Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

Visszatekintés a nyári egyetemre Vélemények több szempontból Érthetően, nem túl kedve- szomszédos Csehszlovákiá­ző előjelekkel fogadtak az Ifjúság ’81 salgótarjáni nyári ból. Ügy érezzük, szervezett­ségét, politikai fölkészültsé­egyetem hallgatói, amikor az gét tekintve színvonalas hali­utolsó előtti napon tapaszta­lataik összegzése ügyében ke­restem föl őket.' Az ok az ol­vasók előtt is ismeretes lehet, hiszen lapunkban olvashat­ták azt a riportot, amely egy rosszul sikerült foglalkozás kapcsán íródott, s amelyen a csekély megjelenésről és ak­tivitásról tudósíthattam, no­ha szívem és szándékom sze­gatóság jött össze az ország minden részéből, bő lehető­ség nyílt a konzultációkra, a vitákra, s a fölfrissítő szabad­idős-tevékenységekre. Infor­máltak, orientáltak és gya­korlati tanácsokat is adtak a jegyzést tett néhány előadás­ra, amelyek a vártnál keve­sebbet hoztak, de mint hoz­záfűzte: — Sok helyről, különféle munkakörökből jöttünk, nem csoda hát. ha egy-egy téma mélységét tekintve változó­ak voltak az információk. Ügy érzem, vitáink is pergőb­bek, élénkebbek voltak a foglalkozások, s kölcsönösen spontán alakuló „morzsazsú­megismerkedhettek egymás munkájával, szemléletével a hallgatók is. A tíz nap vé­rint inkább írtam volna ked- geztével kikértük véleményü- vezőbb benyomásokról. Dehát két, tanácsaikat, tervünk sze­a bőréből nehezen bújhat ki az ember. Szó, ami szó* né- hányan fölháborodottan, szórakozásáról nyomdafestéket is nehezen tű- nyári egyetemet, röen nyilatkoztak, de még mi­előtt átfogó, tartalmi ösz- szegzést készítettünk volna, azt hiszem Diófási Ágnes, a Baranya megyei Tanács jogá­sza, nyári egyetemi hallgató volna, akkor minden bizony­rint jövőre az ifjúság szabad idejéről, értékrendjéről és rendezünk vetemet. Baráti Zoltán a miskolci műszaki egyetemről jött, első ízben járt nyári egyetemen és Salgótarjánban. Ha a legszor­galmasabb címet kiosztották rokon”, mint a nagyobb nyil­vánosság előtt. A Balassagyarmati városi Tanács csoportvezetője. Mó- tyán János a hallgatók kö­zött szövődő baráti kapcsola­tokat említette. — Bőven adódott alkalom a munkakapcsolatok kialakí­tására — mondta — új bará­tok, ismerősök „szerzésére”. Egyébként, számomra sok új­donságot adott ez a tíz nap, különösen tetszett az a kite­kintés, amely a környező látta legvilágosabban az ese­tet. — Tény, hogy a tizenhá­rom előadás közül kettő, eset­leg három nem nyerte el a hallgatók tetszését — mon­dotta —, így sokan nyűgnek érezték, hogy azon részt ve­gyenek, jóllehet az ominózus esetnél a többség be sem nyal az ő vitrinét díszítené szocialista országok ifjúság­ez az elismerés: bátran, őszin­tén mondott véleményt, ele­venbe vágó kérdéseket tett föl, s nem fukarkodott az esetenkénti kritikákkal sem. politikáját mutatta be. Sze­rintem. sokkal több tanulni- való, jó kezdeményezés van, mint amennyit átveszünk tő­lük. Ügy érzem, ha vissza­— Hasznos pozitívumnak megyek munkahelyemre, egy tartom — mondta —, hogy olyan előadó^ beszéltek a részterületekről, akik az or­ment az előadásra. Ez első- szágos^ ifjúságpolitikai dön­sorban a fölkészületlenség, a fölolvasás elleni kritika meg­nyilvánulása volt. Ami per­sze. az egyetem egész mun­kájának csupán egy kisebb mozzanata, mert véleményem tések előkészítésénél ott van­nak. így első kézből szerez­hettünk információkat, kon- közben cepciókat, s betekinthettünk mok is bizonyos politikai folyama­tokba. Másik lényeges dolog, kicsit másképpen szemlé­lem és végzem majd mun­kámat. .. ☆ szerint hasznos, tartalmas véleményem szerint, hogy sok másfél hetet töltöttünk itt a Gedőc-tetőn együtt. A téma, immár hetedik al­kalommal az ifjúság volt, ez­úttal az ifjúsági törvény tíz esztendejének tapasztalatait vették górcső alá a hallgatók, rangos előadógárda közre­működésével. Dr. Kun And­rás, a szervező bizottság tit­kára említette az előkészüle­tekről és a tapasztalatokról: — Az idén jöttek el a leg­többen, szám szerint hetven­egyen, közöttük hárman a időszerű, égetően fontos kér­désben, mint például a hát­rányos helyzet, az esélyegyen­lőség, a rehabilitáció, a sza­badidő-kihasználás stb. mint­egy orientálóan hatottak az elmondottak. Vagyis a min­ifjúságmozgalmi naoot. dennapos munkában is komoly hasz­nuk lehet. Szűkebb pátriánk, Salgó­tarján „követe” volt az egye­temen Marcsó Zoltán, az if­júsági-művelődési ház mun­katársa. ö több, kritikus meg­A nyári egyetem előadásai szabadidős-progra- álltak a hallgatók rendelkezésére, a többi kö­zött jártak a salgói várnál, a salgóbányai Lovász József KISZ-vezetőképző iskolán, s kétnapos csehszlovákiai túrán ismerkedhettek meg a határ menti vidék nevezetességei­vel. Mindennek befejezése­ként kellemes búcsúestén zár­ták az emlékekkel teli tíz Mégis a legjobb értékmé­rőnek talán az tekinthető, hogy sokan kérték, hadd le­hessenek itt a jövő évi kur­zuson is. Sőt többen mármost beiratkoztak... (ti) Angol nyelvtanfolyam Salgótar/ánban Az Országos Pedagógiai In­tézet szervezésében idén me­gyénk székhelyén, Salgótarján­ban rendezték meg az ország közép- és általános iskolai an­gol nyelv szakos tanárainak tanfolyamát. A rendezvény­nek a Gagarin Általános Isko­la adott helyet, megfelelő munkakörülményeket biztosít­va a résztvevőknek. Dr. Belső Lászlóné tanfo- lvamvezető, a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium angol szakos tanárának tájékoztatá­sa szerint a július elején nyílt tanfolyamon 42 tanár vesz részt az ország minden részé­ből. Nógrád megyét öten kép­viselik. A Kulturális Kap­csolatok Intézetének közvetíté­sével angoltanárok tartanak előadásokat és konzultációkat, vezetnek csoportos foglalkozá­sokat a pedagógusoknak, akik számára igen hasznos nyelv­gyakorlási lehetőség ez a ta­lálkozás. Előadások hangzanak el különböző közérdeklődés­re számot tartó kérdésekről — például művészetről, nyelvről, irodalomról —, majd a hallot­takat csoportos összejövete­leken vitatják meg A me­gyeszékhely vendégei nyelvi ismereteik gyarapítása. be­szédkészségük fejlesztése mel­lett megismerkednek Salgó­tarján és a megye nevezetes­ségeivel is. Kirándulást tettek már Balassagyarmatra, Szé- csénybe, Hollókőre, megláto­gatták Benczúrfalván idős Szabó István érdemes mű­vész. Kossuth-díjas szobrász- művészt. A vendégeknek tet­szettek a megye múzeumai, a külföldiek számára különösen a hollókői falumúzeum jelen­tett élményt. Az angol szakos tanárok or- n^ehdanfolvama július 2° m. két As fél hetes munka után zárja be kapuit. Eredményesebb a munka Összevonható intézmények Szervezetileg összevonhatók lepüléseken, ahol nincs álta- a tanácsi óvodák, egyes alsó- lános iskola, vagy már össze- fokú nevelési-oktatási, közmű- vonták az óvodát és az alsó- velődési intézmények, vala- fokú iskolát, s ezek további mint az alapfokú, nem ver- összevonása más intézmények- senyzést szolgáló sportintéz- kel nem célszerű, közművelő- mények, ott, ahol a tárgyi és dési intézmények egymással a személyi feltételek adottak illetve az úttörőházzal és ehhez — erről adott ki uta- sportlétesítménnyel is mű- sítást a művelődési minisz- ködhetnek egy szervezeti egy- ter. Az összevonások célja ja- ségben. vítani az oktatás, a művelő- Az összevont intézmények dés feltételeit. szervezését, feladata hatékonyan szolgálni irányítását, és nem kevésbé az óvodai, iskolai nevelést, a fontos ezeknek az intézmé- felnőttoktatást, az ismeretter- nyeknek az eddigieknél jobb jesztést. a lakosság — főleg hasznosítása. Az összevonások- az ifjúság — műveltségének nál az alapintézmény — az gyarapítását, a könyvtári és általános iskola. Azokon a te- más kulturális szolgáltatást. Nemzetiségi filmnapok A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat, folytatva a ha­gyományokat, július elejétől augusztus végéig nemzetiségi filmnapokat rendez a megye tizenhárom szlovák és két nemzetiségi községében. Az érdeklődők Alsópetényben, Csesztvén, Egyházasdengele- gen. Erdőkürtön, Keszegen, Nézsán. Nógrádon, Nógrádsá- pon, Nőtincsen, ösagárdon, Szügyben. Terényben és Va- nyarcon csehszlovák, Berke­nyén és Szendehelyen NDK- é, NSZK-beli filmeket láthat­nak. Az eseménysorozat ide­jén elsősorban vidám, kalan­dos szórakoztató alkotásokat mutatnak be — mint például a csehszlovák Vállalom, fő­nöki, a Nick Carter, a szuper- detektív. Az acélváros titka —, de nem hiányoznak a komo­lyabb, magánéleti és társadal­mi kérdéseket felvető művek mertől, a Júliusi találkozás Jules Verne. A bégum ötszáz, sem: nevezetesen a Játék az Karel Kachynától. Képünkön: milliója című regényéből ké- almáért Vera Chytilovától, az Jelenet Az acélváros titka cí- szült Ludvik Ráza rendezésé- Elveszel, elhagylak Rolf Rö- mű csehszlovák filmből, amely ben. Dalmácia: Műkincsek védelme A zágrábi Vjesnik című lap híradása arról számol be, hogy nemrég betörők hatoltak be egy dalmáciai templom­ba. Betörték a hvari ferences zárda ajtaját, s a műkincs­gyűjteményből eltulajdoní­tottak két kézzel írt. értékes könyvet: az 1473—74-ben la­tin nyelven készült breviá­riumot és a XVII. századbeli arab betűs koránt. Az utóbbi két évtizedben több ízben is megdézsmálták a dalmáciai műkincseket. A legvakmerőbb betörést a za- dari ferences zárdában kö­vették el, akkor felbecsülhe­tetlen értékű tárgyak tűntek el. A betörők gépkocsiemelő­vel szétfeszítették a vasrá­csokat. s az ablakon át be­hatoltak az épületbe. A leg­értékesebb műkincsek kivá­logatása után a bejárati ajtón át távoztak. A betörők zsákmánya lett a trogiri Benedek-rendi ko­lostor XVI. századi dombor­műve. Splitben, egy kiállí­táson nyomtalanul eltűnt an­gyalt ábrázoló kőfigura, a knini püspökség valószínű­leg a XIV. századból szárma­zó tulajdona, amelyet a hor- vát műemlékvédelmi intézet is számon tart. Szilveszter éjszakáján Brac szigetén levő plébániából a betörők elvitték ifjabb Pal­ma két vászonfestményét. Nem kímélték meg a hvari ferences zárdát sem: eltűnt egy körmenetben használt re­neszánsz kori ezüstkereszt. A peljesaci tengerészeti mú­zeumból elloptak egy kőosz­lopot, régi érdemrendet, a korculai múzeumból pedig görög és római vázákat. A makarskai tengermelléken Podgorában és Zivogosceban oltárképeket zsákmányoltak a betörők. A dubrovniki Rektor-palo­Dubrovnik. A dominikánusok kolostora. NOCRAO - 1981. július 16., csütörtök Amatőrök kiállítása a Bányász Művelődési Házban A rendszeres képzőművészeti zetesen az anyagraktárból, a netelükről való véleményalko- kiáll ításoknak sokéves hagyó- gépüzemből, harisnyagyárból túsra. mányai vannak a nagybátomyi _ munkáskollektívák cső- Az ú3abb amatőrkiállítást jú- Bányász Művelődési Házban, . lius 18-án, szombaton nyitják melynek kiállítótermét több- portosa látogatnak el. Az idei meg Nyolc felnőtt öntevékeny ezer forintos költséggel a ta- kiállítások között kivételes él- képzőművész mutatja bealko- vasszal felújították. A felújí- ménynek számított a salgótar- fásait, három héten keresztül, tás miatt egy bemutató elma- jáni Iványi Ödön festőművész A kiállítás 65 darabból álló radt a tervezettből, ezt már kiállítása, akit a szakemberek anyagát 110 alkotásból válo- csak a jövő évben rendezik az akvarellfestészet egyik leg- gáttá ki a Népművelési lnté­jelesebb hazai képviselőjének zet által megbízott szakmai tartanak, s nemzetközi sze- zsűri, Bálint István grafikus és Fazekas György festőmű- A nyári hónapokat ebben az vész részvételével. Ajta Ká- évben az amatőröknek szentel- roly bányai nyugdíjas, Csáki te a művelődési ház. Június- Pál tiribesi aknaüzemi dolgozó ban volt látható az intézmény ezúttal fafaragásokkal, Palicza gyermek-képzőművészeti szak- Tibor gépüzemi gépkocsivezető mint a korább'' években Dél- körének anyaga. A kör — zö- rézdomborításokkal, Horváth mint a korább evekben pel mében negyedik-ötödik osztá- László szakoktató festmények­lyos diákokból — egy észtén- kel, Hadusovszkv Rudolfné és deje alakult, Lóránt János Losonczy Józsetné óvónő ba­lassagyarmati Farkas András Munkácsi-díjas festőművész tik-, illetve makramékompo- festőművész kiállítása volt — vezetésével, s az idei gyermek- zíciókkal szerepelt. A tárlat ennek csaknem a duoláin is nap alkalmab°l mutatkoztak két új kiállítót avat: Sándor ' be tagjai először a nyilvános- István bánvásznyugdíjas és megtekintette. Néhány nagy- ság előtt. A 18 gyerek közel Sallai István mérnök szemé- batonyi munkahelyről — neve- hatvan grafikát es festményt . . ... ______________________sorakoztatott fel, lehetőséget ‘yeben- Az elobb’ Kezimunka­adva a közönségnek a tehet- kát. az utóbbi grafikákat mu­meg. A művelődési ház gyakorlata . ___, , , , sz erint évente 6-8 nagyobb r€plé^ 15 me§hlvtak' kiállítást szerveznek ismert — köztük megyei — képzőművé­szek munkáiból. A tárlatokat átlagosan háromezer ember látogatja, a sikeresebbeket — mint a 1 dául a budapesti, de maconkai születésű Orosz László, a ba­ségükről, egy esztendős élőmé- tat be. fából XVII. és XVIII. századi képeket loptak el. Cavtatban az egykori hercegi palotában dézsmálták meg a régi fegy­verek gyűjteményét. A betörők munkáját, a mű­kincsek fosztogatását meg­könnyítette, hogy az épülete­ket rosszul őrizték. A jól őr­zött, riasztóberendezéssel fel­szerelt múzeumok, templomok közül egyetlenegyet sem fosz­tottak ki. — A műkincsek hanyag őrzése a betörők malmára hajtja a vizet — hangsúlyozta Davoe Domancic, a spliti mű­emlékvédelmi intézet igazga­tója. — Néhol még arra sem terjedt ki az őrzők figyelme, hogy a rozsdás zárat újjal cseréljék ki, s, hogy az ajtó­ra biztonsági láncot szerelje­nek fel. A .'égi zár egyszerű tolvajkulccsal könnyen ki­hogy néhány évvel ezelőtt a köztársasági műemlékvédel­mi intézet akciót indított a horvátországi múzeumok, templomok védelmének jobb megszervezésére, riasztóbe­rendezések felszerelésére. Ak­kor egymillió dinárt hagytak jóvá. A programot általában végrehajtották. Gondoskodtak a zadari, spliti, dubrovniki legértékesebb gyűjtemé­nyek védelméről. Jól meg­szervezték az egyházi kelyhek állandó zadari kiállításának védelmét. Trogirban riasztó- berendezéssel látták el a ka- tedrális kincstárát. Korszerű felszerelés védi a nini arany- és ezüstgyűjteményt. Dalmáciában a betörőknek eddig elegendő volt egyszerű szerszám is. A legújabb hvari betörést például az is előse­... ,, .. gítette, hogy mindössze egy nyitható. Nem nagy összeg rozsdás lakatot kellett eltávo- lenyegsen ja- íítani. Remélhető, hogy a fo­beru húzásával vulna műkincseink, gyűjte­ményeink védelme. iMből áll a műemlékvédel­mi szolgálat munkája? Davor Domancic elmondta: kozott biztonsági intézkedé­sek a jövőben megakadályoz­zák a kincsrablásokat. — i. n. — HUMOR — Mrs. Smith, miért nem ment másodszor férjhez? — Van egy kutyám, ame­lyik folyton morog, egy papa­gájom, amely a szavaimat is­mételgeti. egy kandallóm, amelyik állandóan füstöl és egy macskám, amelyik éjje­lente csatangol... Ügy gon­dolja, ez nem elegendő ok? A horgász dús zsákmány­nyal tér haza. — Csodálkozol, ugye? — kérdezi a feleségétől. — Csak ne vágj fel! A szomszédasszony látott a hal- üzletben — No és? Olyan sokat fog­tam. hogy néhányat el kellett adnom belőlel

Next

/
Oldalképek
Tartalom