Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
Kibővített ülésen tárgyalta a megyei pártbizottság Felgyorsítani, kiszélesíteni az energiaprogram végrehajtását segítő kedvező folyamatokat Lapunk szombati számában a megye! pártbizottság kibővített üléséről szóló tudósításunkban jeleztük, hogy mai számunkban részletesebben visszatérünk a megye energiagazdálkodásának, -helyzetének és további feladatainak ismertetésével kapcsolatos előterjesztésre, majd az ezt követő vitára. Ennek teszünk az alábbiakban eleget Már megkezdődött A XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet a hatékony energiagazdálkodást — növekvő jelentőségének megfelelően — a gazdaságpolitikai munka középpontjába állította. A VI. ötéves terv alapvető fontosságú feladata megyénkben is, hogy a helyi politikai feltételek megteremtésével, tartalékaink fokozott kihasználásával segítsük a kormány energiagazdálkodási programjának eredményes végrehajtását. A megyében számos — eredményekben megmutatkozó — kezdeményezés jelzi, hogy az üzemek, intézmények, a kommunális és lakossági fogyasztók egyre erőteljesebben törekszenek az energiahordozók takarékosabb felhasználására. Ennek kialakulásában fontos szerepük volt a területi és munkahelyi pártszerveknek, -alapszervezeteknek, akik a szemlélet helyes formálásával és a helyes célkitűzések végrehajtásának segítésével járultak az előbbi kedvező folyamat megindulásához. Ez is azt mutatja, hogy ma már egy pozitív, jó irányban megkezdődött tendencia kiszélesítéséről és felgyorsításáról van szó oly módon, hogy az 1979—80-as években elkezdődött energiaigényesség csökkentését eredményező folyamatokat megalapozzuk, a növekedési ütemet jelentősen mérsékeljük. Hol tartunk ma ? Ennek reális megítélése megkívánja, hogy elöljáróban foglalkozzunk a megyei sajátosságokkal. Megyénk jelentős energiafogyasztó ágazatokkal rendelkezik. (Üveg-, kerámiaipar, kohászat.) Érdekelt az energiahordozók kitermelésében is. (Nógrádi Szénbányák.) Több üzemünk részt vesz az energiahasznosító berendezések gyártásában. (FÜTŰBER, tűzhelygyár.) Megyénk az ország erdővel vi-. szonylag gazdagon borított területei közé tartozik, ez a tény a hulladékok hasznosítására hívja fel a figyelmet. Az előbbieket figyelembe véve a gazdálkodó szervezetek számos intézkedést tettek, írre kényszerítette őket az 1SÍ79 óta, világpiachoz fokozottabban igazodó energiaárak alakulása. A ráfordításarányos energiaárak kialakításával megváltozott a termékek költségstruktúrája. Ezért az üzemek többsége kidolgozta a termelési fő folyamatokra vonatkozó fajlagos energiafelhasználási mutatókat. A takarékosabb gazdálkodás megteremtését jól segítették a megvalósított műszaki intézkedések, a rekonstrukciók nyomán megteremtett technológiai váltások eredményeként pedig megváltozott a felhasználás struktúrája is. Több gazdálkodó szervezet energiaracionalizálási fejlesztést hajtott végre, illetve ilyen célra vett fel hitelt. Több kezdeményezés történt az üzemen belüli és területi, szervezési lehetőségek kihasználásában. Az üzemek döntő többsége megszüntette a villamos energiával való fűtést, számottevő megtakarítást hozott a csúcsideji fogyasztást korlátozó intézkedések megvalósítása. Néhány esetben közös érdekeltségű kooperációkra került sor. A központi határozatnak megfelelően egyre több üzem készít energiatakarékossági tervet. Előrelépés tapasztalható az anyagi érdekeltségi rendszer kialakításában, ugyanakkor jelentősen megnőtt az energetikusi szervezetek rangja és szerepe. A lakossági és kommunális ágazatban, a központi árintézkedések hatásán kívül segítették a takarékos gazdálkodást a területi szervek kezdeményezései, az energiaszolgáltató egységek intézkedései. A megyei tanács fokozottabban törekedett a települések észszerűbb fűtési rendszerének kialakítására. Az energiagazdálkodás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet játszanak az energiahordozó-termelő és az energiafelhasználó berendezéseket előállító egységek. Az elmúlt évek energiagazdálkodásában elért eredmények azt mutatják, hogy vannak figyelemre méltó részsikerek. Azonban reálisan látnunk kell azt is, hogy az előbbiek szorosan kapcsolódnak a közgazdasági környezet alakulásához. Azóta beszélhetünk bizonyos fordulatról, mióta erre a szabályozó éS árrendszer is erőteljesebben ösztönzi és egyben kényszeríti az üzemeket, intézményeket és személy szerint minden állampolgárt. Mivel az energiahordozók stratégiai tényezővé váltak, azért a folyamatos és hatékony energiagazdálkodás megteremtése a VI. ötéves tervben a gazdaságpolitikai munka meghatározó feladatává lépett elő. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében, a népgazdasági elvárásoknak megfelelően megyénkben az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a kormány 1980. decemberében hozott komplex programjának sikeres végrehajtásáért. Az előbbi eredményes végrehajtása sajátos és konkrét feladatokat tűz a különböző termelő-, gazdálkodóegységek, intézmények, szolgáltatók elé. A gazdálkodó szervezetektől megkívánja, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésével, a gyártás- és gyártmányfejlesztéssel csökkentsék a fajlagos ráfordításokat, értékesebb, versenyképesebb termékeket állítsanak elő. A beruházási döntéseknél fokozottabban érvényesítsék az ésszerű energiatakarékossági követelményeket. Teremtsék meg a fajlagos felhasználási mutatók kidolgozásának és alkalmazásának feltételeit, alakítsanak ki nemzetközi összehasonlításra alkalmas, fajlagos szabályozókra épített, szabályozott gazdálkodást. Legyenek kezdeményezőbbek a műszaki, szervezési tartalékok kihasználásában, a racionalizálási fejlesztésekben pedig éljenek bátrabban a hitelfelvételi lehetőségekkel. A mezőgazdasági üzemek törekedjenek a takarékos technológiák fokozottabb alkalmazására, a hulladékhő • nagyobb arányú hasznosítása érdekében pedig az eddiginél határozottabban használják fel a kedvező tapasztalatokat, ugyanakkor vizsgálják meg a területi kooperációban rejlő lehetőségeket. Ez utóbbiak során törekedjenek a fejlesztési koncepciók jó kialakítására. A felhasználás tervszerűségének javítása megkívánja, hogy a termelési tervvel összehangolt rövidebb és hosszabb távra szóló energiagazdálkodási tervek készüljenek. Emellett szükség van a rendszeres és alapos veszteségfeltáró vizsgálatokra. Ebben a munkában fokozottabban kell támaszkodni a kutató-fejlesztő intézkedésekre. Szükség van arra is, hogy több javaslat és kezdeményezés szülessen a gyáregységekben, telephelyeken, s ezek bekerüljenek a vállalat energiaracionalizálási tervébe. A hatékonyság növelése megkívánja a tervek konkrétságát és ellenőrizhetőségét. Felül kell vizsgálni és a rendeletnek megfelelően kell kialakítani az energetikusi szervezeteket, szabályozva jog- és hatáskörüket, működési rendjüket, hovatartozásukat. Olyan érdekeltségi rendszer kialakítása kívánatos, amelynek során az anyagi és erkölcsi elismerés kiterjed mindazokra a dolgozókra, akiknek munkája hatással van az energiagazdálkodás eredményességére. Az energiagazdálkodó szervezetek, a lakosság takarékos fogyasztását különböző kezdeményezésekkel, a személyes érdekeltség fokozásával, műszaki szervezési intézkedésekkel, a gazdálkodás hatékonyságával, a biztonság és a színvonal emelésével segítsék elő. Az energiahasznosító berendezéseket előállító üzemek pedig fokozzák részvételüket a korszerű, elsősorban a szén, a gáz és a hulladékok eltüzelésére alkalmas berendezések gyártásában, s ennek során keressék az együttműködés lehetőségeit. A tanácsi szervektől három területen szükséges nagyobb és következetesebb közreműködést kérni. Ezek közül az egyik, hogy a területfejlesztési célok kialakításában, az ezt konkretizáló helyi döntések előkészítésében, már a tervező munkában rendező elvként vegyék figyelembe az energia takarékos felhasználását. A másik az, hogy a megyei tanács vállaljon az eddigieknél kezdeményezőbb, ösztönzőbb szerepet a tanácsi vállalatok és intézmények energiatakarékos gazdálkodásának megteremtésében, a hitel- lehetőségek igénybevételében. A harmadik az, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, miként tudná kiszélesíteni és magasabb szintre emelni a tanácsok és gazdálkodó szervezetek energiagazdálkodási tevékenységének koordinálását, a jobb összhang hosszabb távú, tartós megalapozását, a jó tapasztalatok széles körű hasznosítását. A szakszervezetben dolgozó kommunisták és KISZ-szervezetek a szocialista munkaverseny-, az újító- és az ifjúsági mozgalmak tartalmának javításával segítsék a helyi célok megvalósítását. Aktívan vegyenek részt a szerzett tapasztalatok hasznosításában, a jó módszerek elterjesztésében. Kezdeményezzenek energiatakarékossági akciókat, pályázati felhívásokat. A TESZÖV sokat tehet a társulásokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásáért, a mezőgazdasági hulladékok fokozottabb hasznosításáért. A Hazafias Népfront nélkülözhetetlen segítséget tud adni a lakóterületeken a takarékos szemlélet és magatartás kialakításához. Az MTESZ különböző fórumok biztosításával segítheti a szakemberek továbbképzését, tevékenységük koordinálását, szemléletük fejlesztését, a pozitív tapasztalatok megismertetését. A megyei és vállalati vizsgálatokban való részvételük pedig azért fontos, hogy jó helyi energiaracionalizálási döntések szülessenek. Többirányú, folyamatos politikai munkát A népgazdaság energiahelyzetének javítása a kormányprogram végrehajtása többirányú, folyamatos politikai munkát igényel az élet minden területén. Éppen ezért a megyei pártbizottság fontos politikai kérdésként foglalkozott ezzel a témával. Ez a felelősség határozza meg a területi és munkahelyi pártszervek és -szervezetek ez irányú tevékenységét, ilyen megközelítést ajánl társadalmi és tömegszervezeteknek. Megyénk pártszervei és pártszervezetei arra vállalkozzanak, hogy munkájukkal a helyi politikai feltételek megteremtését, illetve az eredményes végrehajtást segítsék elő. Tömegpolitikai munkájuk, a helyes szemlélet és magatartásforma kialakítására irányuljon, melynek eredményeként olyan társadalmi és gazdasági környezet alakuljon ki, ahol természetes emberi szükségletté és magatartássá válik az ésszerű takarékosság. A gazdálkodóegységeknél dolgozó kommunisták fordítsanak nagy figyelmet arra, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően a feladatok beépüljenek a vállalati, szövetkezeti tervekbe. Fontos, hogy a középtávú tervek a dolgozó kollektívák véleményére és javaslatára épüljenek, ami egyben biztosítja a célok realitását, a feladatokkal való azonosulást. De nagyon fontos a tervek széles körű megismertetése, megértetése, elfogadtatása, a megvalósításukra való mozgósítás.: Ebben nagy meggyőző és mozgósító erőt jelent a személyes példamutatás. Az előbbieken kívül a pártszervezeteknek alapvető tennivalója a személyi feltételek biztosítása. Támogassák azokat a gazdasági vezetőket, akik ésszerűen kockáztatnak, eredményesen kezdeményeznek, akik munkájukban tág teret adnak a dolgozó kollektívák alkotó, megújuló tevékenységének, s erre bátorítanak, ösztönöznek. A pártszervezetek legyenek kezdeményezői és felkarolói a követelményrendszer egységesítésének, a fajlagos ráfordítások alkalmazásának, a rendszeres veszteségfeltáró tevékenységnek, a racionalizálási javaslatok, ötletek megvalósításának, az együttműködésben rejlő lehetőségek feltárásának és kihasználásának. Szorgalmazzák a jó példák elterjesztését, közkinccsé tételét. A megyei pártbizottság a jövőben is rendszeresen foglalkozik az energiaprogram végrehajtásával, még következetesebben figyelemmel kíséri és segíti a célkitűzések helyi megvalósítását. Társadalmi forrásokra támaszkodva a politikai munka sajátos eszközeivel vizsgálja a felhasználással és gazdálkodással összefüggő megyei folyamatokat, a hatékonyság alakulását gátló okok feltárásával, illetve azok helyi megoldásával és az illetékes szervekhez eljuttatott észrevételeivel szorgalmazza a kormányprogramban foglaltak végrehajtását. Az energiagazdálkodás megyei tapasztalatait a megyei pártbizottság vitája és határozata alapján a jelentősebb gazdálkodó szervezeteit vezetőinek részvételével, gazdasági aktíván beszélik meg. A beszámolót követő vitában Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója közölte, hogy, mint energiakitermelők és energiaberendezéseket gyártók, mit teszhek a kormányprogram végrehajtásáért, milyen gon-; dók akadályozzák munkájukat. Maczkó Je- nőné, a pásztói Béke Termelőszövetkezet dolgozója elmondta, hogy eddig sikeresen hajtották végre azt az intézkedési tervet; • amely az energia ésszerű felhasználását szol-; gálja. Urmössy László, az SKÜ vezérigazgatója a gyár első félévi eredményeiről é3 a fejlődést akadályozó jelenségekről szólt; Ismertette az MTESZ eddig végzett energia-- gazdálkodást segítő tevékenységét is. Rith Lajosné, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a jövőben még alaposabbá, még céltudatosabbá kell tenni az energiagazdálkodást szolgáló konkrét politikai munkát. Sápi Lajos, a síküveggyár gyáregységvezetője a másodlagos hőhasznosítás lehetőségeit ismertette. Dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára, elismerően szólt az írásos és szóbeli előterjesztésekről, amelyek nemcsak a megye, a népgazdaság, hanem nemzetközi összehasonlításban is vizsgálta, elemezte a megye helyzetét és jelölte ki a feladatokat. Rátérve a szénbányászatra, hangsúlyozta: azok, akik megkérdőjelezik a Nógrádi Szénbányák létét, azok szakmailag igen nagy hibát követnek el. A nógrádi szénre hosszú távon is szükség lesz. A feladat az, hogy műszakilag hatékonyabban és gazdaságosabban oldja meg feladatát. Alapvetően két irányba kell tevékenykednie. Tovább kell folytatni az újabb kutatásokat, a meglevőket pedig jobban meg kell ismerni, hogy a nagy értékű gépeket minél jobban ki tudják használni. Emellett szükség van arra is, hogy mielőbb valóra váljanak a szén nemesítésével kapcsolatos tervek is. Hangsúlyozta,’ hogy ahol lehet, ott a megyében az energia- termelés során ki kell váltani a szénhidrogéneket. Végül azokról a garanciákról beszélt, amelyek hozzásegítenek bennünket a kormány energiagazdálkodással kapcsolatos feszített programjának végrehajtásához. Végh Józsefné, a diósjenői Börzsönyaljá Termelőszövetkezet dolgozója utalt arra, hogy a közvetlen termelésirányítóknak milyen meghatározó szerepük van az energia fajlagos felhasználásának csökkentésében. Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese a nem termelő szférában megvalósítható elképzeléseket említette, mondván: eddig 13 intézmény küldött be hozzájuk pályázatot, 6 intézménynél a tervezés is folyamatban van.' Ennek kapcsán hangsúlyozta a háttéripar felzárkózásának szükségességét. Ezt követően konkrétan felsorolta, hogy a mezőgazdasági üzemek egy részében milyen kezdeményezéseket valósítottak meg, majd a leJ hetőségekről és a tennivalókról beszélt. Dr. Dianovszky Gyula, a Salgótarjáni Vas-} öntöde és Tűzhelygyár igazgatója a norma-; tívák kidolgozásának és betartásának szükségességét hangsúlyozta, majd bejelentette} hogy az idén olyan széntüzelésű kályhákat gyártanak, amiknek hatásfoka eléri a 69,4 százalékot, jövőre pedig megkezdik egy újabb még jobb hatásfokú gyártását. Molnár SánJ dór, az SKÜ szocialista brigádvezetője arról beszélt, hogy a vállalat vezetőinek útmuJ tatása alapján a szocialista brigádok meg-í tették vállalásukat. A végrehajtás eredmé-J nyeként eddig 8 millió forinttal csökkentet-’ ték az energiaköltségeket. Utalt arra, hogy, az egy brigád, egy energiaőr kezdeménye-- zésük jó irányban hatott. Ballai László, a KB gazdaságpolitikai oszJ tályvezetője, reálisnak tartotta a helyzet^ elemzést, helyesnek a feladatok meghatározását. Rátérve a belpolitikai életünk ismertetésére, közölte, hogy a XII. pártkongresz- szus előtt megnyilvánuló, alkotó lendület nem tört meg, tervszerűen, tudatosan folyik az értékteremtő munka. A szakemberek, a munkások, a megváltozott nehezebb körülmények között elsősorban a Saját tennivalóikat határozzák meg. Ez a szemléletváltozás igen kedvező irányt jelez, továbbá azt is jelenti, hogy a termelő-dolgozó kollektívák készek a párt politikáját tettekkel megvalósítani. A hatodik ötéves tervben eddig végzett munkát értékelve megállapította, hogy a két alapvető célt: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, az életszínvonal megőrzését sikerült teljesíteni. Ezt követően azokról a figyelmeztető jelenségekről beszélt, amelyek zavarják a további fejlődést. Befejezésül az energiagazdálkodással kapcsolatban ezeket mondta: a mostani Vita, a megyei pártbizottság állásfoglalása minden bizonnyal újabb lendületet ad a további munkához. Szükség van erre, mert a magyar gazdaságot az energiagondok szorítják a legjobban, s bizony ennek a munkának még csak az elején vagyunk, fordulatról mégnem beszélhetünk. Nagypál Máté, a ménkesi aknaüzem szocialista brigádvezetője a kudarccal teli évek után az ez évben bekövetkezett előnyös változásokról szólt, érzékeltetve a céltudatos műszaki fejlesztés eredményét, a bányászok megújuló munkakedvét. Kispál József, a Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke azokat a kedvező és kedvezőtlen jelenségeket ismertette, amelyeket vizsgálataik során tapasztaltak. A jövő tennivalói közé sorolta a többi között a hulladékhő és a másodlagos hőfelhasználás megoldását, a kooperációs lehetőségek jobb kihasználását. Nem elégségesek Ozsvárt József zárszavában elmondta, hogy a tett intézkedések nem elégségesek, továbbra is alapvető gazdaságpolitikai feladat - a gazdálkodás javítása, a hatékonyság fokozása, a meglevő kezdeményezések kibővítése, a szocialista , brigádok és munkáskollektívák elképzeléseinek, jó javaslatainak okos felhasználása, ez irányú kezdeményezéseik kibontakoztatása. Tudósított: Venesz Károly A salgótarjáni síküveggyár kemencéiből távozó füstgázok magas hőtartalmát még más célokra eredményesen felhasználják. — kulcsár —
