Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

Folytatta munkáját a LEMP kongresszusa Szerdán délelőtt a Központi Bizottság beszámolója fö­lötti vitával folytatta tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. Ezt megelőzően a reggeli órákban a küldöttek zárt mun­katanácskozást tartottak, ahol elsősorban a Központi Bi­zottság első titkári funkciójának betöltéséről, illetve az el­ső titkár megválasztásának mikéntjéről volt szó. Határozat született arról, hogy az első titkári tisztre az újonnan meg­választandó Központi Bizottság állít jelölteket. E jelöltek elfogadásáról a kongresszus nyílt szavazással dönt, majd titkos szavazással választja meg az első titkárt. A párt új vezetője egyidejűleg tagja lesz a KB Politikai Bizottságának is. A munkaülésen a küldöttek meghatározták a központi vezető szervek megválasztásának módját. A KB tagjait és póttagjait a központi revíziós és központi pártellenőrző bi­zottság tagjait és póttagjait a kongresszus választja meg titkos szavazással. További eljárásbeli döntések is születtek: a Politikai Bizottság tagjainak, a titkárság tagjainak és a KB titkárai­nak számát — a KB javaslatára — a kongresszus határoz­za meg, nyílt szavazással. A tagok és titkárok személyéről a KB dönt, titkos szavazással. A kongresszuson több testvérpárt küldötte is felszólalt. Havasi Ferenc, a magyar küldöttség vezetője a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán. Balra tőle a mongol, jobbra a ku­bai delegáció vezetője Werner Felfe NDK Werner Felfe, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Német Szo­cialista Egységpárt harcos üdvözletét tolmácsolta a kong­resszus résztvevőinek és min­den lengyel kommunistának. Kijelentette: az NDK közvé­leménye „nagy figyelemmel kíséri a szocialista Lengyel- ország fejlődését, a LEMP IX. kongresszusának tanácskozá­sait. A figyelem azzal kap­csolatos, hogy az NDK-ban tudják, milyen nagy felelős­séget visel a LEMP a lengyel- országi szocializmus, a lengyel nép eredményes fejlődéséért. Ez a figyelem a testvéri in­ternacionalista szolidaritás­ból ered” — mondotta Felfe, majd rámutatott: „Mi az, NDK kommunistái mélyen érde­keltek vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság úgy teljesítse szerepét a szo­cialista közösségben, mint a munkások és a parasztok erős, szocialista állama, továbbá abban, hogy megőrződjék és erősödjék a néphatalom pozí­ciója az önök országában”. Az NSZEP küldöttségének vezetője pártja nevében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a lengyel kommunisták­nak „elegendő erejük van a szocialistaellenes és ellenfor­radalmi erőkkel szembeni ha­tározott szembeszállásra”. Emlékeztetett az NSZK re- vansista erőinek a „német birodalom” újjáélesztését cél­zó törekvéseire, amelyekkel —, mint mondotta — az NDK és Lengyelország az elmúlt évti­zedekben kialakult, a két or­szág kommunistáinak forra­dalmi, harci szövetségén ala­puló együttműködését állít­ja szembe. Antonin Kopek Csehszlovákia Antonin Kapek, a CSKP Politikai Bizottságának tag­ja, a CSKP Prágai városi Bi­zottságának első titkára, a LEMP kongresszusán résztve­vő csehszlovák küldöttség ve­zetője szerda délelőtti felszó­lalásában több helyen is fel­idézte az 1968—69. évi válsá­gos időszak tanulságait és hangoztatta, hogy amiképpen akkor Csehszlovákiát, most Lengyelországot próbálja kiszakítani az imperializmus a szocialista közösségből. Ami a csehszlovák pártnak a lengyelországi események­kel kapcsolatos kritikus ál­láspontját illeti, Kapek el­mondotta, hogy a CSKP to­vábbra is egy forradalmi munkáspárt elvi álláspontjá­ról, nem pedig kispolgári, vagy reformista pozíciókról fogja megítélni a fejlődés me­netét. „A legnagyobb megér­téssel és rokonszenvvel fog­juk támogatni a lengyel elv­társaknak, a lengyel dolgozók­nak azokat a törekvéseit és erőfeszítéseit, hogy felszá­molják, leküzdjék és kija­vítsák azokat a súlyos hibá­kat és hiányosságokat, ame­lyek az elmúlt időszakban ke­letkeztek, hogy gondoskod­janak a szocialista demokrá-* cia széles körű érvényesítésé­ről. Egyidejűleg azonban, „szi­gorúan meg fogjuk bélyegez­ni mindazt, ami' az indokolt bírálatok és a meglevő ne­hézségek kihasználását cé­lozza — mondotta a CSKP küldötte, Felszólalása végén Antonin Kapek, hangoztatva, hogy a szocialista vívmányok védelme a szocialista közös­ségben valamennyi ország kö­zös ügye, kifejezte pártja hi­tét abban, hogy a lengyel párt rendkívüli kongresszu­sa megmutatja majd a len­gyel kommunisták odaadá­sát a munkásosztály forra­dalmi céljai iránt, hűségüket a proletár internacionalizmus­hoz. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kong­resszusának szerda délutáni ülésén felszólalt Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, a kongresszuson részt vevő magyar pártküldöttség vezetője. Havasi Ferenc beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Kedves barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszön­tőm a Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kong­resszusát. Az önök munkájá­nak eredménye —, ahogy azt Kania elvtárs beszámolója is kifejezte —, nemcsak a szocialista Lengyelország szá­mára sorsdöntő jelentőségű, hanem rendkívül fontos a szocialista országok közössé­ge, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom, az európai bé­ke és biztonság ügye szem­pontjából is. Megbíztak ben­nünket azzal, hogy ismétel­ten juttassuk kifejezésre pártunk testvéri szolidaritá­sát a- szocializmus vívmá­nyainak megvédéséért és a szocialista kibontakozásért cselekedni kész lengyel kom­munistákkal, hazafiakkal. Sorsunk összefonódott A magyar kommunisták,' dolgozó népünk kezdettől fog­va növekvő aggodalommal fi­gyelik a szocialista Lengyelor­szágban több mint egy eszten­deje húzódó válságot. Ez az érdeklődés természetes, hiszen népeinket történelmi barátság köti össze, a szocializmusban összefonódott a sorsunk, közö­sek céljaink, országaink azo­nos szövetségi rendszer tagjai, a sokoldalú politikai, gazda­sági, kulturális együttműködés ezernyi szála köt össze ben­nünket. Népünk aggódását nö­veli, hogy ez a válság olyan időszakban keletkezett, amikor Európa és a világ békéjét sú­lyosan vszélyeztetik az impe­rializmus agresszív erői. Kedves elv társak! Saját történelmi tapasztala­tainkból tudjuk, hogy a szoci­alizmus építésének menetében súlyos konfliktusokhoz vezet­nek a párt politikájának bár­minemű torzulásai, a marxiz­mus—leninizmustól való elté­rés, a szocialista forradalom közös törvényszerűségeinek és a nemzeti sajátosságok össz­hangjának megsértése, a szub­jektívizmus és a voluntariz- mus felerősödése, a szocialista demokrácia, a tömegekkel való NÖGRAD - 1981. július 16., csütörtök kapcsolat elhanyagolása. .Ezért jól értjük és 'értékeljük azo­kat az őszinte törekvéseket, amelyek a hibák kijavítására, a megismétlődésüket kizáró biztosítékok kimunkálására, a szocialista építéshez elenged­hetetlenül szükséges gazdasági, társadalmi reformok kidolgo­zására irányulnak. Ugyanakkor a szocializmus minden hívével, Lengyelország minden igaz barátjával együtt növekvő nyugtalansággal lát­juk azt is, hogy a szocialista­ellenes erők a maguk céljaira igyekeznek kihasználni a hi­bák okozta válságot. Nem csu­pán a kibontakozást akadá­lyozzák azzal, hogy a megúju­lás ürügyén újabb és újabb társadalmi feszültségeket te­remtenek, hanem egyre nyíl­tabban támadják a Lengyel Egyesült Munkáspárt eszmei és szervezeti alapjait, a szo­cialista állam intézményeit, Lengyelország szövetségesi kapcsolatait, s szovjetellenes- sóget szítanak. Támogatást