Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
Ünnep Ulánbátorban (Folytatás az 1. oldalról.) szocializmus és a társadalmi vábbi eredményeket kívánt a haladás erői oldalán küzdött mongol népnek a szocializmus szocialista közösség országai a fasizmus, az imperializmus építésében, gyümölcsöző __ együttműködé- és a hegemonizmus ellen. A jubileumi ünnepségsoro- sének jelentőségét. Korom Mihály méltatta zat első napjának rendezvé— A forradalmi Mongólia a pártjaink, országaink és népe- nyei este díszhangversennyel nemzetközi osztályharcban, ink szüntelenül fejlődő kap- zárultait, mindenkor a Szovjetunió, a csolataít és befejezésül to- (MTI) Magyar párb és állami vezetők távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JUMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Ulánbátor Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nagy nemzeti ünnepén, a népi forradalom győzelmének 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének és Minisztertanácsának, valamint a testvéri mongol népnek. A magyar nép őszinte elismeréssel tekint azokra a történelmi jelentőségű eredményekre, amelyeket a mongol nép, forradalmi pártja vezetésével, az elmúlt 60 esztendő során elért az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életének átalakításában, a szocialista Mongólia megteremtésében. A Mongol Népi Forradalmi Pártnak a közelmúltban megtartott XVIII. kongresszusa összegezte ezeket az eredményeket, amelyek meggyőzően bizonyítják a marxizmus—leninizmus életerejét, a mongol nép alkotó erejének kibontakozását a szocialista építőmunkában, s a Mongol Népköztársaság és a szocialista közösség országai gyümölcsöző együttműködésének jelentőségét. Mindez tiszteletet és megbecsülést vált ki a világ haladó, forradalmi erői körében. A Mongol Népköztársaság tevékenyen járul hozzá ahhoz a küzdelemhez, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító erők folytatnak az imperializmus ellen, a béke megszilárdításáért, a nemzetközi biztonság megteremtéséért és a társadalmi haladásért. őszintén örülünk annak, hogy pártjaink, országaink és népeink kapcsolatai a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján évről évre erősödnek. Testvéri közösségben azon munkálkodunk, hogy együttműködésünk újabb eredményeket hozzon mindkét nép és az egész szocialista közösség javára. E nagy jelentőségű évfordulón kívánjuk önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy érjenek el újabb sikereket a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a hetedik ötéves terv megvalósításában, hazájuk felvirágoztatásában, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott tevékenységükben. Budapest, 1981. július 10. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ☆ Apró Antal, az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte Bat-Ocsirin Altangerelt, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Huráljának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol partnerszervezeteket. (MTI) A kambodzsai külügyminiszter pénteki programia Kádár János és Lázár György fogadta Hun Sent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára péntek délelőtt a KB székházában fogadta Hun Sent, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának és Központi Bizottsága titkárságának tagját, a Kambodzsai Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen Hun Sen tájékoztatást adott a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatai végrehajtásának menetéről, és a Kambodzsai Népköztársaság előtt álló időszerű feladatokról. Kádár János kifejezte a magyar kommunisták és a magyar nép szolidaritását a kambodzsai kommunisták, a kambodzsai hazafiak harcával, amelyet hazájuk függetlenségének megvédéséért, az ország újjáépítéséért és a társadalmi haladásért folytatnak. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság magyarországi nagykövete. ☆ Ugyancsak pénteken délelőtt Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Országházban fogadta Hun Sent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes és Khuon Ran. ir Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken találkozott Hun Sennel. A szívélyes légkörben és az internacionalista szolidaritás szellemében lezajlott találkozón áttekintették az MSZMP és a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt kapcsolatait, és emlékeztetőt fogadtak el a két párt következő évekre szóló együttműködéséről. A megbeszélésen részt vett Varga István, a KB osztályvezető-helyettese és a Khuon Ran. ☆ Délután a Külügyminisztérium vendégházában megkezdődtek a magyar—kambodzsai külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és partnere, Hun Sen eszmecserét folytatott a nemzetközi kérdésekről, áttekintették a magyar*—kambodzsai kétoldalú kapcsolatok alakulását. A megbeszélésen részt vett Khuon Ran is. (MTI) Fogadás és koszorúzás Badamtarin Baldó, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete a mongol népi forradalom 60. évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, állami, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk sok vezető személyisége, s budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. ☆ Az évforduló alkalmából Badamtarin Baldó nagykövettel az élen a mongol nagy- követség munkatársai pénteken megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzáson jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Lengyelország Mérleghiány a külkereskedelemben A lengyel külkereskedelem alakulásában már az elmúlt évben megmutatkozott a romló gazdasági helyzet hatása. Legfontosabb feladattá a hazai piac ellátása vált, ami egyrészt korlátozta az exportra kerülő árumennyiséget, másrészt az élelmiszerimport növelését követelte meg. Mindez a külkereskedelmi mérleghiány romlásához vezetett, mind a szocialista, mind a tőkésországok viszonylatában — állapítja meg a PAP lengyel hírszolgálati iroda. A külkereskedelmi minisztériumtól kapott információkból kiderül, hogy mennyiségét tekintve az export 4 százalékkal, az import pedig 3 százalékkal maradt el az előző évi forgalomtól. Jóllehet értékben az export 3,4 százalékkal, az import pedig 7,7 százalékkal nőtt, ez azonban teljes mértékben az áremelkedéseknek tulajdonítható. Az export értéke 1980-ban 51,9 milliárd valutazloty, az importé viszont 60,7 milliárd zloty volt. A szocialista országokban Lengyelország 26,3 milliárd valutazloty értékben szállított árukat, az áruszállítások értéke még a módosított, tervcéltól is 435 millió zlotyval maradt el. Lengyelország többek között nem szállította le a tervezett mennyiséget szénből, kokszból, lábbeliből és más cikkekből. A lengyel vállalatok csupán Csehszlovákiával és Kubával vállalt kötelezettségeiknek tettek eleget maradéktalanul. (MTI) Bizalom Mauroynak Befejeződött a francia nem- fetgyűlésben a kormányprogram általános vitája. Pierre Mauroy programja és az új kormány 302:147 arányban bizalmat kapott. Néhány hónappal ezelőtt még a legvakmerőbb megfigyelők sem hitték volna, hogy Párizsban egy kommunista politikusokat is magában foglaló, szocialista irányítású kabinet ilyen megsemmisítő fölényt vív ki magának a nemzetgyűlésben. Ám azóta sok víz lefolyt a Szajnán, s olyan döntések előtt áll Franciaország, amelyeket bátran történelminek nevezhetünk. Mauroy miniszterelnök beszéde osztatlan érdeklődést keltett nem csak Franciaországban, hanem egész Európában, sőt, az óceánon túl is. Kíváncsian várták ugyanis, vajon a szocialista párt beváltja-e választási ígéreteit, s a hatalom birtokában megvalósítja-e radikális elképzeléseit. Nos, az elkövetkező öt évre vonatkozó program azt tükrözi, hogy a szocialisták állják a szavukat. öt év alatt 11 nagy ipari tőkéscsoport államosítására kötelezte el magát a kormány. A nemzetgyűlés őszi ülésszakára elkészül a magánbankok államosításának törvényjavaslata. Ami a munkanélküliség csökkentését illeti, a kabinet nem ígér csodákat, de azt igen, hogy a nyolcvanas évek közepétől hathatósabb mértékben növelik az állami munkahelyek számát. Persze, a súlyos gazdasági örökség és a tőkésvilág általános gondjai közepette nincs ok arra, hogy túlzott illúziókba ringassák a franciákat. Azf azonban a kormányfő kilátásba helyezte, hogy a terheket ezentúl igazságosabban osztják el. A francia külpolitikai irányvonallal összefüggésben a kormány programja hangsúlyozza: Párizs kitart korábbi kötelezettségei mellett. Űj lendületet ígér a francia—szovjet párbeszédben, ugyanakkor azt a NATO-tézist tette magáévá, miszerint a Szovjetunió katonai erőinek „állandó növekedése” fenyegeti Nyugat-Euró- pát. Nem változott álláspontja a korábbi francia kormányéhoz képest Afganisztán ügyében sem: változatlanul a szovjet csapatok kivonását és az afgán nép „önrendelkezését”, valamennyi külföldi beavatkozás megszüntetését sürgette. Figyelemre méltó, hogy a párizsi tőzsdén csütörtökön jelentős árfolyam-emelkedés következett be. Ha igaz az — mint ahogy igaz —, hogy a tőzsde rendkívül érzékenyen reagál minden politikai eseményre, akkor ebből egyértelműen az új kormány iránti bizalmat lehet kiolvasni. Ezt tükrözi a többségben levő baloldal sajtója is, amely a nemzetgyűlés vitáját elemezve ismét utal a jobboldal kudarcára. Kétségtelen, hogy Párizs történelmi változások színtere — méltatja a bizalmi szavazást a L’Humanité, a francia kommunisták lapja. A kormány programjának megvalósítását ugyanis nem csak a nemzetgyűlés szavazati aránya. hanem a választásokon kifejezésre jutott többségi akarat is garantálja. Gyapay Dénes 2 NÖGRAD - 1981. július 11-, szombat Athéni beszélgetések (1.) Gazdasági gondok — illúziókkal Görögország gazdasági helyzete, közös piaci tagsága, a magyar—görög gazdasági kapcsolatok jelene és jövője — ezek voltak azok a témák, amelyekről négy napon át faggattuk athéni beszélgető- partnereinket — kormány- tisztviselőket, gazdasági szakértőket, üzletembereket. Megérkezésünk után már röviddel tapasztalhattuk, hogy Görögországban valóságos darázsfészekbe nyúl az idegen, ha gazdasági kérdéseket feszeget. Ennek oka az, hogy Hellasz földjének lakói elégedetlenek a gazdaság mai állapotával. Ahogy egyik kísérőnk mondta, az emberek manapság legtöbbet az„allag- hi” szót, a változást emlegetik. Bármerre jártunk, mindenütt hangoztatták a változás szükségességét, de hogy ki mit ért ezen. arról tarka kép alakult ki bennünk. Athén egyik szép kerületében, a Rigilisz utcában található az Űj Demokrácia Párt székháza, ahol Athanasziasz sajtótitkár fogadta a magyar újságírókat. — Nézzék, való igaz, hogy a görög gazdaság nehézségekkel birkózik, de kérdezem én: akad-e ma akár egyetlen ország is a világon, amely ne érezné a saját bőrén a világgazdasági változásokat? Ráadásul az Űj Demokrácia hét éve kormányozza az országot. Hét esztendő nagy idő. Ez alatt nem csak eredmények, de hibák is születtek. A nehézségeket látjuk, felszámolásukra most dolgoztunk ki négyéves gazdasági programot. Elsődleges feladatunk az infláció megfékezése, amely jelenleg 20 százalékos. — Azt mondta: 20 százalékos? — Igen. Ezt mi legalább tíz százalékra szeretnénk leszorítani. Athanasziasz úrhoz félórás késéssel érkeztünk. Nem kaptunk taxit — a görög főváros több mint 13 ezer taxisofőrje ugyanis sztrájkolt. Az Űj Demokrácia képviselője szemlátomást nem neheztelt ránk a késésért. Mint később megtudtuk, előző nap szüntette be a munkát 100 ezer fővárosi építőmunkás is, sztrájkjukkal a nyugdíjkorhatár .leszállítását és a munkanélküliség csökkentését követelték. — Fontos feladatunknak tekintjük a gazdaság strukturális átalakítását — folytatta a sajtótitkár. Az ipart szeretnénk vidékre átcsoportosítani, hogy ily módon, jobb munkalehetőségek biztosításával javítsuk az ott élő emberek életszínvonalát. De bőven van tennivalónk a mező- gazdaság, az infrastruktúra fejlesztésében is. Athénban többször hivatkoztak rá. hogy a világgazdaság nehéz helyzete a görög nemzetgazdaságban is érezteti hatását. Az infláció tavaly 25—26 százalékos volt, a munkanélküliek száma — pontos adattal senki nem tudott szolgálni — valószínűleg eléri a 200 ezer főt, a gazdasági növekedés lelassult, a fizetési mérleg deficitje legalább kétmilliárd dollár. Befolyásolja a gazdasági helyzetet, hogy az ország 1981.' január 1-én csatlakozott a Közös Piachoz. Az EKG-tag- ságtól sokan — főleg az Űj Demokrácia hívei — a bajok orvoslását, az elmaradottság felszámolását, Görögország gazdasági felemelkedését remélik. Mások — a Görög Kommunista Párt és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) tagjai — arra figyelmeztetnek, hogy a közös piaci tagság megfosztja mozgásszabadságától az országot, a nyugat-európai konkurencia a tönk szélére sodorja a görög gazdaságot — Milyen okok tették szükségessé Görögország csatlako-. zását a Közös Piachoz? — Görögország belépésének az Európai Gazdasági Közösségbe politikai és gazdasági okai voltak — válaszolta az Űj Demokrácia sajtótitkára.' — Nézzük először a politikaiakat. annál is inkább, mert ezek az elsődlegesek. Szerintem EGK-tagságunk garantálja demokratikus vívmányainkat. Az ezredesek, akik 1967-től 1974-ig uralták az országot, mielőtt újra a katonai puccs eszközéhez nyúlnának, most már százszor is kénytelenek átgondolni lépésük következményeit. Katonai junta ugyanis nem számíthatna a Közös Piac támogatására, legalábbis Görögország esetében nem. Biztonságunk szemoontjából sem elhanyagolható az EGK-tagság. A Nyugathoz tartozás nálunk történelmi tradíció, mi hiszünk az egységes Európa (értsd: Nyugat-Európa — A' szerző) eszméjében, ami tudvalevőleg egy görög gondolkodó fejében született meg. De lássuk a gazdasági okokat is. Görögország kapitalista ország. A közös piaci tagsággal bejutottunk az egyik legnagyobb tőkéspiacra, termelőink eladási gondjai tehát csökkenni fognak. Ugyanakkor az EGK ernyője alatt biztosítva lesz termékeink védelme. ráadásul a különböző közös piaci alapokból pénzhez jutunk, amit fejlesztésre, az ipari és mezőgazdasági termelés modernizálására, az infrastruktúra bővítésére használhatunk fel. A Görögország közös piaci tagságáról készült nemzetközi elemzések nem ilyen optimisták. Ha összehasonlítjuk a többi tagállammal, szinte minden, a fejlettség szintjét jelző mutató tekintetében az utolsók között van. (Következik: 2. Akropolisz: A haladás jelképe) Kocsi Margit
