Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
I------S ikerrel szerepelt a Nemzetiségi Szövetségek központi táncegyüttese A banki találkozó legnépszerűbb együttese a nézsai népdalkor volt. Jutalmuk: egy televízió a Ludové Novinytől Napsütésben « Nemzetiségi találkozó Bánkon A rendezők nem fohászkodtak hiába szombaton éjjel, mert vasárnap reggel napsütéssel köszöntötte az „időfelelős” Bánkon a tizenötödik nemzetiségi találkozó vendégeit és résztvevőit. Mindkettőből volt bőven. De haladjunk időrendben. A reggeli köd még ott reszketett a tó fölött, amikor már épültek a sátrak, melyek alatt meghívott népművészek rendezgették a kínálnivalót. Sokféle kísértés érhette a gyanútlan arra tévedőt. Szépen szóltak a cserépből készült madársípok, csilingeltek az égetett agyagcsengők, kellették magukat az öblös kancsók, csuprok. Jó áron ugyan, de bőr dísztárgyak, -táskák, -saruk is gazdára vártak, éppúgy, mint a szőttesek, vagy a réz gyertyatartók. Szóval volt itt minden, csak a vásárlóknak nem aka- ródzott kinyitni a pénztárcájukat. Legalábbis így vélekedett dél körül Csuporné Angyal Zsuzsa, aki Budapestről hozta cseréptárgyait. — Csak sétálnak az emberek, de nemigen vásárolnak. Máskor ilyentájt már — mutatott egy halom sípra, amit maga formázott agyagból — ennyi rég elfogyott, itt valahogy nem megy. Ahogy a mutatós edényeket nézegettük, magunk sem értettük a dolgot. Sípok dolgában nem voltunk és vagyunk szakértők. Vettek azért. Ha nem sípot, hát törökmézet Körözsi Imrénétől, aki igencsak messziről, Dé- vaványáról érkezett. Nem volt ugyan cukrászsüveg a fején, nem is az a fontos, sokféle ízű cukorrudacskái sok édesszájút elcsábítottak. Mintha nem csak gyerekeket láttunk volna a messziről jött mesterasszony sátra körül és mintha némi nosztalgia csillogott volna a felnőttek szemében: a gyermekkor ízeire futott össze a nyál a szájukban. A nosztalgiahullám elérte Bánkot is...? Vissza hát az időrendhez: színpompás volt most is a művészeti csoportok felvonulása. A zenészek vígan muzsikáltak, a táncosok szilajul ropták az olvadó aszfalton, a tömeg pedig nőttön nőtt. A csöndes kis falut ezrek lepték el. Nyíregyházától Kaposvárig, Salgótarjántól Szegedig mindenfelől jöttek az érdeklődők, a kíváncsiak. Ki vonattal, ki autóbusszal és sokan, de sokan gépkocsival. Ezen a napon kinőtte magát a dombok közül Bánk. Nem egy autós már a község szélén kiszállt kocsijából — gyalog hamarabb jutott a látvány közelébe... A víziszínpadon minden készen állt a nagy eseményre. Amikor dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára — az ünnep szónoka — a mikrofonhoz lépett, már vagy háromezren hallgatták. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elmondotta, hogy a nemzetiségek épp oly’ aktívan részt vesznek az országépítő munkában, mint bármelyik magyar állampolgár. Részesei örömünknek, bánatunknak egyaránt — tettekkel segítik a sikerek elérését. Jelen vannak a közéletben is, hiszen a nemzetiségek lakta települések életének irányításában jelentős a szerepük. Képviseltetik magukat a tanácsokban, sokan tagjai a Magyar Szocialista Munkáspártnak, feladatokat vállaltak és vállalnak a szakszervezetben is. Az elmúlt években bizonyították, hogy a tár- sadalmimunka-felhívások nem maradnak eredménytelenek. Nógrád megye épülő-szé- pülő falvai, a tiszta utcák, a gondozott porták ezt igazolják. A nemzetiségek életében is fontos a szállóigévé változott mondat: nyelvében él a nemzet. Pontosan és jól tudják, hogy az anyanyelv ápolása, a népcsoport hagyományainak őrzése nélkül elsodorná őket az idő. Márpedig az ország határain belül élő német, szlovák, horvát, szerb és román nyelvű közösségek ezt nem akarják — nem is kényszeríti rá őket senki. Kultúrájukat, hagyományaikat ápolják, segítik. A legtöbb nemzetiségi községben már az óvodában elkezdődik az anyanyelvi oktatás, ami azután folytatódik az általános iskolában és a középiskolákban. Számtalan olvasókör működik — szorosan kötődve gazdag könyvtárukhoz — országszerte, ahol szintén mód van a nyelv megtartására, de megőrzik a régi táncokat, dalokat is a művészeti csoportok. — Vannak gondjai is nemzetiségi politikánknak — szögezte le dr. Molnár Béla. — Az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek, hiszen néhol kevés a szakember, másutt nincs aki összefogja a kis közösséget a hagyományok ápolására. Csak egyetérthetünk az ünnepi szónokkal: a hiányosságok felszámolása mindannyiunk érdeke, az egyetemes és magyar kultúra elszakíthatatlan része. Árnyékban legalább harminc fok volt, de árnyékot senki sem talált. Fél tizenegytől megállás nélkül sorjáztak a táncosok, zenészek, énekesek a színpadra. Nagy szeretettel fogadták a losonciakat, a gyetvaiakat, az NDK-ból érkezett szorb együttest, kedvesek voltak a mihálygergeiek, a szendehelyiek, sok tapsot kaptak a vanyarciak, a berkenyeiek, a nógrádiak, a legéndiek, sikerük volt a Nemzetiségi Szövetségek központi együttesének és a nézsai vegyes karnak. A nézők és a meghívott vendégek között volt: Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Stefan Tankina, a losonci járás pártbizottságának titkára, Jan Handrik, a Domovina titkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára és a házigazdák: dr. Varga József, a párt Rétsági járási Bizottságának első titkára és Gresina István, a járási hivatal elnöke. Kik azok a szorbok? Hogy víg kedélyű, jó hangú, táncos lábú, hagyománytisztelő csoport, a színpadon bizonyították. Azt viszont már Jan Handriktól tudjuk, hogy a szorbok az NDK egyetlen, a nyugati szláv népekkel rokon nemzetiségi csoportja, Cottbus és Bautzen környékén élnek — ez utóbbi város a székhelye szervezetüknek, a Domovinának. A százezres kisebbségnek óvodája, iskolája, Bautzenben kétnyelvű színháza, két napilapja, több folyóirata van. — Nagyszerűen érezzük magunkat Magyarországon — mondta mosolyogva a szlovák szövetség vendégeként itt-tartózkodó együttes vezetője. — Sok barátra, ismerősre találtunk. Megőrizzük ezt a barátságot, hiszen ez nagyon fontos dolog. Sokat tanulhatunk egymástól, bizonyítja a szépen virágzó negyedszázados kapcsolat. Hortobágyi Zoltán Dr. Molnár Béla ünnepi köszöntőjét mondja M 1 Szabó Zsuzsanna énekes Fel« sőpetényből . __ P M A hangszeres szólista Csehszlovákiából érkezett Bánkra Az NDK-böl érkezett táncosok a színpadon A víziszínpadon egymást követték a színpompás műsorok L Kulcsár József felvételei
