Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

VIMO PPOIFTAoim crjv/rcni <ryc{<■ j NOGRÁD AZ MSZMP NOGfjAQ^MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T Sóder Ludányhckosziból XXXVII. ÉVF. 183. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Tanács nélkül S ok szó esik az utóbbi időben Nógrádban is a falvak védelméről. A községekből a városokba áramlás csök­kentése, megakadályozása csak úgy lehetséges, ha a tanácsok eddiginél többet törődnek a falusi lakosság alapel­látásának fejlesztésével, ha a megye költségvetéséből a ko­rábbiaknál több pénz jut a községek pénztárcájába. Különösen az elmúlt években önálló tanács nélkül ma­radt úgynevezett társközségek ellátása, fejlesztése igényel megkülönböztetett gondoskodást. A falvak közös tanácsba szerveződése ma már a községek 76 százalékára terjed ki. A Magyarországon működő 714 közös tanácsnak több mint 2300 úgynevezett tagközség gondjaival kell megbirkóznia. És ezek nem kis gondok. Mert bár alapvetően aligha vi­tatható annak az elvnek a helyessége, hogy szükség van a körzetesítésekre, hogy a székhe'yközség tanácsa magasabb színvonalon tud gondoskodni a környezetében levő telepü­lések lakosságának ellátásáról, az erők koncentrálásával szakszerűbb lehet az ügyintézés —, ez az újfajta települes- kapcsolat elég sok feszültség hordozója is lehet. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala nemrégiben négy megyére és csaknem száz társközségre kiterjedő vizsgálatot tartott, hogy a mindennapok gyakorlatában tájékozódjon a jelenlegi helyzetről. A szakemberek megállapították: a kis­községek elnéptelenedésének egyik oka éppen az, hogy ezek gyakran óhatatlanul is hátrányos helyzetbe kerülnek a szék­helyközségekkel szemben. A közös tanácsok megalakítása több kis falu lakóiban azt a benyomást keltette — s nem tel­jesen alaptalanul. —, hogy velük most már senki nem törő­dik, nincs aki képviselje az érdekeiket. A társközségi köz­élet kárát látta annak is, hogy a pedagógusok es a mező- gazdasági szakemberek — tehát a falusi értelmiség egy része — a székhelyközségbe költözött, s így az ott maradottaknak a közös tanácsban nemigen akad tekintéllyel rendelkező és befolyásos szószólója. Sajnálatos tény. de jellemző a jelenlegi helyzetre, hogy a közös tanácsoknak eddig még csak alig fele tárgyalta meg egy-egy társközségének helyzetét, a legégetőbb tennivalókat. Így nem csoda, hogy ezeknek a kis településeknek a lakói elkedvetlenednek, alig érzékelik, hogy érdemileg is beleszól­hatnak a településcsoport közös ügyeibe. A társközségek lakói joggal várják el, hogy sajátos gond­jaik megoldásához több segítséget kapjanak a különféle szintű tanácsoktól, de még a központi szervektől is. Annál inkább, mert a tervtörvény egyértelműen fogalmaz: „a tele­püléshálózat hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelően folytatódik a különböző településcsoportok közötti ellátási különbségek csökkentése...” Nehéz persze általánosítható receptet adni ahhoz: hogyan kaphatnának megfelelő támogatást a közös tanácsoktól a tár­sult községek. De több konkrét jó példa van már erre is. Sokszor csak olyan apróságokon múlik a dolog, hogy jól elő­készítenek, megszerveznek a településen egy falugyűlést, s az ott elhangzott észrevételek, javaslatok nem maradnak pusztába kiáltott szavak. Máskor elég a közéleti klíma javí­tásához, ha egy-egy, elsősorban a székhelyközséget érintő fontosabb döntés eíőtt a társközségek lakosságának vélemé­nyét is kikérik. A tanács nélkül maradt falvakban az em­berek általában a törődés, az odafigyelés bizonyítékaként ér­tékelik azt is, ha hetente egyszer-kétszer az ügyintéző „ház­hoz megy”, s helyben, a tanácsi kirendeltségen próbálja el­intézni az egyszerűbb ügyeket. Vagy ha csupán összegyűjti a nyomtatványokat, hogy ne az ügyfél, hanem az ügyirat utaz- zon. Sok múlik persze azokon a tanácstagokon is, akik a tár­sult falvak lakosságát képviselik a közös tanácsban. Leg­inkább nekik kell a sarkukra állniuk ahhoz, hogy az apró falvak ne kerüljenek a jelenleginél is hátrányosabb helyzet­be a székhelyközséghez képest. Sokat segítene, ha ezeknek a tanácstagi csoportoknak a vezetője — erre egyébként köz­ponti iránymutatások is ösztönöznek — egyre több helyen tanácselnök-helyettesi rangba kerülne. így természetesen eredményesebben tudná képviselni választópolgárai érdeke­it. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a Centralizáció, a körzetesítés az életben, a gyakorlatban soha nem lehet ki­zárólag sematikus, egyirányú folyamat. Miközben tehát in­dokolt lehet például a jól előkészített és valóban valamennyi környékbeli település érdekeit szolgáló iskolakörzetesítés, el­képzelhető. hogy más területeken éppen a decentralizáció le­hetőségeit kell fontolgatni. Egy-egy kisebb község tanácstagi csoportjai, mint helyi önkormányzati szervek, saját települé­sükre vonatkozóan bizonyos hatásköröket önállóan is ellát­hatnának. Ezzel tekintélyük, súlyuk is növekedne, s talán az ügymenet is egyszerűbbé válna. Márcsak azért sem kell min­den hatáskört a közös tanácshoz összpontosítani, mert állam- igazgatásunkban immár jól bevált alapelvnek számít, hogy az ügyeket célszerű ott elintézni — ha lehetséges — ahol azok keletkeznek. A kisebb települések közéletének megélénkülését jelent­hetné az is, ha a több község közös tanácsa nemcsak mindig a székhelyfaluban tartaná meg üléseit. Az egy- egy kisebb faluba kihelyezett tanácskozások mindenképpen az egyenrangúság érzését keltenék a társközségekben. Egy a lényeg: azok a kisközségek, amelyeknek hosszú távon is fontos funkciójuk van az ország településhálózatá­ban, tanács nélkül se maradjanak tanácstalanok. D. A. Csepegtető öntözés Országos kertészeti öntözési bemutatót tartottak szerdán az albertirsai Micsurin Ter­melőszövetkezet dánszent- miklósi központjában. A közös gazdaságban elsőként honosították meg a víztakaré­kos és -gazdaságos csepegtető öntözési eljárást, s több éves tapasztalataik alapján más gazdaságoknak is terveztek hasonló öntözőrendszert. Napjainkban a mezőgazdasá­gi nagyüzemek a költségek csökkentése és a gyümölcs mi­nősége, a termés biztonsága érdekében keresik az öntözés optimális módszereit. Az egyik ilyen a csepegtető öntözés. A szakemberek a bemutató alkalmával is hangsúlyozták, hogy az öntözésnek a tele­pítés elengedhetetlen részévé kell válnia, mert a nagyobb költséget a termőre forduló gyümölcs visszaadja. > Inari szövetkezetekben járt tiógrátiba látogatott az OKISZ elnöke Szerdán Nógrádba látoga­tott Rév Lajos, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke, akit Balassa­gyarmaton Krisch Árpád, a KISZÖV Nógrád megyei elnö­ke fogadott. Ezután elláto­gattak a Balassagyarmati Épí­tőipari Szövetkezetbe, ahol Kun Zoltán elnök tájékozta­tást adott a gazdálkodás hely­zetéről és időszerű fejlesztési teendőkről. Bemutatta az épülő új cserépkályhaüzemet és a kisbútorokat előállító részleget Az OKISZ elnöke elismerően szólt a látottakról, és hangsúlyozta az ipari szö­vetkezetek együttműködésé­ben rejlő lehetőségek, vala­mint a szakosodás fontossá­gát Ezután Rév Lajos felke­reste a Szécsényi Palóc Házi­ipari Szövetkezetét, ahol Faj- csik József elnök elmondotta, hogy korszerűsítik a bedol­gozási formát, és a hatodik ötéves tervben egyidejűleg fejlesztik a munka- és szoci­ális körülményeket. A Nógrádmegyeri Vastö­megcikk Ipari szövetkezetben Botos Attila elnök, Rácz Gyu­la párttitkár fogadta — töb­bek között — az OKISZ el­nökét, aki komplex tájékoz­tatót hallgatott meg a szövet­kezet belső életéről, a cigá­nyok boldogulásáról. A leg­több szó a szövetkezet hosz- szú távú fejlesztési, kérdései­ről hangzott el. Ezután Rév Lajos Salgótar­jánba látogatott és a megyei pártbizottság székházában fo­gadta Géczi János, a párt1 Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára. Eszmecserét folytattak a megye ipari szö­vetkezeteiben kibontakozó fejlődési folyamatokról és ta­pasztalatokról, valamint a feladatokról. Egyetértettek abban, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával még di- namikusabbá tehető az ipari szövetkezetek fejlesztése Nóg­rádban. A délutáni órákban Rév Lajos továbbutazott Heves megyébe. l: ■ . ... ............. A ludányhalászl termelőszövetkezet sóderbányájából napi négyszáz köbméter jó minősé­gű sódert termelnek ki. Csehszlovák exportra negyvenötezer, hazai felhasználásra tizen­ötezer köbmétert szállítanak. Feldolgozógépek az erdőkben lesztésű, részben mezőgazda- Az üzem most már rendelke- sági gépekből átalakított zik a fontosabb erdőművelő eszközöket használnak. A Za- berendezésekkel. Részben lai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz- szakembereik tervei alapján a daságban öt év alatt meghá- helyi üzemekben készítik el a íomszorozódott a gépi telje- gépeket, külföldön is felkel- sítmény, korszerű fűrészeket tette az érdeklődést legújabb szállító cél járműveket és ra- típusuk az egri aprítógép, kodókat állítottak munkába, amely az eddig veszendőbe Időközben negyedére csők- ment hulládéi; gally«.'.: hasz- kent a munkáslétszám. Só- nosítását teszi lehetővé. Az mogyban, ahol évente több mint félmillió köbméter fa­anyagot termelnek ki, már több mint félezer korszerű gép dolgozik. Jelentősen nőtt az ipari fa kitermelése és a korábbinál értékesebb alap­anyagokhoz jutnak a feldol­gozók. A korszerűsítés újabb « állomásaként svéd gyártmá- uZ DiicfcS BPÍiSil nyú gépsort állítanak mun­kába. Ezzel, amennyiben a Az egriek ötletességét bizo- kísérlet eredményes lesz, le--nyitja, hogy új fahasító gépet hetővé válik a hazai faállo- is szerkesztettek, amely ke­mény feldolgozása. A tízezer vesebb energiával végzi a hektáron gazdálkodó Nyu- munkát. Félmillió hektárral nőtt az elmúlt évben az ország erdő­területe és évente már több millió köbméter fát termel­nek ki a gazdaságok. Az eredmények még jobbak le­hetnének, ha az erdőkben a műszaki fejlesztés is mindig lépést tartana a faállomány bővítésével, illetvé a'felhasz­nálók igényeivel. A hazai er­dő- és fafeldolgozó gazdasá­gok gépészeti fejlesztése némi lépéshátránnyal indult meg. Az eredmények azonban már a fellendülés időszakáról ta­núskodnak. Nőtt az erdei munkák gépesítettsége, amely mindenekelőtt a nehéz fizikai munka kiváltásánál mutat­kozik meg. A fadöntést, a gallyazást, a szállítást és még jó néhány erdei munkát már teljes egészében gépekre bíz­ták. Ám nem ennyire egyér­telműek az eredmények, kü­lönös módon éppen a hazai jellegzetes, úgynevezett ke­ménylombos fafajoknál. A külföldről beszerzett techni­kai felszerelések ugyanis fő­ként a fenyőerdők kitermelé­sére alkalmasak. Egerben kifejlesztett fakér- gező gép a lombos fák kezelé­sére is alkalmas, ellentétben a tőkésországokból beszer­zett eszközökkel. Ezekkel csak a fenyőt munkálhatják meg. gat-magyarországi Fagazda­sági Kombinát az elmúlt öt évben több millió forintot költött gépesítésre. Koráb­ban a fának csak mintegy Az üzemekben gondot okoz, hogy akadozik az alkatrész- ellátás. Zalában több géptí­pussal dolgoznak, elég, ha csak egy-egy fogaskerék hi­telét tudták géppel rakodni, áqyzik, emiatt gyakran hóna­Hazai fejlesztéssel Az erdőgazdaságok a mű­velési munkáknál mintegy há­romnegyed részben hazai fej­ez az arány már eléri a 80 százalékot. Jelentősen fejlő­dött a fadöntés és a faanyag­mozgatás technológiája is. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság élen jár a mun­kafeladatok gépesítésében. Régi alapokon felnő az úi Kórházkorszerűsífés Posztón Afféle szegények menhelye, idősek és rokkantak elfekvője volt az az épület, amely 1904- ben épült meg Pásztón. A II. világháború idején 46 ágyas kórházként emlegették a gyó­gyítás eme szűkös és megle­hetősen elavult körülmények között működő házát. A felszabadulás után a szo­cialista egészségügy alapel­veinek megfelelően szervez­ték át a kórházat, amely a hatvanas évek idején nyerte el mai formáját. A négy osz­tály — sebészet, szülészet-nő­gyógyászat, belgyógyászat, gyermekgyógyászat — a járás területén élő, közel negyven­ezer ember gyógyításáról, ke­zeléséről gondoskodik. Az egészségüggyel, a "korsze­rű gyógyítási módokkal szem­ben támasztott követelmények egyre sürgetőbbé tették a fel­újítást, ami a hetvenes évek­ben valósult meg. Elsősorban belső átalakítással, átszer­vezéssel és némi leleménnyel. Korszerűsítették a fűtést. Ki­sebb, világosabb kórtermeket alakítottak ki. Szubintenzív őrzőt hoztak létre, ahol a leg­súlyosabb betegeket ápolják. Ebben az időben a műszere­zettség is javult. Ám az új gépek beállításának határt szabott a szűkös környezet. A járás nagy lélekszáma, az évi öt-hat ezres betegforgalom, a korszerű gyógyító, megelő­ző, gondozói tevékenység, a felújítások ellenére is elavult épület szükségessé tette, hogy újabb, nagy horderejű re­konstrukció kezdődjék a kór­ház területén a VI. ötéves tervben induló beruházásként. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elfogadta és jó­váhagyta a pásztói kórház re­konstrukciós tervét. A tervdo­kumentációkból jól kirajzo­lódnak a majdani, korszerű kórház körvonalai. A tervek szerint az első fokozat — a központi kazán, az élelmezési részleg, a gazdasági ellátó­részleg — megépítésére a VI. ötéves tervben kerül sor. En­nek költségei csaknem negy­venmillió forintba kerülnek. A továbbiakban egy bete­geket fogadó, többszintes pa­vilon épül, tágas, modern kór­termekkel, a régi épületben pedig a diagnosztikai részleg kap helyet. A jelenlegi 190 ággyal szemben 240 beteg em­bernek ad helyet az új kór­ház. Az építkezés már az idén megkezdődik, s miközben a régi alapokon felnő az új, a kórházban zavartalanul foly­tatódik a betegek ellátása. pokig áll az értékes erdészeti gép. Az alkatrészhiányon úgy akarnak változtatni, hogy a Lentiben működő fafeldolgo­zó üzem területén új tmk-. műhelyt rendeznek be. Per­sze, szívesebben vennék, ha a központi készletből szerez- . hetnék be a hiányzó csere- — darabokat. A Budavidéki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság­ban a meglevő gépek javítá­sához nincsen alkatrész, emiatt már arra kényszerül­nek, hogy a leállított efő- és munkagépek kiváltására újat vásároljanak. A traktorokhoz nehezen kapnak alkatrésze­ket. Ugyanez a helyzet a munkásszállító gépkocsiknál is. A terepjárókhoz két éve hiányzik a szükséges alapvető, műszaki felszerelés. Szívesen vásárolják A gazdaságok szívesen vá­sárolnak külföldi gépeket, fel­szereléseket. A szűkös anya­gi lehetőségek miatt ezt ala­pos tervezés előzi meg. Za­lában jövőre állítják munká­ba a kanadai gyártmányú, három nagy gépből álló be­rendezést, amely az erdőgaz­daság egyik fontos munkáját oldja majd meg, az úgyneve­zett előha&znosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom