Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ .MSZMP MOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LÁPJA XYxvn eVF 167. SZÁM ARA: 1,40 FORINT '981 IUIIUS 18., SZOMBAT Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, Salgótarjánban ki­bővített ülést tartott a me­gyei- pártbizottság. A'testület tagjain kívül részt vettek a járási, városi pártbizottságok első titkárai és titkárai, a ta­nácsi, a tömeg- és a társa-, dalmi szervezetek vezetői, a megye jelentősebb üzemei­nek igazgatói. A pártbizottság ülésén megjelent Ballai László, az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, dr Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára és Bíró József, a Központi Bizottság munka­társa. A megjelenteket Skoda Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd méltatta a közeli napokban elhunyt dr. Dósa Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a rétsági járási pártbizottság első ’ titkárának életútját. A p írtbizottság jegyzőkönyvben is nerte el, örökítette meg azt a fáradhatatlan és elévülhe­tetlen munkát, amit a megye, valamint a rétsági járás gaz­dasági, politikai, társadalmi és kulturális életének fejlesz­tése érdekében tett, majd egy­perces néma felállással adó­zott az elhunyt emlékének. Az előterjesztéshez Ozs- várt József, a megyei párt- bizottság titkára fűzött szó­beli kiegészítést, amely a megye energiagazdálkodásá­nak helyzetét, továbbfejlesz­tésének feladatait ismertet­te. Ezután a jelenlevők meg­hallgatták Géczi Jánosnak, az MSZMP Közpopti Bizott­sága tagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának tá­jékoztatóját, a Központi Bi­zottság 1981. június 18-i ülé­séről A beszámolókat követő vi­tában részt vettek: Zsuffa Miklós, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezér­igazgatója, Maczkó Jenőné, a megyei pártbizottság tagja, a pásztói teáké Tsz dolgozója, Ürmössy László, a megyei pártbizottság tagja, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója, R ith Lajosné, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Sá­pi Lajos, a párt megyei vég­rehajtó bizottsága tagja, a síküveggyár egységének ve­zetője, dr. Kapolyi László ál­lamtitkár, Végh Józsefné, a megyei pártbizottság tagja, a diósjenői Börzsönyalja Ter­melőszövetkezet dolgozója, Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Dia- novszky Gyvla, a megyei pártbizottság tagja, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár igazgatója, Molnár Sán­dor, a megyei pártbizottság tagja a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek üzemfenntartási gyárrészlegének szocialista briaádvezetője, Ballai László, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Nagypál Máté, a megyei pártbizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák ménkesi aknaüzemének szocialista brigádvezetője, Kispál József, a megyei pártbizottság tagja, a megyei NEB elnöke. A vitában felvetődő kérdé­sekre Ozsvárt József vála­szolt, majd a megyei pártbi­zottság az írásos, a szóbeli előterjesztést, a válasszal együtt, egyhangúlag elfogad­ta. Ugyancsak egyhangúlag tudomásul vette Géczi Já­nos tájékoztatóját is. Befejezésül Géczi János előterjesztésében a pártbi­zottság elfogadta az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának és végrehajtó bizottságának 1981. második félévi ülés­tervét, és a fegyelmi bizott­ság munkaprogramját. A megyei pártbizottság ha­tározatának megfelelően a megye energiagazdálkodásá­val kapcsolatos előterjesztés ismertetésére és az ezt köve­tő eszmecserére lapunk va­sárnapi számában visszaté­rünk. A nemzetközi honvédelmi verseny látványos megnyitása Tegnap a reggel hat órai ébresztő után Salgótarján­ban, a 211-es számú Ií>ari Szakmunkásképző Intézet szálláshelyén külföldiek zsi- valyától volt hangos a kör­nyék- A „Testvériség-barát­ság” nemzetközi összetett honvédelmi verseny résztve­vői vidáman ébredtek az el­zött helyet foglalt Skoda Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára, Füssy József, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Medved Károly, az SZMT vezető titkára, Fekete Nándor, a városi tanács el­nöke. Ott voltak továbbá az állami, tömegszervezeti kép-' viselők, valamint a társfegy­vők becsülettel helytállnak és méltóan képviselik hazánkat. A háromnapos összecsapás első napján, ma délelőtt 9.15 órától 13 óráig terepfutóver­seny lesz a Tatárárok kör­nyékén. Hasznos eszmecsere Balassagyarmaton Szibéria» vendégeink látogatása Kemerovói vendégeink érdeklődéssel tanulmányozták a balassagyarmati Ipoly Bú­torgyárban készített szekrénysorokat, kárpitozott garnitúrákat, óvodai bútorokat. — kép: kulcsár — Horváth József, a Balassa­gyarmati városi Tanács álta­lános elnökhelyettese és a vá­rosi tanács tisztségviselői fo­gadták pénteken délelőtt a megyénkben tartózkodó keme­rovói delegáció tagjait; Vik­tor Szergejevics Urajszkijt, a Kemerovo területi tanács el­ső elnökhelyettesét, Jaroszlav Markovié» Pancsisint, a terü­leti szolgáltató igazgatóság fő­igazgatóját és Valentin Alék- szandrovics Gorskovot, Kiszel- jövszk város útépítő-javító vállalatának igazgatóját. Test­vérmegyénk küldötteit elkísér­te balassagyarmati útjára dr. Körmendi József, a megyei tanács vb-titkára. Horváth József beszámolt arról, hogy szibériai vendége­inknek számos barátja van a városban. A többek között No- vokuznyeck és Balassagyarmat város baráti kapcsolatot ala­kított M egymás között. Majd a város történelméről, fejlődé­séről tájékoztatta a vendége­ket. A dinamikus fejlődés 1960-ban kezdődött el, új gyá­rak települtek a városba, s kialakult a munkásosztály, amely meghatározó szerepet játszik Balassagyarmat életé­ben. Elmondotta azt is, hogy az utóbbi tizenöt év alatt 3110 lakás épült Balassagyarmaton, a jelenlegi lakásállománynak több mint hatvan százaléka. Ebben az időszakban a lakos­ság száma mintegy hétezer­rel gyarapodott. Szólt az egész­ségügyi helyzetről, a város gazdag múlttal rendelkező kulturális életéről, beszá­molt a város szolgáltatási tevékenységéről, hiszen e téren nem csak önmagáról, hanem a vonzáskörzet ötven­ezer lakosáról is gondoskodni kell. Növeli a terület felelős­ségét, hogy Balassagyarmat ha­tárváros, jelentős az idegen- forgalma, évente mintegy 350 ezer külföldi fordul meg a vá­rosban. Éppen ezért Balassa­gyarmaton jelentős összeget biztosítanak a szolgáltatásra. A háztartási kisgépek javítá­sán túl a gépkocsik szervize­lésére, ruházati szalonra. Hang­súlyozta Horváth József, hogy kedvező a város kereskedel­mi helyzete, kulturáltak ven­déglátó egységei. Volt mire válaszolniok a vendéglátóknak. A vendégek a többi között az iránt érdek­lődtek: mennyi zöld terület jut egy emberre a városban; milyen a város levegőjének tisztasága; milyen szerv fel­ügyel a város tisztaságára; hogyan oldják meg a szenny­víz biológiai tisztítását stb. Még nagyobb volt az érdek­lődés a tanács testületi tevé­kenysége iránt. Milyen a vb összetétele, mikor és hogyan ülésezik a végrehajtó bizott­ság és a tanács; általában hány napirendet tárgyalnak. Hány állandó bizottsága van a tanácsnak. A 19 ezer lakosból mennyi a foglalkoztatott há- nyart dolgoznak az iparban, hi­vatalban, a szolgáltatásban? És még sorolhatnám tovább a tényeket. A rendkívül hasznos taná­csi eszmecsere után vendége­ink az Ipoly Bútorgyárba lá­togattak, ahol az üzemet Csí­zek Ferenc, a vállalat főmér­nöke mutatta be. A gyárláto­gatás során különös figyelmet fordítottak az exportbútorok­ra, a szekrénysorokra, s a töb­bi termékre. A delegáció veze­tője kijelentette: szorgalmas emberek dolgoznak itt. A délutáni programhoz, amelyben az Április 4-lakó­telepen levő ÁFÉSZ-áruház, a Márka presszó, az Ipoly Áruház megtekintése . szere­pelt, csatlakozott Máté Csa- báné a MÉSZÖV elnöke, és dr. Institórisz András, az ipar­cikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatója. A Palóc Múzeum megtekin­tése és a nyírj esi hétvégi üdü­lőtelep látogatásán már ott volt Rith Lajosné, a balassa­gyarmati városi pári bizottság első titkára is. Testvérmegyénk küldöttei ma folytatják megyei prog­ramjukat. ső itt töltött éjszaka után. veres testületek megbízottai. Később tájékoztató értekez- A köszöntő után Tringer let volt a csapatvezetők ré- Gyula alezredes, a Vörös Csil- szrre, majd az edzők tanács- lag Érdemrenddel kitünte­kozása zajlott le. Közben a csapatok a programban meg­határozott feladatokra készül­tek. Délelőtt a tóstrandi pálya és Tatárárok környékén is­merkedtek a versenyzők a tereppel, belőtték a fegyve­reket, gyakorolták a kézigrá­nátdobást. A nagy melegben, a nehéz terepen folytatott ed­zést követően, jó étvággyal fogyasztották el az ebédet, majd a délutáni órákban már a megnyitóünnepség ké­pezte a beszélgetés tárgyát. Este a Kohász fúvószene­kar vezette be a Tanácsköz­társaság térre, a megnyitó- ünnepség színhelyére a kül­földi delegációkat. A katonai formaságokat követően el­hangzott a Himnusz, majd Salgótarján szignálja követ­kezett. A dísztribünön Sze- derjesi Barnabás, az MHSZ Nógrád maavei titkára lénett a mikrofon elé, s köszöntötte az elnökség tagjait, akik kö­tett Magyar Honvédelmi Szö­vetség főtitkárhelyettese mondott megnyitó beszédet. Többek között hangoztatta: néhány órával a verseny meg­kezdése előtt tisztelettel kö­szöntjük testvérszervezeteink sportdelegációit, a bolgár OVTPN, a csehszlovák SVA- ZARM, a lengyel LÓK, az NDK GST, a szovjet DO- SZAAF, valamint az MHSZ válogatottját. Az itt felsora­kozott együttesek nem kis dologra vállalkoztak. Mint az egységes nemzetközi verseny- kiírás is tartalmazza, tere­pen, akadálypályán és pár­bajlövészetben mérik össze tudásukat. A főtitkárhelyet­tes a továbbiakban szólt a honvédelmi szövetség tevé­kenységéről, s kiemelte, hogy Salgótarjánban, a verseny színhelyén hosszú ideje nagy népszerűségnek örvend a honvédelmi tömegsport. Vé­gül azzal zárta szavait, hogy ezen az erőpróbán a résztve­Intézkedések a munkaerő-gazdálkodás javítására Napjainkban a vállalati gazdálkodás egyik legfonto­sabb területévé vált a mun- erő-gazdálkodás. A haté­konyság fokozása, a munka- erőforrások csökkenése rá­kényszerítik a vállalatokat ar­ra, hogy felmérjék belső tar­talékaikat, maximálisan ki­használják meglevő lehető­ségeiket. A vállalatok jó része a kö­vetkező öt évre szóló mun­kaerő-gazdálkodási program­jába már tudatosan és meg­fontoltan építette be a meg­változott körülményeket, va­lamint az újfajta, rugalma­sabb és nagyobb hatékonysá­gú módszereket. A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben az elmúlt hó­napokban csaknem 4 ezer dolgozó kapott új munkafel­adatot. Az új acélmű kon­verterüzemében még az el­múlt év novemberében meg­kezdődött a próbagyártás. Eb­be a gyáregységbe 700 dolgo­zót helyeztek át. Közülük mintegy 400-an külföldön — Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, az NSZK-ban, Svéd­országban és a Szovjetunió­ban — sajátították el a kor­szerű berendezések kezelési ismereteit, a többieket az új üzemben képezték ki. A ha­tékonyság növelése érdeké­ben átszervezték, centrali­zálták az egész gyárban a karbantartást. Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó új formaöntö­déjének üzemeléséhez szin­tén „házon belül” biztosítot­ták a szükséges létszámot: 240 dolgozót képeztek át az új feladatokra. Az átcsoportosítás azzal az előnnyel is járt, hogy az alu­míniumipart ismerő, a gyár­hoz szokott dolgozókat tud­tak foglalkoztatni. A győri Rába gyárban meg­szokott gyakorlat a munka­erő-átcsoportosítás. Az első nagy átszervezést két évvel ezelőtt hajtották végre, akkor ‘igen sok, adminisztratív mun­kakörben levő dolgozót irá­nyítottak át a termelőterü­letekre. Nemrégiben a gyár mosonmagyaróvári mezőgaz­dasági gépgyárában jelentős számú fizikai dolgozó mun­kája vált feleslegessé, mivel csökkent a piacon a mező- gazdasági berendezések iránti érdeklődés A keletkezett fe­szültséget a gépek átcsoporto­sításával oldották fel: a győ­ri törzsgyárakból áttelepített berendezésekkel Mosonma­gyaróváron most új, korsze­rűbb gyártmányokat készíte­nek. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben a termelésnöveke­déshez szükséges produktív létszám emelését szintén át­szervezéssel érték el. Mind a fizikai, mind az adminisztra­tív munkakörökben felül­vizsgálták a foglalkoztatottsá­got, s több területen úgyne­vezett direkt átcsoportosítást hajtottak végre. A gyár — élve a rendeletek biztosítot­ta lehetőségekkel — saját dol­gozóival is köt mellékállás­szerződést. Jelenleg negyve­nen dolgoznak a termelőmun­kában — másodállásban. A Pamutnyomóipari Válla­lat 12 ezer fős kollektívájá­nak 3 százalékát érintette a munkaerő-átcsoportosítás. Egyszerűsítették a vállalati szervezetet: egyesítették két, területileg egymáshoz közel levő gyárukat, a Goldbergert és a pamutkikészítő gyárat. Az egyesítés során 230 dol­gozó került más munkakörbe. Megszűnt a régi mintagyár­tó üzem is, melynek 132 dol­gozóját 9 új munkaterületig csoportosították át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom