentette, hogy a tűzhányó környékén indított hadműve­letük kudarca láttán, a jun­ta hadseregének dühe a pol­gári lakosság ellen fordult. A hadsereg légiereje mér­ges gázokat szórt, s csupán ennek következtében negy­ven paraszt halt meg kínok közepette. Az El Chaparral falu mel­lett elkövetett tömegmészár­lás áldozatai a kínzások nyo­mait viselték. Kezüket, lábukat halálul« előtt levagdosták. Megfigye­lők emlékeztetnek arra, hogy a tömegmészárlások vietna­mi tapasztalataival rendelke-i ző amerikai „zöldsapkások’* Salvadorba érkeztével nem] csak az elkövetett gyilkossá-’ gok száma nőtt, hanem fo­kozódott az öldöklések hesti- alitása is. A Farabundo Marti Nem-’ zeti Felszabadítási Front az Egyesült Államokat tette fe­lelőssé a 130 paraszt kegyet­len haláláért. NSZK rr Őszi csaták Reagan tervei: Kis olajág, nagy rakéta... Nyugat-Európa legerősebb gazdasá­gi hatalma és egy­ben az Európában állomásozó amerikai haderő alapvető tá­maszpontországa, az NSZK rendkívül sú­lyos stratégiai és gazdasági nyomás középpontjába ke­rült. Ennek követ­keztében konflik­tushelyzet bonta­kozott ki a kormány­koalícióban s az or­szágban. Tavaly október­ben a kormánykoalí- •_ ciót vezető szociál­demokraták a sza­vazatok 42,9 száza­lékát kapták meg; a legújabb közvélemény-ku­tatás szerint csak 35 százalék­ra számíthatnának, ha ma tartanák a választásokat. Ma­ga a párt is három nagy áramlatra bomlik. A cent­rumban álló Schmidt kan­cellár áramlata a parlamenti frakcióban még feltétlen és abszolút többséggel rendel­kezik, magában a pártban azonban már nem. Helyi és tartományi szinten egyaránt balról bírálják a kancellár magatartását. A szavazótá­bor egy része is bal felé tá­volodott el a párttól, elsősor­ban a felfegyverzés ellen is küzdő „természetvédők” (az úgynevezett zöldek) oldalára. A párt szavazóinak egy má­sik része jobbra csapódott, a koalíciós partner, a szabad- demokrata párt felé. (A köz­vélemény-kutatások szerint a szabaddemokraták ma a szavazók 11 százalékát kap­nák.) Ugyanakkor maga a szabaddemokrata párt is meg­oszlik. A centrum és a jobb­2 NÓGRÁD - 1981. augusztus 6., csütörtök oldal felett feltétlen befo­lyással bíró Genscher kül­ügyminiszterrel szemben egy­re erősebb a párt balszár­nyának a nyomása. A NATO RAKÉTADÖNTÉSE Sorrendben először straté­giai kérdések osztották meg a nyugatnémet kormányt. Pontosabban: annak aNATO- határozatnak a következmé­nyei, amely még 1979 végén született, s amelyet „kettős határozatnak” neveznek. A NATO úgy döntött, hogy olyan új típusú Pershing—2 rakétákat és cirkálórakétá­kat helyez el Nyugat-Euró­pában, amelyek a Szovjet­unió területének jelentős ré­szét elérhetik. A nyugat-eu­rópai szövetségesek és min­denekelőtt Bonn már akkor felbukkanó aggodalmait Wa­shington azzal igyekezett csití. tani, hogy ugyanebben a hatá­rozatban előirányozta: tár­gyalásokat is kezd a Szov­jetunióval, e közép-hatósuga­rú rakéták problémájáról. Csakhamar kiderült azon­ban, hogy a kettős határo­zatból az amerikaiakat egy do­log érdekli: az új közép-ható­sugarú rakéták telepíté­se. A tárgyalásokat — mint azóta többször is leszögezték — csak akkor óhajtják elkez­deni, ha előbb az új pusz­tító eszközöket rendszerbe állították. A kettős határozatnak ezt az amerikai értelmezését Schmidt kancellár és az álta­la vezetett centrum elfogad­ja, a párt balszárnya azon­ban nem. Rendkívül fontos szakasza volt a kormányzó­párton belüli erőpróbának, hogy a bírálók táborának élére Brandt volt kancellár, az SPD jelenlegi elnöke ál­lott, akinek nemzetközi te­kintélye vitathatatlan. Brandt moszkvai útja — ki nem mondva — a német kormány­zópárton belüli szakadást tük­rözte. Brandt jelentős eredmé­nyekkel tért haza Moszkvá­ból. A Szovjetuniónak már régebben is volt egy úgyne­vezett moratóriumjavaslata. Brezsnyev Moszkvában en­nek egy még nagyvonalúbb és kedvezőbb változatát tár­ta Brandt elé. Eszerint az Egyesült Államok folytathat­ja az új közép-hatósugarú ra­kéták gyártását. A Szovjet-, unió mindössze azt igényli, hogy ne küldjenek új ameri­kai rakétákat Nyugat-Eu ré­pába. Ebben az esetben ma­ga sem állít hadrendbe új, közép-hatósugarú rakétákat, és a jelenlegi egyensúly fel­tételei mellett meg lehet kez­deni a tárgyalásokat. MÁSODIK CSAPÁS: OTTAWA Brandt visszatérése után heves, bár burkolt vita kez­dődött Bonnban. Schmidt és környezete először jelenték­telennek állította be a Brandt- utazás eredményeit és azt az amerikaiak által sugall- mazott érvet ismételte, hogy a Szovjetunió állítólagos túl­súlyának megszüntetésére előbb végre kell hajtani a Washington által követelt új fegyverkezési szakaszt és csak azután kerülhet sor tárgya­lásokra. Nagyjából így állott a hely­zet, amikor az ottawai tőkés csúcsértekezleten az NSZK újabb, ezúttal gazdasági ter­mészetű nyomás alá került. Az amerikaiak visszautasí­tották az NSZK számára rendkívül kedvezőtlen gazda­ságpolitikájuk (magas ka­matláb, a dollár árfolyam­emelkedése a márkával szem­ben) felülvizsgálását. Ugyan­akkor azt is követelték, hogy az NSZK mondja fel a mint­egy tízmilliárdos nagyságren­dű szovjet—nyugatnémet meg­állapodást. (Ennek értelmé­ben az NSZK szovjet föld­gázt kapna csőszállítmányok ellenében.) Ezzel az új nyomással szem­ben Schmidt már kénytelen volt keményebb magatartást tanúsítani. Nem fogadta el a szovjet—nyugatnémet föld­gázüzlet felrúgására irányu­ló követeléseket és az ame­rikai gazdaságpolitikára há­rította a felelősséget azért, hogy Bonn e napokban sú­lyos gazdasági megszorítások­ra kényszerül a csaknem öt- venmilliárd márkás költség- vetési hiány leszorítására. SCHMIDT VISSZAKOZIK Ez a gazdasági nyomás lát­ni valóan visszahatott a poli­tikai helyzetre. A szociál­demokrata párt vezetősége — háromhetes késéssel — kö­zös nyilatkozatban méltatta Brandt moszkvai útját. Ugyanakkor (hasonlóképpen jókora késéssel) nyilvános­ságra hozták Reagan ameri­kai elnök Schmidthez írt le­velét, amelyet még az otta­wai értekezlet előtt írt. Ebben azzal nyugtatgatja a bonni kancellárt, hogy Washington megfelelő időben, esetleg még november—december­ben tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval. Mindez azt mutatja, hogy a rendkívül nehéz helyzetben manőverező Schmidt kancel­lár a nyugatnémet közvéle­mény hangját és pártja belső helyzetét is figyelembe véve, némi visszakozásra kénysze­rült. A harc azonban tovább folyik, s amennyiben az amerikai tárgyalási ígéret üres szó marad, a szociálde­mokrata párt 1982 áprilisá­ban tartandó országos konfe­renciáján a párt balszámyá- nak általános támadása bon­takozhat ki a kancellár ellen.’ A következő hónapok nyu­gatnémet belpolitikai ese­ményeit, Schmidt kancellár politikai jövőjét és talán a jelenlegi koalíció továbbélé­sének lehetőségeit is döntő­en befolyásolja majd, hogy tovább hátrál-e Bonn a Rea- gan-kormány stratégiai és gazdasági nyomása előtt. C—i—e>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom