Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

Ülésezik a LE MP kongresszusa Megválasztották a párt vezető testületéit „Mentsétek meg városainkat!...® Lángoló katlanok a ködös Albionban r £ WALES Bt adtot d #Leeds Halifax • Huddersfield ENGLAND Oetby Wofvemampton • L eheste« * Dl! rrunah-im A Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kong­resszusának küldöttei csü­törtökön éjszaka szavaztak a párt vezető testületéinek ösz- szetételéről — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A LEMP új Központi Bi­zottságának kétszáz tagja és hetven póttagja vari, a köz­ponti revíziós bizottságban hetvenen, a központi pártel­lenőrző bizottságban kilenc- venen foglalnak helyet. A jelölőlisták összesen 618 ne­vet tartalmaztak — majdnem ötven százalékkal többet mint amennyien a vezető testüle­tekbe bejuthattak. Ez egyben azt jelenti, hogy gyakorlati­lag minden harmadik kong­resszusi küldött jelöltként sze­repelt. A Lengyel Egyesült Mun-> káspárt kongresszusának 16 problémabizottságában szé­les körű, sokoldalú, gyakran ellentmondásos vita folyt csütörtökön és pénteken — jelentette a PAP hírügynök­ség. Az 1-es bizottságban hang­súlyozták a párt eszmei egy­ségének feltétlen szükséges­ségét; több felszólaló sürget­te, hogy több munkás ve­gyen részt a vezető szervek tevékenységében. A másik bizottságban a párt szervezeti * szabályzatá­nak módosításá#^wolt szó, míg a harmadik Bizottság a párt és az ország demokra­A legújabb adatok szerint 35 halálos és 114 sebesültje volt a Dél-Libanon elleni csü­törtöki izraeli bombázásoknak, s Libanon elhatározta, kéri a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását a déli or­szágrész ellen hét nap óta fo­lyó izraeli agresszió megvizs­gálására. Ugyanakkor a Pa­lesztinái Felszábadítási Szer­vezet úgy döntött, hogy pa­naszt emel a Biztonsági Ta­nácsnál a palesztin nép elle­ni izraeli támadóakciók mi­att. A csütörtöki két és fél órés izraeli légitámadás célpontja öt kulcsfontosságú híd volt a Litani és a Zaharni folyón, Rafael Ejtan tábornok, izra­eli vezérkari főnök szerint a hidak lerombolásának az volt tikus átalakulásának problé­máival foglalkozott, rámu­tatva, hogy az ilyen irányú átalakulás olyan körülmé­nyek között folyik, amikor a párttal szemben ellenséges elemek erős nyomást fejte­nek ki. A 4-es bizottság javaslatot terjesztett a kongresszus elé, hogy a televízió ezentúl napi hat-kilenc órányi műsort su­gározzon a pártkongresszus munkájáról. A. javaslat elő­terjesztésére az ország szá­mos pártszervezetének kéré­sére került sor. A gazdaságpolitikai bizott­ságban sok konkrét javasla­tot terjesztettek elő a gaz­daságirányítás reformjára és hangsúlyozták, hogy a kongresszusnak a legnagyobb figyelmet kell fordítania a reform kérdésére — életbe­léptetésének elhúzódása ugyanis tovább ronthatja az ország gazdasági helyzetét. A belső piac problémáival fog­lalkozó bizottságban elsősor­ban az élelmiszer-ellátás és az árreform kérdései voltak előtérben; a nézetkülönbségek ellenére a felszólalók egyér­telműen az árreform mellett foglaltak állást. A külgazda­sági kérdésekkel foglalkozó bizottság az export növelésé­hez szükséges gazdasági me­chanizmusok és szervezeti megoldások létrehozása mel­lett szállt síkra. A 9-es bi­zottságban hangsúlvozták a tüzelőanyag- és energiafo­a célja, hogy megakadályoz­zák az általa „terroristáknak-’ minősített baloldali erők moz­gását és utánpótlását. Fenye­getően hozzátette, hogy a csü­törtöki izraeli támadás nem volt az utolsó... Palesztin egységek az izraeli agresszióra visszavágva csü­törtökön este észak-izraeli te­lepüléseket lőttek. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtöki nyilatkozatában nem ítélte el Izraelt a csütörtöki támadás­ért. Alan Bromberg csupán annyit mondott, hogy az erő­szak egyik fél érdekét sem szolgálja, és a konfliktus el­mélyülése akadályozza Philip Habibnak, Reagan elnök kö­zel-keleti különmegbízottjá- nak misszióját. gyasztás csökkentésének je­lentőségét és annak fontossá­gát, hogy ki kell dolgozni az energiaszolgáltató rendszer fejlesztésének komplex prog­ramját. Több mint százan kértek szót abban a bizottságban, amely a falu és az élelmi­szer-gazdaság fejlesztésével foglalkozik. Többségük arra mutatott rá, hogy feltétlenül szükséges a lehető legkedve­zőbb feltételek megteremté­se a mezőgazdaság, az élel­miszer-termelés fellendítésé­hez. Külön bizottságok foglal­koztak az oktatás és a kul­túra, az ifjúság, a tudomány és a technika, valamint az egészségügy problémáival. A 14-es bizottságban a párt és a szakszervezetek kapcso­latait elemezték, hangsúlyoz­va a párbeszéd folytatásának szükségességét. A szociálpoli­tikai bizottságban elsősor­ban a lakásépítés és a laká­sok elosztásának rendszeré­vel foglalkoztak. A 16-os bi­zottság a káderpolitikai hely­zetet elemezve állást foglalt a „változtatások szükségessé­ge” mellett. Mint mondották, még az idén a Központi Bi­zottság teljes ülésének kell foglalkoznia a káderpolitika kérdéseivel. A LEMP IX., rendkívüli kongresszusa pénteken dél­után ismét zárt plenáris ülés­sel folytatta munkáját. Gustáv Husák Csehszlová­kia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke pénteken az SZKP Központi Bizottságának meghívására üdülésre a Szovjetunióba ér­kezett. 1. .Azon a tavaszi napon egy kicsit ké­sőbb nyitottam ki a televíziót- A képer­nyőn kivilágosodtak a körvonalak és „él­ni” kezdett a jelenet­sor: szines bőrű fia­talember rúgja be egy kirakat üvegét, aztán ki is emel onnét va­lami meghatározha­tatlan rendeltetésű tárgyat; más fiúk valamivel odébb jobb ügyhöz méltó buzgósággal felfor­dítanak, majd fel is gyújtanak egy gép­kocsit; fel vijjognak a szirénák... Csak a rendőrök megérkezé­sekor értettem meg, hogy ezúttal valami rendhagyót látok. A jelenetek ugyanis is­merősek voltak: Los Angeles, Miami, New York és jó néhány más amerikai metro­polis (nem utolsósor­ban az „autófővá-Londontól ros” Detroit) szines gettóiban szinte min­den esztendőben be­köszönt „a hosszú, forró nyár”, — ahogy arrafelé mondják. A tv-híradóban látott rend­őrök azonban ezúttal nem amerikaiak, hanem félreis­merhetetlenül angolok voltak. Gondolom, azon a késő ta­vaszi estén hozzám hasonló­an sok-sok millió tv-nézőt sokkolt az a felismerés, hogy mindaz, amit lát, nem az óceán túlpartján, hanem Ang­liában történik. A színhely Brixton. London egyik zömmel ázsiaiak által lakott külváro­sa volt és az akkor randalíro­zó fiatalok csaknem kivétel nélkül a bevándorlók közül kerültek ki. SOKASODÓ JELEK A jelek már esztendők óta í sokasodtak. Anglia sajátos helyzetéből tehát abból, hogy az ország egy minapi gyar­matbirodalom központja, sok furcsaság következik. Példá­ul az, hogy úgynevezett nem­zetközösségi (mint ismeretes, így nevezték az egykori gyar­matbirodalom utódállamait) útlevéllel Angliába nemcsak Leedsig. Az angliai „csatatér” .. .színhelyei belépni lehetett, hanem lete­lepedni is. Természetes, hogy ez azt jelentette, hogy mind­azok, akik Ugandától (emlé­kezzünk csak Idi Aminra!) Pakisztánig (emlékezzünk csak a Bhutto kormányfő felakasz­tását megelőző és követő ano­máliákra!) politikai üldözött­nek vagy gazdasági kisemmi­zettnek érezték magukat — és ilyenek nagyon sokan voltak és vannak — pénzzé téve kis va­gyonkájukat, elindultak a kö­dös Albion, a minapi gyarmat- tartó felé. Jövetelük nagyjából egybe­esett a brit gazdasági élet ha­nyatlásával, a foglalkoztatási gondok rohamos szaporodásá­val­A birodalom elvesztését, a közös piacba való belépés hátrányait húsbavágóan* érző, a nyugatnémet, az amerikai és a japán konkurrenciával vi­szonylag elavult gépparkja és egyéb okok miatt megbirkózni képtelen brit ipar a nyugati nagyhatalmak közül a legin­kább szenvedett a recessziótól. Miközben az NSZK-ban (!) dolgozó angol vendégmunká­sok visszaáramlottak, miköz­ben nemcsak segéd-, hanem szakmunkások is — nem túl­zás — százezerszámra (!) vesz­tették el munkahelyeiket, az angoloknál sokkal gyorsabban szaporodó színesek egyrészt nem kaptak munkát, másrészt mind nagyobb riválist jelen­tettek a fehér munkanélküli­ek növekvő seregének. A VASLADY ÉS A „VÖRÖS VONAL” Az elkeseredésnek ebben a közegében szerezhette meg a győzelmet a konzervatív párt. Az újjávarázsolt salgótar­jáni Bányász Művelődési Házban tanácskoztak tegnap délelőtt a szakszervezeti, va­lamint a tanácsi művelődési intézmények igazgatói. Elsőként Susán Istvánná, a Bányász Művelődési Ház igaz­gatója tájékoztatta a megje­lenteket az intézmény mun­kájáról, terveiről. Az április 28-án átadott kultúrházban jelenleg négy öntevékeny mű­vészeti csoport működik — immár kedvezőbb körülmé­nyek között. Az ugyancsak felújított kétszáz férőhelyes színházteremben elsősorban pódiumjellegű műsorok ren­dezését tervezik, az esztéti­kusán berendezett klubhelyi­ségek pedig további kiscso­portok működtetését teszik le­hetővé. A tanácskozás második ré­szében Hasznosi András, az SZMT kulturális, agitációs Bár a kétségbeesett választók egyszerűen változást akartak, hamar rá. kellett döbbenniük, hogy Thatcher asszony, a „Vaslady” kabinetje tovább súlyosbítja problémáikat: szin­te azonnal megkezdődött a szociális költségvetés durva lefaragása. S azok a milliók, amelyek eddig „csak” nehezen éltek, a létminimumot jelző „vörös vonal” közelébe — sok esetben alá! — sodródtak. Ez a magyarázata annak,' hogy mindaz, ami tavasszal Brixtonban kezdődött, a szó minden értelmében kiszélese­dett. Nemcsak arról van szó. hogy London külvárosai után Liverpool, Manchester és más nagy iparvárosok következtek, hanem arról is, hogy az a so­kat emlegetett szikra éppúgy felrobbant a fehér fiatalok növekvő elkeseredésének na­gyon gyúlékony közegében. A REMÉNYTELENSÉG FÜSTJE Beszéljünk magyarul: amit a távoli szemlélő székében hátradőlve a képernyőn lát, gyakran kelt visszatetszést; az őrjöngő, gyújtogató és bi­zony gyakran fosztogató fia­talok látványa vegyes érzel­meket kelt. A világ más el­lentmondásos jelenségeihez ha­sonlóan azonban az angliai történéseket is csak úgy ért­hetjük meg, ha nem a lát­ványra, bizonyos értelemben „a jéghegy csúcsára”, hanem a mélyben munkálkodó moz­gatóerőkre koncentrálunk. Csak ezen a módon köze­líthetünk a lényeghez, amely­nek megfogalmazását ezúttal engedjük át a szigetország leg­nagyobb példányszámú lapjá­nak, a Daily Mirrornak. Az újság („Mentsétek meg váro­sainkat!” című drámai hangú vezércikkében) így ír: „A zavargások: tünetek. Az égő városnegyedek felett go- molygó füst a reménytelenség füstje is. •. Anglia városaiban nemcsak a már lezajlott, ha­nem az eljövendő zavargások parazsa is ott izzik... Thatcher asszonynak el kell döntenie, eloltja vagy újabb tűzvészek-; ké szítja ezt a parazsat.” „A kizárólagos erőszak mód­szere — írja a tekintélyes Times — Észak-írországban sem vált be és itthon sem ígér többet”. Erről van szó. A belfasti Maze-börtönben meg­halt a hatodik éhségsztrájkoló, Anglia tizenkét városában lángolnak a szegénynegyedek, végeláthatatlan sorok vára­koznak hiába a munkaközvetí­tők előtt, — miközben a Downing Street 10-ben, a kor­mányfői rezidencián a külpo­litikában elsősorban a fegy­verkezésről, a belpolitikában pedig az okok orvoslása he­lyett főleg a brutális megtor­lás mikéntjéről esik szó. és propagandaosztályának ve­zetője ismertette a munkás­brigádok megyei közművelődé­si mozgalmának eddigi ered­ményeit, és ezzel kapcsolat­ban vázolta a művelődési in­tézmények előtt álló feladato­kat. Az előterjesztést követő vitában számos javaslat hangzott el a mozgalom ha­tékonyabb koordinálását ille­tően. A szakszervezeti és taná­csi művelődési intézmények igazgatóinak tanácskozása — a konkrét napirend tárgyalá­sán túl — újabb lehetőséget kínál a tapasztalatcserére, az intézmények közös és egyéni gondjainak, a közművelődési feladatok megbeszélésére. A tegnapihoz hasonló tanácsko­zások a jövőben gyakoriak lesznek, s ez minden bizony­nyal jól szolgálja majd a sokrétű művelődési tevé­kenység összehangolását — mindannyiunk hasznára. Közlemény Az MTI annak idején jelentette, hogy a magyar légi­erő egy repülőgépe július 7-én osztrák területre zuhant. A baleset körülményeit szakértők kivizsgálták. Egyértelműen megállapították, hogy a repülőgép-vezető — magyar lég­térben — forduló közben elvesztette uralmát a gép felett, amely ennek következtében a határtól 700 méterre Auszt­riában mezőgazdasági területre esett. A katapultált és csak könnyebb sérülést szenvedett repülőgép-vehető még a baleset napján visszatért Magyar- országra. A magyar fél megköszönte az osztrák hatóságoknak a vizsgáló bizottság munkájához nyújtott segítséget és saj­nálkozását fejezte ki a fenti körülmények folytán előállott véletlen határsértés miatt. (MTI) Zsákutca Bár javaslatokban, elképzelésekben és álláspontokban nem mutatkozott hiány, az ENSZ égisze alatt összehívott úgynevezett nemzetközi Kambodzsa-konferencia látványo­san zátonyra futott. Az Egyesült Államok és Kína minden befolyását latba vetve vérmes reményeket táplált ugyan iránta, de a világszervezet tagállamainak mégis alig a fele vett részt az eszmecseréken. Már önmagában ez is zsákutca mindazok számára, akik a fennálló Phnom Penh-i rendszer törvényességét elvitat­ták, s a népirtó Pol Pot-rezsim védelmére keltek. Különö­sen fájó számukra, hogy a fejlődő országok, a harmadik világ tüntetett távollétével, így is kifejezésre juttatva vé­leményét az imperialista erők beavatkozási próbálkozásá­ról. A szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió és Vietnam — jó előre leszögezték: semmiféle „rendezési javaslatról” nem hajlandóak tárgyalni egy olyan értekezle­ten, amelyre a népi Kambodzsa képviselőit meg sem hív­ták, s a sokat szenvedett ország törvényes képviseletét a dzsungelekbe visszaszorított bandák néhány vezére látja el. Ügy tűnik, nem sikerült áthidalni a Kína és az ASEAN- országok ellentétét, holott ez lett volna az értekezlet egyik legfőbb célja. Bár mindkét álláspont elveti Kambodzsa je­lenlegi rendszerét és mind Peking, mind az ASEAN-tagál- lamok követelik a vietnami csapatok kivonását az ország­ból, több részletkérdésben nem született egyezség. Péntek reggeli értesülések szerint ez a körülmény még a zárónyi­latkozat megfogalmazását is bizonytalanná teszi. Vietnam állandó ENSZ-képviselője a hét közepén újból hangsúlyozta: országa illegálisnak tartja a konferenciát, s bármilyen döntést is hoznak a résztvevők, Hanoi azt ér­vénytelennek tekinti. Egyben megismételte a három indo­kínai ország: Vietnam, Laosz és Kambodzsa korábbi javas­latát, miszerint a békés rendezés első lépcsőiéként regio­nális értekezletet tartsanak a problémák tisztázására. An­nak idején ezt az elképzelést valamennyi ASEAN-ország tudomására hozták. Az „ötök” azonban máig sem adtak rá választ. Az ENSZ-ben pedig még mindig a polpotista klikk foglalja el Kambodzsa helyét, holott a népi forradalom — vietnami katonai segítséggel — szétzúzta a több mint két­millió ember legyilkolásában bűnös egykori rezsimet. Végül érdemes megjegyezni, hogy Szihanuk herceg, volt államfő is indítvánnyal fordult a tanácskozáshoz. Eb­ben Kambodzsa teljes semlegesítése mellett szállt síkra. Ugyanakkor korábbi véleményét föladva hangoztatta: a mostani értekezletet helyteleníti, mert az „csak megkemé­nyíti az ellenfelek álláspontját”, anélkül, hogy megoldás­sal kecsegtetne. Az eddigi fejlemények ismeretében, minősítése találó­nak látszik. Gyapay Dénes Brezsnyev és Karmai találkozóia Leony4á Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke pénteken a Krím- félszigeten találkozott Babrak Karmallal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárával, afgán államfővel, aki a Szovjetunióban tölti sza­badságát. ■: Jíeóiiyid Brezsnyev értékelé­se Szerint a nemzetközi, hely­zet bonyolultabbá válásának elsősorban az imperialista, kü­lönösen az amerikai imperia­lista körök tevékenysége az oka. E körök kalandor csele­kedeteikkel próbálják aláak­názni az enyhülési folyama­tot és szítani a fegyverkezési hajszát. A szovjet államfő egyebek között utalt a Perzsa­öböl térsége helyzetének ren­dezésével kapcsolatban az SZKP XXVI. kongresszusán tett szovjet javaslatok realitá­sára és életképességéire. Babrak Karmai beszámolt az áprilisi forradalom eredmé­nyeiről, a nemrég alakult afgán nemzeti hazafias front tevékenységéről, valamint az afgán fegyveres erőknek a külföldről beszivárgó bandi­ták elleni sikeres harcáról. Bahrak Kannal megállapítot­ta, hogy a független afgán állam mind jobban megerősí­ti a nemzetközi porondon el­foglalt’ pozícióit. Babrak Kar­mai leszögezte: az afgán nép visszaver minden olyan pró­bálkozást, amely a régi, feu­dalists rendszer visszaállítá­sát célozza. Leonyid Brezsnyev és Bab­rak Karmai áttekintették az afganisztáni helyzet nemzet­közi vonatkozásait, s megálla­pították: az imperialista or­szágiok és hegemonista erők beavatkozása miatt az Afga­nisztánnal kapcsolatos problé­mák politikai rendezése ér­demben még nem kezdődhe­tett meg. Ugyanakkor a ren­dezés lehetséges, s ehhez jó alapot szolgálhatnak a Szov­jetunió és az Afgán Demokra­tikus Köztársaság már isme­retes javaslatai. Libanon a BT-hez fordul Husák .. \ ', i ., ; • / a Szovjetunióban Harmat Endre a művelődési tevékenység összehangolásáról Intézményvezetők tanácskozása \

Next

/
Oldalképek
Tartalom