Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
Ecsegi eset Tejtermelés tej nélkül 4 Miközben a megyében évről évre növekszik a tejtermelés, mindig akad egy-két nagyüzem, amelynél stagnálás vagy visszafejlődés következik be. Amennyiben ez átmeneti állapot, különösebb baj nincs. Ez ott kezdődik, amikor éveken keresztül folyamatosan csökken a tejtermelés, emiatt tartósan veszteséges az ágazat, s ez messzemenően kihat a gazdaság egészének működésére. Ez figyelhető meg az ecsegi találkozunk, és aki tavaly ta- keltté téve az embereket. Igye. vasz óta dolgozik az ecsegi kéziünk jobban gondoskodni termelőszövetkezetben: — Egy évvel ezelőtt látta volna, hogy mi volt itt. A rádióból már ismert istálló, félbehagyott fejőház, elavult fe- , , . jőberendezés. özönvíz előtti telfPen. partunkkor munkaszervezés és bérezési volt.), es előfordul olyan eset, rendszer, a higiénikus fejés, hogy harom hetlg nmcs ab' mint olyan, ismeretlen volt... raK' róluk. Megoldottuk például reggeli és esti szállításukat. De szervezhetjük akárhogy a munkát, ha hetente két-há- rom alkalommal nincs víz a sem A kritikán aluli állapotokat látva Turányik Károly terme- termelőszövetkezetben is. Mi lési elnökhelyettes aktív segít- erről a véleményük az érdé- ségével — legalábbis a veze- kelteknek, hogyan látják a ki- tők egy része — kísérletet tett ,.,, , vülállók és a „belül levők” a ennek az Augiász istállójához , a dolgozok a vulanyHiába járkál le a húszméteres kútba a termelőszövetkezet gépészmérnöke, ha távozása után pár perccel már megint felelőtlenül kapcsolKeményfából falburkolásra alkalmas léceket — úgynevezett lambériaelemeket — készítenek a ceredi termelőszövetkezet fafeldolgozójában. Képünkön Simon Istvánná kötegeli az elkészült léceket — kj — Äz üzletek szombaton is kinyitnak Mi tagadás, a fogyasztóközönség legalább olyan érdeklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyanis a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgy- is állandó létszámhiánnyal küszködő boltok? Eddig is kevés volt az eladó, a pénztáros, a büfés és a takarítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vásárlók és vendégek —, de mi lesz., ezután, ha belőlük néhányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem következik-e, hogy romlanak majd a beszerzési lehetőségek, több időtöltéssel és kényelmetlenséggel jár a hét végi bevásárlás? Kérdőjelek sokasága várja tehát -- fövő év január elsejét, amikor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezdjük egy külföldi példával. A szocialista országokban — az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezetésekor az üzletek felét —, hogy a kereskedelmi dolgozók minden második héten szombaton kaphassák meg a szabadnapjukat — szombatonként elebad legyen? Mivel ez a nyitvatartási rend a közvélemény élénk ellenkezésével találkozott, be kellett látni, hogy a kereskedelemben — és sok más munkahelyen — az ötnapos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés jegyében született meg a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ közös irányelve, melynek értelmében az ötnapos munkahetet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő mindenkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emellett az eladás színvonala ne csökkenjen. Miként valósíthatók meg ezek az irányelvek a gyakorlatban? Röviden válaszolva: az eddigieknél sokkal körültekintőbb és, átgondoltabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcsforgalmak idején lehetőleg minden eladó az üz-1 leiben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezetni továbbá a csúsztatott munkakezdést, s univerzális kereskedőket kell képezni. A kereskedelem nagy családján belül majd minden A kereskedelmi vállalatoknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd mindenki élvezi, így feltehetően az üzletek hét végi forgalma is megugrik, hiszen köztudott, hogy szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nem csak a kereskedelmet készteti az ötnapos munkahét bevezetése ötletesebb munkaszervezésre, hanem a fogyasztóknak is jobban meg kell szervezniük a vásárlásaikat. A lakosság megértő támogatására is feltétlenül szükség van tehát, de minden vitán felüli, hogy elsősorban a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, valamint a szövetkezetek feladata — a helyi tanácsi szakigazgatási szervekkel egyetértésben, saját dolgozóikkal megvitatva — úgy bevezetni üzleteikben az ötnapos munkahetet, hogy a fogyasztókat emiatt semmiféle hátrány ne érje. Ágh Tihamér jelenlegi helyzetet? Hiba a számításokban termelőKazinczi János, a szövetkezet elnöke: — Négy éve visszafelé megy a tejtermelés. Az 1977. évi 3110 literről tavalyra már 2272 lihasonló képződménynek a megszüntetésére. Bizonyos eredményt értek is el. De alapvetően a helyzet mind a mai napig változatlan. . Ez év tavaszán megindult a levelezés a megyei, járási szervek, intézmények, valamint az ecsegi termelőszövetkezet között. Itt érdemes egy pillanatra elidőzni. motort. Akinek meg a dolga lenne, az elfeledkezik róla... Tói kép csata közben A „korszerű” csaknem hatmillió forintos, 218 férőhelyes tehénistálló elszomorító lát- . , .. .. , , , ... ványt nyújt a belépőknek. A A közös gazdasag elnöke azt dolgozók a trágyacsatornában térré esett az egy tehenre iu- a litja, hogy a szakemberek - taszigálják a fejőtankot. bo- to tejbozam. A nem megfelelő akiket váltig hívott, hogy jöj- kaig a trágyalében gázolva A káderpolitika eredményeként jenek segíteni — nem jutót- napközben legelőn levő tehe évente jöttek-mentek a főál- tak tovább az irodánál. Ugyan- nek éjjelre, a fülledt istállóba lattenfesztok — az* elnök so- akkor ennek némikép- zárva szenvednek a melegtől rolja a neveket. pen ellentmondanak azok a és a szennytől, karám hiányáAttól eltekintve, hogy alig- re—tetes, tételes jegyzőköny- ban ha hihető, egyedül a főállatte- v< amelyek a tehenészeti tenyésztők bűne a tej csökkenés, tapasztalt állapotokat a nagy jövés-menés bizonyára örökítették meg. nem használt az ágazatnak De akadt itt más hiba is. — Túlzottnak tartottam a tej centrikus szemléletet Nőg- rádban — folytatja az elnök. — Tejjel jól el van látva a megye. Ezért én ragaszkodtam a magyar tarka fajtához és őszintén szólva arra*számítot- tam, hogy már 1980-ban kedvező árszabályozás lesz a hústermelésben. az ágazat szakirányítói, saját svéd—dán összeállítású fejőA számítások nem váltak hatáskörükben nem tudják géppel. A drága és jó készülék be, s a tejtermelésben úgy tű- megoldani.’ kollektorán egy tégla. Ez manik nem a tavalyi volt a A megyei tanács illetékese gyár. Hozzá kell tenni, nem mélypont. A féléves eredmény egyben kéri a termelőszövet- ecsegl specialitás, szerint az ecsegiek ^ minden kezet elnökét, hogy adjon se- — Így jobban adja a tejet, nagyobb erőlködés nélkül be- gítséget a szakvezetőknek a ha húzza a tőgyét — mondja bizonyítják, hogy még keve- hiányosságok megszüntetésé- Brezóczki Csaba, az ifjú fe- sebbet is tudnak fejni a múlt hez. jós. Amj ugyan egyáltalán nem évinél. A 881 literes tejterme- ^ járási NEB-en kívül to- igaz, de cseppet sem zavarja, les tehenenként hovatovább vábbi vizsgálatokat végzett a Mármint az ifjút. A tehenet kecskéket is a ulmuló produk- megyei takarmányozási és ál- annál inkább. A víztől a munkaerőig Idézet az egyikből: „A megállapított súlyos munkaerőgondok és szervezési hiányosságok megszüntetését Szép János telepvezető: — Hetente egyszer minden marhát megpucolnak az emberek. Látja ez a sor éppen tiszta. Egy áztatja őket, kettő kaparja a vastag kölöncöt, a negyedik dolgozó slaggal vereti. (Másutt a pótkocsikat tisztítják így.) De jól is esik a jószágnak egy kis fürdő. Jobb híján el kell hinnünk. Fiatal tehenész dolgozik egy ciónak minősül. lattenyésztési felügyelőség szakembere, Hegedűs Ervin technológus is, aki szintén a munkaerőgondokat és a szervezési problémákat jelölte meg elsődleges gondként. Molnár Gábor: — Több módosítást hajtot- nyésztési ágazat vezetője, aki- tunk végre a bérezésben, az műves mellé, vei a „hírhedt” csécsei telepen eddiginél sokkal jobban érdé- Csak sikerüljön neki Szakemberek egymás közt Molnár Gábor, az állatte— Hány éve dolgozik itt? — Három. — Ismeri a teheneket, név: szerint? — Némelyiket. — Szereti ezt a munkát? — Nem. Pestre készülök kőinte zárva tartották. Ennek szakmának — az iparcikk-, a eredményeként a nyitvatartó ruházati vagy az élelmiszer- boltokban nagyobb lett a zsú- cikk-kereskedelemnek és a foltság, hosszabban kacska- vendéglátóiparnak — másoka ringóztak a sorok, s ennek feladatai, s mások az adottkövetkeztében türelmetleneb- ságai és a lehetőségei is. S bé váltak az eladók, s persze ehhez még hozzá kell venni, a vásárlók. Ez az állapot nem hogy szakmákon belül is je- csak a fogyasztóközönség kö- lentősek az eltérések. Merő- rében keltett elégedetlenséget, ben könnyebb ugyanis a Sal- hanem a kereskedelmi alkal- gótarjánban levő, esetleg száz mazottak is elgondolkoztak dolgozót foglalkoztató nagy azon: vajon érdemes-e az ABC-áruházakban áttérni az egyik szombaton agyonhajta- ötnapos munkahétre, mint az ni magukat csak azért, hogy egyszemélyes vegyesboltok- a következő szombatjuk sza- ban. Az atomerőmű „tápláléka" az urán A világon egyre több atom- A világon jelenleg működő ve csak az olyan uránelőfor- erőmű kapcsolódik be az atomreaktorok ellátásához dulásokat érdemes kiaknázni, áramtermelés vérkeringésébe, évente 18 000 tonna természe- amelyek az évszázmilliók so- kiváltva elsősorban az egyre tes uránra van szükség, ennél rán a természetben lejátszó- inkább kifogyóban levő olajat valamivel többet termelnek, dott geológiai-geokémiai fo-, és bizonyos fokig a szenet. Az Arra a kérdésre, hogy a föl- lyamatok révén feldúsultak, atomerőmű „tápláléka” az dön jelenleg ismert uránkész- urán. Egy kilogramm hasítha- letek meddig fedezik az embe- „Az energiaigény várható fejtó urániumból négymillió ki- riség energiaszükségletét, ne- lődését felbecsülve, és ebben logramm, 4000 kalóriás hazai héz egyértelmű választ adni. az atomenergia egyre növek- kőszénnek megfelelő energia- Az urán tulajdonképpen nem Y® szerepét, ezek a készletek mennyiség szabadul fel. Ha- ritka elem, a földkéregben évezredünk végéig, illetve az zánkban az évi szénfogyasztás tonnánként mintegy 4 gramm addig épülő ilyen reaktorok el- mintegy 27 millió tonna: ez van belőle. Ha ilyen kis kon- használódási idejének végéig megfelel 27 000 tehervagon ra- centrációt gazdaságos lenne fedezhetik az atomenergia- kományának. Ugyanennyi kiVonni, akkor kb. két köb- termelés szükségletét, energiát tartalmaz 7 tonna kilométer földkéreg fedezné az Az atomerőmű építése nem 235~ös uian, amely —~ mivel Jiímnnlíí'Vifií'n c nagy fajsúlyú — fél köbmé- emberiség egyevi szükségletet. térnél kisebb helyet foglal el. Ám a gazdaságosságot tekintSzőlő és gyümölcsös is lehet illetményföld Az idén első alkalommal tette lehetővé egy új rendelkezés, hogy az állami gazdasagok dolgozói illetményföldként ne csak szántót, hanem szőlőt és gyümölcsöst is kapjanak. Maris több gazdaság- bar éltek a lehetőséggel. Az eddigi tapasztalatok igen kedvező«» A szőlő- és gyümölcsművelésre fordított szabad idő és a szakszerű munka lehetővé teszi a termés növelését és így a gazdaságok ,és dolgozóik egyaránt jól járnak. Az adatok szerint mintegy többletmunkaerő-ráfordítás3 ezer hektár szőlő és 5 ezer ban. E feltételeknek az illethektár olyan gyümölcsös van az állami gazdaságok tulajdonában, amelyekben a nagyüzemi gazdálkodás költségei nem térülnek meg. Az elöregedésnek indult szőlőkben, korszerűtlen gyümölcsösökben a magas hozamok már csak aránytalanul sok kézi munkával biztosíthatók. E gyümölcsösök azonban még adnak annyi termést. hogy korai lenne felszámolásuk. ményföld-rendszer kiterjesztése felelt meg leginkább. A kézimunka-ráfordítás, a gondos kezelés — metszés, zöldmunka — ugyanis átlagban egyharmaddal növeli a hektácsaládtagjaik illetményföldként a művelést, jövőre pedig előreláthatóan további 30 gazdaság alkalmazza a módszert A vállalati kereten belül a ronkénti hozamokat' A tér- személyi érdekeltség rendsze- més a bérlőé, s a gazdaság rének továbbfejlesztésére az is jól jár. Amellett, hogy le- állami gazdaságok központja kerül válláról a jövedelme- további új formát dolgoz ki. zőséget rontó területek gond- Ennek lényege: az új szőlő-, ja, az innen származó termés illetve gyümölcstelepítésbe is — amelyet szerződéssel vesz bevonják a dolgozókat. (Akár át — növeli árualapját és le- más vállalatok alkalmazottjahetővé teszi pacitás jobb a feldolgozókakihasználását. it is) Ök saját pénzzel vagy OTP-kölcsönnel részt vállalhatnak a telepítésből, s rész- tulajdonosokként művelik a gyümölcsöt. Ebben a forrná A Kiskőrösi, a Kiskunhalasi és a Hosszúhegyi Állami Ezért kerestek olyan megöl- Gazdaságban összesen mintegy ban nem egy-egy munkaváldást, amelyben érdekeltté 100 hektár szőlőn, a Szamos laló dolgozik majd a terüleválnak a gazdaságok dolgozói a menti állami tangazdaságban ten. hanem több tagból álló pedig 50 hektár almáskertben csoportok vállalnak kötelevették át a dolgozók, illetve zettséget a művelésre. össze a hagyományos szén-, olaj- vagy gáz tüzelésű erőművekével, mert minőségi és kivitelezési követelményei merőben mások, elsősorban a nukleáris biztonság miatt. Az atomerőművekből — ez az egész világon elfogadott elv — az elképzelhe tő legnagyobb üzemzavar esetén sem kerülhet a környezetűé olyan szennyeződés, amely káros hatású lehet , a kezelőszemélyzetre, vagy az erőmű környékén élő lakosságra. Ez az óvatosság olyan mértékű, hogy a kutatók ma már olyan feltételezhető üzemzavarral is számolnak, amelynek bekövetkezési valószínűsége egy a millióhoz. Ha például egy repülőgép rázuhanna az erőmű épületére, akkor sem sérülhet meg a radioaktív anyagot tartalmazó, lezárt térség annyira, hogy a Minél előbb, annál jobb! Az istálló tetején levő hat nagyméretű ventillátor mozdulatlanul áll a rekkenő hőségben. Mindegyikben egy verébcsalád fészkel. — Kezdettől rosszak — így Szép János, rezzenetlen arckifejezéssel. Nem tudom mennyibe kerülhet egy ekkora ventillátor, mindenesetre verébodúnak elég költséges. — Innának a tehenek. Jani bácsi! — szól Kovács Ferenc az egyik stand gazdája. — De nem jó az önitató. — Föl kell írni, majd jön a szerelő. És És addig? mióta...? egyáltalán környezetet radioaktív sugár-1 gy°rsaöban! zás veszélyeztetné. Amíg nem késő Molnár Gábor, az új vezető, a ki tudja hányadik, aki megpróbálja kivezetni az ágazatot a kátyúból. Többen segítenek neki. De úgy tűnik mindez kevés. A gyökeres változásra még várni kell. — Estére mindig megutálom az állattenyésztést — mondja —, de az a szerencse minden hajnalban ismét megszeretem, és tudok újítani. Vajon meddig? A gondokat gazdaságon belül kell megoldani. De nem spekulációval, a már-már tarthatatlan állapot elodázásával, hanem gyorsan, radikálisan, olyan megoldást találva, amellyel a hiányosságok egyszer s mindenkorra felszámolhatók. A lehető legZ. T. NŐGRÁD - 1981. augusztus 5., szerda 3
