Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

Háromszázötven tenyészjuhot küldenek a Borsod megyei gazdaságok juhászatába az endre- falvi termelőszövetkezetből. A tenyésztésre kiválogatott állatok 10 hónapos korukban, augusztusban hagyják el a pilinyi telepet. Képünkön Baksa Sándor főállattenyésztő irá­nyítása mellett az állatállomány fejlődését, gyapjának minőségét ellenőrzik. Erőteljes verseny a megrendelőkért A műhelyben is érzik a gazdasági szabályozókat zetői, hogy a jövőben nem ti, hogy ne mutogassanak I — Mi mutatja ezt? — Hogy erőteljes verseny szabad kizárólag az exportra olyankor is az anyagellátási folyik a megrendelőkért, építeni, hanem a belföldi pia- főosztályra, amikor nem indo- Legalábbis nálunk — állítja cot is jobban meg kell be- költ. A mostani határozottan már az első sza- csülni. Utóbbi felismerés együtt munkamódszer vaiban Gressai Sándor, a járt a termékszerkezet-váltás- hogy egy percre se nyugodja- VEGYÉPSZER salgótarjáni sál. Vagyis a vegyipari be- nak bele a váratlan helyzetek gyárának vezetője. — A két rendezések gyártása mellett, megoldatlanságába. Olyan idő- éwel ezelőtti helyzet a visz- kutatva az új lehetőségek után, szak nem várható, amikor szájára fordult: mi keressük úgy látják, hogy az élelmi- minden feltétel biztosítva lesz a munkát. Mi udvarolunk meg- szer-gazdasághoz kapcsolódva a folyamatos termeléshez. Hát rendelésekért, egyezkedni kell meg tudnak kapaszkodni, az árakról, a megrendelő írja Ennek első jelei már meg elő a minőségi követelménye- mutatkoznak. Megnyerték azt amikor a korábbi két évvel két és szabja meg a határ- a versenytárgyalást, amit a ,7pmhpni határidő helvett ma időt. Jelenleg ott tartunk, hogy Borsodi Sörgyár hirdetett meg. / . az anyag-, az. energiaárak és Mert árban és határidőben mar °^an megrendelést is tel- a rezsiköltségek emelkedése kedvezőbb ajánlatot tettek, jesítettek, ami három hónapot ellenére 10—20 százalékkal ol- Nem csak elkészítik az 560 köb- vett igénybe S utóbbit olyan csobban vállalnak a különböző méteres sörérlelő tankot ha- körülmények között valósítot­éorímn rolr rtimt'roeor Wl 1 Kl T fPr Mom tol * o C701»qm z A lé onc_ u munkastílus, megköveteli, még most, amikor az egyedi termékek kerültek előtérbe, Van ami jó van ami nem termékek gyártását, mint két nem fel is szerelik. A Kecs- évvel ezelőtt. Azt hiszem an- keméti Borforgalmi Vállalat­nak idején senki sem merte nak pedig borkészítő berende- volna azt állítani, hogy eljön zést gyártanak, az az idő, amikor ilyen hely- A változás egyúttal azt is je- zetbe kerülünk. lenti, ji°y megszűnt a jól jö­NEM ISMERTE EL védelmező, könnyebben szer- ‘ Az előbbi gondolatok mögött vezhető, sorozatban előállítható van a következő változások húzód- olajipari .termekek gyártása­, mpg nak resze> s helyüket egyedi Két évvel ezelőtt a gyári termékek foglalják el termelési program jórészt a Az elobbi helyzet m>nd­hosszú lejáratú államközi annyiunktól több, meggondol- egyezmények alapján meg- abb es megfontoltabb műn- kötött szerződésekre épült. Ami ká* kivá"- a nagyobb szerve, minden tekintetben előnyt je- zettseg biztosítása me. lentett a gyárnak. Az akkori ker ismet szót Gressai állannt a mai esztendőre 360 Áz egyedi gyár fokos fordulatot vett A tér- térbe kerülése azt is jelenti, pozíciót értek el az exportkö melés na^ részét kitevő jól hogy csaknem minden dolgo- telezettségek végrehajtásában Űzető szogcLüSta exportterme: zónák mindennap új progra- is. Az előbbivel ellentétes ál- kek a hekövetkezett anvae- mot kell adni. Mindenkit na- lapot következett be a nyere- energiaárak emelkedése va: P°nta el kell számoltatni mun- ségben. Az időarányos húsz- Lmin a beve^lett termelTsi kaidejével a végzett tevékeny- millió helyett csak 12 milliót adó következtében egyszerre segeY.ek Naunkmost minden értek el. veszteségessé váltak. A költ- munkatlanul oltott perc----- komoly nyereseg­t ák meg, amikor a kohászat a megrendelt alapanyagokat 6—8 hónapra igazolja vissza, olyan időszakban, amikor a kohászatnak eladási nehézsége a külföldi piacokon. ELLENTMONDÓ FÉL ÉV A mához igazodó, a kibon­takozást gyorsító kívánság jo­gosságát igazolja az első fél­éves terv ellentmondásos tel- mellett — jesítése. Teljes termelési ter- Sán- vüket hatmillió forinttal túl- dor. — Az egyedi gyártás elő- teljesítették. Ugyanilyen jó Bz önállóság első fél éve Leírni sem könnyű, ám gon­dolom, kimondani még nehe­zebb: rettentő rossz évet zárt 1980-ban a ZIM salgótarjáni gyára De a tény — tény! S mégha, így visszatekintve, oly’ rossz szájízűek, kesernyések is a mondatok, le kell írni: a tarjáni gyáriak nem hogy a nagyon magasra megállapított, milliárd forintot is jócskán meghaladó központi tervet nem tudták teljesíteni, hanem még saját elképzeléseiktől is je­lentősen lemaradtak. S történt ez mindakkor — mondja dr. Dianovszki Gyula, a gyár igazgatója —, amikor 1959 után a Lampart ZIM megszűntével ismét önálló gazdálkodó egységgé váltunk. Egy biztos: ilyen előzmények után idén januárban nem fo­gadta lelkes taps és nagy ová­ció a nagy „kebelből való ki­szakadást”, s talán a leggyen­gébb gyógyír volt a sebekre, hogy újra felvehették a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár nevet. Jelentős vesz­teséggel és — jelentősen le­csökkent — létszámmal vágtak neki az új esztendőnek. A sikertelenség több óikra is visszavezethető. Nem akar­ja megmagyarázni dr. Dia­novszki Gyula a rossz bizo­nyítványt, de néhány tényező felelevenítése elengedhetet­lenül szükséges az idei tények megértetéséhez. Ám lássuk! Tavaly kezdték meg a Gála tűzhelycsalád belföldi gyártá­sát, melynek eredményessé­gét, a nem megfelelő előké­szítés, a szerelések akadozá­sa hátráltatta. Ugyanerre az időszakra esett a sok kompli­kációt okozott 3M-munka- módszer bevezetése és az ön­töde korszerű berendezések­kel felújított részénex beüze­melése, amely kezdetben ugyancsak több bosszúságot, mint örömet hozott. Ráadás­ként — ha szabad így fogal­mazni sikertelenség esetében — a tőkésexportra gyártott több mint ötvenezer darab tűzhelyünk is kiérdemelte a gazdaságtalan jelzőt, s talán ez okozta a legfájóbb pontot. Az akkori ZIM hatvanötmilliós veszteségének jelentős hánya­da éppen ebből keletkezett. A január elsejei önállóvá váláskor a vállalat politikai, gazdasági és társadalmi veze­tői, természetesen a munkás­kollektívával egyetértésben cé­lul tűzték ki a termelésnek legalább a múlt év utolsó ne­gyedbeli jó termelésének szin­ten tartását és stabilizálását, a bérszínvonal emelését, a leg­szűkebb „keresztmetszet”, a zománcozó gépesítését, vala­mint a különválás pénzügyei­nek. a vagyonmegosztásnak rendezését. A fél év sok gonddal, ve- sződséggel, szervezésekkel és átszervezésekkel, ám eredmé­nyesen telt ed. — Az első erőpróba sikerült — jelenti ki az igazgató. — Ütemesen teljesítettük idei 892 milliós tervünk időará­nyos célkitűzését, s örvende­tes, hogy tőkésexportunk 61 százalékát már eljuttattuk a megrendelőkhöz. Csak az ön­tödével kapcsolatosan nem sikerült minden elképzelésün­ket valóra váltani. Igaz, az eredmények így sem rosszak. Hiszen a korszerűsítés utána régi négyezerrel szemben, most már hat-hét ezer öntőszek­rény fut át naponta a soron. S ez kezdetnek nem rossz. S bár féléves munkánkat még anyaghiány is nehezítette, úgy érezzük erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. A megye nagyvállalatai kö­zött — ismert tény volt az utca embere előtt is — a leg­kevesebbet éppen a tűzhely­gyár dolgozói keresték. Mon­dani sem kell, hogy minden­nek nagy szerepe volt az ál­landó munkáselvándorlásban, a folyamatos létszámcsökke­nésben. Idén viszont, az Ipari Minisztérium segítségével si­került 9 százalékos bérfejlesz­tést végrehajtaniok, s így hó­napok óta stabil, 2100 körüli a létszám. — Akkor hát — kérdem — mólóban a veszély a tűzhely­gyár fölött? — No, azért a kérdést nem lehet ilyen könnyen elintézni. Hiszen a műszaki fejlesztés, a szervezés es az értékelemzés részeredményei ugyan mutat­koznak, de teljességgel csak a második fél évben és az el­következendő esztendőkben ér­zékeltetik teljességgel hatásu­kat. Mi több: pénzügyi zava­rokkal is küszködünk, amit a tőkésexportból származó bevé­tel átutalásának csúszása és a még mindig nem rendezett vagyonmegosztás okoz. Úgy­hogy a gyár minden igyeke­zete ellenére még az idén veszteségesen dolgozik, s nye­reségfizetés csak 1982-ben vár-' ható. Mindezek tudata természe«' tesen nem tölt el örömujjon­gással egyetlen tűzhelygyári dolgozót sem, de bizakodnak a jövő sikereiben. Amik biz­tos, hogy valóra válnak. Az Ipari Minisztérium, vala­mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségé­vel hamarosan sikerül orvo­solni a „szűk keresztmetsze­tet”: az elektrosztatikus zo­máncozáshoz szükséges beren­dezések megvásárlását és üzembe helyezését, miáltal növelhetik termelésüket. És szabad utat kapnak az új ter­mékek. Már idén, augusztus­tól és terven felül a hazai piac igényeihez igazodva meg­kezdik a Salgó fantázianevű széntüzelésű tűzhelyek gyártá­sát, amelyet jövőre a Tarjánk típusú, ugyancsak ezen fűtő­anyaggal „üzemelő” kályhák forgalomba hozása követ. Az önállóság első fél évé-' nek • viszonylagos sikerei — hangsúlyozta dr. Dianovszki Gyula — egyetlen gyári dol­gozóban és vezetőben sem kel­tenek illúziókat, elbizakodott hangulatot. A tartós sikerért meg kell még küzdeni! Karácsony György------ komniv nveresea- — Munkánk hatékonyságá­ség nóvekedest pedig a szocia- csökkenést ielent Be kell VJ_ nak növelése, a belső tenniva- lista megrendelő nem volt haj- 9®okkímest j<slenlt. BiB 1 lók jő elvégzésén kívül alap­landó a magasabb árban ehs- átállás a vártnál nehe- vetően attól függ, milyen lesz merni. Annak ellenére hogy Vgbe Mostde- « alapanyag-ellátás. Hautób­az innen kapott termekek mi- miiven sok régi binal ugrásszerű előnyös vál­nőségével elégedett volt, amit tozás lesz, akkor jelentősen nö­ehsmero levelben is visszaiga- műve|etőket> ka doigozókat ’ a velni tudiuk versenvkénessé­Z°- A tőkéspiaci lehetősége- megszokotthoz, hogy mii két a minimális kapcsolatok fekto1 megszabadulni. miatt sajnos nem ismerjük — veszi vissza a szót a gyáregy­ségvezető, majd a következő­ket fűzi hozzá: — De egyéb­ként sem vagyunk kinn ver­senyképesek. mert hosszú idő­vel dolgozunk, ráadásul sem Elsősorban a fejekben kell rendet teremteni, hogy gyor sabb legyen a kibontakozás. — És mit tesznek ezért? velni tudjuk versenyképessé milyen fűnket, s vele együtt a jöve­delmezőséget — vélekedik Gressai Sándor. Az előbbiek azt is jelentik, hogy a korábbi két év helyett . ma már egy évre is vállalják J°mi!ga^.Jl?„^Ze 00nrSná a megrendelések teljesítését. im a napi munkaidő 80—90 százalékát az üzemekben tölt­árban, sem pedig minőségben íük, s amikor szükség van rá nem tudjuk felvenni a ver- akkor operatívan segítünk, senyt. Tovább szűkíti a lehe- ritka, amikor megtold­tőségeinket. hogy a tőkéspia- l^k a napi munkaidőt hang- cokon a tartós válság miatt, súlyozza Gressai Sándor, szakmánkban, kapacitasfclGS- RÖVIDRE ZÁRNI leg van. OLCSÖBRAN, A gyorsabb kibontakozás HATÁRIDŐRE megkívánja a folyamatokhoz Az előbbiekből olyan követ- való rugalmasabb, mozgéko- keztetést vontak le a gyár ve- nyabb igazodást. Ez azt jelen­(venesz) Új autóbontó Oj autóbontó kezdte meg működését a Somogy megyei Őrei községben. A helyi Ka- postáj Termelőszövetkezet és az Autóker által közösen működtetett kis üzemben az idén két-három száz gépkocsit szednek darabjaira, s mint­egy kétmillió forint értékű még hasznosítható alkatrészt mentenek meg. Jövőre már csaknem ezer roncs bontását vállalja az őrei üzem. Az Au- tókernek ez a tizenötödik ha­sonló jellegű autóbontója. Az Autóker úgy tervezi, hogy az orcihoz hasonló, egy­mástól ötven-nyolcvan kilo­méterre elhelyezkedő bontó­telepekből országos hálózatot alakít ki. Tiszai hid Befejező szakaszához ér­kezett a csongrád—szentesi Tisza-híd építése, különösen az utóbbi hetekben, az úgyne­vezett csúszózsalus betono­zásban értek el kitűnő ered­ményt. A betonozók a két mederpillér közötti kilencven méteres távolságot állványozás nélkül, úgynevezett szabad betonozással hidalják át. A két pillér felől a folyó köze­pe felé tartó zsaluzókocsik hetenként’ csaknem tíz métert közelednek egymáshoz, s már csupán 17 méter távolság van közöttük. Gusztáv ing Ribizli Nógrádból Sok gyiimölcsfaoltvány őszre Jó facsemete- és szaporító­anyag-kínálatra számíthatnak a nagyüzemek és a kister­melők az őszi telepítéseknél — a faiskoláknál most elké­szült összesítés szerint öt és fél millió gyümölcsfaoltványt és 26 millió bogyósgyümölcs- szapo-rítóanyagot küldenek rövidesen több mint 300 le- rakatba. A mezőgazdasági nagyüze­mek az idén összesen 4500 hektárra telepítenek gyümöl­csöt. A kistermelők körében is örvendetesen élénk a telepí­tési kedv. Az összes szapo­rítóanyag egyharmadát ők vásárolják meg; mintegy ezer hektárnyi területre ültetnek gyümölcsfát és más szaporító­anyagot. Számukra a MÉM továbbra is kedvezményeket ad; a bogyós gyümölcsök sza­porítóanyag-vásárlási költsé­geinek jelentős részét — meg­határozott feltételek mellett — az állam átvállalja azok­tól, akik az ÁFÉSZ-ekkel, vagy az iparral előre szer­ződnek a termény értékesíté­sére. Az állami támogatás főként egy-egy nagyobb táj­körzetben segítheti a telepí­tést. Ezekben ugyanis mind­inkább elterjednek az egy­ségesen érő és nagy tételben, előnyösen értékesíthető gyü­mölcsfajok. Az elmúlt évek telepítési munkájának ered­ményeként máris jó néhány régi tájkörzetben „újították” fel egy-egy gyümölcs ter­mesztését. Így például Kecel környékén a meggy, Ménfő- csanak vidékén a málna, Ta­hiban a szamóca, Nógrád és Pest megye északi községei­ben pedig a ribizli nagyará­nyú termesztése kezdődött meg. E területekről már több • száz tonnányi termés érkezik nem csak a piacokra, de a kö­zeli konzervgyárakba, hűtő­házakba is. Az őszi telepítéshez a sza­porítóanyagot a tájkörzetek igénye szerint osztják el; kü­lön gondot fordítanak a meg­felelő választék kialakítására. A hűvösebb napokra ígér­kezik kellemes viseletnek a Gusztáv elnevezésű kelmé­ből varrt ing. Az újdonság gyártását megkezdték a győri Rábatext Textilipari Válla­latnál. A laza szövésű ing­anyag felülete enyhén bolyho­zott, a bolyhozás finoman el­mossa a színek és minták kon­túrjait, s flanellhatást, meleg­érzetet kelt JÖN A TAVIRANYITASÜ SZlNES-TV Az idén eddig 12 ezer színeste­levíziót szállított a belkereskede­lemnek az Orion gyár, s az év vé­géig további 16 ezret készítenek még, zömében 22 collos, azaz 56 centiméter átmérőjű képcsővel. Az Orion színestelevízió-csa- ládjának készülékéi az AT 656-os típusjelet viselik, rövidesen a je­lenleginél kisebb — 20 — és nagyobb — 26 collos — képernyőmérettel is forgalomba kerülnek. A készülé­kekhez a képcsövet importból szer­zik be, egyebek között Japánból, nyugat-európai országokból és Lengyelországból — ez utóbbiakat amerikai licenc alapján, részben eredeti alkatrészekkel gyártják. Az őszi-téli hónapok slágere minden bizonnyal a távirányítású színes Orion televízió lesz, amelynek fo­gyasztói ára, mint a* gyártók ígé­rik, nem lesz lényegesen maga­sabb a most is kapható színeste­levíziókénál. A távirányító egység­gel be-, illetve kikapcsolható a készülék, szabályozható vele a szín, a fény- és a hangerő, va­lamint a csatorna. Öreg autók Az NSZK-ban folyó kutatá­sok közül az egyik, a jövő­ben busás hasznot hajtó az lesz, amelynek munkatársai a személygépkocsikat fogják megtervezni. A kutatók most olyan karosszéria-, alváz- és egyéb tartozékok tervein dol­goznak, amelyek az eddigiek­nél jóval ellenállóbbak a kor­rózióval és más káros hatással szemben. E cél elérése érdeké­ben előbb horganyzott acél­lemez, a későbbiekben pedig alumíniumötvözetek, illetve rozsdamentes acél felhaszná­lását javasolják. Ily módon a maiaknál sokkal hosszabb életű, 15—20 évig is üzemben tart­ható gépkocsikat lehetne elő­állítani. Ezek a személygépko­csik előreláthatólag másfél­szer annyiba kerülnek majd, mint a maiak. | NOGRAD — 1981. július 23., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom