Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

logi tanácsadó Szabadság kiadása munkaviszony megszűnésekor: D Kálmán szécsényi olvasónk munkaviszonya előrelátha­tólag július végén megszűnik. Az ez évi fizetett szabadságá­ból még tíz nap van, amit nem vett ki Köteles-e azt a tíz napot a vállalat kiadni, — kérdezi olvasónk. Munkajogi szabályaink szerint a munkaviszonynak év köz­ben történő megszűnésekor az évi rendes fizetett szabadság elszámolásánál több feltételt együttesen kell vizsgálni és a kérdésben dönteni, amikre sajnos olvasónk nem tért ki levelében. Ha ugyanis a dolgozó a munkaviszonyt maga mondja fel feltételezhető, hogy a vállalat kötelezi a felmon­dási idő ledolgozására. Ez esetben viszont, ha az évre járó fizetett szabadságból a ledolgozott időre arányosan járó sza­u ”}eg. nem töltötte le- az arányos részig járó sza­badságot reszere pénzben ki kell fizetni az elszámoláskor ha viszont mar többet vett ki, mint ami járt volna, a több­let napokra jaró térítés összegét munkabéréből le kell von­ni. Nem lehet többlstnapokat levonni viszont akkor, ha a munkaviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg. Ha a munkaviszonyt a vállalat szünteti meg, és a dolgozó ®z évre járó fizetett szabadságból arányos időre járó részét még nem töltötte le, a vállalatnak joga van a lé nem töl­tött szabadságnapok számával a munkavégzés alóli felmen­tes idejét meghosszabbítani, így pénzbeli megváltásra nem kerülhet sor, a felmondás alatti felmentés ideje viszont meghosszabodik. A munkaviszonynak áthelyezés miatti meg­szűnése esetén a fizetett szabadságnak jelentősége nincs, mert bármennyi is a ki nem adott szabadságnapok száma, azt az új munkahelyen korlátozás nélkül ki kell adni. Ez esetben viszont a szabadságnapok számát a MILL-lapon fel kell tüntetni. Áruházi kártérítés F. Péterné, szurdokpüspöki olvasóink nemrég Budapesten járt, ahol az egyik áruházban megtetszett neki egy kávés­készlet. amit szeretett volna megvenni. A cukortartót ezért közelebbről is megszerette volna nézni, annak azonban á teteje leesett és az alsó polcon levő porcelán dísztárgyat is megrongálta. Olvasónk magyon megijedt, különösen akkor, amikor az addig sehol sem látott eladók körülvették és az üzletvezetővel az élen az áruk értékének megfizetését kö­vetelték. Olvasónknak nem volt annyi pénze, ezért fizetésre nem került sor, de az adatokat felírták és bírósággal fenye­gették. Később két dunántúli asszony szólította meg, akik az esetet látták és tanúskodni is hajlandók, mert szerintük az önkiválaszó polcokon olyan zsúfoltan tárolni nem lehet, amit csak a törés veszélyével lehet megtekinteni. Meg kell-e fizetni a kárt. kérdezi olvasónk. Olvasónk esetére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Ez pedig kimondja, hogy aki vétkesen kárt okoz az köteles azt megtéríteni. Vétkesen okozza a kárt, aki azt szándékosan, vagy gondatlanul idézi elő. Az adott esetben szándékosságról nyivánvalóan nem lehet szó. Felmerül viszont a gondatlanság kérdése. Ha a cukortartó teteje jól látatóan úgy volt elhelyezve, hogy olvasónknak látni kellett azt, hogy az esetleg leeshet és ennek ellenére felemelte, a tőle elvár­ható kellő gondosságot elmulasztotta, akkor bizony olyan gondatlannak kell tekinteni, aki köteles az okozott kárt meg­téríteni. Ha viszont a nagy zsúfoltság miatt erre a legna­gyobb gondossággal sem figyelhetett fel, mint ahogy azt a tanúinak jelentkezők is állítják, akkor részbeni felelősség megállapítása esetén kármegosztásra kerülhet sor, a teljes felelősség hiányának megállapítása esetén viszont olvasónk mentesül a kártérítés megfizetése alól. Dr. J. S. Máris készülnek Mozgássérültek közlekedésbiztonsági napja Az 1981-es évet az ENSZ közgyűlése a rokkantak évé­nek nyilvánította. A rokkan­tak problémáival való tuda­tos foglalkozást szükségessé teszi az a tény, hogy a vilá­gon jelenleg mintegy 450 millió rokkant ember él. A nemzetközi év fő célki­tűzése, hogy az egész társa­dalom előtt feltárja a rok­kantak életét és mozgósítson a rokkantsággal járó gondok megoldására, enyhítésére. E gondolatok jegyében a Ma­gyar Autóklub és az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács felhívására — országos akcióhoz csatlakozva —, a Magyar Autóklub salgótarjá­ni szervezete, a Nógrád me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a mozgáskorláto­zottak Nógrád megyei egye­sülete 1981. július 25-én meg­rendezi a mozgássérültek köz­lekedésbiztonsági napját. A rendezvény célja, hogy önbizalom megteremtésével és fokozásával segítse a moz­gássérültek közúti közleke­désben való részvételét, a gépkocsik műszaki állapotá­nak javításával fokozza köz­lekedésük biztonságát és kö­zelebb hozza egymáshoz a megyében élő, több szempont­ból azonos gondokkal küzdő embereket. A program —, amely az autóklub salgótar­jáni műszaki állomásán ke­rül megrendezésre — színes­nek, érdekesnek és hasznos­nak ígérkezik. Lesz ügyessé­gi verseny, KRESZ-teszt, sor kerül a gépkocsik fényszóró­jának beállítására, a kipufo­gógáz szénmonoxid-tartalmá- nak bemérésére és szakmai tanácsadásra. Az ügyességi verseny és az elméleti pró­ba legjobb helyezést elért versenyzőit a rendező szervek értékes vásárlási utalvá­nyokkal jutalmazzák. A rendezvényen nemcsak a versengésben aktívan részt­vevő mozgássérültek vehet­nek részt, szívesen látják — nézőként — azokat a mozgás- sérülteket és családtagjaikat is, akik egymással szeretnék az ismeretséget szorosabbá tenni és egy élményekben gazdag kellemes napot kíván­nak közösségben eltölteni. A rendezvény sikere nagy­mértékben függ a résztvevők számától. Ezért a napokban kézhez kapott személyes meg­hívón túl a Magyar Autóklub salgótarjáni szervezete, a Nógrád megyei Közlekedés- biztonsági Tanács és a moz­gáskorlátozottak Nógrád me­gyei egyesülete nevében min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Fráter István Kedves o'vasóink! Ezekben a napokban, he­tekben sok-sok család in- dult.'vagy indul útnak or- sz-''-, vagy „világjárásra”, nu. cinek az üdülők, a kempingek, növekszik a ki­rándulási kedv, sokan men­nek strandra, járják a he­gyeket. ismerkednek szebb- nél-szebb tájakkal, vagy hűségesen visszatérnek a már megszokotthoz. A rö- videbb-hosszabb tartalmú szabadságok, üdülések, pi­henések alatt az ember bő­ségesen szerez tapasztala- tokát. Jókat és rosszakat egyaránt. Kérjük, ne saj­nálják a fáradságot, írják meg nekünk a nyaralással töltött idő élményeit. Akkor is, ha csak jóról, szépről, érdekesről tudnak beszá­molni, de ne hallgassák el a bosszúságokat, idegeske­déseket, kellemetlenségeket sem. Lapunkban — a közel­jövőben — Az olvasók fó­ruma hasábjain helyet adunk az ezzel kapcsolatos összeállításnak. Leveleiket várjuk és előre is köszön­jük. II Szer vusz Volán!" Az érem másik oldala Az áruellátást segítik Ami jó tapasztalat, és ami kevésbé... A Kis-Zagyvavölgye Ter­melőszövetkezethez tartozó községek háztáji gazdaságai kiveszik részüket a lakosság jobb áruellátásából. A gazdál­kodó családok a konyhakerti növények és gyümölcster­mesztésében önellátók, a ma­radékot pedig viszik a salgó­tarjáni piacra, ami kedvező az ott lakóknak is. Háztáji gazdaságaink el­sősorban a kisállatok tartá­sában jeleskednek. Saját szükségleten túl számottevő szárnyast — tyúkot, csirkét, hízólibát, -kacsát — értékesí­tenek a vásárcsarnokban. Az állattartást kifizetődőnek vé­lik még akkor is, ha a takar­mányok ára az utóbbi idő­ben emelkedett. Községeinkben szervezetten csak nyúltenyésztés van. Je­lentkeznek gondok is, elsősor­ban a termelőszövetkezetet illetően. Ehhez tudni kell, hogy a felvásárlást az ÁFÉSZ végzi, de a közös gazdaság is bekapcsolódott olyképpen, hogy a Környei Állami Gaz­daság nyúlfeldolgozó üzeme is vesz át nyulakat. A te­Közösen ünnepeltek Már hagyományos, hogy a asutasnapi ünnepséget évenként üzösen rendezik vasutasaink szlo- ák kollégáikkal. A somoskőúj- alui állomáson, a szlovákiai Fű­ik, Salgótarjánba pedig a besz- ercebányai vasutasok látogatnak 1 kölcsönösen vasutasnapon, tgy olt ez a mostani ünnepen is. A •sehszlovák vasutasnapra is lindig szeretettel várják a magyar asutasokat. Mocsári Ferenc, a omoskőújfalui vasútállomás fö­löké arról tartott tájékoztatót, logy a két állomás vasútigazga- ó*ág-vezetői évenként egyszer ér- r’ -«Mk az úgynevezett határfor ni versenyt. Legutóbb a ván- I ászló birtokosai a füleld r: Mások lettek, most szeretnék, iá Magyarországra kerülne a zászló. Szűcs Ferenc nyészállatok oltásáról az ÁFÉSZ gondoskodik. Ebből ar­ra következtetünk, hogy tö­rődnek a tenyésztési kedv megtartásával. Az átvételre sincs panasz, a méréssel elé­gedettek .a tenyésztők. Az ÁFÉSZ azzal tehetne még többet, ha a sámsonházai ve­gyesboltjában is árusítanak takarmányt: zabot, búzát, árpát. Sok a panasz a terme­lőszövetkezeteken keresztül történő felvásárlásra. Volt olyan, hogy az átvételt fél 8-ra hirdették és a kocsi csak délben érkezett, a legfőbb do­logidőben. Gyakori a mende­monda a méréssel kapcsolat­ban is, mert a környei át­vevő úgy mér, hogy azt sen­ki nem ellenőrizheti. Akado­zik a takarmányellátás. A terményforgalmi vállalat a tápokat folyamatosan szál­lítja, de búza, kukorica, árpa ritkán kapható, zab pedig egy­általán nem. Ügy véljük, mindezek orvoslásával még nagyobb lesz a tenyésztési kedv, ami népgazdasági ér­dek is. Szikora László A gondoskodás M. István salgótarjáni ol­vasó számára adott tájékoz­tatást olvasva, néhány gon­dolatot szükségesnek tartok hozzáfűzni a témához. Első­sorban azért, mert a bérbe­adó kötelességeit hiányosan érintették, másrészt nagycsa­ládos — tehát szociális szem­pontból méltánylást is érdem­lő — emberről van szó. A cikk a NÖGRÄD 1981. júni­us 25-i számában Az olva­sók fóruma oldalán jelent meg. Ebben a kérdezőt úgy tájékoztatják, hogy kiköltö­zésnél a boljler árát 50—50 százalékos arányban kell a bérbeadónak és bérlőnek fi­zetni, a festés is a lakó fela­data. Kénytelen vagyok itt megjelölni az 1/1971. (II. 8.) számú rendeletet, mert ebben a rendeletben igen részlete­sen leírják a bérbeadó, tehát esetünkben az 1KV kötelessé­gét is! A rendelet kimondja, hogy a bérlőt — tehát a lakáshasz­nálót — hem terheli az 50 százalékos teher, ha a lakás­berendezést — esetünkben a bojlert — a ház vagy épület felújítása során szerelik be, továbbá akkor sem, ha a központi berendezésért a bér­lő külön díjat fizet. A legfontosabb azonban, hogy a lakásnak elfogadható szintűnek kell lennie, ha ez­zel kapcsolatban a bérbeadó mulaszt, akkor a teljes ösz- szeg a bérbeadót terheli. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a rendelet szerint közterület­re és közös használatra szol­gáló helyiségekre néző ajtók és ablakok külső mázolásáról a bérbeadó köteles gondos­kodni. Mivel az 1981. június 25-i cikkben régi épületben lévő lakás van megjelölve, kézen­fekvő, miszerint M. István salgótarjáni lakos egyszerű, de logikus elgondolása nem intézhető el egyszerűen a házkezelőségtől — mint eset­leg elfogult fórumtól — ka­pott tájékoztatással. A házak, épületek fenntar­tása, felújítása egyértelműen nem gazdaságos feladat. De az állampolgárok érdekeit is figyelembe kell venni. A „régi épület” megjelölés eset­leg azt jelenti, hogy az épü­let még felújítva nem volt. Ebben az esetben nagyon is alapvető emberi igényt elé­gített ki az IKV a bojler be­szerelésével — ami még nem tekinthető állagban tartásnak sem — következésképpen a kötelezettség megállapítása is vitás lehet! Mindenesetre célszerűbb lett volna az ügyben a váro­si tanács vb műszaki osztá­lyát megkeresni — ami sze­rintem még mindig nem ké­ső — és a szakigazgatás ál­lásfoglalása után választ ad­ni M. István salgótarjáni ol­vasó számára. Dr. Kecskés Géza utcabiz. elnök Azt mondják, az elidegene­dés korszakában élünk. Min­denki lót-fut, siet, falun yi házakban lakunk, keveset tö­rődünk egymással. Azért elő­fordulnak időnként melenge­tő jelenségek is. Egy nyári délelőtt Szegeden villamos ment el mellettem. Olvasom ablakában a feliratot: „Sze­retettel köszöntjük városunk­ban, érezze jól magát!” Úgy éreztem, otthon vagyok, meg­érkeztem, számítottak rám. Másik példa: „Kérjük, fo­gyasztás után szíveskedjen a poharakat visszahozni!” — fi­gyelmeztet egy falusi kocsma felirata. Az udvarias felszó­lításra, készséggel viszi visz- sza mindenki a poharát. Az­tán Romhány felé utazva a menetrend szerinti járaton ez állt: „Saját, és utastársaid érdekében, ügyelj a kocsi tisztaságára!” Csak így, egy­szerűen. Lehetek én lóápoló, vagy maneken, filmszínész, vagy kapakovács, csak így, tegezve. Gondolatban pertut ittam az írás szerzőjével, mondván: „Szervusz Volán!” N. J. Rétság Nyugdíjasok találkozója A közelmúltban nagyon jó hangulatú nyugdíjas-találko­zót rendezett a nagybátonyi gépüzem párt-, szakszervezeti, és gazdasági vezetése. Az összejövetelre —, amely már hagyományos — több, mint száz nyugdíjas jött el a gép­üzem szépen feldíszített kul- túrhelyiségében. Mindegyikük­nek jólesett, hogy már az ajtóban szeretettel várta a vendégeket Vajda István párt­titkár, Rákos József szakszer­vezeti titkár, és az üzem fő­mérnöke, Gazsi Zoltán. A főmérnök beszélt az el­múlt év termelési eredmé­nyeiről és azt is elmondta, hogy milyen feladatok várnak az üzemre, szólott a fia­talok előrehaladásáról, az ott dolgozó asszonyok helytállá­sáról. Ezt követően az üzem ve­zetése estebédre invitálta a nyugdíjasokat, ebéd után pe­dig meghallgatták a munká­ban elfáradt emberek csendes, de nem gond nélküli minden­napjaik ecsetelését. A pana­szokat le is írták, azzal az ígérettel, hogy amennyiben tehetik, orvosolni fogják. Ügy érezzük, megbecsülnek, törőd­nek velünk, mi is az üzem­hez tartozunk, nem feledkez­tek meg rólunk. A nyugdíjasok nevében: König József Nagybátony szép példája Talán lehetne soron kívül is... Az öregekről való gondos­kodás szép példájáról kap­tunk hírt. Gócs Tibor, Salgó­tarján, Kismarty út 2. sz. alatti lakos értesítette szer­kesztőségünket. hogy a ren­delőintézet fogorvosai — élü­kön dr. Marton Tibor főor­vossal — milyen megható gondoskodással segítettek egyedülélő, 88 éves beteg édesanyjának. Többször el­mentek a lakására, hogy az idős asszonyt megkíméljék a fáradságos úttól és elkészí­tették fogsorát. Édesanyja, Ti­hanyi Lászlóné nevében adunk helyet a köszönőso­roknak. Angyal János, Csécse Lenin út 16 szám alatt lakó olvasónk panaszával kereste meg szer­kesztőségünket. Leírja, hogy a villanybojlerhez éjjeli fo­gyasztásmérőre volna szüksé­ge. A bojlert még a múlt év októberében bekötötte egy kis­iparos, de a bejelentést el­mulasztotta az ÉMÁSZ-hoz. így csak az idei esztendő március 28-án vették nyilván­tartásba Hozzáteszi, hogy az ÉMÁSZ teljesen szabályosan járt el Aztán arról tudósít, hogy elment Jobbágyiba, az ottani kirendeltséghez és kér­te, hogy ha ez lehetséges — mivel súlyos beteg anyósát ápolja — soron kívül kössék, szereljék be a fogyasztásmé­rőt. Azt a választ kapta, hogy a soronkívüliséget a főhatóság betiltotta, bár fogyasztásmérő van a raktárban. Olvasónk azt írja, hogy nagy szüksége volna a meleg vízre, ehhez or­vosi igazolást is tud benyúj­tani. ☆ Mindehhez annyit fűznénk hozzá, helyes hogy a soron­kívüliséget nem engedélyezik minden szíre-szóra, de méltá­nyolni kellene az igazi rászo­rultságot. ■vili í| III'1 111 Kellemes környezetben tölthetik a nyarat a nógrádmegyerl óvodások. A virágokkal, fákkal teli óvodai parkban ugyan most kevesebb kisfiú és lány van, mint a korábbi hónapok­ban, sokan szüleikkel üdülnek, nyári szabadságra utaznak. Aki viszont itt játszik a parkban, az is jól érzi magát. — kj —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom