Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

Félévi összegzés Mennyit olvasnak a balassagyarmati járásban ? A címben megfogalmazott csénkében, ezen a kis telepü- mit bepótolni. Kevés az ol- kérdésre csak részben lehet lésen a 81 könyvtári tag át- vasók száma Patakon. Ügy felelni. Ugyanis nincs az a lag 8 alkalommal kereste fel tervezték, hogy ebben az év­komputer, amely pontos vá- a könyvek birodalmát. Zsuny- ben 130 könyvtári tagot je- laszt tudna adni, hogy a há- pusztán a 43 könyvtári tag 952 gyeznek be. Eddig 55 név sze- zikönyvtárból ki. hány köte- könyvet olvasott el. Szanda- repel a nyilvántartásban, tét olvas el, s a könyvtári váralján 42-en látogatják rend­kölcsönzés mellett egyéb for- szeresen a könyvtárat. Becs- Azt írtam az elején, hogy a rásból hány könyvhöz jut kén 174 barátja van a szel- címben megfogalmazott kér- hozzá. így a községi könyv- lemi tápláléknak. Szécsényben désre csak részben lehet fe- tárak első féléves összesítő 1100 olvasót jegyeztek be. Kö- lelni. Annál is inkább, mert adatai csak részben adnak tetforgalmuk 16 809. Bercelen Csitár, Nógrádmarcal, Piliny, feleletet a feltett kérdésre, az éves kötetforgalmi terv Pösténypuszta, Szügy könyv- Mégis érdemes egy pár ada- 8 000. Az első fél év adata tarosai nem küldték meg a ton elgondolkodni. Ezek a szá- 6 260. Cserhátsurányban 2155 féléves jelentést a balassa- mok bizonyos képet adnak a alkalommal nyitották rá áz gyarmati könyvtárnak. Érsek­könyvtár munkájáról. ajtót a könyvtárosra. Nógrád- vadkerte^, Rimócon, Terény­sipeken a lakosság 15 száza- be?' Nógrádszakálban nem Meglepő, hogy a könyvtá- léka tartozik a rendszeres ol- működött könyvtár, rakba beiratkozott olvasók szá- vasók közé. Nagylócon az évi 4, av során összevonták ma kevés helyen nem éri el kötetforgalom 3 200. Ezt már Deitáron Patakon S a a lakosság számához viszony!- az els6 fél év során teliesítet- JJeltaron- Palalíon' Diegeiypa- tott országos átlagot. Egy “k őt lanko"' H<mtan Ipoly vécén olyan lélekszámú községben ’ SOt megtoldottak, az iskolai es községi konyvta­mint Magyarnándor, a könyv- Egyes községekben a lakos- raKat­tári tagok országos átlaga 245. Sághoz viszonyítva kevés a ^ fg] gV könyvtárosi króni- Magyarnándorban az első fél könyvtári tagok száma. Gál- kájához tartozik hogy az Ol- évben 296 olvasójegyet adtak gaguta országos átlagszáma vasd ifjúságért pályázaton ki­ki. Kötetforgalmuk az első hat 182. Ezzel szemben 38 be- emelkedőén jó munkát vé- hónapban 5337. Ez is jóval iratkozott olvasójuk van. Eb- geztek a drégelvpalánki lu- meghaladja az országos átla- bői adódik, hogy a kötetfor- dánvhalászi mohorai magyar­got. Az átlagosnál többet ol- galmuk, amely 212, jóval az nándori községi könyvtárak, vasnak a nógrádkövesdiek. országos átlag alatt maradt, valamint a balassagyarmati Legalábbis ezt bizonyítja a Ilinyben a fél év során 35 városi könyvtár könyvtár 156 olvasója, 1594 könyvet kölcsönöztek ki. Az könyvet kölcsönöztek. Szé- évi kötetforgalmuk 1000. Lesz — Sz. F. — Párbaj bandázs nélkül Ä fiatalabbak kedvéért: pár- Most kellene a csúnyácska baj bandázs nélkül a párba- kislánynak irigykednie, de a kapott sebek sajognak. így hát kérdez: — És Laci? Tévedés ne essék! A csú­nyácska kislány tudja, hogy Laci a nagy szerelem volt és elmúlt. Ha- lenne egy képzelt bíró, az most sárga lappal fi­gyelmeztetné mindkettőjü­ket. — Régen beszéltem vele... — Csak azért, mert láttam itthon... Icáéknál volt bulin... Öt se vették fel, pedig ő írta neked a dolikat. 5 is a kon- zervnál van. Pisti keze alatt... — Ki az a Pisti? — Nem ismered. Szomba­ton lesz az eljegyzésem. Tech­nikus nálunk, de egyetemre jár. — Az elégtétel most lesz teljes. — Levelezőn... — Lakás? — Kapunk. A két kislány áll egymás­sal szemben, s viharos örö­mük már valamivel hide­gebbre hült, mint körülöttük a szél. — És te maradsz segéd­munkás? — Betanított. Kétezer-ötért; de ehhez még, jön ez, az. Ne­ked mennyi az ösztöndíjad? Laci valami olyasmit mon­dott, hogy már nem vagy a kollégiumban? Az uvé? — Rokonoknál vagyok. — Ciki? A hangszóró recseg. Élni kezd, zenél, aztán mondják a vonatot. — Hát... Szió — mondja hangosan a csúnyácskább és csendesebb. — Szió — mondja csende­sen a hangosabb. Puszi itt. Puszi ótt. össze kellene jönnünk egyszer... jók idejében fedetlen mellet jelentett. Hölgyekről lévén szó, a párbaj igaz. — Szió! — Szióka! Puszi itt, puszi ott. Együtt érettségiztek a Kossuthban. Lehet, hogy ott! nem szeret­ték egymást, de itt a szélfu­totta peronon az első pilla­natban meleg sziget a talál­kozás. — Mi van veled? í — És veled? Azon a parányi meleg szi­geten ezzel a két kérdéssel kezdődik a párbaj. Az egyik lány karcsú volt, csinos és divatos. A másik molettebb, csúnyácskább, már amennyire húsz éven alul egy kislány csúnya lehet, és nem annyi­ra divatos. A csinosabb: — Tudod, hogy felvettek? — Igen. (Az igenből érez­ni lehet, hogy ült az első vá­gás. Együtt felvételiztek.) — Veled mi van? — Dolgozom a konzerv­gyárban. A második vágás nem volt a legszabályosabb. Az iri­gyebb a csinosabb, a főisko­lára felvett „leereszkedik”; — Jó neked. Napi nyolc óra. Bár én is letehetném a nyolc óra után a könyvet. — Jelenekeztem technikus­nak... Két év. — Levelezőn? Ez utóbbi kérdés csak egy szó volt, de egy tanulmányt érő. Azt, hogy ez a vágás is szabálytalan volt, csak a meg­vető hangsúly jelezte. Ám az nagyon. A képzelt társadalmi ranglétra valótlan felsőbb fo­káról esett. Ért is elevent. — És te? — Ciki volt. összeszedtem két uvét. Piszokul nehéz. — Ez a „nehéz”, mint holmi me­nüett a korhű filmeken. — Az embert elkapja a város... Igen... Mennek: megtelik a érkezőkkel. A peron pedig reggeli műszakra Bartha Gábor HUMOR — Engedd meg, hogy le­fényképezzelek! — mondja a feleség a férjnek. — És minek neked a fény­kép? — Legalább néha szeretném megmutatni a gyerekeknek, hogy milyen az apjuk... ☆ — Miért iszik annyit? — Azért doktor úr. mert az én életem olyan, mint egy sivatag, és így nem csoda, ha állandóan szomjas vagyok. Jurkó az állatkertben so­káig nézeget egy tarka ma­darat. Egyszercsak felkiált a madár: — Mit nézel rajtam olyan sokáig? — Bocsánat — mondja ijedten Jurko —, azt hittem, hogy maga egy madár! ☆ A kis Jurko panaszkodik a barátjának: — A mama néha olyan hangosan kiabál rám. mint ha a férje lennék... A Magyar Televízió szórakoz­tató főosztálya Bednai Nán­dor rendezésében mintegy öt- venperces műsort készített Medveczky Ilonával. A képen: Medveczky Ilona felvétel köz­ben. Az opera szerelmese Oláh Gusztáv az /idén, au­gusztus 20-án ünnepelné nyolcvanadik születésnapját, ha nem ragadta volna el oly’ korán a halál. Mindössze öt­venöt évet élt, de három és fél évtizedes munkássága alatt két életre valót alkotott. Már huszonöt éve távozott közü­lünk, de a pályatársak, a ta­nítványok emlékezéseiben még mindig fel-felsejlik szikár alakja, merev tartása, hosszú léptei, példamutató' pontossá­ga. Mint Huszár Klára vallja egy helyütt, a személyéből áradó lelkiismeretesség át- áramlott munkatársaira is, akik tisztelettel és felelősség- tudattal lépték át munkahe­lyük küszöbét. Sokoldalúsága már-már le­gendássá vált, s a magában hordozott félelmetes mennyi­ségű tudásanyag mellett rendkívüli képességeit is sokan csodálták. Jól festett, zongo­rázott, több nyelven beszélt; járt a műszaki egyetemire, a zeneművészeti főiskolára, sőt még képzőművészeti tanul­mányokat is folytatott. Mind­ezek azonban csak kiegészítő „kellékei” voltak élete nagy „alakításának”, operaházi ren­dezői, díszlettervezői tevé­kenységének. Mi vonzotta az ifjú építész­vezetőjévé nevezték ki. 1936- tól az Operaház főrendezője, majd vezető főrendezője szcenikai vezetője lett. Sokszor dicsért tanárai kö­zött gyakran hallhatták a kor­társak Kéméndy és Márkus mérnök-hallgatót a színház ki- László nevét, igazi mestere még- számíthatatlan, nehezen ter­vezhető, „álarcos” világába? Talán a gyermekkori kör­nyezet hatása késztette a pá­lyamódosításra, és vezette el élete npgy szerelméhez, az operához. Félreértés ne essék, jelent meg. Munkamódszeré tette lehetővé számára, hogy minden egyes rendezésével új színt hozzon a színpadra: a Don Carlos a történelmi lég­kör hitelességével tűnt ki, a Varázsfuvolát légies mesesze­rűség, a Hovanscsinát pedig gazdag impressziójú festői- ség jellemezte. Bár soha nem lett hűtlen az operához, időnként mégis kiruccant a próza területére. Ö készítette a díszleteket Az ember tragédiája 1923. és 1926. évi bemutatójára; 1943-ban Zilahy Lajos regényéből Va­lamit visz a víz címen filmet rendezett, a Szegedi Szabadté­ri Játékok bölcsőjénél is bá­báskodott. Tudásának továbbadásáról,’ a rendezői, díszlettervezői utánpótlás neveléséről sem feledkezett meg. Az iparmű­vészeti főiskölán díszlet- tervezést tanított, a zenemű­vészeti főiskolán pedig a színpadi gyakorlatot vezette. A hazai sikereket, a két Kossuth-díjat (1951, 1954), az Érdemes művész kitüntetést (1952) a külföldi elismerések és kövétték, amelyek mindenek­előtt művészi megbízások­ban öltöttek testet. Legna­gyobb külföldi sikerét Respig­hi A láng című operájának ter­vezésével és rendezésével, a bizánci kultúra döbbenetes ví­zió jú életre keltésével aratta. A korai vég is munka közben, egyik vendégszereplése al­kalmával érte utol. Éppen a Hovanscsinát rendezte Mün­is Hevesi Sándor volt, aki elő­ször fogalmazta meg Magyar- országon az operarendezés alaptételét, miszerint az ope­raszínpadon kizárólag a zene lehet a rendező kiindulópont- , , ja. Ezt tanulta meg Hevesitől chenben, amikor egy epemutet Oláh Gusztáv nem színészcsa­ládból származott! Anyja Fodor Róza festőnő, apja, id. Oláh Gusztáv híres ideggyó­gyász, a lipótmezei elme­gyógyintézet igazgató főorvo­sa volt. Fiuk az itteni szolgá­lati lakásban nőtt fel, s nap nap után olyan emberekkel találkozott a lombos fákkal övezett sétányon, akik az ön­maguk választotta szerepet Oláh Gusztáv, sőt továbbment utáni váratlanul bekövetkezett a megadott úton: a díszletekre szívgyengeseg a halalat okoz­ás a jelmezekre is alkalmazta ta- az előbbi tételt. Sajátos egyéniségéből faka-’ dó kimagasló alkotásai a A színpadra állítás kiindu- nézők nemzedékei számára ját- jelentettek életre szóló él­egész ményt, és jelentenek még ma is. A múlt évadi színlapok ta­núsága szerint a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót még az 6 átdolgozásában lamint a Tosca jelenetei is az ő díszletei között peregnek a Mátraházi Zsuzsa Aforizmák Amikor militaristák túllő­nek a célon, rendszerint kis­embereket találnak el. ☆ Az esküvői fotók nem a há­zasság képét ábrázolják. ☆ És mégis igaza van a Bibliá­nak! Bort nemcsak a szőlőből lehet nyerni. Plágium / Hemingway nagyon megha­ragudott egyik kollégájára, aki folyton őt másolta és el­lopta az ötleteit. Szigorú el­lenintézkedésekre határozta el magát­„Gátat vetettem a gazem­ber mesterkedéseinek és két évig egyszerűen nem írtam” — mesélte a barátainak. „Er­re csődbe került.” Hanglemezhetek — Bartók jegyében NÖGRÁD - 1981. augusztus 19., szerda A Bartók-centenárium jegyében, szeptember 11. és október l. kö­zött rendezi meg a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat a Hungaro- ton-hanglemezheteket. A lemez- gyüjtök néfres táborának 12 új kiadványt kínálnak majd a bol­tokban — lemezenként 50 fo­rintért. Egyetlen új lemezre nem vonatkozik a kedvezmény: a leg­modernebb, digitális eljárással ké­szült — Csajkovszkij- és Dvorák- szerenádokat tartalmazó — felvé­tel 80 forintért vásárolható meg. A magyar hanglemez ünnepén négy Bartók-kíadvánv kerül az üzletekbe A centenáriumi soro zatban jelenik meg a Bartók zun- gorázik című lemez. Somfia Lász ló és Kocsis Zoltán gyűjtötte ösz- sze a világ nagy hangleme/eé- geitől, a budapesti és a frank­furti ráció archívumából, magán- személyektő* a nagy zeneszerző zongorajátékát megörökítő felvé­teleket. Az album az 1920. és 1945. között hanglemezen vagy fel­gépzongoratekercsen rögzített vételeket is tartalmazza. A Bartók hangarchívum című kiadványban a század első évti­zedeiből való ionográflelvéteiek csendülnek fel, köztük olyanok, amelyeken a nagy ^zeneszerző fe­leségével, Pásztory Dittával ját­szott két zongorára irt darabo­kat. Szerepel a 3 lemezes al­bumban Bartóknak és Dohnányi- nak Liszt-müveket tolmácsoló kö­zös játéka is. Nem hiányzik az ünnepi kiad­ványok közül a próza sem. Shakespeare Szentiván^ii álom című művét — Arany János for­dításában — a Magyar Rádió hangja irka nyomén készítenék el Gjdonság lesz a lemezpiacon Balassi Bálint verseinek gyűjte­ménye. Az 50 perces műsorban a híres Anna- és Júlia-ciklus mellett he! kapott a Szép ma­gyar komédia egy részlete is. Bánffy íiyörgy tolmácsolásában. lópontjaként zongorán szotta el magának az operát, s a szcenikai kompozí­ciót a zenére építette fel. De nem hagyatkozott a képzelet erejére. A rendezendő művek mindig teljes azonosulással, halálos színhelyeit sorra végigjárta s adják elő, s a Bohémélet, va komolysággal játszották, fel- *lgyelmeí e kirándulások al- “ ................ o ldódtak és elvesztek a kén- kalmaval a legapróbb részié- _ ______ zeit alakban. Oláh Gusztáv íek sem. kerültek el. A próbá- színpadon, valószínűleg megszokta ezt a j™“*. Pontosan’ alaposan külső szemlélő számára rét- kidolgozott rendezokonyvvel tenetes színházat,, sőt, saját be­vallása szerint kamatoztatta is az apjától tanultakat. Ennek köszönhette, hogy jól bírta a színházi viharokat. Pályáján buktatók nélkül, töretlenül haladt előre. 1921-ben került az Opera­házhoz, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, s már az elsp években több mint száz darab díszle­tét készítette el. 1928-ban az állami színházak (Operaház, Nemzeti Színház, Nemzeti Kamara Színház) szcenikai Színes, szinkronizált német film, készítette a DEFA 1979-ben. Irta: WOLFGANG KOHLHAASE Fényképezte: EBERHARD GEICK Rendezte: KONRAD WOLF Főszereplők: Renate Krössner, Dieter Montag és Alexander Lang. „Az szinte csak véletlen, hogy az örömök és gondok egy húsz év körüli beaténekesnő sorsát befolyásolják, a lényeg az, hogy nyiladozó értelmű fiatalember keresi a szólózás, ha úgy tetszik: az egyéni alkotómunka lehetőségeit. Ez a lány — Renate Krössner érzékeny megjelenítésében — hajlamos ugyan a környezetét hibáztatni, hogy csupán ennyire vitte, de minél zavarosabbá válik az élete, annál világosabban látja, hogy helyette senki nem harcol meg az érvényesülé­sért. Vállalja a harcot, akár azon az áron is, hogy le kell faragni a Szertelenségeit, hogy egyéniségként be kell illesz­kednie egy közösség, — egyébként egy még nála is fiatalabb zenekar — rendjébe. Fogalmazhatnám úgy is, hogy ez az ellenszenves vonásokkal felruházott, mindazonáltal szerfö­lött rokonszenves ember a maga bőrén tapasztalja meg: a tehetség kötelezettség, s aki nem él kötelezettségeivel, az a lehetőségeit is elszalasztja”. . (Zöldi László: SOLO SUNNY, Népszabadság, 1981. VIII. 13). Megyei bemutatók: SALGÓTARJÁN VIII. 21—22. NÖSRÁDMEGYER VIII. 23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom