Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
Zárt a LEHR kongresszusán Határozat akizárásokról Szerdán a késő esti- órákban zárt ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A küldöttek megtárgyalták a korábbi vezetés tagjainak személyes felelősségét vizsgáló, Tadeusz Grabski vezette bi-. zottság jelentését, majd elfogadták a kongresszusi elnökség két indítványát. A bizottság által előterjesztett anyagok, illetve a rendkívüli kongresszus küldötteinek javaslatai alapján a kongresszus határozatot hozott arról, hogy kizárja a, LEMP tagjainak sorából E. dereket, E. Babiuchot, J. Lu- kaszevnczet, T. Pykat, J. Szydlakot és Z. Zandaroius- kit. A kongresszus egyszersmind megerősítette a LEMP katowicei vajdasági értekezletének azt a határozatát, amellyel kizárta a pártból Z. Crudzient. A kizártak 1980 augusztusa előtt valamennyien tagjai, illetve póttagjai voltak a LEMP KB Politikai Bizottságának, illetve titkárságának. Edward Gierek tavaly szeptemberig a LEMP KB első titkárának tisztét töltötte be. A szerda esti zárt ülés valamivel éjfél után ért véget. A küldöttek csütörtökön reggel ugyancsak zárt üléssel folytatták munkájukat. A nap folyamán —, mint a PAP hírügynökség jelentette — esedékes a 16 kongresszusi problémabizottság tanácskozása. A legközelebbi teljes ülést ma délutánra jelezték. Csütörtök délelőtti zárt ülésén a LEMP kongresszusa jóváhagyta a Központi Bizottság, a központi revíziós bizottság és a központi pártellenőrző bizottság összetételére vonatkozó javaslatokat. A jelöltlistákat a kongresszus választási bizottsága állította össze. A bizottság az egyes vezető testületekbe annyi küldöttet jelölt, amennyi tagja és póttagja lesz az illető testületnek. A kongresszus ezt további jelölésekkel egészítette ki: egy korábbi határozat értelmében a listákon éppen 50 százalékkal több név lehet, mint a megválasztandó személyek száma A vezető testületekben 430 hely van; az összes jelölt száma 618 fő. A választási bizottság elnöke megállapította, hogy ily módon majdnem minden harmadik kongresz- szusi küldött jelöltette magát a párt vezető szerveibe. A zárt ülést követő szünet végeztével, csütörtökön délután sorban megkezdték munkájukat a kongresszus problémabizottságai. Számuk tizenhat; témáik felölelik a párt, a társadalom és a gazdaság életének minden lényeges területét A magyar delegáció varsói programja A Lengyel Egyesült Mun- Központi Bizottság titkárá- káspárt rendkívüli kong- nak vezetésével csütörtökön resszusa^n részt vevő magyar délel5tt látogatást tett a var_' partkuldottseg Havasi Ferencnek, az MSZMP Politi- S01 televíziós készülékek gya- kai Bizottsága tagjának, a rában. A delegációt elkísérte Atomfegyverek nélkül Élni a lehetőségekkel Stanislaw Galecki, a varsói városi pártbizottság titkára. A vendégeket Miroslaw Re- cha igazgató tájékoztatta a gyár múltjáról és fejlődéséről, méltatva az ORION gyárral való együttműködésüket. Ezután a magyar küldöttség megtekintette a gyárat — a hordozható tv-készülékek, a színestelevíziók, az ipari tv- láncok és a hangolóegységek szerelőszalagjait, a mechanikai alkatrészek gyártásának üzemcsarnokát és az üzem korszerű számítóközpontját. A gyár megtekintése után a magyar küldöttség — Havasi Ferenc, Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Garamvölgyi József nagykövet — találkozott az üzem párt- és társadalmi szervezeteinek aktivistáival. A találkozón felszólalt Havasi Ferenc. Méltatta a magyar-lengyel barátság történelmi hagyományait és a szocialista közösség keretében végbement kibontakozást. Elmondotta, hogy örömmel hallotta a gyárról: itt olyan emberek dolgoznak, akik tisztában vannak azzal, hogy érdekük a nyugodt légkörű alkotómunka. A LEMP IX. kongresszusáról szólva kifejezte bizakodását, hogy a tanácskozás olyan határozatokat hoz, amelyek a kommunisták, a néptömegek támogatásával a szocialista kibontakozást segítik elő. „Biztosíthatom lengyel elvtársainkat, hogy e célokért folytatott küzdelmükben számíthatnak a magyar kommunisták, a magyar nép támogatására”. x (MTI) Belfastban a Nemzetközi Vöröskereszt Csütörtökön Belfastba érkezett a Nemzetközi Vöröskereszt háromtagú küldöttsége. A delegáció azonnal felkereste a Belfast melletti Maze-börtönt,' ahol nyolc bebörtönzött IRA- tag folytatja éhségsztrájkját. Az önkéntes éhezők — mint ismeretes — politikai foglyoknak kijáró bánásmódot követelnek a brit kormánytól az ulsteri börtönökben fogva tartott IRA-tagok számára. A Vöröskereszt küldöttségének hivatalosan ugyan az a feladata, hogy megvizsgálja az észak-írországi börtönállapotokat, de a küldöttek gyakorlatilag — az ulsteri börtönökben fogva tartott IRA-tagokkal találkozva — az éhségsztrájkok ügyében próbálnak közvetíteni a brit kormány és az IRA- tagok között. A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a küldöttség tagjai négy- szemközti megbeszélést folytathatnak majd a rabokkal, a tárgyalásokon nem lesznek jelen angol tisztségviselők, s a börtönlátogatásokat szükség esetén megismételhetik. A Vöröskereszt küldöttsége a látogatás után bizalmas jelentést terjeszt a londoni kormány elé. A küldöttség Belfastba érkezte előtt a londoni Heathrow repülőtéren két órán át tárgyalt a brit kormány tisztségviselőivel. A nyolc jelenleg éhező IRA-tag közül a 25 éves Kieran Doherty — akit a júniusi írországi választásokon a dublini parlament képviselőjévé választották és aki 56. napja éhezik — válságos állapotban Van és csütörtökön fel is vette az utolsó kenetet. A nyugatnak élnie kell az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozását célzó szovjet javaslat nyújtotta lehetőségekkel, s Leo- nyid Brezsnyev erre vonatkozó elgondolását valóra kell váltani — mondotta szerdán újságíróknak a Szocialista In- ternacionálé kétnapos bonni vezetőségi ülésén résztvevő Anker Jörgensen dán miniszterelnök. Hozzátette, hogy a koppenhágai kormány Dániát, Svédországot, Norvégiát, Izlandot, és Finnországot de facto máris atomfegyvermentes övezetnek tekinti. A norvég miniszterelnökasszony, Gro Harlem Brundt- lan a nyugatnémet televíziónak adott interjújában Jör- gensenéhez hasonló nézeteket vallott. Ha a leszerelés reális folyamat — mondta —, akkor mindkét nagyhatalomnak és a többi nukleáris hatalomnak is tennie kell valamint aminek reális tartalma van. (MTI) Pokolgép robbant csütörtök reggel Párizsban az iráni kulturális központ egyik földszinti ablakában. Az akciót eddig senki nem vállalta magára. Az afganisztáni politikai rendezés kérdéseiről mostanában ismét sok szó esik Nyugaton. Ám ezek sajnos, terméketlen szavak. Amikor lord Carrington brit külügyminiszter, az EGK miniszteri tanácsának soros elnöke Moszkvába utazott a tíz közös piaci ország javaslatával, mára ként való létének biztosi- hivatalos tárgyalások meg- tásával kapcsolatosak”, kezdése előtt nyilvánvalónak Ennek a látszólag tetszetős látszott az eredmény, illetve javaslatnak két olyan „szépCarrington meddő missziója az eredménytelenség. Miben különböznek az álláspontok? A Tízek június végén luxemburgi találkozójukon kétszakaszos konferencia ösz- szehívását javasolták Afganisztán ügyében. Az októberi első szakasz résztvevői — az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Kína. Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió), továbbá Pakisztán, India és Irán — az indítvány szerint kidolgoznának bizonyos nemzetközi intézkedéseket, amelyek az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonásának módját határoznák meg, valamint ázt, hogy a nyugati államok milyen biztosítékokat nyújtsanak további beavatkozásuk megszüntetésére. Az indítvány szerint a második szakaszban fogadnák el az első szakaszban kidolgozott intézkedések szavatolásáról szóló megállapodást, ami érintené „mindazon egyéb kérdéseket, amelyek Afganisztán független és el nem kötelezett államséghibája” van, amely teljességgel ellentétes a probléma moszkvai, illetve kabuli megközelítésével. Először is: a közös piaci országok indítványa szerint a rendezés első szakaszában nem venne részt az afgán kormány. Igaz, a második szakaszban már meghívnák, de csupán —, mint ezt Carrington a, tárgyalások után mondta — az afgán „ellenállási mozgalmak” (értsd: az ellenforradalmi bandák) képviselői mellett. A közös piaci javaslat másik zett moszkvai fogadáson okkal hangsúlyozta: „Az Afganisztánnak nyújtott, szovjet segítség csupán egyetlen célt szolgál, azt, hogy véget érjen az afgán forradalom elleni katonai intervenció, hogy megszűnjék az afgán bel- ügyekbe való imperialista beavatkozás”. Nyilvánvaló, hogy ha ezek a feltételek teljesülnek, megszűnik a segítségnyújtás oka. A rendezési sorrend ezért így képzelhető moszkvai el: I. véget kell vetni annak, hogy a szomszédos országok területéről imperialista és reakciós erők fegyveres zsoldosai hatoljanak be Afganisztán területére; 2. megbízhaa felforgató tevékenységet nem újítják fel; 3. ezek után csafogyatékossága a rendezés me- tóan szavatolni kell, hogy ezt netrendje. Ha ugyanis a külföldről jövő agresszió körülményei között Afganisztánt kerülhet sor a szovjet megfosztanák a szovjet csa- patok kivonására, patok jelenlététől, a Szov- A közös piaci országoknak jetunió segítségétől, ez az egyébként nem a Carrington által tolmácsoltak az első „rendezési” javaslatai. Taagressziő bátorítását jelentené, vagyis a visszatérést ahhoz az állapothoz, amely- valy februárban Rómában a ben nemcsak az 1978 áprilisi forradalom vívmányai kerülnének veszélybe, hanem Afganisztán szuverén állami léte is. Leonyid Brezsnyev kilenc hónappal ezelőtt a Babrak Karmai tiszteletére rendeNÓGRÁD - 1981. július 17., péntek külügyminiszterek „semleges státust” sürgettek Afganisztán számára és követelték a szovjet csapatok távozását. Erre jelentett azután választ a kabuli nyilatkozat, amely feje tetejére állítottnak minősítette a nyugati javaslatot, mondván: nem Afganisztán semlegesítésére, hanem az ag- ressziós veszély felszámolására van szükség. Nem sokkal később, tavaly májusban, a kabuli ■ kormány pontos formában rögzítette elképzeléseit. Ezek szerint kész arra, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdjen Pakisztánnal és Iránnal a kapcsolatok normalizálásáról, az agresszió eltiltásáról. Amennyiben a Szovjetunió és az Egyesült Államok garantálja ezeket az egyezményeket — folytatódott a kabuli felhívás —, akkor e rendezés kapcsán határozhatnak a szovjet kontingens kivonásáról is. A Szovjetunió egyetértett ezzel a megoldással, amit azortban Washington mereven elutasított. Az előzményeknek az ismeretében jogos a kérdés: ha a nyugat-európai országok jó előre tudták (már pedig tudták), hogy a lényeges pontokat megkerülő kezdeményezésük hiábavaló, mi szükség volt lord Carrington meddő moszkvai missziójára? A feleletet —, ha finom formában is — Colombo olasz külügyminiszter így fogalmazta meg: „A fő cél az volt, hogy ébren tartsuk a nemzetközi közvélemény figyelmét ezzel az üggyel kapcsolatban”. Kevésbé finoman mondva: a cél az volt, hogy újabb propagandakampányt kezdjenek a Szovjetunió ellen és az önálló kezdeményező, a béketeremtő szerepében tetszelegjenek. Erre utalnak egyébként azok a londoni vélemények, amelyek kilátásba helyezik, hogy a közös piaci tervet még az ENSZ keretein belül is felmelegítik. Halász György Irak nemzeti ünnepén Július közepén két jelentős dátumról emlékeznek meg Irakban: 1958-ban július 14-én robbant ki az a felkelés, amely elsöpörte a reakciós monarchiát, megteremtette a köztársaságot; tíz évvel később pedig a Baath-párt haladó erői ragadták magukhoz a hatalmat, hogy végrehajtsák a for_ radalom eredeti demokratikus és antiimperialista célkitűzéseit. Az ország történetében az azóta eltelt évek évtizedekkel érnek fel. Irak megindult a társadalmi-gazdasági fejlődés, az iparosodás útján. A köztársaság vezetői erejüket a gyarmati eredetű gazdasági függőség maradványainak felszámolására, az ország korszerűsítésére fordították. Irak népe a maga kezébe vette olajvagyonát, s ezt az oly értékes kincset a sokoldalú fejlesztés szolgálatába állította. Az ország vezető ereje az Arab Szocialista Újjászületés Pártja (Baath) célul tűzte ki a társadalmi struktúrák megújítását is. Ezt jelzi az iraki nők mind szélesedő szerepe, az, hogy mind többen vetik le közülük a hagyományos fekete leolet, a csadort. A kőolaj árának nagyarányú emelkedése Irakot nagy gazdasági erő birtokába juttatta: az utóbbi időben a bagdadi kormányzat a kőolajjövedelmekből mind többet fordított a nép életszínvonalának, az ország kultúrájának fejlesztésére. Ismeretes, hogy Irak egy éve határháborúskodást folytat a szomszédos Iránnal. A szocialista országok, így Magyarország álláspontja az, hogy szükséges a konfliktus mielőbbi békés rendezése, mert a harcok folytatódása csak az imperializmus érdekeit szolgálja. Irak az elmúlt hónapban izraeli terrortámadást szenvedett; a Tel Aviv-i kormányzat lebombáztatta a Bagdad közelében énült nukleáris kutatóközpontot. Hazánk kormánya kifejezte szolidaritását az iraki néppel, s elítélte az agressziót. Magyarország és az Iraki Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években sokoldalúan fejlődnek. A közép-keleti ország a fejlődő országok között egyik legfontosabb gazdasági partnerünk — számos kooperációs szerződés is összeköti népgazdaságainkat. Hazánk egyetemein és főiskoláin igen sok iraki fiatal tanul. A jeletős évfordulón, Irak nemzeti ünnepén egy ősi kultúra földjén új társadalmat építő fiatal népet köszöntünk. Újabb merénylet Iránban Újabb merényletet követtek el szerdán este a Pats iráni hírügynökség teherá- ni irodája ellen. Ismeretlen tettesek kézigránátot dobtak az épület bejáratához, egy személy könnyebben megsérült, kisebb anyagi kár keletkezett. Kedden este egy motorkerékpáros által dobott gránát robbantotta fel az épület üvegezett bejárati ajtaját. Pokolgép robbant csütörtök reggel Párizsban az iráni kulturális központban. Az elektromos gyújtású szerkezetet egy földszinti ablakban helyezték el. Az anyagi kár nem jelentős, az akciót sen? ki sem vállalta magéra. Az iráni parlament szerdán ismét Hasemi Rafszandzsanit választotta meg a medzslisz elnökévé — jelentette be a teheráni rádió Irak szerdán újabb tűz- szüneti javaslatot . tett Iránnak. Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes egy bagdadi tanácskozáson kijelentette, országa kész közvetett, vagy közvetlen tárgyalásokat folytatni Teheránnal a háború befejezéséről, ennek feltétele azonban az, hogy Irán kötelezze magát arra, hogy a Perzsa-öböl menti államokkal fenntartott kapcsolataiban tartózkodik az erőszak, illetve a megfélemlítés alkalmazásától, s ismerje el a szabad, hajózás jogát a Perzsa-öbölben és a Hormuzi- szorosban. (MTI) Válasz a házkutatásokra Zavargások Brixtonban Utcai csatározás, fiatalok és rendőrök újabb heves ösz- szecsapásának színhelye volt szerdán éjjel és csütörtökön hajnalban Brixton. A Scotland Yard egyik szóvivője szerint a főként színes bőrűek lakta londoni városnegyedben több száz fiatal köveket és benzinespalackokat — hajigáit a karhatalmi erőkre, úttorla- szokat emelt, felborított és lángba borított számos gépkocsit. A Reuter szerint 10 rendőr megsebesült. A legújabb brixtoni zavargás előzménye az volt, hogy szerdán reggel mintegy 100 rendőr gyújtó- és robbanóanyag után kutatva átfésülte a városnegyedet. Benzinespalackokat a házkutatások során nem találtak ugyan, de —, mint a Scotland Yard közölte — 7 személyt letartóztattak. William Whitelaw brit belügyminiszter szerdán este az alsóházban bejelentette: a már napirenden levő éjszakai zavargások megfékezésére különleges kiképzésben részesítenek egyes rendőralakulatokat. A miniszter egyéb drasztikus intézkedésekről is beszámolt. így elmondta, hogy egy használaton kívüli katonai tábort ismét megnyitnak és ott helyezik el azokat , a fiatal bűnözőket, akiket a börtönök már nem képesek befogadni. Vízágyúkat szereznek be és könnygázgránátokat is a rendőrség rendelkezésére bocsátanak — mondta Whitelaw. (MTI) Franciaország Kártalanítják az államosított vállalatokat Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az államosítások végrehajtásáról nyilatkozott a francia televízió „nagy vitájában” Pierre Mauroy francia miniszterelnök. Kijelentette, hogy a gyakorlatban minden államosítás eltérő módon bonyolódik majd le, a köztulajdonba veendő vállalatok jellegétől, a külföldi részesedéstől és egyéb tényezőktől függően. Az államosítás azonnali lesz, amint a nemzet- gyűlés októberben megszavazza az erre vonatkozó törvényt, mivel a hosszú bizonytalanság ártana a gazdaságnak. Mindazonáltal a vállalatok nagy részében megmaradnak az eddigi formák, struktúrák, hogy megőrizzék versenyképességüket. A cél az, hogy a baloldali kormány ura legyen a gazdasági életnek. A cégek önállósága azonban megmarad. Pierre Mauroy ígéretet tett arra, hogy mind a kisrészvényeseket, mind a többi részvényest megfelelően kártalanítják majd, részvényeiket vagy államkölcsönköt- vényekre, vagy beleszólási jogot nem biztosító részvényekre váltva, vagy más módon. Rámutatott azonban, hogy a kártalanítás hosszabb időt vesz majd igénybe. A külföldi tulajdonban levő, államosításra kijelölt cégek tulajdonosaival tárgyalni fog az állam — mondotta a kormányfő.