kapnak ehhez azoktól az im­perialista köröktől, amelyek a nemzetközi erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny fokozására, a feszült­ség; 'éle^é#re irányuló politi­kájúk " éráira ' lengyelorszá­gi esérriértyélcét5 ■^megpróbál­ják felhasználni. Mindez lété­ben fenyegeti a szocializmus vívmányait, a néphatalmat, és súlyos veszélyt jelent a világ békéjére is. ( Őszintén, nyíltan beszélni Pártunk saját történelmi utunkból vonta le azt a tanul­ságot, hogy válságos időszak­ban sorsdöntő jelentősége van a marxista—leninista eszmei alapokon világosan és egyértel­műen megfogalmazott politi­kai programnak, a szavak és a tettek egységének, a követ­kezetes cselekvésnek. Csak egyértelmű és világos, szocia­lista program körül lehet szo­rosra zárni a kommunisták sorait és harcba hívni a tett­re kész hazafiak sok milliós tá­borát. Tapasztalatból tudjuk, hogy lehetetlen egyszerre kielégíte­ni minden jogos igényt, ha azonban ezeket helyesen rang­soroljuk, ha erről őszintén és nyíltan szólunk, a dolgozó tö­megek megértik a helyzetet, s elsősorban azt, hogy a szo­cialista haza felvirágzásának és a nép jóléte biztosításának egyetlen forrása van csupán, a céltudatos alkotó munka. Nyilvánvaló igazság, hogy el­osztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Tudjuk —, mert magunk is átéltük —, hogy az elköve­tett hibák nyomasztó térhet jelentenek a kommunisták lel­kiismeretére. A lengyel kom­munisták azonban nem él­hetnek örök lelkiismeret-fur- dalások közepette azért, mert néhány száz, talán ezernyi ki- sebb-nagyobb vezető hibá­kat követett el, nem élt, vagy visszaélt a bizalommal. Pa­rancsoló feladat, sőt köteles­ség megvédeni a kommunis­tákat, a közösség becsületes tisztségviselőit, akik a szocia­lizmus híveiként szakítanak a hibákkal és bátran szem- beszállnak a szocialistaellenes erők gátlástalan antikommu- nizmusával, a boszorkányül­dözéssel. A hibák objektív és szubjektív okait alaposan és őszintén fel kell tárni, s gon­doskodni arról, hogy ne is­métlődhessenek meg. Ehhez azonban mindenekelőtt az ellenforradalmi veszélyt kell elhárítani, az osztályellenség támadását kell határozottan visszaverni. Ha a munkásha­talom megrendül, ha a társa­dalom intézményeit állandóan zaklatják, feszültségkeltéssel megbénítják, akkor a dolgozók jogos követeléseinek, igényei­nek kielégítése is lehetlenné vá­lik. Ezért a politikai harcnak az adott időszakban minden szükséges és lehetséges esz­közével biztosítani kell a tár­sadalom törvényes rendjét, az előrehaladás feltételeinek megteremtését. Kedves elvtársak! A lengyel nép is igen nehéz utat tett meg történelme so­rán. Századokon át kellett harcolnia a nemzeti önállósá­gért, a második világhábo­rúban pedig —, amikor a fasiszták földig lerombolták hazáját, fiainak millióit kiir­tották — nemzeti létének megmentéséért kellett küz­denie. A Szovjetunió és a len­gyel hazafias erők győzelmes antifasiszta harcának ered­ményeként a lengyel nép ma független hazában, bizton­ságos és garantált határok között él. Az elmúlt 36 év alatt újjáépítették országu­kat, hatalmas gazdasági és termelési kapacitással ren­delkező népgazdaságot hoz­tak létre, munkahelyek mil­lióit teremtették meg, az év­százados haladó hagyomá­nyokat megőrizve fejlesztet­ték a tudományt, a művelő­dést, a kultúrát. Mély meg­győződésünk, hogy ezek olyan történelmi vívmányok, ame­lyek szilárd bázisai Lengyel- országban a szocializmus fel­építésének. Történelmi felelősség Önökre, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IX., rendkí­vüli kongresszusának küldöt­teire hárul most az a törté­nelmi felelősség, hogy meg­határozzák a szocialista tár­sadalom konszolidálásának, majd a lengyel nemzet to­vábbi felemelkedésének prog­ramját. E program kidolgo­zása és következetes végre­hajtása a feltétele annak, hogy pártjuk élére álljon a szocialista kibontakozásnak, s Lengyelország a szocialista közösség szilárd tagjaként ha­ladjon tovább közös céljaink megvalósításának útján. Pártunk Központi Bizott­sága júniusi ülésének -állás- foglalása ismételten megerő­sítette azt a meggyőződésün­ket, hogy a válságból kive­zető út megjelölése, a szocia­lizmus valamennyi hívének, minden igaz hazafinak harc­ba hívása a lengyel kommu-’ nisták feladata. E harcukban számíthatnak a testvéri szo­cialista országok, köztük ha­zánk, a Magyar Népköztár­saság támogatására. Aho­gyan eddig, a jövőben is épít­hetnek a magyar kommunis­ták, a magyar dolgozók cse­lekvő szolidaritására. Reméljük és bízunk abban, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusának munkája, az itt hozott határozatok olyan kiutat mutatnak, amely egyaránt megfelel a lengyel nép és a szocialista közösség érdekeinek, a társadalmi ha­ladás és béke egyetemes ügyé­nek. Sok sikert, eredményes munkát kívánok önöknek! Köszönöm a figyelmet! Kádár János látogatása a Népszabadságnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán látogatást tett a Népszabadság szerkesztősé­gében. Találkozott a szerkesztőség vezetőivel, tájékozódott a lap munkájáról, elvtársi beszél­getést folytatott időszerű po­litikai kérdésekről és megte­kintette az új ofszetnyomású lapkészítés szerkesztőségi lé­tesítményeit. (MTI) Magyar— közös közlemény Georgiosz Raliisznak, a Görög Köztársaság miniszterelnö­kének meghívására Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1981. julius IS. és 15. között hi­vatalos látogatást tett Görögországban. A magyar miniszterelnököt fogadta Konsztantin Kara- manlisz, a Görög Köztársaság elnöke. A két miniszterelnök eszmecserét folytatott a magyar—gö­rög kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. A beszélgetések a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében folytak. A két miniszterelnök elégedetten vette számba a két or­szág közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődésében elért haladást és megerősítették elhatározásukat, hogy a jövőben is tartós jószomszédi, baráti és együttműködési kapcsolatok fejleszté­sén munkálkodnak a függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe történő be nem avatkozás, az egyenlő jogok és a köcsönös előnyök elvének alapján. Különös figyelmet szenteltek a gazdasági kapcsolatoknak és az ezek továbbfejlesztésére kínálkozó lehetőségek vizsgá­latának. A felek áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcso­latokat és elégedetten állapították meg, hogy az 1980-ban aláírt egyezmény a gazdasági, ipari és technikai együttmű­ködés fejlesztéséről hatékony eszközzé válhat valamennyi kö- -zös érdeklődésre számot tartó területen történő együttműkö­dés további fejlesztésére Ennek az egyezménynek a kereté­ben rögzítették, hogy minden erőfeszítést meg kel] tenni a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére és azok sokoldalúbbá tételére. A felek elégedetten vették tudomásul a kétoldalú szerző­dések megkötésére irányuló kölcsönös szándékot, így ál­lategészségügyi, növényegészségügyi, a kettős adóz­tatás elkerüléséről szóló és társadalombiztosítási egyezmény kötését. A látogatás során kicserélték a polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést megerősítő okiratot, valamint a tudomá­nyos és műszaki együttműködésről Budapesten 1979. október 8-án a Görög Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormá­nya között aláírt egyezmény jóváhagyását tartalmazó jegy-! zéket. A felek pozitívan értékelték kapcsolataik fejlődését a kul­túra, a tudomány és a turizmus területén. E kapcsolatok hozzájárulnak a két ország kulturális értékeinek jobb meg­ismeréséhez. Kifejezték akaratukat az ezeken a területeken történő együttműködés bővítésére. A két miniszterelnök eszmecserét folytatott néhány aktu­ális nemzetközi kérdésről. Elégedetten állapították meg, hogy nézeteik egy sor- kérdésben azonosak, vagy nagyon közel áll­nak egymáshoz. A felek mélységes aggodalmukat fejezték ki a nemzetkö­zi feszültség súlyosbodása miatt. Hangsúlyozták a béke és az enyhülés eredményeinek megvédésére, a fegyverkezési hajsza visszafogására, a tényleges leszerelésre irányuló erő­feszítések fontosságát, valamint a feszültséggócok megszün­tetésének és a meglevő konfliktusok békés eszközökkel tör­ténő rendezésének szükségességét. Kifejezték azt a reményü­ket, hogy a madridi találkozón kiegyensúlyozott és konstruk­tív döntéseket hoznak, amelyek az együttműködés fejlődé­sét és az európai biztonság erősítését célozzák. Ennek érde­kében támogatják egyértelmű döntés meghozatalát egy eu­rópai leszerelési konferencia összehívásáról. A miniszterelnökök aggodalmukat fejezték ki a fegyver­kezési hajsza folytatásával okozott veszélyek miatt, az ál­talános és teljes leszerelés mellett foglaltak állást a hagyo­mányos fegyverek területén csakúgy, mint a nukleáris fegy­verek területén, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. A felek aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Támogatták a válság átfogó, igaz­ságos és tartós rendezését annak alapján, hogy Izrael telje­sen visszavonul az 1967-ben elfoglalt valamennyi arab terü­letről, hogy elismeri le Palesztina arab népének önrendelke­zésre irányuló elidegeníthetetlen jogát, ideértve saját álla­ma létrehozásának jogát, valamint a térség minden orszá­gának azt a jogát, hogy békében és biztonságban élejen. A felek megvizsgálták a ciprusi helyzetet, amely változat­lanul veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát. Támogat­ták az igzságos és tartós rendezést a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, területi integritásának, szuverenitásának és el nem kötelezettségének, valamint az Egyesült Nemze­tek erre vonatkozó határozatainak alapján. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy teljesen elégedet­tek találkozójuk eredményeivel és a lefolytatott megbeszé­lésekkel. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy e tárgya­lások új lendületet adnak majd a görög—magyar kapcsola­tok további fejlődésének. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Georgiosz Halliszt, a Görög Köztársaság miniszterelnö­két, aki a meghívást örömmel elfogadta. Vo Nguyen Giap, a Vietna­mi Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja miniszterelnök-helyettes, aki a Vietnami Kommunista Párt küldöttségét vezeti a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán, szerdai felszólalásában emlé­keztetett arra, hogy az ame­rikai imperializmus elleni há­ború éveiben, majd a kínai expanzionistákkal és hegemo- nistákkal vívott küzdelem ide­jén, akárcsak a békés munká­ban, a vietnami nép élvezte Lengyelország értékes segít­ségnyújtását. „Sok lengyel elv­társ, kki részt vett a nemzet­közi ellenőrző bizottságban, sok lengyel gazdasági és kul­turális szakértő örökre meg­maradt a vietnamiak emléke­zetében” — mondotta. Ugyan­akkor aggodalmának adott hangot a jelenlegi lengyel po­litikai, gazdasági és társadal­mi válság miatt. Végezetül azt kívánta a ' rendkívüli kong­resszusnak, hogy sikeres legyen munkája a marxizmus—leni- nizmus és a proletár interna­cionalizmus szellemében hoz­za meg határozatait, a párt, az állam, a proletárdiktatúra, a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel való harci szövet­ség és sokoldalú együttműkö­dés védelmében Folytatódott a beszámoló fö­lötti vita, a kongresszus az es­ti órákban is ülésezett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom