Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

A rétsági járásban Filmjegyzet Milyen a nemzetiségi községek Languszta reggelire A Börzsöny Vidéki Egye­sült ÁFÉSZ a rétsági Járás 27 ezer fős lakosságának áruel­látását biztosítja. Működési te­rületén a nemzetiségi lakos­ság (12 községben) csaknem 45 százalékot képvisel a Já­rás lélekszámából. Éppen ezért az ÁFÉSZ vezetői igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a szlovák, illetve német nemzetiségű községek keres­kedelmi és vendéglátóipari üzleteiben zavartalanul biz­tosítsák a lakosság igényei­hez, életkörülményeihez iga­zodó áruellátást. A kínálat színvonalát Rét- ságon és Romhányban kiemel­ten kezelik, míg a többi ke­reskedelmi egységekben alapvető cikkekből kiegyen­súlyozott áruellátás megte­remtésére törekednek. Gond­ként Jelentkezik, hogy az ÁFÉSZ nem tudta mindenütt követni a településfejlődést és néhány vonzáskörzetben a bolti hálózat elaprózottsága, A SÉTA \ A kismama mindennap a temető fasoraiban sétáltatta újszülöttjét, hogy hozzászok­tassa valóságos jövőjéhez. B1ZODALOU \ Reggel öngyilkos lett, mert a horoszkópja késő délutánra végzetes eseményt jósolt. KALÓZOK I A napokban scl-fi-rajongók fanatikus csoportja hatalmába kerítette az Air France egyik gépét, hogy a Holdra téríthes­se. | VÉGAKARAT l Mindig hipochonder volt. Araikor felnyitották a végren­deletét kiderült: esőtlen napra rendelte a temetését, hogy meg ne hűljön. A CSÁBÍTÁS Egy napon találkozott a ha­lállal. Megállapította, hogy na­gyon hasonlít legendákbeli ké­péhez: barna-bús, komor és tragikus asszony, szemláto­mást halálosan komoly. Az áruellátása? rossz állapota korlátozza az ellátás javítását. A nemzetiség] községekben az alapvető élelmiszerekből, húsárukból nincs különösebb fennakadás, ám a mirelitáru a szállító vállalat hibájából hosszú ideje hiányos. Az is előfordul, hogy a tej és tej­termék — ugyancsak a szál­lításból adódóan — késve ér­kezik a boltokba. Az elmúlt évben a kenyér minősége több esetben kifogásolható volt, jelenleg a megyei sütő­ipari vállalat rétsági üzeme látja el a megjelölt boltokat burgonyás- és kukoricapely- hes kenyérrel. Az ÁFÉSZ a hagyományos tevékenység mellett szolgál­tatást is végez. Térítésmentes a fűtőolaj-ellátás több község­ben, a mini gázcseretelepek megkönnyítik a lakók beszer­zési gondjait. Jól bevált az edénykölcsönzés, a két-há- rom száz személyes étkészle­teket elsősorban nagyobb csa­asszony azzal a magabiztos­sággal közeledett hozzá, hogy végzetes csábereje ellenállha­tatlan. Minden különösebb nehézség nélkül kisiklott a karmai kö­zül: világéletében csak a cser- fes szőkék vonzották. MEGTORLÁS Az erkölcs nevében lassan már olyan szigorú lesz a cen­zúra, hogy tiltani fogják a matracokat reklámozó hirdeté­seket. HÓDÍTÁS A távoli galaxisról érkezett harcosok első ízben egy afri­kai őserdőben kerültek kap­csolatba a mi világunkkal. Egy óv múlva íjjal, dárdá­val és parittyával fölfegyver­kezve tértek vissza, hogy meg­hódítsák a földet. Ezúttal azonban az Egye­sült Államokban értek földet, New York és Boston között. OSSZPONTOStTÁS Személyes ügyel annyira le­foglalták, és úgy elszakadt a külvilágtól, hogy udvariasan megköszönte a villámcsapás­ládi ünnepeken használja a lakosság. Ez évben a kölcsön­zést mintegy 100 ezer forint­tal bővítik, sportkemping és mezőgazdasági kisgépek áll­nak az érdeklődők rendelke­zésére. Az idei év üzletpoli­tikai terveiben szerepel a szendehelyi vegyesbolt felújí­tása, mivel a jelenlegi nem felel meg a mai követelmé­nyeknek. A Börzsöny Vidéki Egye­sült ÁFÉSZ kereskedelmi fő­osztályvezetője, Mészáros Já­nos ismertette a fenti gondo­kat és eredményeket, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága mellett működő nemze­tiségpolitikai munkabizottság tegnap Salgótarjánban meg­tartott ülésén, Ä másik téma az idei nemzetiségi napok, valamint a bánki nemzetiségi találkozó előkészítésének meg­vitatása volt. A résztvevők mindkét témához sok hasz­nos javaslatot és ötletet ad­tak. nak, hogy meggyújtotta a ci­garettáját. ÜZLET Föl akarta számolni a cipő­boltját. ezért fölírta a kiraka­tára: „Tűnjön el valameny- nyi!” Kissé csodálkozott másnap: éjszaka teljesen kifosztották még a raktárait is. Van a vígjátéknak egy olyan változata — főleg az olaszok művelik nagy elősze­retettel és lankadatlan fantá­ziával —, melynek elsőszámú célja a közönség kikapcsoló­dásának maradéktalan bizto­sítása. Hogyan? — kapja fel a fe­jét az igényes néző. Filmmű­vészet, mely Önmagáért való? És már fel is teszi a kérdést, melyre mindenképpen vála­szolni illik. Létezhet-e olyan humor, melyben nem a tár­sadalmi tartalom, a magatar­tásformák komikuma, hanem a geg-eső a főszereplő? Természetesen nem óhaj­tunk hadakozni Chaplin, Ta­ti, Woody Allen és a többi világklasszis-mulattató mód­szerei és mélységei ellen,, de az az igazság, hogy nem min­denki képes magasra kapasz­kodni a képzeletbeli film- parnasszusra. Igenis elkép­zelhető, hogy a filmcsinálók csupán szórakoztatni szeret­nének. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor nem művészetet te­remtenek, hanem — egy na­gyon is indokolt igény kielé­gítése révén — filmipari pro­duktumot hoznak létre. Két erényük ebben az esetben ma­ximálisan dicsérendő. Az egyik: ha vérbeli profiként adagolják a szellemességeket. A másik: amennyiben nem kívánnak nagy művészként tetszelegni. Mindegyik feltétel adott a Languszta reggelire című Giorgio Capitani-rendezte filmben, melyet ilyenformán a tisztességes és nívós kom- merszáruk közé sorolhatunk. Nincsen benne semmi, ámde — az legalább ellenállhatat­lan derűt fak.aszt és másfél óra önfeledt kacagást garan­tál. PROBLÉMA Gyönge tanuló volt, főleg matematikából, fizikából és kémiából szinte semmit sem értett. Az érettségin egy álló órán keresztül sem tudott megolda­ni egy pofon egyszerű példát a szabadesés köréből. Aztán hirtelen fény gyűlt as agyá­ban, összeadott, kivont, szor­zott, osztott, beállította a kí­sérleti eszközt — és a plafo­non át kirepült a tanteremből. A LEVELEZŐ A posta levélválogatójában dolgozván szokása lett, hogy minden este ellopott néhány levelet, amelyekre aztán ma­ga válaszolt. Fordította: HomoródI József Illik a címet megmagya-' rázni. A languszta drága csemege, melyet —, hogy is mondjuk csak — a szerelmi teljesítmény meghatványozása érdekében szoktak „gazda­gék” fogyasztani. Ne higy­gyük persze, hogy ezúttal minden az ágy körül forog. A történet elképesztő kavargá­sában —, melynek fordulatait meg sem kíséreljük felidéz­ni — olyan mozzanatok so­rakoznak egymás mellett, melyek egyáltalán nem ere­detiek, mégis tálcán szállít­ják a poénokat a rutinos ren­dezőnek és a mókázásért fö­löttébb hálás közönségnek. (A szöveget helyenként —, saj­nos — nem lehet érteni, mert a nézők, akik veszik a lapot, dőlnek a nevetéstől. Mindez | talán nem is elismerés. Capi- I tani — akárcsak a magyar Jacques Sternberg: Másodpercesek A nő erre föláll, kedves bohóckodással ugrál az italszek­rényhez, és kivesz egy üveg Johnny Walkert, meg — a biz­tonság kedvéért — két poharat. — Nekem most muszáj valamit innom, mert olyan gom­bóc van a torkomban, mióta telefonáltál, hogy már nyelni sem bírok! — vallja be kis zavart nevetéssel, és megint ki­látszik a fogsora. A férfi elneveti magát: — Neked is? — Aha! Egyszerűen nem ismerek magamra. Nem szok­tam én ennyire hülye lenni! Keleti Márton tette régen — hagyhatott volna több „héza: got” két robbanó csattanó kö­zött.) A film hőse, Enrico Tucci, kétbalkezes ügynök, Harold Lloyd késői rokona, aki el­képesztően élhetetlen, s emi­att folyton veszélyek, Da­moklész kardja lebeg a feje felett. Ennyi az alapszituáció. Később aztán egymást érik az olyan események, mint a házasságtörésre készülő férj felsülése, sokszoros bonyo­dalmat okozó ügynöki machi­náció, házastársi szerepek cseréje oda-vissza alapon, s más ehhez hasonló nyári bo­londságok. Tagadhatatlan, hogy a Lan­guszta reggelire készítői bő­ven merítenek a filmkomi­kum múltjából, de az is bi­zonyos: jó érzékkel és mér­téktartóan csűrik-csavarják a képtelenségek szálait egészen addig, amíg megnyugtatóan el nem rendeződnek a dolgok. Enrico Montesano, Tucci megszemélyesítője nem Sordi, vagy Manfredi-formátumú és -hírű művész, mégis remekül adja elő, s egyéni ízekkel fűszerezi a pokolian szelle­mes vesszőfutást. Erotikában sincs hiány: főleg Janet Ag- ren, Monique életre keltője ki­hívó jelenség, de vetélytárs- női bájai ellen sem lehet panasz. A languszta —r a film ta­núsága szerint — reggelire fo­gyasztandó. A Languszta reg­gelire pedig — ez már a ml következtetésünk — nyáron. Méltán tekinthetjük a mosta­ni moziétlap nógrádi slágeré­nek. — ko — Eszközkészítő tanfolyam Digitális óra — fizikai kísérletekhez Digitális óra jelzi fizikai kí­sérleteknél a mérések eredmé­nyét a következő tanévtől kezdve a megye 12 középisko­lájában. A Nógrád megyei Ta­nács, a pedagógus-továbbkép­ző kabinet és az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat Nógrád megyei csoportja közös kezde­ményezésére indult március 12-én egy — 10 foglalkozásból álló — eszközkészítő tanfo­lyam Budapesten. A foglalkozásokat Finta And­rás, a budapesti Petrik Lajos vegyipari Szakközépiskola ta­nára vezette. A tanfolyam jól előkészített, pergő ütemű volt. Az eszközök anyagköltségét a Nógrád megyei Tanács, az egyéb költségeket a pedagó­gus-továbbképző kabinet bizto­sította. A szervezést, a lebo­nyolítást, az Eötvös Loránd Fi­zikai Társulat Nógrád megyei csoportja végezte. Elismerést érdemelnek azok a lelkes, hi­vatásukat szerető fizika szakos tanárok, akik hetente esv alkalommal, a tanítási órák után késő délutánig dolgoztak a pesti iskola szaklaboratóri­umában. Izgalmas^ jó hangu­latú foglalkozásokon készültek az integrált áramköröket tar­talmazó multivibrátorok, villo­gok, szirénák. A „végtermékek”, a digitális órák — a tanárok és a tanu­lók nagy örömére — elké­szültek. Szeptemberben — ki­egészítő tartozékként — elekt­romos indításhoz, megállítás­hoz szükséges fotókapu készí­tésével fejeződik be az akció. Több intézmény közös cél­ja, jó együttműködése való­sult meg az elmúlt három hó­napban. Azt hiszem, a példa követendő. Kiss Jozsefné, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Nógrád megyei csoport titkára 33. í- Csak másfél évig. Ez Is olyan szörnyű, hogy csak másfél évig, és már több mint hat éve halott. Ez is ilyen hihetetlen! És tudod, mi a legszörnyübb az egészben? Hogy milyen gyorsan elfelejtenek egy embert! Hogy milyen köny- nyen kihullik az idő rostáján! Hihetetlen.., A férfi egyre kényelmetlenebbül érzi magát, mintha fázna is kicsit, és nyúl a zakójáért. Ettől a mozdulattól aztán olyan érzése támad, hogy legjobb lenne most elmennje, ki­lencig a kapu is nyitva van, úgyse lesz ebből az estéből már semmi. A kezdeti feszültség és idegesség azóta sem engedett föl, ökölnyi csomót érez a torkában és a gyomrában is, és ez a történet sem volt kifejezetten alkalmas az oldódásra. Föláll, megropogtatja a derekát, és kedvetlenül az ablakhoz megy. Lent még folyik a szabadtéri diszkózás, az emberek csapatokban jönnek-mennek a két panelház közötti parkon át, és a SZOT-székház üvegfala szeszélyes ritmusban villog­tatja a vörös-sárga fényeket. — Meddig tart még nálatok ez a cirkusz? Alig tudtam behajtani. Hogy a parkolásról ne is beszéljek! — Meddig? Csak ma kezdődött! Még egy hétig Így megy. — Óriási! Más gondunk nincs, mint utcabált rendezni! Ez most a legfontosabb! — Hát most mit dühöngsz ezen? Rosszkedvű vagy? — Hm, nem különösebben. — Nem innál inkább valamit?! Jaj, olyan hülye vagyok, már régen elő kellett volna vennem valami piát! Mit kérsz? Whysky, konyak, pezsgő? Mit szólsz, milyen választékom van?! — Nem, köszönöm, kocsival jöttem. — Hm. kár! 4 NÓGRÁD - 1931. június 20., szombat Tölt a whyskyből az egyik pohárba és belennyal. A fér­fi is gondol egyet, és tölt magának. — Á, iszom veled egy kortyot! Ahogy elnézem, úgysem tudok innen még egy darabig kihajtani. Meg most jut eszem­be, hogy nem is ittunk még pertut. Csak úgy letegeztelek. — Én kezdtem. — Ez igaz. Akkor is! Szervusz! Miután szabályosan megisszák a pertut, és a szabályos­nál valamivel hevesebben csókolóznak össze, a doktornő megkérdezi: — Haragszol rám? — Miért haragudnék? — Baj, hogy a férjemről beszéltem? — Nem baj. — Tudod, 6 is hozzám tartozik ö és mindaz, ami ket­tőnkkel történt. És azt akartam, hogy megismerj: Mert amit elmondtam, az pontosan olyan része az életemnek, mint ahogy orvos vagyok, és van egy gyerekem, akit ne­kem kell fölnevelnem. És mindez pont úgy hozzám tar­tozik, mint a szemem vagy a szám. — Mint a szemed vagy a szád — ismétli suttogva a férfi, és megcsókolja a szemét és a száját. — Komolyan gondoltam! — Tudom. Bocsáss meg! — visszakozik a férfi, föl­egyenesedik és újra tölt a poharakba. — Te, jeged nincs véletlenül ? — Képzeld el, jegem is van! — mondja csúfondáro- san grimaszolva a nő, és kimegy a konyhába. A férfi utá-/ namegy, s az ajtónak támaszkodva távolabbról figyeli, hogy az egész alakot láthassa. Magas, karcsú, hosszú lábú, hosszú karú., mint egy kamaszlány. — Nagyon szép vagy! — Az! Jó nyúzott. — Nem tudom, milyen vagy. amikor nem vagy nyú­zott, de így is nagyon tetszel nekem Most is nagyon szép vagyl Népművészeti termékek Szécsényhől Szécsényben, a Palóc Háziipari Szövetkezetnek közel hatszázhar­minc bedolgozó tagja van. Akik különböző nép­művészeti termé­keket készítenek évente harminc- millió íorint ér­tékben. A termé­kek nagyrészét a Népművészeti Vállalat és a kis­kereskedelmi vál­lalatok értékesí­tik. mintegy tíz százalékát pedig exportálják. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom