Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
A nyár, a napsütéses, meleg hét végék főleg a víz mellé csábítják a kirándulókat, ám a hegyek adta hűs levegő Is csalogatja a pihenni vágyókat. Főleg akkor keresik fel a vendégek a Mátra, Cserhát vidékét, ha a természeti látnivalón kívül más érdekesség is csábítja őket Hollókő a hegyi sétákon tói építészetével és a községben levő falumúzeumával Is feltétlenül ígéretesnek tűnik. Képünk a* eredeti bútorokkal, régi használati eszközökkel berendezett tájházi szobában készült. Visszapillantás Szakkör? Klub? Napközi? . Nemcsak a tantermek, a műhelyek is üresek már, egy ideig pihen a zománcégető kemence, a satu, az esztergagép, a szőnyegszövőszék, már otthon díszlenek a legjobb munkák. A balassagyarmati Bajcsy-iskolában (melynek nevelőtestülete az idei pedagógusnapon nógrádi pedagógiai díjat érdemelt ki magas szintű oktató-nevelő munkájáért) a hátuk mögött hagyott tanévben 28 klubot működtettek. A klubrendszer a napköziből nőtt ki, de több mint szervezett kulturális foglalkozás, más mint a szakkörök. Sikerélményt ad azoknak is, akik a tanulásban nem tartoznak az élvonalba — itt jeleskedhetnek, sokak számára a pályaválasztási döntést Is segíti az itt megkedvelt tevékenység. — A közel hatszáz tanulóból 419 napközis — ők szinte kivétel nélkül tagjai valamennyi klubnak (maximum kettőbe járhatnak, olyan a beosztás és ez nem megy a tanulás rovására). A többiek között a zeneiskolások, a sporttal komolyabban foglal" közök maradnak ki csupán. Kezdetben 15 körül volt a klubok száma — az eltelt évek tapasztalatai alapján fejlesztettük őket. Most már ötödikesek és nyolcadikosok nincsenek együtt — érdemes volt bontani a csoportot, mert ha mindig újat akarunk nyújtani — és ezt szeretnénk —, akkor osak így nincs átfedés, ismétlés. Kővári Józsefnével, a klubok felelősével beszélgettünk a közelmúltban az idei tanévben szerzett tapasztalatokról, az eredményekről, mérlegre téve kissé az esztendő tanórán kívüli nevelési munkáját. Huszonnyolc klub (mégha a korosztályi bontás miatt is van ennyi) nem kis feladatot jelent a programkészítésnél. Szerencsére a nevelőtestületben többen aktívan bekapcsolódnak ebbe — az év eleji két-három hetes szervezési időszaktól kezdve a foglalkozások vezetéséig — ez ss benne van a szép kitüntetésben! És az iskola nyitottsága — ami sokak fülében közhelyként cseng, pedig ilyen konkrétumokban fogható meg igazán: a művelődési Intézmények, társadalmi szervek, MHSZ, határőrség az iskolával összehangoltan tervezi a gyerekek foglalkoztatását, klubvezető biztosításával, programok szervezésével „szállnak be” a klub- réndszer fejlesztésébe, anyagi segítséget is nyújtanak. — Legtöbbször azt kérdezik: őszintén mondjátok meg, mennyiben több ez a másutt megszokott szakköröknél, tanórán kívüli foglalkozásoknál? Erre a leginkább szélsőséges példával tudnék válaszolni: ugyan mitől klub a matematika barátainak köre — azért, mert játékosan, az érdeklődést maximálisan felkeltve és kielégítve foglalkoznak matematikai dolgokkal — Géczy Imréné kolléganő például összegyűjti az újságokból, folyóiratokból a rajzos logikai feladatokat; sokszor olyan gyerekek is öTömet találnak a klubfoglalkozásban, akik amúgy nem ötös matematikusok. A kicsiknek van dramatikus játék (ami egy kis irodalom, egy kis báb, egy kis zene), népi tánc, báb, ezermesterklub, sportklub, játékos matematika, Kincskereső, kisdobosklub. Felsőben legtöbb gyerek a manuális klubokba jár (zománc, szőnyeg- szövő, kézimunka, fafaragó), kedveltek a tantárgyi alapozású klubok is. Itt csak keveseknek kell és lehet kibontani mindazt, ami nem fért bele az órába — ez mégsem szakkör, klubformában valósul meg. — A napköziből „nőtt ki” a klubrendszer — de említette, hogy nem csak napközisek irányítják. — A huszonnyolcból 11-et vezet napközis, tízet szaktanár, egyet az úttörő- és Ifjúsági házból, a többit más intézmények és társadalmi szervek képviselői. Van egy rendhagyónak számító közösségünk: a „zenirom”-klub. Fura neve a zene és Irodalom összekap- csolásáböl keletkezett — egy osztály csinálta, most ballagtak nyolcadikból. Jövőre újak kezdik, reméljük... Gyönyörű .műsoraik voltak: népszokásokat dolgoztak fel, Tibay András és Demeter Györgyné vezetésével az országos seregszemlére is eljutottak. Bar- tók-összeállításuk sok nevelőt meglepett: olyanok is emlékezeteset nyújtottak a műsorban, akik az órákon felszegek, nagyon keveset szerepelnek. ■fr Az Iskola most már a következő tanévre vár. Készül — de a hónapokon át zajló klubélet nem múlik el nyomtalanul nyáron sem — a nyári napközis táborban egyikmásik forma helyet kapott. A város öt iskolájából érkező gyerekeknek lesz zománcképkészítés, makramé, mesemondó-kör és sok egyéb. És ősszel újra kifüggesztik a hirdetőtáblára: klubot indítunk ebből és ebből..'. Lehet jelentkezni. Folyt. köv. G. Kiss Magdolna Történelmi krimi — b Jancsó módra — Akkor nekimegyünk!’ így... most jó! Baba! ...Jancsó Miklós forgat. A Lumumba utcai filmgyár egybenyitott III—IV stúdiójában. Pályafutása során első ízben dolgozik műteremben. Korábbi filmjeit külső színhelyeken forgatta, folyópartokon. végtelen síkságokon, alföldi rónákon. De ezúttal sem tagadja meg önmagát: a másfél órásra tervezett produkciót mindössze 8—10, — egyenként 7—12 perces snittből (folyamatosan felvett jele- netkompozícióból) állítja ösz- sze. Hihetetlenül nehéz feladat elé állítja ezzel önmagát, az operatőrt, a színészeket és a technikai személyzetet, hiszen egy ..normál” játékfilm általában több száz rövid — többnyire 20—30 másodperces — snittből tevődik össze, s csak a vágóasztalon illeszkedik egymáshoz. Jancsó munka- módszere: hosszú, fárasztó, hihetetlen koncentrálást Igénylő. olykor napokig tartó próbák. majd alig 1—2 hét tényleges forgatás. A szereplők pontos — lépésekre kiszámított — koreográfiával, előre megtervezett ritmusban mozognak a hosszú sínpáron gördülő kamera előtt. Ha kikerülnek a képből, villámgyorsan a következő pozícióba surrannak, közbe még jelmezt is cserélnek, ha vizesek lettek. megszárítkoznak, ha netán halottként estek össze, ■.feltámadnak”. ( felugranak a kamerával párhuzamosan, ugyancsak síneken futó emelvényre. majd a díszletek között ..bújócskázva” pontosan ott tűnnek fel ismét, ahol azt a számukra előírták. Egyetlen lépéstévesztés. rltmuskiha- gyás.s máris újra lehet kezdeni a csaknem kész jelenet- sort. De erre csak a legritkább esetben kerül sor. Jan- csónál nem lehet tévedni, lazítani! A kiváló rendező ezúttal érdekes újítást alkalmaz: állandó operatőre Kende János a próbák során filmfelvevő- gép helyett tévékamerával dolgozik. Jancsó ezalatt képernyőn figyeli a játékot. a mozgást, egyik munkatársa pedig képmagnón rögzíti a látottakat. Ha vége a jelenetnek, Jancsó. Kende és a szereplők együtt nézik végig a felvett anyagot, és így mindenki nyomban láthatja: hol, mikor, mit hibázott, hol ..maradt le” a kamera, hol meg a színész, mikor késett, illetve indított túl korán a statisztákat vezénylő segédrendező, netán a műhószállin- góztató-készülék, a ködágyú, avagy az esögép kezelője. Kettős előnye van ennek az újszerű módszernek: a képmagnószalagot akárhányszor le lehet törölni és újra felhasználni, a felvett jelenet azonnal látható. A filmet viszont elő kell hívni a laboratóriumban, és csak másnap vetíthető a letorgatott jelenet. Ennyit Jancsó munkamódszeréről. — S a készülő film? —i Címe: ,.A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon” — válaszolja a rendező. — A forgatókönyvet korábbi Olaszországban készült tévéfilmjeimnek társszerzője: Giovanni Gagliardo írta és Az ifjú gróf: Gálffi László Kende János operatőr és Jancsó Miklós beállít egy jelenetet Hernádi Gyulával dolgoztuk át. alakítottuk ki végleges formáját. Cselekménye Mátyás király korában, pontosabban a halála utáni években játszódik, valahol a Sze- rémségben, egy grófi kastélyban. Ide érkezik haza az ifjú gróf Bolognából, az egyetemről. Magával hozza barátait: egy alkalmi színtársulat tagjait. Ekkor tudja meg, hogy távollétében édesapja rejtélyes körülmények között meghalt. Anyját hiába faggatja, az asszony csökönyösen hallgat. Az ifjú gróf (Gálffi László alakítja) a titokzatos halál hátterét kutatva újabb érthetetlen jelenségekbe ütközik. Még arra sem kap megnyugtató választ: valóban apja volt-e az elhunyt. Bővebb magyarázatért a forgatáson részt vevő Hernádi Gyulához fordulunk. — A film műfaja: történelmi krimi. Így hát ne kívánja. hogy eláruljam a megfejtést! Hangsúlyozni szeretném; korábbi közös munkáinkkal ellentétben .'A zsarnok szíve” nem társadalmi-politikai parabola, nem múltban játszódó, de napjainikról szóló példabeszéd, Minden részlet az, aminek látszik. Csupán egyetlen jelentése, értelmezése van. A cselekménye ,.lineáris” vonalvezetésű, magyarán: az elején . kezdődik, és a végén fejeződik be. Csupán néhány váratlan ..csavart” helyeztünk el a megfelelő pontokon, hogy játékos találgatásokra, szórakoztató fejtörőjátékra késztessük a nézőt. Bár nem szabadtéren, hanem zárt műteremben készül az új Jancsó-film, látványban éppenséggel nem szűkölködik majd. Van itt ..eredeti” középkori szauna — válogatot- tan formás alakú jelmeztelen lányokkal — és jeges fürdő minivízeséssel. A díszletkomplexum közepén karvastagságú gyertyák százai lobognak, egy emelvényen két megtermett barnamedve rázza dühödten a rácsokat, a szereplők között pompázatos tollú pávák, fácánok. fürge galambok szaladgálnak, egy fatörzsön idomított vadászsólyom üldögél. S a színészek? Gálffi László mellett ismét feltűnnek Jancsó társulatának törzs- tagjai: Cserhalmi György és Madaras József. És két külföldi művész: Ninetto Davoli. akit a magyar közönség két Pasolini-filmből ismer: a Canterbury mesékből és a Decameronból (mindkettő a Filmmúzeum műsorán szerepel évek óta), és az angol Terese an Savoy. Ö már szerepelt Jancsó egyik korábbi munkájában, a ,,Magánbűnök, közerkölcsök” című, magyar mozikban mindeddig nem játszott produkcióban. Jelen' "* feladatot kapott a .,A zsarnok szívé’-ben Hegedűs D. Géza. Márkus László és Cseh Tamás, az ismert énekes előadóművész is. ...Így hát a Jancsó-rajon- gók és a Jancsó-tagadók népes tábora ezúttal sem csat- latkozik majd: a készülő műben együtt van mindaz, ami alkotóját ismertté tette a világban; különleges hangvételt hosszú snittek, keringő kamera és keringő színészek, mezítelen lányok, lobogó fáklyák. füst és fénytörés. Csak a lovak hiányoznak ezúttal. Nekik már nem jutott hely a műteremben... Garal Tamás Jéna városa a Saale-folyó bal partján fekszik. Egyeteme a Frigyes János választófejedelem által 1548-ban alapított, a lutheránus vallás ápolására szervezett gimnáziumból fejlődött ki, k mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egykori kolostor épületében. Itt kezdte meg tudományos munkásságát Segner János magiszter. aki címével együtt előadási jogot is szerez. Előadásait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, minti az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én született Pozsonyban. Ott kezdte tanulmányait, majd 1723—23-ban Debrecenben tanult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott, 1725-ben beiratkozott a jénai egyetemre, ahol filozófiát, matematikát és orvostudományt tanult. 1730-ban szerezte meg az orvosdoktori címet, majd visszatért szülővárosába orvosnak. Közben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weimari herceg azonban visszahívta a jénai egyetemre, ahol 1732- ben magiszteri rangban kezdte meg előadásait, 1733-ban pedig már mint a bölcsészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkásságának a híre gyorsan terjed a tudományos világban, s így nem tekinthető véletlennek, hogy az 1734-ben Göttin- genben alapított és Georgia Augusta von Münchausen által szervezett egyetem is felfigyel a fiatal tudósra. Az új egyelem a kor áramlatának hatására, minden teológiától függetlenül, kizárólag a vi4 NÓGRAD - 1981. június 27., szombat Segner János András és a turbina lági tudományok és természet- tudományok művelését tekinti céljának és a fizikai és matematikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Ám az új egyetemen kevés a professzor, s a szerencsétlen körülmények elvonják a tudóst egy időre a matematika—fizika területéről, orvosi előadásokat is kell tartania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak Is tanara. Egymás után jelennek meg publikációi, és 1739-ben már a londoni Royal Society tagjai közé választják. A göttingenl évek a szívós és eredményes munka jegyében zajlanak, Segner nevét azonban elsősorban találmánya telte világhíressé, melyet először nagynevű kortársa. Leonhard Euler világhírű svájci fizikus és matematikus Ismertetett a berlini akadémia matematikai osztályának illésén, ahol Segner Jánost a „turbina atyja” kitiintetö jelzővel illette. Miből Is állt ez a találmány? Találmánya, a közismert Scgner-kerék, elméleti és gyakorlati szempontból cgyaránl nagy jelentőségű volt. A kerék Ismertetését Segner első és ere deti leírása alapján a következőkben adjuk: „A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy függőleges tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz óljával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Következésképpen a víz kiömlése is erősödik, így a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani...” Segner a kísérletet légüres térben Is elvégezte, s így bizonyította azt, hogy a kerék mozgását a fölötte levő víz- oszlop súlya által mej^uuzgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyomást, amely a kereket forgásba hozza. Felismerte azt is, hegy a kiömlő vízsugár sebességét és a kerék forgássebességét a forgómozgás megindulása után a centrifugális erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett elvek alapján Segner később vízikerekének gyakorlati alkalmazását keresve, egészen génszerű megoldásokhoz érkezett el, s ezek egyik jellemző példája a malommegha.itásra alkalma^ Segner-kerék. Itt a forgórészek levegő-ellenállásának csökkentésére egy köpenyszerű burkot alkalmaz. Segner, vízikerekét először Nörtenben, e-'v Göttingenh>'z közel fekvő falucskában alkalmazták 1753-ban, egy olajütőmalom meghajtására. l’app Janó*