Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

Tapétaszakbolt barkácsműhely Salgótarjánban SKIL-gépektől a használt televíziókig r AZ EZERMESTER- és Út­töiooolt Vállalat mozgalmas első fél évet tudhat maga mögött megyénkben. Ezt jelzi többek között, hogy a megyei tanácstól kapott pénzügyi tá­mogatással élve Balassagyar­maton egy használaton kívüli kétszintes épületben korszerű, új boltot alakítottak ki, a KISZ Nógrád megyei Bizott­sága kérésére, a salgóbányai KISZ-vezetőképző iskolán pa­vilont nyitottak. A részletek­ről szívesen beszél Sisa Alf­réd, a vállalat területi igaz­gatója. — Érdemes néhány szót ej­teni a balassagyarmati üzle­tünkről, hiszen a városiak és a környéken lakók régi vá­gyát elégítettük ki. Szerszá- számok, kisgépek, anyagok, azaz minden olyan megtalál­ható, ami egy barkácsolónak nélkülözhetetlen — mondja. Az ezermester persze nem­csak az új termékek értéke­sítésével foglalkozik. Népsze­rűek az osztályon kívüli áruk is. A vállalat ezen felbuzdul­va keresi a kapcsolatokat — jó néhány esetben már meg is találta — a gyárakkal, üze­mekkel, s ajánlkozik elfekvő készletek, a selejt, a hulladék­anyagok átvételére. — Úgy érzem. így minden­ki jól jár! — jegyzi meg Sisa Alfréd. — A vállalatok meg­szabadulhatnak a felesleges és elfekvő készleteiktől, le­vesszük vállukról a kereske­delmi munkát, s nem utolsó­sorban a barkácsolók olcsób­ban juthatnak hozzá... A területi igazgatóság négy megyére terjed ki. Az első fél év gazdag programjából ju­tott a másik háromba is. Eger- • ben például nyolcmillió fo­rintos készlettel rendeztek vá­sárlással egybekötött kiállí­tást, 40—60 százalékos áren­gedménnyel, Tatabányán ae ezermester a KISZ X. kong­resszusát megelőző „kongresz- szusi hét” egyik főszereplője volt, Párádon kétszáz szemé­lyes úttörőtábor építésében vettek részt, ahol a nógrádi pajtások is megfordulnak. Az utóbbit nagyra tartják, hi­szen egy csaknem feledésbe merült formát elevenítenek fel, a hegyvidéki sátortáboro­zást. — A minap ott jártam, igazán örültem, hogy a kom­fortnélküliség cseppet sem za­varja a gyerekeket, kitűnően érzik magukat. Sőt, még a nevelők is... BESZÉLGETÉSÜNKBE be­kapcsolódik Verseginé - László Lídia is. a területi igazgató­ság áruforgalmi vezetője. — Januárban feszített év elé néztünk. Tudtuk, hogy csak úgy tudunk eleget tenni a követelményeknek, amelyet velünk szemben a KISZ Köz­ponti Bizottsága támaszt, ha munkánkat szervezettebbé, ru­galmasabbá tesszük, jobban igazodunk vásárlóink igényei­hez, javítjuk dolgozóink szem­léletét — magyarázza. A területi igazgatóság az év első felében a tervet idő­arányosan teljesítette. Annak ellenére, hogy a szállítópart­nerek időnként hadilábon áll­tak a pontossággal. Sikerült a kínálatot választékosabbá tenni. Könnyíti a dolgukat, hogy „törzsközönséggel” di­csekedhetnek, akik szakértő módon keresik a kiselejtezett, de még hazai bütykölésre al­kalmas berendezéseket, mű­szereket, háztartási gépeket és elektromos cikkeket. Kereset­tek a tapéták, szőnyegpadlók, SKIL-gépek, kéziszerszámok, sportfelszerelések is, — Újdonsággal Is kirukkol­tunk — tájékoztat az árufor­galmi Tteető. — A második negyedévtől boltjainkban a horgászáshoz szükséges, szin­te valamennyi felszerelés, kel­lék kapható... A területi igazgatóság He­ves, Nógrád, Pest és Komá­rom megyékben tizenkét ki- sebb-nagyotob egységet irányít, s nyáron különösen sok fia­tal keresi fel az öt ifjúsági turisztikai kölcsönző szolgála­tot. Kapósak a kerékpárok, sátrak, gumimatracok, háti­zsákok, sportszerek. — Úgy érezzük, helyes dön­tésünk volt a salgótarjáni kölcsönzőnk létrehozása. A forgalom legalábbis ezt bizo­nyítja. Hasonló található még az eresztvényi turistaháznál, a balassagyarmati boltunkban, Bánkúton és Verőcemaroson, azaz ott, ahol a fiatalok leg­gyakrabban megfordulnak — mondja Sisa Alfréd, majd hozzáfűzi: — A megyei ide­genforgalmi hivatallal tár­gyaltunk, s a bánki és a diós- jenői kihelyezett kölcsönzők már üzemelnek. — S az év hátralevő idő­szakában? — a SALGÖTARJÄNI bar­kácsműhely és gépkölcsönző a harmadik negyedévben min­den bizonnyal rendelkezésre áll, ennek érdekében dolgo­zunk. Természetesen mi is igyekszünk ésszerűen gazdál­kodni, takarékoskodni. több időt fordítunk az elemzésre. A kereskedelmi munka szín­vonalának növelése mellett hálózatunkat is szeretnénk fej­leszteni. Ha megegyezés szüle­tik, hamarosan Salgótarján­ban tapétaszakboltot nyitha­tunk. Már most készülünk tanévkezdésre, felmérjük az Ifjú Gárda egyenruhaigénye­it is, már 1982-re tekintünk — sorolja a területi igazgató. Az ifjúsági vállalat legfon­tosabb feladata mindenekelőtt fiatal vásárlóinak szolgálata. M. Sz. Gy. A tudomány termelőerővé válik Újabb növényvédő szerek az állati kártevők ellen r A kertészeti egyetem nö­vényvédelmi tanszékén az oktatás és a termelőüzemek­nek nyújtott folyamatos szak- tanácsadás mellett állandó kutatómunka is folyik.. Fo­lyamatosan vizsgálják a kár­tevők, kórokozók elleni véde­kezés lehetőségeit. Melyek en­nek a kutatásnak a legújabb eredményei? — kérdeztük dr. Farkas Károly egyetemi do­censt. — Jelenleg szabadalmi be­jelentés alatt áll a fonálférgek ellen jól alkalmazható nö­vényvédő szer, amelyet egyik gyógyszertárunk megbízásá­ból az egyetem zöldségter­mesztési intézetével közösen dolgoztunk ki. Ha a szer be­válik, nem kell kemény va­lutáért importálnunk a fo­nálférgek elleni növényvédő szert, és olyan — nagy meny- nyiségben gyártott — gyógy­szer, gyógyszertári mellék- termékét i használjuk fel, amelynek megsemmisítése környezetszennyezési szem­pontok miatt különösen nagy gondot jelentene. Ily módon felhasználva rendkívül elő­nyös, mert a környezetet nem szennyező, kis mennyiségben kerül felhasználásra. A ta­lajban lebomlik és közben nem csak a fonálférgeket, ha­nem több talajlakó gombát is elpusztít. A palántadőlést okozó ún. rizoktóniás betegség elleni hatásának vizsgálata­kor a kezelt állománynak több mint 90 százaléka meg­maradt, a kezeletlen állo­mányból pedig alig néhány növény. Sajnos, a szer nagyon agresszív, megtámadja a va­sat is. Folyadék formájában gondot okozhat a kijuttatása, de már granulátum formájá­ban is rendelkezésünkre áll. Még nem tudjuk megmonda­ni, melyik kerül forgalomba a kettő közül. — Milyen egyéb növényvé- dőszer-kutatási eredménye van még a tanszéknek? — A Pyrotox után —amely az 1979. évi BNV nagydíját nyerte el — a Pyrotoü ULV permetezőszert is előállítot­tuk, amelyből nagyon kis mennyiség (ezt jelzi az angol Ultra-Low-Volume = „ult- ra-kis-mennyiség” rövidítés), mintegy 6 liter/hektár meny- nyiség is bőven elegendő. Egyelőre azonban csak zárt térben történő felhasználás­ra, raktári kártevők ellen en­gedélyezték. Kísérleteink sze­rint a zárt termesztőberen­dezésekben állati kártevők ellen is igen jó hatású. For­galomba hozatala szintén va­lutamegtakarítást jelentene, és nem csak a növényvédelem­ben, hanem humán vonatko­zásban, a legyek és a szúnyo­gok ellen is felhasználható lenne. Éjjel kipermetezve a szúnyogokat megfelelően gyé- rítené. — A következő újdonság a gyalogakáccal függ össze. Megfigyelték, hogy ennek a növényfajnak szinte alig van állati kártevője. Adódott a feltételezés, hogy ennek oka valamilyen, a növényben ta­lálható riasztó hatású anyag. Előállították ezt az anyagot; vizsgálják egyrészt a kémiai összetételét, mi pedig kísér­leteinkben a tényleges riasz­tó hatás*. — Visszatérve a fonálfér­gekre: az ellenük való vé­dekezés kutatása milyen gya­korlati eredményekkel jár­hat? — A hosszú élettartamú nö­vények — szőlő, gyümölcs — telepítése előtt a leendő ül­tetvény talaját sok szempont­ból vizsgálják, de nagyon fon. tos — állati kártevőkre nem tesztelnek, illetve sokszor na­gyon nagy költséggel vé­geznek talajfertőtlenítést Erre sok esetben nem lenne szükség, mert a leendő gyü­mölcsös talajából hiányoznak — vagy nagyon kis mennyi­ségben vannak jelen — a ví­rusokat terjesztő fonálférgek, amelyek indokolttá tennék a drága védekezést is. Ha a gyü­mölcsös talaját telepítés előtt megvizsgáltatnák, a feleslege­sen végzett fertőtlenítés el­hagyása a telepítési költséget jelentősen csökkentené; csont­héjasoknál 50, intenzív tele­pítésű almaültetvényeknél 25 százalékkal. Szerencsés do­log lenne újra felfedezni a szerves trágyát, mert a talaj­ba juttatott trágya elősegíti a hurokvető — ragadozó — gombák szaporodását, ame­lyek a fonálférgek természetes ellenségei. B. Geges Mária A szolgálati helyiségben már csend van. Nagy Gyula határőr őrmester, tiszthelyet­tes megtörli izzadt homlokát, elköszön elvtársaitól. — Csendes volt az éjszaka. A Polónia ’ nemzetközi vo­naton teljesítettem szolgála­tot. A jelentőkönyvbe nyu­godt lelkiismerettel írhattam be: A szolgálati idő alatt kü­lönleges esemény nem tör­tént. .. Fiatal, kiegyensúlyozott em­ber Nagy Gyula őrmester Akár járőrparancsnoki, akár átkelőhelyi ügyeletes tiszti beosztását mindig felelősség­gel, nagy körültekintéssel vég­zi. Barátai, beosztottai szere­tik, megbecsülik. A megbecsü­lés egyik jele, hogy elvtársait a pártvezetőségben képvise­li. — Hosszú volt az út, ame­lyet meg kellett tennem, amíg hivatásos tiszthelyettesi be­osztásba kerültem. Karancs- aljai vagyok, s mint sorkato­na is itt teljesítettem szolgá­latot. A katonaság előtt gép­lakatosszakmát tanultam. A kohászati üzemekben helyez­kedtem el. A továbbtanulás mindig a véremben volt. Nem is tágítottam. Levelező úton megszereztem az érettségi bi­zonyítványt a salgótarjáni Ma­Szalmalercsi legény Esztergályos, íréi névvel — Hány év kell ahhoz, hogy jó esztergályos legyen valaki? — Húúú, sok! — feleli a ti­zenhat éves fiú. — öt? Tíz? — Inkább tizenöt — übe- rol. — Mindig van mit ta­nulni, mert minden munka más és mások az anyagok is. Csak „csavargatni**? Németh László, a salgótar­jáni bányagépgyár eszter­gályostanulója Szalmatercs- ről jár be a megyeszékhely­re. Most nyáridőben — maga mögött tudván a másfél hó­napos vakációt — gyakorlati idejét tölti a patinás üzem falai közt. — A tanműhelyben mind- annyiunknak van egy gépe, azon dolgozunk ilyenkor. Szoktak az üzemből is le­hozni munkadarabokat, ami­ket később felhasznál a gyár valamilyen termékhez, A nyurga fiatalember ap­ja kőműves, édesanyja betaní­tott munkás. Ő maga egy ál­talános iskolai üzemlátoga­táson látott először eszterga­gépet és „drehásokat” dol­gozni. Éppen szülei munkahe­lyét, a tarjáni tűzhelygyárat yették akkor szemügyre a tercsi nebulók. — Megtetszett a szakma, és azóta is tetszik — vallja a legény. — Mi a szép benne? — Például az, hogy a vas eléggé kemény anyag, és a gép segítségével mégis köny- nyen tudom forgácsolni. Mu­tatós dolgokat lehet készíteni belőle. I — Mi kell egy jó eszter­gályosnak? — Kézügyesség meg szem­mérték. Akik először látnak ilyen munkát, azt hiszik, csak „csavargatni” kell a fogan­tyúkat. Azt nem tudják, hogy nem mindegy, hogyan „csa­vargatja” az ember... Hasznos maszekolás Egy szakma megszerette­tésében sokszor fontos szere­pe van a mesternek. A hosz- szúra nyúlt siheder elismerés­sel beszél — jelen nem levő — oktatójáról. — Nagyon ért a szakmá­hoz. Ezt például onnan lát­hatjuk, hogy ha odaáll a gép­hez, feleannyi idő alatt meg­csinál mindent, mint mi. Németh szerint a mester te­kintélyét elsősorban a tudás alapozza meg, de fontos az is, hogy „megértő legyen.” — Meg lehet vele beszélni dolgokat. Van tekintélye, de ezt nem kiabálással éri el. Szigorú is tud lenni, mert néha erre is szükség van. Fontosnak véli a „srác” azt is, hogy egy-egy oktató adjon bizonyos lehetőséget a „maszekolásra”. Régi, ismert óhaj ez a tanulókkal kapcso­latban (is), így hát kéznél vannak hozzá a jó érvek. Mondván: „a maszekolással is lehet tanulni”, vagy: „aki maszekol, az tud is dolgozni” és így tovább. — Előfordult-e már olyan, hogy a mester egy vitában a tanulónak adott igazat? — Igen, volt már ilyen — bólint az „inas”. — Igaz, nem valami teljesen ellenté­tes véleményt fogadott el, ha­nem olyan javaslatot, ami új volt. Egyhangúság helyett A fiú szerződést is kötött a gyárral, így havonta bizonyos ösztöndíj üti a markát. Ez­zé! kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy „felszabadulása” után néhány évet a gyárban dol­gozik. — El tudná képzelni, hogy akár négy évtizedet is itt tölt­sön esztergályosként? — Igen. Vannak már itt jó ismerőseim, különösen a mun­kások között. Nem lesz ne­héz beilleszkednem. Csak ak­kor nem bírnám ki sokáig, ha hosszú ideig ugyanolyan mun­kadarabokat kellene csinál­nom. Az egyhangúság elveszi a szakma szépségét. Munkák közt válogatni per­sze nem mindig lehet. De az igény már megvan erre a ta­nulóévek alatt is: / — örülnénk n — kö2li Németh —. ha több olyan fel­adatot bírnának ránk, ami a gyárnak is hasznos. Jó ér­zés, ha megfelel a követelmé­nyeknek a munkánk, be is szerelik a gépekbe és rámu­tathatunk, hogy azt vagy azt én csináltam... m— , Hatvan vagon gyümölcs tárolására alkalmas a Nógrád községben felépített hűtőalagút, mely a helybeli, a diósjenői és a ráckevei termelőszövetkezet összefogásával létesült. Az épület ugyan kívülről még csak félig kész, ám zárt kamráiban mínusz 30—40 fokon már „pihennek” a szemek, a málna, a ribizli. Hivatása: tiszthelyettes Különleges esemény nem történi... dáchban. 1975-ben megnősül­tem, otthonról, a falumból 1977-ben bevonultam kato­nának. KISZ-titkár is voltam Mivel azonban két gyerme­kem van, 1978-ban leszerel­tettek... őszinte legyek? Fájt a szívem itthagyni elvtársai­mat. A szívem mindig vissza­húzott. .. A leszerelés után alig fél évvel jelentkeztem to­vábbszolgálónak, tiszthelyet­tesnek. Természetesen nem ment minden könnyen. Nagy Gyu­la azonban nem tágított. Ki­tartott elhatározása mellett. A gyár ragaszkodott hozzá. Jó szakembernek ismerték. Hi­szen korábban megyei verse­nyen elnyerte a Szakma ifjú mestere címet. Az országos ver­senyen is megállta a helyét. A család is fontolóra vette, ho­gyan döntsenek. De Nagy Gyu­la érvelt, s győzött. — Igaz, a katonai pálya, így a tiszthelyettesi hivatás is kötött. Itt szolgálat van, amit el kell látni szombaton és vasárnap, ünnepnap, s legyen bármi. Télen, nyáron a vár­tán kell lenni. Talán éppen ez a szép benne. Felelősségtel­jes, ami egész embert kíván! Magam úgy vallom, hogy a tiszthelyettesi hivatásnak va­lami varázsa van... Minden szót meggondoltan, megfontoltan mond. Érezni, hogy teljesen átérzi szavai súlyát. Kisebb szünet után folytatja mondandóját. — Mi határőrök igazán benne vagyunk a színes for­gatagban Akár a közúti át­kelőhelyen, akár a vonaton sok nemzetiségű emberrel ta­lálkozunk. Az emberek jön­nek, mennek a határon. Ál­landóan felkészülünk egy- egy váratlan eseményre. Min­dig új arcok, új emberek. Úgy fogalmazunk, hogy a világ idehozza magát szépsé­gével, gondjával... Mi a Ma­gyar Népköztársaságot kép­viseljük az országhatáron, a vonaton, nem egy esetben más országban is, ha a vonaton történő szolgálat erre szólít. És még valamit. Nekünk ar­ra kell ügyelnünk, hogy egy- egy esemény soha nem ismét­lődik meg Néha másodpercek alatt kell döntenünk, aminek azonnali politikai hatása is lehet... Nagy Gyula tiszthelyettes őszintén vall munkájáról, hi­vatásáról. Érzi, hogy munká­ja tökéletesebb ellátásához tovább kell tanulni. Vállalja is. Szeptember elsején „bevo­nul” továbbképzésre, a ka­tonai vezetés elméleti részé­vel gazdagítja eddigi tudását, gyakorlatát. Hiszen hivatása tökéletes ellátásához erre fel­tétlenül szüksége van. Mielőtt bezárná a szolgá­lati helyiséget, még egyszer belepillant jelentőkönyvébe, s megnyugodva tér haza pihe­nőre, hiszen ezen az éjszaka a szolgálati idő alatt különle­ges esemény nem történt... S. L. NÓGRÁD - 1981. augusztus 6., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom