Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
.VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS-Á" MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII ÉVF 164. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 JÚLIUS 15., SZERDA Megnyílt a LEMP IX. művi Kedden délben a varsói Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi termében megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusa. A küldöttek elénekelték a lengyel himnuszt, majd az Internacionálét. Ezt követően Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára emelkedett szólásra. A délelőtti munkaülésen egyébként a küldöttek megválasztották a kongresszus elnökségét, titkárságát és egyéb munkaszerveit. A küldötteknek azonban nem sikerült megállapodniuk á Központi Bizottság első titkára megválasztásának módjában és idejében. kongresszusa A LEMP kongresszusára meghívott testvérpártok, közöttük az SZKP és az MSZMP küldöttségei kedden délelőtt Varsóban megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját és a Lengyelország felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Az ismeretlen katona sírjánál a küldöttségvezetők — közöttük Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára — beírták nevüket az emlékkönyvbe. A Lengyel Egyesült Munkáspárt ünnepélyes megnyitását követően Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára mintegy háromórás beszédben előterjesztette a Központi Bizottság referátumát. Stanislaw Kania referátuma Pásztó határában aratják a kenyérgabonát. A munkálatokba besegítenek a csehszlovák prijevidzai gazdaság dolgozói is. — Fotó: Gyurkó — A megye művészeti élete, fejlesztésének feladatairól megyei tanács végrehajtó bizottsága Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyelország újjászületésének 37. évfordulója. s az elmúlt három és fél évtizedben olyan eredmények születtek, amelyekre a jelenlegi nehézségekből való kiút keresésében építeni lehet. Jelenleg azonban — mondotta — „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, oszágunk arculatáért, helyéért és orientációjáért, a nemzetközi küzdőtéren. Szaporodnak az ellenforradalmi jelenségek, szélesedik a gazdasági válság, lazul a közfegyelem, s mindez az állam létét veszélyezteti, s napirendre tűzi a nemzet megmentésének feladatát”. Változtatni kell „Ezt az állapotot haladéktalanul meg kell változtatnunk, el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fejlődés útjára kell vezetnünk” — hangsúlyozta Kania, majd emlékeztetett arra, hogy a népi Lengyelország nem először él át politikai megrázkódtatásokat, amelyeket az esetek többségében „az állam vezetésének hibái okoztak”. Elemezte a múlt nyáron kirobbant válságot, és helyesnek mondta, hogy a párt már a társadalmi konfliktus legélesebb szakaszában megértette: „nem a szocializmus, hanem annak torzulásai ellen” tiltakoztak az emberek. A válság fő okának azt az ellentmondást nevezte „amely a 70-es években keletkezett és egyre mélyült a rohamosan fejlődő termelőerők, másrészt a változatlan vezetési és gazdaságirányítási rendszer között”. Az ország mértéktelenül eladósodott, túltengtek a beruházások, csökkent a nemzeti jövedelem, a piacon nagyarányú egyensúlyhiány, a gazdasági életben nagyméretű infláció keletkezett. Mindehhez hozzájárult még az élelmiszerkészleteket csökkentő hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensége, amelyet kihasználtak a szocializmus ellenségei, többek között az olyan csoportosulások, mint a KOR. és a Független Lengyelország Konföderációja. Tevékenységüket nyugati felforgató központok is támogatták. A pártban, annak vezető szerveiben megsértették a lenini elveket és a demokráciát. A múlt nyári eseményeket követően jelentős személyi változások történtek, egyben megkezdődött a párt és az állami szervek hibás működési mechanizmusainak kiküszöbölése, a szocializmus alapvető értékeinek helyreállítása. Ezt a Központi Bizottság VI. plénumán a szocialista megújulásról elfogadott program tartalmazza, amely a mélyreható gazdasági válság leküzdését, a szocialista demokrácia fejlesztését — végső soron a párt vezető szerepének megszilárdítását tűzte ki célul. Kania emlékeztetett arra. hogy ezt az irányvonalat az országban széles körben támogatják, így a két szövetséges párt és a fegyveres erők is. Felidézte Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott szavait, amelyek szerint a lengyelországi események ismételten bizonyítják, milyen fontos a párt, annak vezető szerepe szempontjából a tömegek meghallgatása, a bürokratizmus, a voluntarizmus minden megnyilvánulásával szembeni határozott fellépés. A Lengyel Egyesült Munkáspárt „mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a párt és a néphatalom iránti bizalmat” — hangsúlyozta Kania. Kalandorság- nak nevezte az összes olyan megnyilvánulást, amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocialista jellegét figyelembe vevő megoldási módja ellen irányul. A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenységben, a szocialista megújulás védelmezésében „a társadalom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most és a jövőben is a lengyel munkásosztály marad a fő támasz”. A szakszerve zetekről A szakszervezetekről szólva Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszítéseket tenni a szakszervezeti mozgalom politikai széthullásának megakadályozására — „de sajnos, ezen erőfeszítések mérlege nem adhat okot derűlátásra”. A szakszervezeteket a párt úgy kezeli „mint az államirányítástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, a bürokrata, technokrata torzulásokat elhárító szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt örül annak, hogy az ágazati szakszervezetek kezdik visszaszerezni befolyásukat a dolgozók körében. Ezután részletesen foglalkozott a Szolidaritáshoz való viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „továbbra is kész együttműködni ezzel az igen heterogén szervezettel, mindig hajlandó szót érteni a Szolidaritás valóban munkásjellegű irányzatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a tevékenysége, s ahonnan azoknak a reakciós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, amelyek a Szolidaritásnak politikai párt jelleget, mégpedig a szocialista állammal szembenálló pártjelleget kívánják jtd- ni. Ilyen irányban befolyásolja a Szolidaritás egyes csoportjait a KOR, és a lengyel reakció több más csoportja. Az ilyen tendenciák elleni harc kötelessége minden olyan párttagnak, aki a Szolidaritásnak is tagja”. A párt viszonya a Szolidaritáshoz Mint Kania rámutatott, „á szocializmus ellenségei a válságba vetik reményeiket. Mi a válság legyőzésére, ők kihasználására törekednek. A helyi hatalmi szervek megbénításának egész mechanizmusa létezik már, az ellenfelek a legkülönfélébb módszereket használják a szocializmust védelmező emberekkel szemben. Mi arra törekszünk, hogy a Szolidaritás pozitív szerepet játsszék az ország életében. Erre akkor van lehetőség, ha a Szolidaritáson belül a dolgozóknak elegendő erejük lesz ahhoz, hogy megszabaduljanak a társadalmi rendünket veszélyeztető ellenséges erőktől. Sajnos —, tette hozzá — igen sok ok van az aggodalomra”. A Szolidaritás túl hamar nyúlt a sztrájk eszközéhez, egyre inkább igényt formál magának (Folytatás a 2. oldalon.) Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Georgi- osz Rallisz görög miniszter- elnök meghívására hétfőn este érkezett Athénbe, kedden délelőtt megkezdte hivatalos programját. Először a főváros centrumában levő Szintagma (Alkotmány) térre hajtatott, ahol koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművén. Az ünnepélyes aktus után a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—görög kormányfői tárgyalások. A két miniszterelnök először rövid négyszemközti megbeszélést tartott, ezután kezdetét vette az első plenáris tárgyalás A plenáris tárgyaláson a két kormányfőn kívül Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Ülés! tartott a Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napirendek között szerepelt többi között, a meggye művészeti élete, fejlesztésének feladatai. E napirend vitájában részt vett dr. Udvarhelyi László, a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóság főigazgatója. A művészeti élet, a művészeti nevelés szerves része megyénk általános fejlődésének és közvetlenül is meghatározója a szellemi gazdagodásnak, a kulturális nevelő munkának. A Nógrád megyében folyó művészeti nevelés lehetőségeit és egész folyamatát azok a gazdasági, társadalmi változások határozzák meg, amelyek az iparosodással s felgyorsult urbanizációval, életmódváltozással jártak együtt. A hetvenes évek végére a művészt! nevelés, a művészeti élet fejlesztése az eredményeken túl, újabb gondokat is szült. Az elért eredmények, a kialakított műhelyek továbblépést követeltek. Társadalmi segítséget a feltételek javításában, még színvonalasabb alkotótevékenységet, nagyobb közművelődési, politikai hatást az alkotómunkára. A képző- és iparművészeti alkotómunka eredményeit elsősorban a kiállítások közvetítik a közönségnek. Hagyományos tárlataink, a salgótarjáni tavaszi tárlat, a zománc- és üvegművészeti kiállítások* a szabadtéri szoborkiállítás, a Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, és Dobos István athéni magyar nagykövet, illetve Arisztidisz Kalancakosz kereskedelmi miniszter, Ge- orgiosz Szufliasz együttműködési minisztériumi államtitkár, Theoharisz Rendisz külügyminisztériumi államtitkár, Lazarosz Mihail ipari és energiaügyi államtitkár, valamint Szpirosz Hriszosz- pathisz, Görögország budapesti nagykövete vett részt. A mindvégig szívélyes, őszinte légkörű tárgyaláson országaink kétoldalú kapcsolataival foglalkozva leszögezték: a magyar—görög viszony jó példája annak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerhez tartosalgótarjáni nemzetközi művésztelep tárlatai, a kisgaléria- hálózat kiállítássorozatai, a múzeumi szervezet képzőművészeti gyűjteményei jelentős szerepet vállalnak az ízlésnevelésben. Kiállítási rendszerünkben problémát jelent a túlzott mennyiségi növekedés. A városi tanácsok, az üzemek jelentős anyagi eszközöket for- iítanak díjak adományozására, vásárlására, megbízásokra. A megyénkben élő 27 képző- és iparművész megfelelő élet- és munkakörülmények között dolgozhat, bár a tanácsok műteremszervezési munkája ellenére 3—4 művésznek műte- remgondjai vannak. Az iparművészek többségét üzemi tervezőműhelyek foglalkoztatják, önálló alkotótevékenységük bemutatására iparművészeti kiállítást szerveztek. Megyénk irodalmi életének meghatározója a Palócföld folyóirat. Hatása megyénk szellemi életében fejlődik ugyan, de nem elég széles körű iránta az érdeklődés. Műhelymunkája adott szintjén lehetségessé vált pályázatok gondozásával, kiskönyvtársorozat indításával gazdagítani megyénk irodalmi életét. Zenei kultúránk fejlődésében meghatározó a zeneiskolák munkájának gazdagodása. Felnőtt kórusaink és zenekaraink munkájában meghatározó a salgótarjáni szimfonikus zenekar megteremtése, a balassagyarmati szövetkezeti kórus, a pedagóguskórus megbízható zó országok is egyetérthet- nek a nemzetközi helyzet számos alapkérdésében és együttműködhetnek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos területén. A tárgyaló felek megállapították, hogy a politikai kapcsolatok zavartalanul fejlődnek, azokat nem terhelik lényeges megoldatlan problémák és jó alapot nyújtanak aktívabb együttműködéshez a nemzetközi helyzet javítása, vagy legalábbis romlásának megakadályozása érdekében. Fő figyelmüket a gazdasági kapcsolatokra fordították. Egyetértettek abban, hogy noha a kétoldalú kereskedelmi forgalomnak a 70-es évek második felében elért dinamikus fejlődése tavaly megtorpant, idén pedig visszaesésével kell számolni, ez remélhetően csak átmeneti csökkenés és meg lehet találni mind az árucserében, mind a koopeszínvonala, új munkáskórusok szervezése. Gond, hogy a nagy hagyományú bányászkórusban nincs megfelelő utánpótlás. S hangversenyéletünkből mind ez ideig hiányzik egy színvonalasan működő nagy létszámú központi kórus, amelynek létrehozására keresni kell a lehetőségeket. Megyénk színházi ellátását a Népszínház előadásai biztosítják elsősorban, a megye- székhelyen a szolnoki Szigligeti Színház és a debreceni Csokonai Színház operatársulata műsorát láthatja a közönség. A filmforgalmazást a Nógrád megyei Mozi üzemi Vállalat végzi, mind a műsorpolitika, mind közművelődési szempontból munkájuk eredményes. Az amatőr művészeti mozgalom az egyes művészeti csoportok, szakkörök kiemelkedő szakmai sikerei ellenére sem fejlődött számottevően az utóbbi évekban. Hullámzó teljesítményt mutat a bábművészet fejlődése is, felnőtt bábegyüttes a Főnix együttesen kívül nincs is a megyében. Zenekaraink nagyobb része a zeneiskolákhoz kapcsolódva működik. Megyénk 36 néptáncegyüttesének kétharmada gyermekegyüttes. Sokat jelentett a mozgalom fejlődésében a Nógrád tánc- együttes megszervezése. A művészeti élet továbbfejlesztésére ®z eddigi eredményekre alapozva fogalmazták meg a tennivalókat. rációkban azokat a területeket, újabb, hatékonyabb módszereket, amelyek révén Görögország közös piaci tagsága mellett is mindkét ország érdekeinek megfelelően bővíthetők a magyar—görög gazdasági kapcsolatok. Ezek konkrétabb lehetőségeiről, formáiról a magyar miniszterelnök kíséretében levő személyiségek a nap folyamán közvetlenül is tárgyaltak görög partnereikkel. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a magyar küldöttség igen hasznosnak tartaná magyar—görög gazdasági, ipari és műszaki vegyes bizottság létrehozását, mivel az államközi kapcsolatoknak ez a formája általában igen jó keretet teremt a mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együttműködésre. A kormányfői tárgyalások ma folytatódnak. Lázár György nthénban Megkezdődtek a hivatalos magyar—görög tárgyalások
