Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

Jogi tanácsadó TSZ-TAGOK SZÜLÉSI SEGÉLYE H. Lászlóné tsz-tag olvasónk rövid idő múlva várja gyer­mekének megszületését, de az orvos már két hete veszé­lyeztetett terhessége miatt táppénzes állományba vette. A tsz-irodán közölték vele, hogy erre az időre már nem be­tegségi segélyt fizetnek, hanem bele fog számítani a szülési szabadságba és erre az időre is szülési segélyt fizetnek. Kö­zölték vele a várható szülési segély összegét is, amely ke­vesebb, mint amire számított. Hogyan szabályozza ezeket a kérdéseket a jogszabály, kérdezi olvasónk. Általános szabály, hogy a szülési szabadság tartama mind az iparban, mind a tsz-ben dolgozó nők esetében húsz hét. Egységes szabály az is, hogy a húsz hétből négy hetet a szülés előtt, tizenhat hetet pedig a szülés után kell kiadni, kivéve, ha az orvos igazolja, hogy a terhes nő egészsége, vagy a születendő gyermek egészsége nem károsodik azzal, hogy mind a húsz hetet a szülés után adják ki. Olvasónk esetében az orvos ezt a lehetőséget kizárta, így a szülés előtti táppénzes időt, legfeljebb azonban négy hetet szülési szabadságként kell elszámolni. Ä szülési segély összege a szülést megelőző naptári év átlagrészesedésének 75 %-ától 100 %-áig terjedhet, amelynek konkrét mértékét az alapszabályban kell meghatározni, a hosszabb tagsági idő és a közös munkában való részvételt figyelembe véve. így természetesnek kell venni, ha az alap­szabályban a hosszabb tagsági idővel rendelkező és több munkanapot teljesítő szülő nő nagyobb összegű szülési se­gélyben részesülhet. Mindebből következhet, hogy a tsz tör­vényesen járt el. NYUGDÍJALAP KISZÁMÍTÁSA 1981. JANUÁR 1-TŐL J. Péter mgybátonyi olvasónk ez év végén válik nyug­díjjogosulttá. Az utóbbi időben olyan sok és egymásnak nem­egyszer ellentmondó véleményt hallott a nyugdíjalap ki­számításának új szabályairól, amelyekben már képtelen el­igazodni. A saját, de több érintett munkatársa nevében is kéri, érthetően és alaposabban ismertessük a megjelent új jogszabályban kiadott változásokat. A nyugdíjalap kiszámításánál az év január 1-től való­ban vezettek be új szabályokat, de semmi esetre sem olya­nokat, amelyek alapjában változtatnák meg az eddig is ér­vényben voltakat. Nem változott meg pl. az a szabály, mely szerint az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét köz­vetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legked­vezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében el­ért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. A régi szabályok szerint a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag kiszámításánál figyelembe'! 'kellett venni mindazokat a munkaviszony alapján járó juttatásokat, ame­lyekből a nyugdíjjárulékot levonták. Ez a szabály annyiban változott, hogy az 1980. december 31-ét követően kifizetett jutalom összegéből az enélkül számított kereset legfeljebb tíz százalékát kitevő részt lehet figyelembe venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a bányászati hűségjutalomra, a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott, valamint az egyéni kitüntetés és a vezetői érdekelt­ségi rendszer keretében központi szabályozás alapján ki­fizetett jutalomra. Mindezekből az is egyértelművé válik, hogy az egész szabályozás olvasónkat és mindazokat akik 1981-ben men­nek nyugdíjba alig érinti. Hiszen az 1980. évet megelőző idő nyugdíjalap-számítási módszer nem változott. Ezért az 1980. december 31-ig és az ezt követő időben kifizetett kere­setet a nyugdíj megállapításánál külön-külön kell kiszámí­tani. Az 1980-at követő időre számba kell venni a dolgozó év végi részesedését is magában foglaló keresetét. Ehhez hozzá kell adni azokat az összegeket, amelyre a korlátozás nem terjed ki és az így kiszámított kereset legfeljebb tíz százalékát lehet a fent fel nem sorolt címen fizetett ju­talmak összegéből figyelembe venni. Világosabbá lehet ten­ni ezt a számítási módot egy példán keresztül. Tételezzük fel, hogy a nyugdíjba menő dolgozó keresetének az év végi részesedést is magában foglaló összege 1981-ben ötvennégy­ezer forint. A beszámítható jutalmak különböző címein ka­pott még az évben négyezer forintot, ez összesen ötvennyolc­ezer forint. Egyéb címen a dolgozó még kapott hatezer forint jutalmat. Ebből az enélkül számított kereset tíz százaléka vehető figyelembe, amely 5800 forint. A nyugdíjalap végső összege 1981. évben tehát 63-800 forint lesz. Teljesen téves tehát az az álláspont, amely azt állítja, hogy az egyéb cí­meken kifizetett jutalmak tíz százaléka számítható a nyug­díjalapba. Helyesen ezt úgy kell érteni, hogy az egyéb cí­meken kifizetett jutalom összegéből a törvényesen beszá­mítható jövedelem tíz százaléka számítható az egyéb címe­ken kifizetett jutalmakból a nyugdíjalaphoz. Dr. J. S. Túlteljesítettük az előírtakat A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, minden vállalatnak, intézet­nek és intézménynek alapve­tő feladata. Lenin mondta: „A munka önmagában nem ártalmas és nem veszélyes”. Vannak azonban környezeti hatások, amelyek közvetlenül, vagy közvetve hatnak az egészségre, vagy a testi épség­re és ezeknek a hatásoknak a megszüntetése, a biztonságos munkafeltételek megteremté­se törvényben meghatáro­zott kötelessége a munkálta­tónak. A biztonságos munkafelté­telek megteremtése gondos tervezőmunkát igényel. A fel­sőbb szintű irányelvek alap­ján az V. ötéves tervidőszak­ra vállalatunk is készített munkavédelmi intézkedési ter­vet, amelyet jelentős mérték­ben túl is teljesítettük. A mű­szaki megelőzés a technika adott szintjén még vállala­tunknál sem szünteti meg a baleseti veszélyforrásokat, ezért olyan kezelési utasítá­sokat, munkavédelmi előírá­sokat kellett készíteni, ame­lyek betartása mellett a bal­esetek és az egészségkároso­dások megelőzhetők. Ezeket az előírásokat egységes rend­szerbe foglalja a munkavé­delmi szabályzat. Dolgozóink orvosi ellátását üzemorvossal a vállalat szét- osztottsága miatt nem tudjuk megoldani: 16 termelőüze­münk és 2 telephelyünk van a megyében. Mint élelmiszer- ipari vállalatnál, dolgozóink­nak kötelező egészségügyi könyvvel kell rendelkezni. Így az alkalmassági vizsgá­lat rendszeres. A sütőiparban a legjellegzetesebb munkahe­lyi ártálom a hőártalom, a liszt porzásából adódó porár­talom, valamint lapátos vetés­nél a kéz- és lábizületekre ható összetett ártalmak. Ezek­nek az ártalmaknak a csök­kentése nagyon fontos és ne­héz feladat. Elsősorban a nagyobb üze­mekben tudunk hatásos elszí­vó- és szellőzőberendezése­ket, porfelfogókat, szűrőket és ciklonokat alkalmazni. A la­pátos vetés megszüntetése je­lenleg még nem megoldható, de célunk, hogy több szala­gos szerelt kemencénk legyen, új modern üzemek épüljenek, ezáltal a lapátos vetésű kis­üzemek jelentős részét meg • tudjuk szüntetni. A szükséges védőeszközök, védőruházat és védőital biz­tosításának rendjét munkavé­delmi szabályzatban rögzítet­tük, dolgozóinknak rendelke­zésükre is áll. ■ Gyüre Tibor, Nógrád megyei Sütőipari Vállalat Levelezőink jelentik Intézkedési terv konkrét feladatokkal A munkakörülmények terv-* szerű t javítása, a kulturált munkahelyek kialakítása ér­dekében az ÉLGÉP pásztói gyára éves intézkedési terv­ben konkrét feladatok végre­hajtását írja elő. Kiemelten foglalkozunk a veszélyes és ártalmas terme­lési tényezők megszüntetésé­vel, az ott dolgozók védelmé­vel. A veszélyes gépek, tech­nológiák felmérése megtör­tént, melynek révén két üzem­ben külön intézkedéseket haj­tottunk végre. Az egészségre ártalmas munkahelyeken méréseket vé­geztettünk, melyet a szellőz- tetési rendszer módosítása, át­alakítása követett. A közvet­len szennyezőanyag-forrásnál — műgyanta — dolgozóknak friss levegős hálózatot építet­tünk ki, melyhez kámzsákat és ipari íélálarcot biztosítot­tunk. A műanyag termékek vágása elszívófülkében törté­nik, kiegészítő egyéni por­szűrők használatával. A másik egészségre ártal­mas (festő- és vegyimosó) üzem dolgozóinak a megfelelő munkakörülmény kialakítá­sa érdekében festőkabinokat építettünk elszívórendszerrel, a vegyimosónái pedig kereszt- öblítéses kádakban zajlik az anyagok mártása. Az egészségre ártalmas munkahely dolgozói rendsze­res orvosi vizsgálaton vesz­nek részt. Károsodást nem állapítottak meg. A nehéz fi­zikai munka csökkentésére da­rupályát építettünk, az anyag- mozgatás könnyítése érdeké­ben. A dolgozóknak az előírt védőeszközöket, az egyéni és kollektív védelemhez bizto­sítjuk, valamint védőitalt és bőrvédő eszközöket. (A védő­ételt az új szabályozás alap­ján az alapbérbe építettük be). A védőfelszerelések haszná­lata kényelmetlenséggel is jár. Ezért több gyári kísérletet vé­geztünk — és figyelemmel kí­sérjük a SZOT Kutató Inté­zet által kialakított korsze­rűbb eszközöket. A dolgozó­ink is számos, hasznos ötletet, újítást nyújtottak be a bal­esetek megelőzése érdekében, A gyár folyamatosan törek­szik a munkakörülmények ja­vítására, korszerűsítésére. A jelentős anyagi ráfordítás el­lenére egyes munkák jelen­leg még veszélyt rejtenek, csak elszívóval, védőfelszere­léssel végezhetők, ezért foko­zottan be kell tartani a kidol­gozott óvintézkedéseket. Györki János, ÉLGÉP pásztói gyára , Elégedettek lehetnek Azt hiszem, összességében nyugodtan elmondhatjuk, hogy a salgótarjáni FÜSZÉRT-nél mindent megtesznek az illeté­kesek a dolgozó emberek vé­delméért. Persze, némileg könnyebb helyzetben vannak, mint egyes nagyüzemekben, mivel itt nincsen például szennyezett levegő, zaj, vegyi anyag stb. A biztonságos mun­kavégzés feltételei adottak, úgy a raktári, mint a kocsikísérői munkásoknak. A munkavédel­mi előírásokat a dolgozók a lehetőségek szerint betartják, mivel tudják, hogy csak úgy lehet megelőzni a baleseteket. Az elmúlt évben átadott modern raktári helyiségekkel együtt ma már úgy lehet elhe­lyezni a beérkező élelmiszere­ket, hogy azok ne veszélyez­tessék a dolgozó embereket. Az áruk levétele a raktárban általában targoncával törté­nik. Esetleges törés esetén biz­tosított a fűrészpor, hogy a fo­lyadékot azonnal leszórják a balesetek elkerülése végett. Az egészségvédelemre szintén nagy gondot fordítanak, mivel a dolgozók élelmiszerekkel fog­lalkoznak. Így évente rendsze­res orvosi vizsgálaton kell részt venniük. Sőt, ha nem mennek el, vagy pedig nem megfelelő a vizsgálatuk ered­ménye, akkor pénzbírsággal büntetik, illetve nem vehetik fel a munkát. A munkavédel­mi eszközöket biztosítják a dolgozóknak. Igaz, vannak hiá­nyosságok, de ettől függetle­nül elégedettek lehetnek a dol­gozók. mert amire szükség van, az mind adott a biztonsá­gos munkavégzés feltételeihez. Az eddig elért munkavédelmi sikerekben elmaradhatatlan érdeme van Tarján Sándor belső ellenőrnek, aki sokat tett azért, hogy a salgótarjáni FÜ- SZÉRT-nél dolgozóknak minél biztonságosabb legyen a vé­delmük. Balogh Tibor „ ! salgótarjáni FÜSZÉRT A „sisakos emberek' avagy gyakorlati munkavédelmi verseny Kirándulás Az ecsegi takarékszövetke­zet dolgozói, tagok, illetve vá­lasztott tisztségviselők bérelt autóbusszal budapesti kirán­duláson vettek részt. Budapesten idegenvezető ka­lauzolt bennünket a történelmi múltú Buda várában és kör­nyékén. Megtekintettük a bu­dapesti Történelmi Múzeumot, a Mátyás-templomot, a Halász- bástyát és más történelmi ne­vezetességeket. Sajnálattal em­lékeztünk, milyen pusztítást végzett a II. világháború. Er­ről árulkodtak a még jelenleg is romos épületek. A több órás séta után jól­esett a közösen elfogyasztott vacsora. Ezt követően élvezet­tel néztük a Nemzeti Színház előadását. Azt hiszem, nem. csak a magam, hanem a kirán­dulás valamennyi résztvevője nevében is köszönhetem a ta­karékszövetkezet ügyvezető igazgatóiénak, hogy a kirándu­lást megszervezte, s kellemes, tartalmas élményben lehetett részünk. Bakonyi Józsefné Máiraverebély ■■ Önzetlen segítség Nagy öröm ért bennünket a közelmúltban. A növényvédő állomás dolgozói segítőkészsé­gének köszönhetően mi is néz­hetjük már a televízió 2. mű­sorát. Mi mozgássérült fiata­lok vagyunk, és évek óta a balassagyarmati szociális ott­honban élünk. Nagyon szeret­tük volna mi is nézni a tv 2. műsorát, de eddig nem volt rá lehetőségünk, mert az otthonban központi antenna van és ezzel nem lehet fogni a 2. programot. A közelmúltban megkere­sett bennünket Tóth László, a balassagyarmati növényvédő állomás igazgatója, és felaján­lotta, hogy az állomás dolgo­zói — a mozgássérültek nem­zetközi éve alkalmából — el­készítenek számunkra egy, a 2-es program vételére alkal­mas antennát. Utána fel is ke­resett bennünket három fiatal­ember — Csábi László, Baczka István, Hugyecz János — és munkához láttak. Nagy örö­münkre nem csak a 2-es anten­nát szerelték fel, hanem az 1- es program vételére alkalmas antennát is készítettek, mert eléggé rossz volt a központi antennával e műsor vétele. Ezenkívül Tóth László igaz­gató azt is felajánlotta, hogy a továbbiakban is segítenek bennünket. Bármilyen problé­mánk adódik a jövőben — mondotta — nyugodtan fordul­junk hozzájuk, amiben tudnak, segítenek. A nyilvánosság előtt köszön­jük önzetlen segítségüket! A Juhász házaspár A gyakorlati munkavédel­mi vetélkedő a vegyipari dol­gozók szakszervezete és az Ipa­ri Minisztérium által kiadott országos felhívás alapján in­dult el, amelyhez vállalatunk, mint a Magyar Alumíniumipa­ri Tröszt tagvállalata is csat­lakozott. így került sor a ver­seny megrendezésére. Alapvető feladata volt a versenyben részt vevő dolgozóknak, hogy a mesterségesen előkészített bal­eseti forrásokat felismerjék és a már „bekövetkezett” balese­tekkel kapcsolatos tennivaló­kat bemutassák. A valóságban is bekövet­kezhető balesetek esetén a gyors segélynyújtás a legfon­tosabb a dolgozó ember éle­tének megmentése, illetve a balesetből következő súlyos sé­rüléseknek a minimumra való csökkentése, vagy teljes meg­szüntetése. Ilyen jellegű ver­seny vállalatunknál még nem volt, így érthető, hogy mind a versenyzők, mind a ver­senyt előkészítők körében élénk volt az izgalom. öt állomást készítettünk elő, melyhez a Vöröskereszt városi szervezete igen nagy segítséget nyújtott, részben felvilágosítással, részben pe­dig a mentéshez szükséges esz­közök rendelkezésre bocsátásá­val. Bojtos István biztonságtech­nikai megbízott rövid megnyi­tója, a verseny lebonyolításá­ra vonatkozó tájékoztatója után kezdődött a verseny. A Köszönet a segítőknek Az idős, beteg, rokkant em­berekkel való törődés szép pél­dájára kaptunk hírt Nagybá- tonyból. Simon Istvánná, az öregek napközi otthonának vezetője elmondotta, hogy a községgazdálkodási vállalat Petőfi Sándor festő szocialista brigádja társadalmi munkában varázsolta újjá Darkó Józsefné és Kelemen József kétszobás Népköztársaság úti lakását.. A festők példáját a házkezelőség két kollektívája, a Kállai Éva és a Zója Szocialista Brigád tag­jai követték, akik a lakás ki- festéte után elvégezték a ta­karítás fáradságos munkáját. A segítségért ezúton monda­nak köszönetét az érdekeltek: Darkó Józsefné és Kelemen József Nagybátony Kalászba szökkent a gabona a Csécsére vezető országút szélén. Az elmúlt évi betakarítás, szállítás során gondatla­nul szétszórt magvak szépen fejlődve gazdag termést ígér­nek. Ezúton hívjuk fel a háztáji állattartók figyelmét, hogy kísérjek figyelemmel a „pad ka vetést”. Péter és Pál napja alkalmából bőségesnek ígérkezik az útszéli aratás. = kJ = csoportok 15 percenként indul­tak úgy, hogy egymással ne ta­lálkozhassanak. A verseny le­bonyolítása és a kiértékelés után Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetője, a zsűri elnöke rövid értékelést adott. A versenyt jól szervezettnek minősítette. Megállapította, hogy a ver­senyzők többsége a gyakorlat során jól alkalmazta elméleti tudását. A munkavédelmi ok­tatásnak, a balesetek elkerülé­sének, a bekövetkezett baleset súlyossága csökkentésének ez a módja rendkívül hasznos. A versenynek, jellegéből adó­dóan van első és utolsó he­lyezettje, de ennek a verseny­nek nem volt vesztese. A részt­vevők tovább gyarapították tu­dásukat, ami igen nagy jelen­tőségű a dolgozó ember vé­delme szempontjából. Ezután Hlavaj Sándor mű­szaki igazgatóhelyettes meg­elégedéssel szólt arról, hogy a dolgozók, illetve a szocialis­ta brigádok milyen nagy szám­ban jelentkeztek a viadalra. A verseny elérte a célját, eredményes volt. A szerzett ta­pasztalatokat is figyelembe vé­ve a jövőben is rendezünk ilyen vetélkedőket. Ezen a verse­nyen 10 brigád képviseletében 30 fő vett részt. A versenyzők pontozásos alapon értek el he­lyezéseket. Az I—V. helyezet­tek pénzjutalmat, a VI—X. helyezettek pedig könyvjutal­mat kaptak. A legjobb ered­ményt elért 'csapat továbbju­tott a Magyar Alumíniumipari Trösztnél megrendezendő ha­sonló versenyre, majd esetleg — eredményes szereplés esetén — a területi, illetve az ipar­ági versenyre. Papp György munkaversenyiroda-vezető ! összeállította: Tóth Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom