Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
Nagyobb erőfeszítéssel A kánikulában még nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a melegüzemekben dolgozóknak. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat öntödéjében is lényegesen megemelkedik nyáron a hőmérséklet, az alumíniumöntők azonban a tőlük megszokott teljesítményt nyújtják. Képünkön Lakatos József és munkatársa az elektromos kemencében megolvasztott alumíniumot szállítja felhasználási helyére — kulcsár — Változatlanul gond az alkatrészellátás Ékszíjak érkeztek a kombájnokhoz — Több cikk csak augusztusra Megjelent az Ipari zsebkönyv Iparunk ötödik ötéves tervidőszak alatti fejlődéséről számol be — a Központi Statisztikai Hivatal adatai tükrében — a most megjelent új Ipari zsebkönyv. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelentetett összesítő nem csak az ipari, közgazdasági szakemberek, hanem minden, a népgazdaságunk eredményei iránt érdeklődő számára hasznos információkat tartalmazó, ismereteket bővítő tájékoztató. Megtalálhatók benne az ipari szervezetek számát érintő változások, a termelés, az értékesítés, a foglalkoztatottság adatai, a termelői és értékesítési árak változásai, az anyag- és az energiafelhasználás, a műszaki fejlődés terén elért eredmények, valamint mindezek hatásaként a jövedelmezőség hatékony alakulása. A nemzetközi adatokat tartalmazó fejezet, bár nem az 1980-as, hanem az egy évvel korábbi adatok szerint, lehetőséget nyújt a inagyar ipar fontosabb eredményeinek nemzetközi összehasonlítására is, elsősorban a KGST-országok- hoz viszonyítva. A héten valamennyi mező- gazdasági üzemben aratnak. Van, ahol még csak most indultak el a kombájnok, és akad olyan is, ahol már lassan az aratás felénél tartanak. Mi a helyzet az alkatrészellátással, eziránt érdeklődtünk az AGROKER balassagyarmati kirendeltségénél, ahol az alábbi tájékoztatást kaptuk. A betakarításban üzemeltetendő erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészdgények — mint előrendelések — időbeni eljuttatására a megye mező- gazdasági üzemeinek figyelmét időben felhívta az AGROKER. Ennek eredményeként az időben leadott igényeket a nyitó és a már leszállított készletekből — az országos hiány cikkek kivételével, például szalmarázó láda — biztosítani tudták a felhasználók részére. Az alkatrészgondok csökkentése érdekében — a megyei gabonaérettség eltolódása ellenére — június 29-én beindították az ügyeleti szolgálatot, hogy a raktárkészletből kielégítetlen Igényeket ügyeleti rendelésként továbbíthassák a központhoz, illetve a MEGÉV- hez. Az eltelt ügyeleti szolgálati tapasztalat nem kedvező, különösen az NDK gyártmányú betakarítógépek okoznak gondot. A gazdaságokat ügyeleti megrendelésének beérkezését követően azonnal értesítik az átvételről. A még kielégítetlen igényeket telefonon, illetve telexen igyekszik az AGROKER felkutatni az üzemek részére. Az MTZ—50 erőgép feszültségszabályozója, valamint az E—512-es és az E—516-os kombájn szál marázóláda-gondok enyhítése érdekében felvették a kapcsolatot a Baranya, valamint a Szolnok megyei AG- ROKER-vállalatok kapcsán a gyártó üzemekkel. Igaz, innen csak a jövő hónapban várható alkatrész. Reméljük, ha később is, az alkatrészhiányt — legalább a betakarítás idejére — sikerül mérsékelni a megyj mező- gazdasági üzemeiben. Néhány perc ünnep... A távfűtési üzem dolgozóinak munkájáról szólt a tudósítás. Nem tellett ezen miniinterjú keretében számot adni arról, hogy az üzem életében nem volt még példa ilyen gyors és minden bizonnyal jó minőségű munkára. Igaz, az üzemvezető-helyettes — igyekezvén a realitás talaján maradni — azt mondta, hogy az olyan természetű munkaterületen, mintáz övék, ahol a város alatt a legmélyebb bugyrokban fekszenek a vízvezető csövek, mindig történhet valami. Hozzátette: — Nem láthatunk a föld alá De igyekeznek belátni Már kimondták, hogy kész a nagyjavítás, indulhat a próbanyomás, amikor a város egyik teréről érkezett a kétségbeesett jelzés: a föld alatti vezeték elengedi a vizet. Neki a földnek. Igaz, parkot dúltak a pázsiton halom keletkezett, kétembernyi mély gödör, és izzadtak, küzdöttek, mert nem akartak elmaradni Megtalálták a hálózat betegségét, a szitává rozsdásodott csövet. Hajrába kezdtek, hogy kicseréljék. Ez volt egy délután, másnap este már folyt a csapokból a meleg víz. így volt ez az acélgyár felé vezető úton. ahol anélkül. hogy a közlekedést megzavarták volna, beástak az utca alá, és kicserélték a csövet. Micsoda kemény munka folyt a város központjában is. Elvénült, rozsdamarta vezetéket, vízelosztó fejeket találtak az aknákban. Senki sem húzódzkodott, amikor le kellett érte menni. Nekik másképpen nem lehet a feladatot elvégezni. Fel a gumicsizmát, visszafojtani a lélegzést és irány a mélybe. Álltak a vízben, folyt rájuk a szenny, de dolgozni kellett, méghozzá gyorsan és kifogástalanul. Ha egyszer a föld eltakarja a vezetéket, azt már nehéz újra feltárni. Ilyen számítással kellett dolgozniuk . . . És, amit vállaltak elvégezték. Felkészültek rá, mondják szerénykedve. Több volt az, mint felkészülés. Nagy felelősségérzet, mind a nyolcva- nunkon Már akkor megfeszültek a szerelők idegei, amikor a munka kezdetén, ha csak néhány percet is, de késett a munkahelyre szállító Nemcsak megszerezni, hanem megtartani... Á vállalati munkaerő-gazdálkodás egyik sarkallatos pontja, legtöbb lehetőséget kínáló területe a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodásnak. De csak abban az esetben, ha az ezzel kapcsolatos tennivalókat a mindenkori közgazdasági változásoknak rendelik alá, ha a tervezésben, majd az ehhez igazodó szervezési intézkedésekben megteremtik a feltételeit az ésszerűbb és hatékony felhasználásnak. A megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén, ezzel a témával kapcsolatos korábbi állásfoglalásában foglaltak utóvizsgálata alapján szerzett tapasztalatokat vitatta meg. Arra volt kíváncsi, milyen előnyös változások történtek az alapvizsgálat óta. A vizsgálat kiterjedt beszámoltatásos rendszerben 19 kiemelt ipari, 2 építőipari vállalatra, helyszíni ellenőrzés formájában pedig hét gazdálkodó egységre. Az alapvizsgálat óta eltelt időszak viszonylag rövid volt ahhoz, hogy lényeges változások mehessenek végbe. Csupán egy kedvezőbb folyamat megkezdéséről beszélhetünk, ami a korábban felsorolt hiányosságok mértékének csökkentésére irányult. Kezdjük a tervező-elemző munkával. Ma már reálisabban mérik fel munkaerő-helyzetüket és a rendelkezésre álló forrásokat. Ott terveztek növekedést — a Romhányi Építési és Kerámiagyárban —, ahol nagyobb termelést bővítő beruházásokra került sor. A legtöbb helyen enyhe csökkenéssel, illetve megtartással számoltak. Nem okozott gondot a munkaerő biztosítása a szénbányáknál, a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyáregységében, valamint a Balassagyarmati fémipari Vállalatnál. Másutt, így a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában, a balassagyarmati kábelgyárban, a Romhányi Építési és Kerámiagyárban az eddiginél erőteljesebben jelentkezett a vonzáskörzet elszívó hatása, mert a termelőszövetkezetek új varrodákat és melléküzemágakat hoztak létre, a budapesti üzemek pedig közvetlen buszjárattal szállították el a helyi munkaerőt. A szükséges munkaerő biztosítása, valamint az előbb említett kedvezőtlen jelenség mérséklése céljából néhány új módszert is bevezettek, illetve kiterjesztettek. Ilyen volt például a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a kölcsön munkaerő alkalmazása. A Romhányi Építési és Kerámiagyárban munkaidőn túli tevékenységre kötöttek egyezséget a dolgozókkal. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban pedig saját dolgozóikat más munkakörben foglalkoztatták. Erőfeszítéseket tettek a meglevő munkaerő megtartására, állományának stabilizálására. Ezek között elsősorban bérpolitikai intézkedések voltak A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az önálló elszámolási egységeknél bevezették a belső bértömeg-szabályozást. Kisebb korszerűsítéseket hajtottak végre a technológiában, a műszaki színvonalban, a termelés- és munkaszervezésben. A kollektív szerződésekben és a törzsgárda- szabályzatokban is helyet adtak a munkaerő megtartására irányuló törekvéseknek. Az új dolgozók beilleszkedésének megkönnyítése érdekében néhány helyen a KISZ és a szocialista brigádok patronálást vállaltak. De legalább ilyen fontos volt a szociális helyzet, a munka- és életkörülmények javítása, a dolgozók lakásépítkezésének sokirányú segítése. Az előbbiek kedvező hatására csökkent a fluktuáció. A jövő-menők száma 1979-ben még 5487 fő volt, ami 1980-ban 4678-ra mérséklődött. Az általános tendencián belül jó eredményt ért el e tekintetben a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, a balassagyarmati kábelgyár, a Salgótarjáni Ruhagyár. Az előbbivel ellentétes tendencia jelentkezett erőteljesen az ötvözetgyárban, a Romhányi Építési és Kerámiagyárban, valamint a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az sem mindegy, hogy milyen hatékonyan foglalkoztatják a meglevő munkaerőt* Itt bizony elég sok még a tennivaló! A vizsgált vállalatok többségénél igen kis mértékben javult csak a munkaidő-kihasználás. Ez azzal függ össze, hogy a veszteségidő-vizs- gálatok továbbra sem hatékonyak, rendszeresek, a vállalatok több mint hatvan százalékánál csak kismértékben növekedett a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma, sőt ennek üteme még a mérsékelten fejlődő vállalatoknál sem felelt meg a követelményeknek. Általában magasak a teljesítményszázalékok —, a FÜTÖBER-nél, a tűzhelygyárban, a bányagépgyárban —, a teljesítménybérben dolgozók soraiban, az • időbéres órákat tekintve igen nagy a szóródás. Ez rendkívül váltakozó színvonalú munkaszervezésre és elszámolási problémákra utal. Tovább romlott a fizikai és nem fizikai dolgozók aránya. Nem mindenütt hatott kedvezően a bértö- megszajpályozás bevezetése sem. Ezt tapasztalták a Nógrádi Szénbányáknál. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában pedig a száz százalékon felüli teljesítményeknek nem volt meg a bérfedezete. Nem ösztönzik hatékonyabb munkára a dolgozókat a statisztikai, a becsült és a tapasztalati normák. Mivel a vállalatoknak nincsenek részletes kimutatásaik, bérbeállási szintjükről, ezért képtelenek intézkedni a belső béraránytalanságok felszámolására. Végül, de nem utolsósorban a múlt évi vizsgálat megállapításai ellenére sem történt lényeges változás a munkaügyi szervezeteknél. Ugyanez mondható az itt dolgozók szakmai képzettségére. Továbbra is hiányzanak azok az intézkedések, amelyek a munkaerő szakmai összetételének javítására, továbbképzésük megoldására, konvertálhatóságuk biztosítására irányul. A -- ‘ I__ jelentősen csökA mennyiben kennek a kieső idők, nő a műszakilag megalapozott normák száma, a teljesítménybérben dolgozók tábora, ösztönzőbbé válik a belső érdekeltségi rendszer, nagyobb becsülete lesz a munkahelyek és munkakörök felülvizsgálatának és azt követő intézkedéseknek, ha nem késlekednek a múlhatatlanul szükséges intézkedésekkel, akkor az eddiginél gyorsabban megvalósulnak a megyei népi ellenőrzési bizottság közösség javát szolgáló elképzelései. Ehhez azonban minden vállalatnál fel kell gyorsítani a tempót. — venesz — Lézer az autóiparban Fegyverbarátság A testvérmegyei kapcsolatok erősítik a salgótarjáni síküvegyár és a besztercebányai kerületben levő ute- kácsi üveggyár szoros barátságát. A napokban az uteká- csi üveggyár munkásőrei látogattak Nógrádiba, közelebbről a síküveggyárba. Megtekintették a gyárat, vidám sportvetélkedőt rendeztek, majd baráti beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat. jármű. De hallottam elfoly- tott káromkodást is, mert éppen egy csavar hiányzott az elosztóhoz. Aztán láttam a művezetőket törekedni, hogy minden amire szükségük van a szerelőknek, kéznél legyen. összhangot teremtettek a távfűtésiek. Ahogyan mondták: hogy mielőbb meleg víz folyjék a csapokból, hiszen hiába, hogy dúl a kánikula, a meleg víz nem nélkülözhető. A közelmúltban néhány perces ünnepség volt a távfűtésnél. Amit ígértek a munkáért, a harmincezer forintot kiosztották. Csak néhány perces ünnep volt. Az arcokon az öröm, meg a büszkeség okozta érzés, sok-sok harmincezer forintnál is többet jelentett. Mert a város elismerése a pénznél sokkal többet ér... Bobál Gyula Az „Avto ZIL” termelési egyesülés, amely 1924 végén gyártotta le az első tehergépkocsikat, megvetette a szovjet gépkocsiipar alapjait. Ma mintegy 300 gyárat fog össze. A ZIL fennállása pillanatától kezdve szoros kapcsolatban áll a tudománnyal. A gyár tucatnyi laboratóriumának felszereltsége és tevékenysége vetekszik a tudományos kutatóintézetekével. A vállalat szoros kapcsolatot tart a különböző tudományos intézetekkel. A problémák általános megoldásaival a vállalat foglalkozik, a gyakorlati alkalmazás kidolgozását azonban tudósok végzik. A kovácsolással és hőkezeléssel foglalkozó részleg például az acélkutató intézettel épített ki jó kapcsolatokat. Így a többi • között nagyobb szilárdságú acél alkalmazásával sikerült a tehergépkocsik hátsó hídján a tartószerkezet lemezvastagságát csökkenteni, s ez jelentős fémmegtakarítást jelentett. Az „Avto ZIL” szakemberei ukrán tudósok segítségével olyan hidrodinamikus adagolókat szerkeszetettek, amelyek feleslegessé tették az egyesüléshez tartozó mcenszki gyár öntödéjében a kétkezi munkát. Ugyanitt állítottak üzembe egy olyan berendezést. amely elektrohidraulikus ütéssel távolítja el az öntőformákat a tu skót ól. Az üzemben nincs por, sem salak. A tudósok segítségével hoztak létre a gyárban egy olyan gépet, amely melegen viszi fel a fogakat a hátsó híd nagy hengeres fogaskerekére. Most az egész művelet annyiból áll, hogy a munkadarabot felhevitik. ráviszik a fogakat, ezután az alkatrész végleges megmunkálására kerül sor. Olyan gyártósort is üzembe helyeztek, amely hevíti, sajtolja és edzi a lemezrugókat. Az irányított hőkezelés csökkentette a lemezrugók súlyát, ami szintén fémmegtakarítást jelent. Könnyebb lett a munkások dolga is. Csupán a gombokat kell megnyomni, a többit az automata végzi. öt évvel ezelőtt még senki sem gondolt komolyan a lézer ipari alkalmazására. Korábban a kardántengelyek hegesztősorán a hő következtében romlott az alkatrészek tengelyegybeesése, ami csökkentette a termékminőséget. A lézersugár összehegeszti az alkatrészeket, de azokat csak igen kis részben éri hő. A lézertechnológiát most már a hengerek kialakításánál is felhasználják. A ZIL jelenleg hatvan intézettel működik együtt, mintegy 220 témában. A legújabb tudományos eredményeket alkalmazzák az épülő jarcevói vasöntödében és a szimfero- poli motorjavító üzemben is. O. Szaszorov NÓGRÁD — 1981. július 16,, csütörtök 3
