Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
Tanácskozik a LEMP kongresszusa r (Folytatás az I. oldalról.) arra, hogy beleszóljon állami vezető káderek kiválasztásába, sőt a vállalatirányítási reformmal kapcsolatban olyan terveket szövöget, „amelyek értelmében a társadalmi tulajdonból csoporttulajdont csinálna, s egész vállalatokat venne kézbe, ami gyakorlatilag egyenértékű a helyi hatalom megragadására való törekvéssel”. Kania kijelentette, hogy a párt konkrét javaslatokat terjesztett elő a hatékony munkásönkormányzat kiépítésére és kizárólag ez szolgálhat a vita alapjául; a csoport- tulajdonról kialakított koncepció a rendszer alapjai ellen irányuló demagógia. A pártnak ezért is a korábbinál eredményesebben kell megszerveznie a szocializmus védelmének frontját, a rendszer ellenségeivel szembeni politikai offenzíváját, megvédenie a közrendet és fellépnie minden olyan akcióval szemben, amely az állami szervek alkotmányos tevékenysége ellen irányul. — Az ellenforradalmi törekvéseknek nincs esélyük Lengyelországban, az államot nem lehet letéríteni a szocialista építés útjáról. Ugyanakkor a nehézségek ellenére folytatni kell a szocialista megújulást, együttműködve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erőből kell leküzdeni a Lengyelország szocialista fejlődését és a haza függetlenségét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy a LEMP egysége a marxizmus—-leni- nizmus alapján szilárduljon meg. — Olyan lesz Lengyelország, amilyen a párt. Semmi sem határozza meg ennél világosabban felelősségünket a nemzet és az állam iránt. A párt vezető szerepe nem alkotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség és a nemzetnek tett szolgálat. A továbbiakban Kania állást foglalt a pártélet demokratizmusának megerősítése mellett, kiemelve, hogy a párt tekintélyének alapja nem. . taglétszámának., nagysága, hanem a tagság minősége. Megalapozottnak mondotta azokat a javaslatokat, hogy a párt végrehajtó szerveinek tisztségviselői funkcióikat csak két, egymást követő választási időszakban tölthessék be, de rámutatott arra, hogy a pártapparátusban szükség van a képzett szakemberek állandó munkájára. Bírálóan szólt arról, hogy a pártélet demokratizálása körüli vitában nem szenteltek kellő figyelmet az egység és a fegyelem követelményeinek és határozottan elutasította a párt jelenlegi felépítését támadó nézeteket. Kéifrontos ideológiai harc Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideológiai harcot kell folytatnia. Meg kell küzdenie a szociáldemokrata eszmékkel, a revizionista és jobboldali opportunista nézetekkel, valamint azzal a dogmatikus kon- zervatizmussal, amely fékezni, vagy visszafordítani akarja a megújulás folyamatát. Állást foglalt a párt ideológiai megerősítése, demokratikus centralizmusa és a párton belüli demokrácia, a munkásosztállyal való szoros kapcsolat mellett. Hangsúlyozta, hogy a válságoktól mentes fejlődés biztosítéka a demokráciára és törvényességre épülő erős állam. Ebben az államban a pártnak a maga vezető szerepét a korábbiaknál nagyobb mértékben kell a választott testületekben résztvevő képviselői útján betöltenie. Szükségesnek mondotta az ország társadalmi élete új irányzatainak és jelenségeinek intézményesítését és a megújulás folyamatának törvényes biztosítását. Rámutatott arra, hogy megengedhetetlen mind az állami szervek visszaélése a törvényekkel, mind a törvények megsértése az állampolgárok részéről. Az államnak és az állampolgároknak egyaránt létérdekük az ügyészségek és bíróságok, a rendőrség és az állambiztonság jó működése. A köz- rendvédelmi szervek elleni szüntelen támadások az egész társadalom ellen fordulhatnak — mutatott ró. A továbbiakban méltatta a néphadsereg jelentőségét a szocialista megújulásban, a szocialista haza védelmében, hangsúlyozta a nemzeti egységfront munkájának fontosságát és a szövetséges pártokkal való együttműködés jelentőségét. Gazdasági kérdésekről szólva Kania kiemelte: minden eszközzel és minden erővel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés hanyatA LEMP KB első titkára szerint a negatív irányzatok fő oka a nyersanyaghiány. Ennélfogva a párt felkéri a bányászokat, hogy vizsgáljanak meg minden lehetőséget, miként lehetne növelni — elsősorban — a szén és a réz kitermelését. De csak maguk a bányászok dönthetik el, mi legyen a megoldás. Ezzel együtt valamennyi gyárnak és vállalatnak, amely együttműködik a bányászattal, rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie egyfelől a fokozott kitermelés, másrészt az ésszerűbb anyagfelhasználás érdekében Elsőbbség a mező- gazdaságnak A másik kulcskérdésről, az élelmiszer-termelésről szólva Kania bejelentette: e kongresszusnak lesz feladata, hogy tényleges elsőbbséget adjon a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. El kell érni, hogy a mezőgazdasági termelés gazdaságos legyen, érvényesüljön a parasztok anyagi érdekeltsége. Másfelől növelni kell azt az ipari potenciált, amely a mezőgazdaság számára termel. A kedvezőbb gazdasági feltételeknek a mezőgazdaság valamennyi szektorát érinteniük kell, ideértve az egyéni gazdálkodókat is. ’’Ami az: egyéni' gazdák Szolidaritás szakszervezetét illeti, a LEMP-nek ehhez a szervezethez fűződő viszonyát „a gyakorlat és a tények fogják kialakítani” — hangoztatta Kania. Majd elmondta: „ha a mostani kongresszus utat talál az élelmiszerprobléma megoldásához, akkor azzal fog bevonulni a történelembe, hogy megszüntette a ciklikus válságok legfőbb okát”. Az első titkár ezután — az életszínvonal további esésének elkerülését szem előtt tartva — állást foglalt a beruházások korlátozása mellett. A most következő 1—3 éves időszakban az erőfeszítéseket a gyorsan átadható és gyorsan megtérülő beruházásokra összpontosítják. Emellett a lengyel gazdaság élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az épülő beruházásokban részt vegyenek a bennük érdekelt szocialista országok. Kania hangoztatta, hogy a gazdaság strukturális átalakítása csak akkor történhet meg, ha helyreáll a termelésnek a 70-es évek első felében elért szintje. Ez egyszersmind a válságból való kilábalás nélkülözhetetlen feltétele. A LEMP azonban —, ha a szerkezeti átalakításról van szó — ellenzi, hogy a munkanélküliség is eszköze legyen a bajok leküzdésének. A gazdasági reform bevezetését Stanislaw Kania a gazdaság egészségessé tétele egyik alapfeltételének nevezte. Hangoztatta, hogy a reformnak összhangban kell lennie a társadalmi igazságosság elveivel és a szocialista termelési viszonyokkal. Alapvető mozzanatai a központi tervezés erősítése és önigazgató, önelszámoló vállalatok létrehozása lesznek, politikai alapja pedig a tervezés széles körű társadalmasítása. A LEMP KB első titkára állást foglalt a fogyasztói árak reformja mellett, mégpedig azzal, hogy az intézkedések végrehajtásakor tekintettel kell lenni az alacsony jövedelmű, sokgyermekes családok helyzetére. Az árreform tervezete széles körű társadalmi vita tárgya lesz. Végül a súlyos szociálpolitikai gondokat felrajzolva, Kania hangoztatta: az elkövetkezendő évekre nem lehet ígérni a reálbérek emelkedését. A magasabb jövedelműek életszínvonala átmenetileg csökkenni fog, egyebek között azzal is, hogy az állam megadóztatja a túlságosan magas jövedelmeket. A kultúrpolitika kérdéseiről szólva a LEMP KB első titkára hangoztatta: a széleskörűen értelmezett alkotói szabadság ösztönzője a kultúra és a művészet valamennyi ágának; a párt, ugyanakkor nem érthet egyet olyan megnyilatkozások és vélemények terjesztésével, amelyek túllépnek az ország nemzeti és nemzetközi érdekei szabta kereteken, illetve nem képviselnek humanista értékeket. Az ifjúságpolitika kérdéseit érintve Kania kiemelte a fiatalok szakmai előrehaladásának és lakáshoz juttatásának fontosságát. Az ifjúsági szervezetekkel szemben követelményként említette a fiatalok szocialista szellemű nevelését. Hangoztatta, hogy a párt „támogatni fogja azokat az ifjúsági szövetségeket, amelyek eszmei megnyilatkozásaikban, alapszabályzatukban egyértelműen a szocializmus talaján állnak. Ugyanakkor leszögezzük, hogy nem fogadjuk el az olyan kezdeményezéseket, amelyek az ifjúság egy részét eszmei és politikai tévutakra viszik”. Beszámolója befejező, nemzetközi részében Kania rámutatott: a társadalmi-gazdasági válság minden eddiginél határozottabban domborította ki a lengyel külpolitika alapelveinek érvényességét. Ezek az elvek — barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista közösséghez tartozás, a Varsói Szerződésben való részvétel, együttműködés a KGST-ben, szolidaritás a világ összes haladó erejével — változatlanok lesznek a jövőben is. Ami a Szovjetuniót illeti, az első titkár kiemelte: ez az ország tettekkel bizonyította, hogy érdekéit égy erős, baráti, szocialista Lengyelország létezésében. A hozzá fűződő saövetségesi viszony a lengyel függetlenség és biztonság legerősebb biztosítéka. „Aki ennek a szövetségnek árt, a2 népi hazánk létalapját fenyegeti. Pártunk, amely e biztosítékot megteremtette, soha nem engedi meg senkinek, hogy megfossza őt ettől”. A barátokhoz és a szövetségesekhez fűződő viszony általános problémájáról szólva Kania kifejtette: nem szándékokon és nyilatkozatokon múlik, van-e bizalom Lengyelország, a LEMP iránt. Ez mindenekelőtt a tettektől, a párt Viktor Grisin Az SZKP küldöttségének vezetője, Viktor Grisin, a Politikai Bizottság tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára a LEMP kongresszusán elhangzott beszédében a többi között kijelentette: — Kongresszusuk a szocialista Lengyelország számára nehéz időben ült össze. Szó volt itt arról, hogy a lengyel munkásosztály forradalmi vívmányait halálos veszély fenyegeti, felhívások hangzottak el arra, hogy határozottan kell cselekedni a szocializmus megszilárdítása érdekében. — A lengyelországi válságot illetően az SZKP álláspontját tömören összegezte a LEMP Központi Bizottságához június 5-én intézett levél. Az volt a véleményünk s ma is az, hogy a lengyel kommunistáknak, Lengyelország dolgozó népének kell kivezetnie az országot a válságból. Pártunk, s a szovjet emberek azonban nem maradhatnak közömbösek, ha egy testvéri szocialista országban a szocializmus sorsáról van szó. Nem a szovjet emberek szokásához lenne illő, ha bajban hagynánk barátainkat, szövetségeseinket. Erről nyilatkozott teljes tekintéllyel Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán. Az ilyen internacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyelország az imperializmus tömeges méretű politikai és ideológiai nyomásának célpontja lett. A megerősítését szolgáló következetes munkától, a szocialista építőmunkára nehezedő veszélyek leküzdésétől függ. Ami a nyugat országainak a lengyelországi eseményekkel kapcsolatos magatartását illeti, Stanislaw Kania megemlítette azokat, akik jól megértik, hogy csak a szocialista a Varsói Szerződéshez hű Lengyelország tehet hozzájárulást az európai stabilizációhoz és egyensúlyhoz, amelyen az egész kontinens biztonsága nyugszik. Említést tett ugyanakkor azokról is, akik a „lengyel kártyára” játszva próbálják módosítani a kialakult erőviszonyokat, majd hangoztatta: „senkinek sem engedjük meg, hogy beavatkozzék belügyeinkbe, veszélybe sodorja baráti és szövetségesi viszonyunkat a Szovjetunióval”. A LEMP első titkára elmondta még: dacára belső problémáinknak, Lengyelország a legkisebb mértékben sem lazít azokon az erőfeszítéseken, amelyeket a legégetőbb nemzetközi problémák — így a nukleáris leszerelés, az európai biztonság megszilárdítása — terén kifejt. Beszéde végén Kania referátumának fő következtetései között az alábbiakat említette: — szülessék újjá a LEMP a marxizmus—leninizmus jegyében, legyen a társadalmi megállapodások, a szocialista megújhodás, egyszersmind a szocializmus ellenségeivel vívott politikai harc pártja; — sürgősen, javítani keli az ellátáson, hozzá kell látni a gazdasági reform bevezetéséhez. El kell érni, hogy Lengyelország önmagát élelmezze; — meg kell erősíteni az államot, hogy az eddiginél jobban szolgálja a nép érdekeit, védeni kell a társadalom és a köz rendjét. Végül az első titkár széles körű hazafias összefogást kért mindazoktól, akik. a józan ész és az állampolgári felelősségtudat jegyében képesek a népet és az államot megmenteni a katasztrófától, s ezt az összefogást a történelem parancsának nevezte. Arra van szükség — mondotta —, hogy Lengyelországban „okosan folytatódjék a szocializmus építése.” A referátumot követően megkezdődött a beszámoló vitája. A jelenlevő külföldi delegációk vezetői közül elsőként Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. felszólalása szocializmus országon belüli ellenségei s azok, akik külföldről irányítják őket, a néphatalom megdöntésére törekedve a Lengyel Egyesült Munkáspártra összpontosítják a fő csapást. — A szocializmus Lengyel- országnak mindenekelőtt megadta az állam függetlenségének és szuverenitásának biztosítékát, a területi probléma végleges rendezését. Lengyel- ország határait a Varsói Szerződés tagállamainak egyesített ereje megbízhatóan garantálja, — A szocializmus másik hatalmas vívmánya az ország forradalmi átalakulása lett. A néphatalom mindörökre végzett az osztályelnyomással, létrehozta az alapvető, társadalmi tulajdonát. Lengyelországot a világ első 10 ipari hatalma közé vezette, biztosította, a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Lengyelország a nemzetközi közösség tekintélyes tagja lett. A szocialista országok családjának tagjaként méltó módon járult hozzá Európa jelenlegi arculatának kialakításához. — Természetesen az a tény, hogy elismerjük a szocializmus vívmányait, nem jelenti azt, hogy igazoljuk az elkövetett hibákat. Amint az ma már világosan látható, sok hiba abból származott, hogy az előző vezetés eltért a párt tevékenységének lenini elveitől, gyenge volt szervező és eszmei-politikai munkája, nem tanúsított következetes oszNŰGRÁD - 1981. július 15., szerda Kádár János fogadta a Svéd Baloldali Párt—Kommunisták elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden; a KB székházában fogadta Lars Wemert, a Svéd elnökét, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Baloldali Párt—Kommunisták (MTIj Júhus 20-26. között hazánkban rendezik meg a III. magyar — szovjet ifiúsági barátságtesztivált Július 20—26-a között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség lesz a házigazdája a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztiválnak. Ezekben a napokban Budapesten és országszerte fiatalok ezrei, KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek, dolgozó és tanuló fiatalok már formál- gatják, alakítják a gazdag vendégváró programot — tájékoztatta az újságírókat kedden a KISZ KB székházában Kovács Jenő, az ifjúsági szövetség központi bizottságának titkára. Elmondotta, hogy a magyar és a szovjet ifjúság, a KISZ, és a Lenini Komszo- mol együttműködésének gazdag hagyományait követve, négy esztendővel a legutóbbi — ieningrádi — fesztivál után most Magyarországon a sor, hogy olyan politikai és kulturális fesztiválprogramot rendezzen, amely híven tükrözi a magyar és a szovjet ifjúság békevágyát, demonstrálja testvéri barátságát. A mostani fesztiválnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a két baráti ország a nyolcvanas években minőségileg új feladatok előtt áll a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális életben egyaránt. A feladatokat az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa körvonalazta és a két testvér ifjúsági szervezet legfőbb törekvése, hogy hozzájáruljon az új .teendők elvégzéséhez. Az ifjúsági barátságfesztl- válra mintegy 900 szovjet fiatal érkezik, s lesz módja arra, hogy minél több ismeretet kapjon hazánkról, eredményeinkről, a magyar fiatalok munkájáról. Ugyanakkor fiataljaink tízezreinek nyílik alkalma a fővárosban és másutt pergő eseményeken, gyűléseken, fórumokon a közvetlen találkozásra a szovjet ifjúság küldötteivel. Vendégeink között 100 tagú politikai delegáció és 350 tagú kulturális küldöttség érkezik és képviseltetik magukat a szovjet testvérmegyék és -városok is. A magyar fiatalokat 100 tagú politikai delegáció képviseli, tagjai olyan leányok és fiúk, akik megtisztelő megbízatásukat munkájukkal, tanulmányi eredményeikkel, mozgalmi termékenységükkel érdemelték ki. A fesztivál július 20-án Budapesten a gellérthegyi jubileumi parkban a magyar és a szovjet nép barátságát demonstráló politikai ünnepseggel kezdődik, amelyre 30 ezer fiatalt várnak. A magyar és a szovjet politikai delegáció — az előbbit Fejti György, a KISZ KB első titkára, az utóbbit várhatóan Borisz Pasztuhov, a Komszo- mol KB első titkára vezeti — a fesztivál ideje alatt konferencián vesz részt az ifjúsági szövetség székházában, ahol szót váltanak a két ifjúsági szövetség időszerű feladatairól. Az ifjúmunkás-, a mezőgazdasági, az értelmiségi, a középiskolai és az egyetemi fiatalok külön-külön munkacsoportokban vitatják meg sajátos feladataikat. A politikai program kiemelkedő eseménye lesz 24-én a KISZ KB székházéban tartandó békenagygyűlés, majd a rá következő napon politikai nagygyűlés. Jóllehet, a fesztivál a fővárosban kezdődik és zárul,1 az egész ország a házigazda: kisebb-nagyobb csoportok ismerkednek majd a megyékkel. Tájékozódnak hazánk politikai, gazdasági és kulturális életéről, találkoznak magyar fiatalokkal. Országszerte kulturális, művészi rendezvények sokaságát kínálja hétfőtől szombatig a fesztivál Budapesten, Balaton- füreden. Zánkán, Szentendrén, Miskolcon és Kecskeméten mutatkoznak be a fiatal szovjet művészek. Népművészek, mozgásművészek,' a dzsessz, a könnyűzene, a bábművészet képviselői július 21-én adnak gálaestet a budai Parkszínpadon. A Puskin moziban szovjet filmfesztivált rendeznek. A fesztivál idejére a budapesti Semmelweis utca barátsógu teává alakul. Két színpadon magyar és szovjet művészek várják ifjúsági és gyermekműsorokkal a fővárosiakat, a Vármegye utcában utcamoziban vetítenek szovjet és magyar rajzfilmeket, a pavilonokban pedig a két ország népművészeti tárgyaiból válogathatnak az érdeklődők. A Semmelweis utca bejáratánál a szovjet kultúrcentrumban, a fesztiválklub kínál gazdag élményt, programot. Meghalt Borisz Polevoi Hosszú, súlyos betegség után, július 12-én 74 éves korában elhúnyt Borisz Polevoj, a Magyarországon is jól ismert kiváló szovjet író, a nemzetközi békemozgalom ismert személyisége, a szovjet írószövetség titkára. Haláláról az SZKP Központi Bizotttálymegközelítést a gazdasági és a politikai döntések kidolgozásában. Ennek következtében a kommunisták pártja elszakadt a dolgozók tömegeitől. — A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyreállítsák a párt tekintélyét a társadalomban, visszaszerezzék a nép bizalmát. A LEMP harcképességének teljes helyreállítása, összefogásának megszilárdítása, az elvi marxista—leninista alapok jelentik a feltételét annak, hogy megoldják a jelenlegi súlyos válságot, a gyakorlatban verjék vissza az ellen- forradalmat. A lengyel válság drámai tanulságai ismét bizonyítják, hogy ott, ahol eltérnek a marxizmus—leninizmus általános ‘ törvényszerűségeitől, az ellenséges erők nem hagyják ki a revans lehetőségét, megpróbálják a sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács adott ki gyászjelentést, amelyet a szovjet párt- és állami vezetők, élükön Leonyid Brezsnyevvel, valamint az irodalmi élet ismert képviselői írtak alá (MTI) régi rend helyreállítását. Az ellenforradalom háziig, demagóg jelszavakkal álcázza tevékenységét, hogy félrevezesse a munkásosztályt, arra kényszerítse, hogy tálcán nyújtsa át a politikai hatalmat osztályellenségének. Most, amikor a nemzetközi helyzet éleződik, a szocialista országok népei tovább erősítik a béke megőrzéséért, a nukleáris háború fenyegetése ellen vívott harcukat — hangoztatta Viktor Grisin, az SZKP küldöttségének vezetője. A kongresszus munkájában a beszámoló fölötti nyilvános vita mellett további zárt ülés is várható. tekintettel árra, hogy a délelőtti zárt munka-' tanácskozáson a küldöttek még nem állapodtak még a vezető szervek megválasztásának módozatairól. (MTI)
