Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

Idegenforgalmi kaleidoszkóp fi.) Megkérdeztük az utazási irodákat Mit ígérnek az utószezonra? Felültetnek " . A szórakoztatás művelői. Persze nem szabad egy kalap alá venni valamennyit, mert akadnak — nem is csekély számban, csak sajnos a hé­ten velük alig találkozhat­tunk —, akik nem csak tisz­tességgel, hanem ötletesen, tartalmasán, színvonalasan művelik ezt a nehéz mester­séget. Ámbátor nem kizáró­lag a művészeti produktumok alkotói vezetik félre a hívő tévérajongót, de a műsorszer­kesztők is, mivel nem min­denkor adják azt, amit konk­rétan vagy közvetetten ígér­nek. Az utóbbira már hetek óta kapunk példát a héten befe­jeződött, ötrészes NSZK- filmmel, a Mennyei leányzók­kal, melyet a felnőtteknek ajánlva az éjszakai órákban sugároztak. Két csinos sztrip­tíztáncosnő a sorozat fősze­replője, meg egy bárgyú, idi­óta hájtömeg, bizonyos Tinó, valamint egy rozoga, ám el- nyűhetetlen repülőgép, az Emma. A bájvirágok a soro­zat idejére felfüggesztették tisztes kenyérkereső foglal­kozásukat, s utazásokat szer­veznek az öreg kontinens nyugati felében. Ezek az utak bővelkednek a legképtelenebb — nyugodtan megkockázta­tom: legostobább, leghumorta- lanabb — történetekben, ka­landokban, miközben a lá­nyok formás combjukat vil­logtatják, sőt a kis szőke Kikki alkalomadtán a blúzá­tól is megszabadul. A film és a szerkesztés — tizenhat éven felülieknek ajánlják az egyes részeket — kamasz- és férfi- csiklandó erotikát sejtet, eb­ből azonban szinte semmi sem teljesül. Kár volt ezt a filmet az éjszakai órákra ten­ni. Kár volt — most már tu­dom — ébren maradni érte. Készséggel megbocsátanám ugyan, hogy roppant szolid pikantériát kaptam, azt azon­Kik beszélnek a Amerikai nyelvtudósok szá­mításaiból kiderül, hogy a leggyorsabban a franciák be­szélnek, akik anyanyelvü­kön percenként 350 szotagot tudnak kimondani. Utánuk a japánok következnek, percen­ként 310 szótaggal, majd a ban képtelen vagyok, ha éret­len kölyöknek néznek, és suta viccelődéssel, satnya nyelvi és képi humorral buzgólkodnak megnevettetésemen. Ráadásul stílustalanul. Ezen a filmen talán csak a forgatókönyvíró és a rendező, továbbá a Tinót alakító kacagtatott isteniga­zából. az utóbbi hallható jelét is adva egy-egy nyerítéssel. Nagyon bosszantott a szom­bat esti tévéprogram is. A tévé táncr és popdalfesztiváljának első elődöntője rosszabb volt a sokévi átlagnál. Nem kívá­nok bolhára ágyúval lőni, szerelmesére ez a könnyűzenei seregszemle ma már nem nemzeti esemény, tehát nem szánok rá a megérdemeltnél több figyelmet. Azt viszont nem hallgathatom el, hogy a műsor a hazai tánc- és pop­dal mélypontját jelentette. A negyedik-ötödik szám után ellenállhatatlan ingerem tá­madt a készülék elzárására, s ebbeli elhatározásomban csak családom akadályozott meg. Hálával tartozom érte, mert akkor nem hallhattam volna azt a két, általam is értékes­nek tartott dalt, melyet Esz­ményi Viktória és a Hungária együttes adott elő. Eszményi Vidéki lány vagyok című da­lával előadói készségéről árulkodott: tudással, humorral egyaránt rendelkezik. A Hun­gária együttes Limbó-hintója magasan a mezőny fölé nőtt. Szereplésük nem egyszerű fellépés volt, hanem show, daluk ritmusos, fülbemászó, élvezetes, stílusos muzsika, s nem fűzfapoétái a szövege sem. A jövő héten — olvasom a friss műsorújságban — „nagy­ágyúk” is színpadra lépnek. Remélem, bizonyítják hír­nevüket, s némiképp arra kényszerítenek, hogy vala­melyest enyhítsek a hazai könnyűzenéről alkotott íté­letemen. leggyorsabban ? harmadik helyre a német anyanyelvűek kerültek, akik percenként átlagosan 250 szó- tagot mondanak ki. A leglas­sabban Polinézia, Melanézda és Mikronézia lakosai beszélnek, akik percenként csupán 50 szótagot ejtenek ki. folyton Vasárnap két amerikai filmre összpontosítottam fi­gyelmemet. John Ford mun­kája. az Aki megölte Liberty Valence-t az ír szár­mazású, 1973-ban meghalt mester utolsó filmjei közül való, 1962-ben készült. A ru­tinosan megcsinált vadnyuga­ti történet kockáin határozot­tan átüt a művész tehetsé­ge. Kitűnően példázza ezt a gyilkos összecsapás sejtelmes megjelenítése, a valóság kés­leltetett kifejezése. Fordra — eddig sugárzott művei az adutok — érdemes odafigyel­nünk, több annál, mint ami­nek tartják, azaz nem egy­szerűen westernkirály. Az erőszak Amerika ősi rákfenéje. Az Egyesült Álla­mok így született, semmi cso­dálkoznivaló nincsen hát azon, hogy az erőszakos cse­lekmények dolgában az em­beri jogaira, demokráciájára olyannyira büszke ország a világ élvonalában halad, s művészeti alkotások — köz­tük filmek — sokasága ezzel foglalkozik. A Petrocelli bűn­ügyi tévéfilmsorozat Arany­kalitka című epizódja — Jo­seph Pevney rendezte — vir­tuóz módon érzékelteti az amerikai társadalmi viszonyo­kat, az emberi érintkezés formáit: a gátlástalanságot, az embertelen szemléletet, a bi­zalmatlanságot és félelmet, a megvesztegetést. A háromne­gyed órás film első fele jó filmet előlegez — nem lett az. A végét alaposan össze­csapták, gyorsan megoldották a bátor ügyvéd és védencé­nek históriáját. Vajon miért? Nem kell rajta sokáig gon­dolkodnunk, nem terjedelmi okai vannak. Társadalmi. A pénzre, megvásárlásra, erő­szakra épülő társadalomban ugyanis, mint a fehér holló, olyan a Petrocelli-fele alak — legalábbis a film készítői­nek világában, szélesebb érint­kezési körében —, tehát nem is tudják művészileg, tartal­milag érdekesen, hitelesen megoldani a problémát. Csak így: Deus ex mechinaként el­rendezve a dolgokat. A folyton felültetés téma­köréhez tehát még egy gondo­latot: a művészeti-ipari al­kotások készítői félrevezethe­tik a nézőt, tartalmilag, esz­meileg is. Ezt általában nehe­zebb észrevenni. De nem le­hetetlen. (ok) A színház mágusa A függöny hosszú időre le­görbült a budapesti Operaház színpadán. Kitartott az utolsó pillanatig, bár nagy izgalmat keltett egy előadás alkalmá­val, amikor a felvonás végen csak néhány perces késede­lemmel engedelmeskedett. Ke­zelői nem tudták leengedni, és előfordult az is, hogy nem si­került időben felhúzni... Száz évvel ezelőtt, az Ope- raház építése idején figyeltek fel a színházi világban az új­szerű hatást keltő összecsapó­dó függönyre — amelynél jobb megoldást ma sem alkalmaz­nak. Értelmi szerzője Richard Wagner volt, aki megrefor­málta korának színházát, szín­padtechnikáját is. A régimódi függönyt a zsinórpadlásról húzták fel. innen bocsátották le. ily módon először a szerep­lők alakját, lábát, derekát, fe­jét részletekben láthatta a közönség. Ez a megjelenés groteszk hatást keltett, zavar­ta Wagner esztétikáját. „Meg­komponálta” az összecsapódó függönyt, amely középről és oldalról egyszerre gördíthető. Ma az egész világon így gör­dül le a függöny a közönség előtt. De ez csak egyik eleme a színház technikai apparátusá­nak, amelyet Wagner megújí­tott. Koncepciója alapján Bay- reuthban építették fel a komplex módon kialakított tö­kéletes színházat. A Festspiel­haus százötödik éve áll, akusz­tikája egyedülálló, a zenei vi­lág mennyországának tartják. Sehol nincs olyan hangzása a wagneri zenének, mint ott. A színház belső terét úgy alakí­tották ki, hogy a néző a fi­gyelmét kizárólag a színpad­ra irányítsa. Süllyesztett ze­nekar, misztikus mélység vá­lasztja el a közönséget a szín­padtól. A zene technikai szí­ve. a zenekar láthatatlanná válik. Gyönyörű hangszínót nem csak a kitűnő zenészek­nek, hanem a réteges elhelye­zésnek is köszönheti. A zene a mélységből — ahol pince­klíma uralkodik és kániku­lában is fűtenek — árad fel a nézőtérre, a színpadra. A hangszíneket a mélység le­tompítja, megszűri, úgy hang­zik a bayreuthi zenekar, mint az eszményi orgona. Így jön létre az orkeszter leszűrt kamaratónusa, az énekes hang­ja pedig közvetlenül a néző­térre jut. Bayreuthi reform, hogy né­hány perccel a kezdés előtt bezárják az ajtókat, az elő­adás megkezdése után nem bocsátanak be senkit a néző­térre, megvárják, amíg teljes csend lesz az elsötétített né­zőtéren, és akkor hangzik fel az előjáték. A nézőtér körív alakú, egy­szerű, görögös hatást keltő or­namentikával, amfiteátrum- szerűen emelkedő széksorai­val, oldaltámasz nélküli, faülé­ses székekkel koncertteremre emlékeztet. 1763 személy be­fogadására alkalmas és min­den előadáson fennállása óta telt ház van! Wagner színháza azzal a rendeltetéssel épült és tart előadásokat, hogy zenedrámá­it a legmagasabb szinten tol­mácsolja. Űj zenei nyelvezetet teremtett, amely közvetlen és erős hatást gyakorol az em­ber érzésvilágára. Előadásuk­hoz „dolgukat értő színészekre van szükségem” — mondotta —, „kik énekelni is tudnak, akinek nincs jó kiejtése és nem tud jól beszélni, hogyan tudhasson énekelni?” Érthető­séget és szavalásbeli plasztici- tást követelt a wagneri ének­beszéd tolmácsolásához. Köve­telményének megvalósítását a korabeli zenei világban lehe­tetlennek tartották. A színház mágusa forradal­mi módon szakított a régimó­di operákkal és teljesen új zenei formát hozott létre. Azt mondotta, a régimódi opera a zene kedvéért készül, „az én zenedrámám azon emberi mon­danivaló kedvéért, amelyet a színpadon egyszerre mond el a zene, a szó, a mozgás nyel­4 NÓGRÁD - 1981. augusztus 4., kedd Karlovy Vary IBUSZ: Aki figyelemmel kíséri üzletpolitikánkat, ta" pasztalhatja, hogy célunk: az idegenforgalmi holtidény megszüntetése. Az utószezon­ban is igyekezünk olyan uta­zási ajánlatokkal jelentkez­ni, melyek közérdeklődést kel­tenek. A napokban jelent meg az IBUSZ ősztől-tavaszig 81/82. programfüzete. Ebben a programokat úgy állítottuk össze, hogy aki még nem vet­te ki a szabadságát, válogat­hasson az ősz' túrák között. Az 5 napos munkahét beve­zetésével megnövekedő sza­bad időre számítva, kibőví­tettük a kirándulások, hétvé­gi utak választékát. Egyre népszerűbbek a hajó- utak. Szeptemberben izgal­masnak ígérkezik a 14 napos északi-tengeri hajóút: Mur­manszk—Alesund—Oslo— Koppenhága—Stockholm —Helsinki—Leningrád hajó­val; Budapest—Murmanszk— leningrád—Budapest repülő­géppel. A balti-tengeri és az al-dunai—fekete-tengeri hajó- utakra szintén várjuk a je­lentkezőket. A hegyvidéket kedvelőknek az Alacsony- és Magas-Tátrát, Karlovy Va- ryt, a Júlia Alpokot ajánl­juk. Gazdagok a kirándulási lehetőségek is: Zakopane és környéke, Arany-Prága, Le­ningrád—Helsinki, Riga— Tallinn és még hosszan so­rolhatnánk. A hétvégi túrák közül hangulatos a sörtúra, Bmóban, városnézéssel egy­bekötve. Ezt az utat a válla­latoknak, kollektíváknak ajánljuk, mivel az összeszo­kott társaság jobban érzi ma­gát a rövid 3 napos úton. Gondoltunk az autósokra is: Pozsony—Bécs, Prága—Becs, Isztambul szerepel többek- között személygépkocsis aján­latunkban. Szeretnénk a jövőben job­ban bevonni programjainkba a vidéki települések lakossá­gát, mivel a jelenlegi útérté- kesítési arány (Budapest 52 százalék, vidék 48 százalék), azt mutatja, hogy a fővárosi­ak vannak túlsúlyban útjain­kon. Pedig a bel- és külföldi ajánlataink az egész ország­nak — Nógrádnak is —szól­nak. — ha — Az ősz szimbolikusan is az öregek évadja. Számos ked­vező áru utat szerveztünk, így a nyugdíjasok is eljut­hatnak olcsó áron a Fekete­tenger partjára. A nagy ér­deklődésre való tekintettel az idősebb korosztály részére meghirdetett 2 hetes bolgár Napos-parti üdüléseinkre, a korábbi 72 személyes char­ter gép helyett az őszre 142 személyt befogadó repülőgé­peket bérelünk. Tallózva a nyugati utak kö­zött sok, csupán egyéves va­lutakorlátozás alá eső váro­si túrát is találhatnak az ér­deklődők. vén”, az így létrejött összmű- vészet lényege az összhang, a harmónia. Nyitány helyett elő­játékokat írt és már itt meg­ragadó zenei képekkel illuszt­rálta, sejtette a dráma eszmei tartalmát. Nem áriákat, duet­teket, látványos finálékat kom­ponált. hanem szenvedéllyel, mély átéléssel teli drámai pár­beszédeket. Zenedrámáiban minden sze­replőnek meghatározott, , jel­legzetes, dallamos vezető mo­tívumai vannak. Minden szó­lam külön melódia, s amire a szó már nem alkalmas, azo­kat az érzéseket fejezi ki a zene. Más melódiát énekelnek a művészek, mást játszik a ze­nekar, Wagner ily módon fo­kozza a művészi élményt. A zene kihangsúlyozza az ese­ményeket. kifejezi a szereplők benső életét, vizuális élményt’ nyújtva a közönségnek. Ezt nevezik a hangokká lett hallga­tás mélységes művészetének. Amikor a beszéd már képtelen kifejezni az érzéseket, szükség­szerűen elhallgat, akkor lép be az ének, s amit az ének sem tud már kellően érzékeltetni, azt mondja ki a zenekar. A komplex művészi élmény során a zene magával ragadja a kö­zönséget, a megrendülés hatá­sára egybefolyik a tér, az idő, a hallgató azonosul a színpa­di cselekménnyel, a szerző szándékával, s az átélés során megszületik a katarzis. Ez Wagner zenei kozmoszának a titka! Erdősi Mária Céltámogatás a közművelődés fejlesztését szolgáló Csaknem 20 millió forint­tal támogatják az idén a közművelődés fejlesztését cél­zó elképzelések megvalósí­tását, az új kulturális szol­gáltatások tárgyi feltételeinek megteremtését a közművelő­dési alapból. Az Országos Közművelődési Tanács nem­rég döntött a rendelkezésre álló összeg elosztásáról, azo­kat az igényeket részesítve előnyben, amelyek a legfon­tosabb művelődéspolitikai fel­adatokhoz kapcsolódnak, s a művelődési intézményekkel kevésbé ellátott települések lakosságának kulturális lehe­tőségeit javítják majd. így jelentős segítséget ad­nak azoknak a terveknek a valóra váltásához, amelyek az oktatás és a közművelődés kapcsolatának erősítését, a két intézményhálózat lehetőségei­nek kölcsönös kihasználását szorgalmazzák. Országszerte sok gondot okoz az aprófalvakban, illet­ve az újonnan épült lakótele­peken 'élők művelődési igé­nyeinek kielégítése, ezért az ezzel összefüggő elkéDzelések- re, különösen nagy figyelmet fordított az OKT. így a fővá­ros és 14 megye csaknem 6 millió forint céltámogatást terveknek kapott ahhoz, hogy gyorsab­bá, rendszeresebbé tegye a szellemi értékek eljuttatását a kis településekre, illetve közreműködjék a lakótelepek sokszínű, tartalmas klubéleté­nek megteremtésében, az erre alkalmas helyiségek hasznosí­tásában. Az amatőr művészeti moz­galom továbbfejlődését segítő szakmai -módszertani közpon­tok létrehozására, a műkedve­lő együttesek színvonalasabb munkafeltételeinek megte­remtésére ugyancsák számot­tevő összeget fordítanak — a helyi forrásokat kiegészítve — az alapból. Az idén több olyan tervet is támogat az OKT, amely egy sajátos hely­zetű réteg, a testi fogyatéko­sok kulturálódási lehetőségei­nek szélesítését tűzi célul, annak érdekében, hogy a mű­velődés eszközeivel is segít­sék a rokkantak mind har­monikusabb beilleszkedését a társadalomba. A tanácsi művelődési ott­honok hálózata mellett szá­mos más intézmény is része­sül az alap pénzeszközeiből, így például több járási, illet­ve megyei könyvtár külön zenei részlegének kialakításá­hoz kap hozzájárulást. A legnépszerűbb nyelv Az ENSZ adatai’ szerint a világ legelterjedtebb nyelve a kínai nyelv, amelyet több mint félmilliárd ember beszél. Ezt követően a nyelvek listáján a második helyet az angol nyelv foglalja el, amelyen mintegy 280 millió ember tud beszél­ni. A hindi és a bengáli nyel­vet körülbelül 250 millió em­ber ismeri, az orosz nyelvet több mint 200 millió. Ezenkí­vül még eléggé elterjedt a spanyol nyelv, (150 millió) és a német is (120 millió). Az elektronikus szótár Egy japán cég, a Sharp Corporation olyan automata elektronikus készüléket szer­kesztett, amely egyszerre több nyelvű változatban villám­gyorsan tud fordítani. A „szótár” 2500 szót és 175 mon­datkombinációt tartalmaz. A Sharp Corporation 14 külön­böző változatban gyártja a, szótárt, többek között turis­ták, egyetemi hallgatók, kö­zépiskolások, üzleti eladók, vasúti kalauzok, stewardessek stb részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom