Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
Nemzetközi tábor Salgóbányán Múlt év szeptemberétől kilenc hónapon át tartott az a cikksorozat, amely az Úttörő- sarok nevet viselte, s amely a megye úttörőinek lehetőséget és módot adott arra, hogy az iskola, az úttörőélet eseményeiről a nyilvánosságot is tájékoztassák. Hétről hétre sok-sok levél közül választottunk ki alkalmanként néhányat, ügyelve arra, hogy ne csak mindig a legszorgalmasabbak kapjanak szót, hanem a ritkábban, de érdekes eseményekről hírt adók is bemutatkozhassanak. Több mint száz pajtás, közel ezer levélben, hírben tudósította a rovatot. Az ő munkájukból állt össze kéthetenként az Üttörősarok. Valamennyien életükben első ízben vették a „merszet”, hogy e rovat keretében egy-egy közéleti esemény kapcsán tollat ragadjanak, s véleményüket megírják. Ezért dicséret illeti őket. Közülük a legjobbak és a legszorgalmasabbak, valamint néhány iskola krónikása ez év július 14—21. között részt vehet az úttörő-saj tótábor munkájában. Ez nemzetközi úttörőtábor lesz — csehszlovák és íinn gyerekek részvételével —, ahol az úttörő-tudósítók részint kapcsolódnak a közös programokhoz, részint az újságírás néhány tudnivalójával ismerkednek meg. Akiknek az idén nem sikerült bejutni e táborba, azok se keseredjenek el, hiszen tovább folytatódik az Úttörő- sarok. Sőt havonta egyszer a Becsó Zsolt Cserhalmi Adél Mihalik Judit Csonka Piroska Dohor Anikó Kádárkúti Enikő Balázs Katalin Jankó Tamás Kotroczó Róbert Kukucska Erika Sándor Júlia Mocsári Nóra Singlár Katalin Túrái Gábor Habina Éva Tóth Szilvia Zsidai Erika Galba Éva Godó Csaba Horváth Katalin, Szathmári Valéria Horváth II. Katalin Tóth Agnes Nagy Tamás nyáron is megjelenik! Ehhez várjuk a leveleket, a tudósításokat. Most pedig nézzük azok nevét, akik a salgóbányai nemzetközi tábor vendégei lehettek július 14—21. között: Pásztó, Gárdonyi Géza út 5. Mátranovák, Általános Iskola Mátraverebély, Általános Isk. Salgótarján, Zöldfa út A/l. Budapest úti Általános Iskola Karancskeszi, Széchenyi út 58. Pásztó, Damjanich út 28. Nógrádmegyer, Árpád út 4. Tar, Zrínyi út 4. Nádújfalu, Rákóczi út 10. Vanyarc, Általános Iskola Salgótarján, Budapest úti Általános Iskola Rélság, Általános Iskola Cered, Petőfi út 66. Salgótarján, Nógrádi Sándor tér 6. Rákóczi úti Ált. Isk. Nőtincs, Szabadság út 88. Mátraszőlős. Hévíz út 11. Karancskeszi, Széchenyi út 81. Salgótarján, beszterce-lakóte- telepi iskola Salgótarján, Petőfi iskola, Malinovszkij út 18/b. Balassagyarmat, Szontágh Pál út 14. Balassagyarmat, Rákóczi út 117/A. Balassagyarmat, Rákóczi út 32—34. Kisterenye, Béke út 20. Kisterénye, Jókai út 10. Balassagyarmati mérleg a felnőttoktatásról Kakuk Marci, Háry János és a többiek A Népszínház utazó társulata pontosan június 6-án Palotáson befejezte megyénkben az idei színházi évadot. Ennek egyik érdekessége volt, hogy tíz hónappal korábban a színház éppen Palotáson kezdte a szezont a Csili-Csa- la csodái című gyermekdarabbal; Haydn A patikus és Na- dányi—Tamássy Hét falu kovácsa című daljátékával fejezte be. Egy újabb színházi szezon telt el, de az előkészületek a szeptemberi nyitányra mór hetekkel ezelőtt elkezdődtek. Elkészült a Népszínház utazó társulatainak 1981—8'2-es programja, melyben 9—9 új bemutató és átmenő darab szerepel. Az első új darab bemutatóját szeptember második felében a bábos tagozat tartja. Malgot István dolgozta át és rendezi 6—12 éves gyermekek számára Oscar Wilde A póruljárt kísértet című mesejátékét. Ugyanennek a társulatnak és rendezőinek következő munkáját szintén nem kevésbé híres szerző: Erich Kästner jegyzi, akinek Az emberke című mesejátéka kerül óriás bábokkal a gyermek- közönség elé. A gyermekek számára egyébként három élőszereplős mesedarabot is bemutatnak. Jevgenyij Svarc, Romhányi József és Lend- vay Kamilló a szerzői a Hó- királynő című zenés játéknak, Meczner János rendezésében. Petrik József—Szőnyi Zoltán— László Endre Csinn-bumm cirkuszát rendezi, egy később kijelölendő rendező pedig Benedek András A táltos fiú című mesejótékát állítja színpadra. A felnőttek szórakoztatására készül a Kakuk Marci szerencséje, melyet Tersánszky Józsi Jenő írt, Petrik József rendez. Kertész László újabb Kodály Zoltán-művet visz színre: a Háry Jánost. Karinthy Márton rendezi a nagy világsikert megért Imádok férjhez menni című Sommerset Maugham-vfgjátékot, Nádas Gábor verseivel és Szenes Iván zenéjével Meczner János Schiller széles körben ismert drámáját, az Ármány és szerelem-t mutatja be. A következő évadra átmenő darabok között van: Szőnyi Vidám sirató egy bolyongó porszemért, Schubert Asszonyháború, Haydn A patikus, Na- dányi—Tamássy Hét falu kovácsa, Kodály Székelyfonó, Rossini Ez történt Velencében című daljátéka, a Kalandok a világűrben, a Felicián és a kalózok című mesejáték, valamint a táncszínház Mindenki tánca című nívódíjas produkciója. Kellemes és felemelő dolog „mérleget vonni”, értékelni egy olyan témában, amelyben a képzeletbeli grafikon az eltelt évek alatt felfelé szökken. Még ha folyamatról van is szó — amit mindig nehezebb megítélni — az apró sikerek, eredmények építőköveiből valami kibontakozik. A felnőttoktatás már régen nem ilyen terület Az elképzelt „mérleget” nemrégiben felállították Balassagyarmaton, amikor a városi pártbizottság az 1975. decemberi számvetés utáni időkről hallgatott meg beszámolót, vitatta meg a jelenlegi helyzet buktatóit, a továbblépés lehetőségeit. Ha eltekintünk a létszámtól, szervezettségtől és csupán a tartalmi munkát vesz- szük figyelembe, a korábban megjelölt feladatokkal összhangban fejlődés tapasztalható — bár ez nem egyenletesen és minden területen jelentkezett. Pozitívum, hogy az 1979/80-as tanévben lezajlott minisztériumi látogatás a dolgozók gimnáziumánál kiemelte az intézményben folyó, az átlagosnál magasabb szintű oktató-nevelő munkát, az anyanyelvi képzés és a helyi hagyományok ápolásának színvonalát. Dicsérték az iskolát nyitottságáért. Ugyanakkor a szakmunkások szakközépiskolájában és a dolgozók általános iskolájában az eredmények nem ilyen egyértelműek. Jellemző a lemorzsolódás, esetenként liberális értékelés is jelentkezik, vwvwwv Nem balassagyarmati sajátosság (még csak nem is megyei), hogy legnagyobb gondot az általános iskolai felnőtt- oktatás jelenti. A helyzetet elemzők így fogalmaztak: „A- rendelkezésre álló adatok szerint legnagyobb üzemeinkben a dolgozók 10—15 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát.” Sokan úgy vélik, ez az adat túl jó lenne... Annak ellenére, hogy a Bajcsy iskolában a megalakulás, 1949 óta mintegy 2200 fő végezte el az általános iskolát, hogy felkészült nevelők tanítanak, hogy a legkorszerűbb beiskolázási formákat is biztosítják (van lehetőség 80 órás vizsga-előkészítőre 160 órás intenzív tanfolyamra, 320 órás kurzusra és kihelyezett osztályokat is indítanak az üzemekben megfelelő jelentkezési szám esetén) — a beiskolázás évről évre csökken! A hallgatói létszám 90 százalék a büntetés-végre- hajtási intézet elítéltjei adják — velük kapcsolatban csak annyit: nagyszerű dolog, hogy a büntetés évei alatt sokan szakmát kapnak (ehhez kell a hiányzó osztályokat pótolni — van idő...) — de igen nehéz dolog az általában rendkívül ala'csony értelmi képességűeket tanítani. Beszéljünk inkább az üzemekről! Idézem az elemzést: „A tagozatvezető és a termelőüzemek kapcsolata jó, közvetlen. Az előrelépést azonban szubjektív tényezők akadályozzák. A rosszul értelmezett közvetlen „vállalati érdek” több esetben kedvezőtlenül hat a dolgozók beiskolázására, munkájuk, tanulmányi helyzetük figyelemmel kísérésére, bár az üzemek részéről ennek szükségességét elismerik." >ArtAO/WW\ A dolgozók gimnáziumával kapcsolatban már említettem, hogy az akar lenni, ami a neve: a dolgozók gimnáziuma, felnőtteknek is gimnáziumi színvonalat adni és nem „érettségiüzemként’’ működni. Létrejött egy négyfős önálló tantestület, ennek hatására is javult az osztályfőnöki munka, kiterjedtebb lett a munkahelyekkel való kapcsolat. Mindezek ellenére a lemorzsolódás mégis jelentős. Az 1980/81-es tanévben az iskola a követelményekhez szoktatás fokozatossá tételével. s különböző felzárkóztató tanfolyamok (matematika, helyesírás) bevezetésével próbált a helyzeten javítani. Am az üzemek ilyen irányú, ösztönző, bátorító szerepét az iskola sosem tudja pótolni! Az intézményben már készülnek az 1982/83-as felnőtt- oktatási reformra: a sajátos módszerek következetes használatával, a tanulást irányító elemek gazdagításával. ■WO/WWW Balassagyarmat legmagasabb létszámmal működő felnőtt- oktatási intézménye a szakmunkások szakközépiskolája az ISZI-ben. A tanulmányi idő három év a végzett szakmunkásoknak, heti egy délutánon van konzultáció. Az ISZI-ben végzett fiatalok közel 70 százaléka kíván itt tanulni évente. A legnagyobb gondot a nagyfokú lemorzsolódás okozza; több éves tapasztalat, hogy az indulólétszám 50—60 százaléka jut el az érettségiig, az első évfolyamon „véreznek el” legtöbben. Mik az okok? Az alacsony szintű előképzettség (tanulni kell megtanítani először a legtöbb hallgatót...) a rendszeres tanulás hiánya, a munkahelyi ösztönzés, törődés „nem kellő mértéke”, a vizsgadrukk, családi bejárási problémák. A pedagógiai módszerek hatékonyabb, a területhez jobban igazodó alkalmozá- sára van szükség! WV'l/WyW' Mit segíthet egy ilyen mérlegkészítés? A kialakult vitában többen elmondták: nem a felnőttoktatás mindenáron történő növelése, hanem a minőség javítása, erősítése lehet csak a cél. Azokat kell tanulásra ösztönözni elsősorban, akikben megvan a képesség, biztosítani kell az érdekeltséget, a megfelelő ösztönzést (ami nem csak anyagi), így kevesebb lesz a lemorzsolódás is. Felvetődött még számos javaslat. A vélemények közül sok bizonyára hasznosítható a felnőttoktatási intézmények vezetőinek. Hamarosan összehívják őket, hogy minderről beszéljenek. És ami feltétlenül haszna a tanácskozásnak: a munkahelyek felelőssége is egyértelműen megfogalmazódott. Csak a gyakorlat is jobbat hozzon! G. Kiss Magdolna A magyar mozinézők egyik régi kedvence a hatalmas termetű, mackó mozgású, rettenetes erejű olasz nyomozó, Piedone, akinek alakját Búd Spencer formázza, magyarul , pedig Bujtor István hangján szólal meg. Bujtornak talán a Piedone-filmek sikere adta az ötletet, hogy megalkossa hozzá hasonló magyar párját, ki a Csöpi névre hallgat. A színész írt egy novellát, mely megtetszett a Budapest Filmstúdióban és Mészáros Gyulával közösen írt forgatókönyv, majd film lett belőle: A Pogány Madonna. *>♦>♦>♦>♦>♦>♦>♦>♦>♦>* - ♦>♦>♦>♦>♦>♦>♦> ♦> *1*♦>*>♦>♦>♦>*1*♦> ♦>♦>♦>♦>♦>♦> ♦> ♦> ♦> ♦>*!♦ ♦> ♦>*1*♦> ♦>♦> •> ♦>♦> •>♦>*>♦> ♦>•>♦> 25. A gyerek zavartan és meghatottan köszöni meg, de főleg attól jön zavarba, hogy ez az egyenruhás azt hiszi róla, hogy ő már tud olvasni. S miután egy ideig félig grimaszra, félig mosolyra húzott szájjal mered a papírlapokra, fel- r.yújtja őket szüleinek. — Olvassátok el! Egy neked, egy neked! Éppen a Népművelési Propaganda Iroda feliratú pavilon előtt állnak, s akkor a pult mögül kijön egy formaruhás lány, és leguggol a kisfiú mellé. — Szeretnéd te is osztogatni? Te.ssék! Add oda a néniknek és a bácsiknak! S egy félkilónyi rózsaszín lapot nyom a gyerek kezébe. Gergő izgalmában a szájába harap, de felcsillanó Szemmel néz hol a szüleire, hol meg a lányra. Látszik rajta, hogy nagyon szeretné szétosztani ezeket a papírokat, ugyanakkor a feladattól is fél. Az anyja biztatására aztán elindul, és szokatlanul illedelmesen lépkedve, félénken állít meg egy-egy járókelőt. Minden kiosztott lap után hátranéz, hogy látták-e szülei, akik némi távolságot tartva lassan követik. A tanár átkarolja felesége vállát, és mosolyogva meg leplezetlen büszkeséggel nézi fiának meg-megfeszülő kis ló’Mzmait, amint szemérmes és illedelmes rikkancsként felágaskodik egy rózsaszínű cédulával. Ennek a szórólapnak a bal sarkában egy hétfejű sár4 NÓGRAD - 1981. június 11., csütörtök kány gubbaszt, a két felső feje pedig jobbra-balra lángokat fúj. A rajz mellett különböző nagyságú és típusú betűkkel a következő szöveg: „A KISZ XIII. kér, bizottsága az angyalföldi ifjúsági napok keretében 1979. szeptember 16-án, 10.00 órától ELVARÁZSOLT MESEORSZÁG címmel gyermek- műsort rendez. Helyszín: Árpád-híd pesti hídfő—Váci út sarok. Móka Miki, bábműsor, bűvész, rajzverseny, kerékpár- verseny. Közreműködik: Levente Péter, Muszti-Dobai duó, Sándor Ágnes és még sokan mások. Mindenkit szeretettel vár a KISZ XIII. kér. bizottsága.” A szórólap másik oldala üres, viszont egy leporellószerű, kisméretűre hajtogatott műsorfüzet mind a tíz napról tájékoztat. Ebből értesül a tanár arról is, hogy ma este valószínűleg sokáig nem tudnak aludni a szélső ház lakói. Mert ma, 14-én pénteken, a megnyitó napján, 19 órakor fáklyás felvonulás lesz, 20 órakor ünnepi beszéd, 20.15-kor pedig ,.F.gy ágon. egy kenyéren” címmel a Kormorán együttes szabadtéri hangversenye és utcabál. Az pedig igen zajos mulatság, és a környékből ősz-, szesereglett tizen- és huszonévesek nem engedik el egyhamar a zenészeket. És holnap már reggel 8 órától változatos programot ígér a műsorfüzet. Szombaton lesz az edzett ifjúság napja, vasárnap a gyermekek napja, hétfőn az ifjúmunkások napja, kedden a művelt ifjúságért nap, szerda a propagandisták napja, csütörtök az Internacionalizmus napja, mához egy hétre úttörők napja, és szombaton a zárónap. De még vasárnap is lesz egy ráadásr.ap. amikor pl. kispályás teremfoci-bajnokságot rendeznek. Erről is külön rajzos megnívó tájékoztatja az érdeklődőket. A bal felső sarokban a koronás Lear király és egy agg díjbirkózó kocog egymás felé, mindkettejük lábán stopplis csuka, közöttük nagy pettyes labda. A szöveg pedig a következő: 1979. szept. 23-án 10.30-tól SZÍNÉSZEK—ÖREGFlCK közreműködésével válogatott négyestornát rendezünk: Helyszín: Vasas SC. sportcsarnok (XIII. Fáy u. 58.) Résztvevő csapatok: Vasas SC. öregfiúk labdarúgócsapata—József Attila Színház „válogatottja”— Vígszínház „válogatottja”—KISZ XIII. kér. biz. „válogatottja”, Miközben a tanár ezeket a különböző színű cédulákat böngészi, s azon tűnődik, hogy szép, szép, de túlságosan zsúfolt ez a program, túl sokat ígérnek, s meg tudják-e valósítani, bírják-e szufléval, egyáltalán lehetséges-e 10 napon át egyenletes szinten tartani az érdeklődést — míg ezen tűnődik, váratlanul megszólal a felesége. — Te. most jut eszembe! Amíg a kórházban voltál, felszólt Kardo&né, hogy te meghívtad őket estére, mert a sítúrát akarjátok megbeszélni. Meg, hogy Annáéit is jönnek. A tanár először nem érti, rövid gondolkodás után mondja. Hát, hogy meghívtam, ez talán túlzás, de tényleg volt róla szó. Reggel mondta, hogy össze kellene jönnünk és én ráhagytam. De mintha arról lett volna szó, hogy mi menjünk fel egy teára. És akkor Annáéknak is szól. Persze! Én azokkal nem találkoztam, nem hívhattam meg őket, — Na mindegy, hát vagy ők jönnek, vagy mi megyünk, ezt még meg tudjuk beszélni. Most mindenesetre menjünk a közértbe, mert vacsorához fánkot akar csinálni a dédi. És annak még kelni is kell. ÁBRAHÁM ISTVÁN ÖTVENKÉT ÉVES LÁNG GYÁRI ÜZEMVEZETŐ öt óra előtt öt perccel szélesen gesztikulálva számol be lakásszerző akciójáról a panelház autós közönsége előtt. ZB-s sárga Wartburgjával élig tíz perce állt be a parkolóba, s most már éppen azt meséli, hogy mit szólt a gyár párttitkára, amikor ő elmondta a lakásügyi hivatalnok és felesége között lezajlott párbeszédet. — Hohó, barátom, hát nem addig van az! — mondja diadalmasan Ábrahám —, hát tudtam én, hogyha ezt elmondom a mi függetlenített párttitkárunknak, akkor az nagy balhét fog csinálni! Akkor még valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját! Hát hol élünk?! Mindjárt tudtam én, hogy ezt csak a párttitkárnak kell elmondani. Mert az már elég nagy ember abban a kerületben! Hohó, barátom! A Láng Gépgyár! Azért az mégiscsak valami! Nem igaz? — Na és?! Mondja már! Mit szólt'a párttitkár? — Hát az csak összehúzta a szemét, pedig fiatal ember, talán még negyvenéves sincs, aztán fölemelte a telefon- kagylót, és mindjárt a kerületi tanácselnököt kérte! Annak aztán elmagyarázta, hogy ki vagyok én, hogy hány éve dolgozom a gyárban, ilyen meg ilyen beosztásokban, hogy hány éve vagyok párttag —, meg azt is, hogy kikkel szórakozzon a lakásügyi osztály! Azt mondja: Ide figyelj, elnök elvtárs! Szeretnék én találkozni azzal a te lakásügyi előadóddal! (Folytatjuk)