Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
Tanácsi munka Uborkaszezon pedig nincs Textiles alkatrészek Szirákról AZT MONDJAK a nyár az uborkaszezon ideje. Ilyenkor igyekszik mindenki néhány hetes szabadságát kivenni, miközben jó időért, napsütésért fohászkodik, hiszen e két dolog nélkül bizony szobafogságra ítéltetnek a pihenni vágyók. Az ugyan igaz, hogy az is pihenés, ha az ember nem görnyed az íróasztal, a munkapad fölé, ha egy kitűnő könyvvel üti el az idejét, miközben odakint veri az ablakot az eső. De hát mégiscsak más, ha az ember bronzbarnára sülve toppan be szabadsága leteltével a munkahelyére. Akadnak azonban — milyen sokan! — olyanok is, akiknek süthet a nap, ragyoghat az ég. Bármilyen profánul és elcsépelten is hangzik, ők értünk dolgoznak. Az állampolgárokért. Például a tanácson. Ahogyan szerte az országban. Nógrád megyében sincs szünet az államapparátus munkájában. ■Eszemben sincs az égbe emelni a gyakran „szürke hivatalnokoknak” titulált tanácsiakat, csak épp fölhívtam néhányat közülük. Kíváncsi voltam, hogy mivel töltik a nyarat. Nos, természetesen közülük is többen szabadságra mennek. Kiváltképp azok az édesapák, édesanyák, akiknek gyermekeit nyári szünetre bocsátja az iskola és adott esetben nincs napközi a faluban. Mároedig a gyerekkel valakinek törődnie kel!! Bizony ilyenkor a közösségi érdeknek elébe helyeztetik az egyéni érdek — mert a gyermek érdeke mindennél fontosabb, Am ilyen „apróságok” miatt nem állhat meg az élet a községi, városi tanácsoknál sem. Aki szabadságra megy, ahelyett dolgoznak a többiek. Pontos terv készül minden esztendőben arról, hogy ki, mikor élvezheti a pihenés örömeit. Alapvető szempont: bárki hiányzik, az ügyfelek nem érezhetik meg az apparátus munkáján. Minden bizonnyal nem is érzik. AZ ÜGYFELEK számára pedig nem létezik nyár és szabadság, ha saját ügyeikről, sürgős elintéznivalóikról van szó. Kérdéseikre éppúgy választ várnak a meleg nyári hónapokban, mint az év bármely szakában. Vagyis az ügyfelek számára nincs uborkaszezon. Vajon a tanácsiak számára létezik? Ha az előbb elmondottak nem szolgálnak kellő bizonyítékkal, akkor bárki kipróbálhatja: a kisebb-nagyobb közösségek életét szervezők, Irányítók munkája független téltől, nyártól. Ha valaki betoppan a tanácshoz, ott a hivatali időben éppúgy ellátják a szükséges tudnivalókkal júniusban is, akárcsak januárban, vagy épp novemberben. így van ez a választott testülettel is. A tanácstagok éppen a napokban ülnek össze megyeszerte, hogy az elkövetkezendő öt esztendő tennivalóiról döntsenek. Mostanában határozzák meg, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökkel hogyan is sáfárkodjanak — a szó jó értelmében persze — a hatodik ötéves terv ideje alatt. Most döntenek a testületek arról, hol épüljön orvosi rendelő, óvoda, melyik faluban bővítsék a villanyhálózatot, a vízvezetéket, miként fejlesszék a szolgáltatásokat, hogyan javítsák az ellátást. Sok településen szervezik a vízműtársulatokat, hogy a mostaninál Jobb legyen az Ívóvízellátás. Másutt az utak portalanítását ellenőrzik vagy folytatják a már megkezdett járdaépítést. Szinte mindenütt hozzáfogtak az Iskolák festéséhez, hiszen szeptemberre megújult környezetben akarják fogadni a gyerekeket. A tanácsi költségvetésből finanszírozott munkáknál szinte mindenütt joggal számítanak a szülők, a lakosság önkéntes munkájára — nem hiába. Ma már természetesnek számít, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák megújhodásában tevékenyen részt vállalnak a szülők. Gyorsabban elkészülnek, mintha vállalkozó után futkosnának a tanács x dolgozói, meg aztán kétség-; telenül olcsóbb Is. Ami pénz ; megmarad, abból jut korszerűbb oktatási eszközökre, televízióra, játékra. Egyszóval mindenki jól jár. A gyerekek azért, mert egészséges, tiszta tantermekben kezdhetik a tanulást, a szülők, mert két kezük munkájának örülhetnek ők maguk és „szemük fényei”, de a tanács is — és rajta keresztül az állam —, mert több pénz nélkül mégis több pénzhez jutott. TENNIVALÓJA a „szürke hivatalnokoknak” és a választott testület tagjainak akad bőven Végzik, amit vállaltak. Velünk törődnek, dolgainkat intézik most is, amikor sokan gondtalanul nyaralunk, isszuk a hideg sört a tűző napon a Balaton partján, vagy az Ezüstpart homokfövenyén sétálunk. Most már döntsék el önök, hogy igaza volt-e a tanácsnál dolgozó ismerősömnek, akitől írásom címét is kölcsönöztem. ö mondta ugyanis, hogy náluk „uborkaszezon pedig nincs”. H. Z. Néhány hónapja hozták létre Szirákon, az egyik helybeli műemlék kúriában a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat angyalföldi gyárának üzemét, ahol rendkívül finom szövődéi alkatrészeket, mini- vctélőket készítenek hazai és szocialista országok textilgyárainak a helybeli és környékbeli leányok, asszonyok mintegy félszázan. Felső képünk: Ifj. Ruga Józsefné, aki drezdai születésű és Szirák- ra ment férjhez, anyósával Ruga Jánosnéval közösen ismerkednek a finom mívű alkatrészek méretre köszörülésével. Balra lent: Gyebnár Lászlóné meós nem csak ellenőrzi a minivetélök méreteit, hanem beállítja a mérőműszereket, segíti • termékkészítésben jártasságot szerző Baranyi Mihályné, Dudás Mihályné és a többi nődolgozó munkáját. Jobbra lent: A családias hangulatú üzemben virágok, nagyméretű színes fotók még otthonosabbá teszik a környezetet. Szívesen dolgoznak az asszonyok. (Kulcsár József képriportja) Bánki barangolás Nyár eleji dilemmák Ki áll a pultok mögé ? Nyáron nyaraló ország vagyunk már régóta. Ha ezt tudjuk, akkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy legalább nyár elejére illik fölkészülniük a szállodáknak, vendéglátóegységeknek, a kereskedelemnek — egyszóval, mindazoknak, akik a vendég ellátásáért kapják a fizetésüket, mindamellett jelentős hasznot is húznak a nyaralókból. Hadd mondom hát el a tapasztalatait annak a rövid sétának, amit néhány nappal ezelőtt tettem Bánkon. A környék gyönyörű, a tó csábító. Aki kint fekszik a napon, a strandon, annak szinte semmi gondja nincs. Persze, mielőtt bement a strandra, azért föltűnt neki valami. Hogy, amíg tavaly hét forintért kapta felnőtt fejjel a jegyet, addig az idén már nyolcért. Ám a nyújtott szolgáltatások egy cseppet sem gazdagabbak a tavalyinál . . Arról nem beszélve, hogy — ki tudja, miféle elgondolás alapján — gyerek csak az, aki nem töltötte még be a tizenkettedik évét. Mármint a bánki strandon! A hetedikes sráeok-lá- nyok viszont ugyanannyiért mártózhatnak meg a tó vizében, mint a korosabb vezér- igazgatók, vagy a középkorú gyári munkások. Furcsa demokrácia, érdekes nagykorú- sítás. No, persze a gyermekjegyek ára is megemelkedett Htokban a tél folyamán. Kerek száz százalékkal. Kettő helyett négy forintot kérnek a tizenkét éven aluliaktól. Mindent a vendégért — nyilván ezt tartja szem előtt az üzemeltető, a Rétsági nagyközségi közös Tanács költségvetési üzeme. A tavalyi két csónak egyelőre ..pihen” Nincs, aki megja- víU'aisa. Persze, a két ladik ni úr tavalv is kevés volt. Többen eveztek volna, ha lett volna miben. Több csónak azonban nincs es nem is lesz az idén. Az említett kettő is csak később lesz a vízen. Korántsem lehetetlen, hogy az Ezermester- és Űttörőbolt Vállalat nyitna itt kajakkölcsönzőt. Ha lenne, aki kéri. De nincs. A parton magasodó Tó motel szobái kényelmesek, nem is túlzottan drágák. Jórészt azonban foglaltak a helyek a szezon idejére. A „futóvendégeknek” nem mindig tudnak adni ágyat egy-két éjszakára. Pedig erre is volna igény. Fi- zetővendég-szolgálat nincs. Most folyik a szervezés. Remélhetőleg sikerrel — bár kissé mintha megkéstek volna az idegenforgalom szakemberei... Enni-lnni valót a Bárka étterem kínál. Amikor nyitva van. Hétfőn szünnapos. Furcsa dolog. Igaz, a személyzet cserélődőben, emiatt a fönn- akadás. De miért a nyaralók legyenek megértők? Aki megéhezik, annak Rétságra kell utaznia. Aligha örömmel teszi. Még a maszek pecsenyesütő is bezár ezen a napon. Szó. ami szó, hétfőn a fű sem nő Bánkon —, már, ami a vendéglátást illeti. De vessünk egy pillantást a nyári közművelődési programokra! A víziszínpadon két kamarazenei hangverseny lesz az idén. Az időpontok még nem tisztázódtak. Júliusban négy, (azaz, négy!) filmet vetítenek szabadtéren, decsalr a hét végeken. Azt viszont ingyen megnézheti bárki. Ehhez vegyük az augusztus első vasárnapján rendezendő hagyományos nemzetiségi napot —, és kész. Ez a kínálat. ötszáz telket mért ki a tanács a tóparton. Szinte mindegyiken formás hétvégi házak állnak. Szombat-vasárnap pezseg az élei. A tulajdonosok jó része itt tölti a szabadságát is. Tehát hosszabb időre berendezkedik. A helyi posta ajtaján kis üzenet, mely szerint az üdülőtelkekre a nyáron nem viszik föl a küldeményeket. Fiatal szakemberek a szolgáltatásokban Aki vár valamit, az érdeklődjön. Ha akarja, naponta megteheti. A postahivatal egyébként délután négykor bezár. Attól kezdve hétköznapi halandók telefonon nem érintkezhetnek a világgal. A sürgős esetekre ott a segélykérő telefon. De nem hinném, hogy mindenki segélyért folyamodna. A telefonzárlat alól egyébként a motel sem kivétel. Ki érti ezt? S, ha véletlen elszakad a könnyű nyári cipő pántja? Ha igazítani kéne a szellős .ruhán? Ha hosszú és kócos a haj? Nincs cipész, szabó, fodrász. Van viszont kőműves, festő, fuvaros. A nyaralók ritkán veszik igénybe szolgáltatásaikat . . . Nos, e néhány apróságot találtam rövid sétám alatt. Valójában egyik sem igazán nagy ügy, csak éppen bosszantó hiányosság. Olyan lehetetlen kívánság ezek megszüntetése ? Bánk üdülőterület. Nyaranta ezrek pihenését szolgálja. K ülés belföldi idegenek viszik a hírét a szép környezetnek. Miért ne adhatnák meg az illetékesek a körülményekhez képest teljes komfortot az érkezőknek? Arról a korántsem elhanyagolható tényről nem szólva, hogy az előnyöket Bánk lakói egész évben élvezhetnék. A különböző természeti és éghajlati övezetek növényzetéről harminc év alatt ösz- szegyűjtött ismereteket foglalja össze „A Szovjetunió európai részének növényzete” című monográfia. Szerzői a Szovjet Tudományos Akadémia botanikai intézetének munkatársai. A tudományos munka fő feladata a természetvédelem területén végzett kutatások A szolgáltatások területén a növekvő igények mennyiségi és minőségi kielégítéséhez különösen sok jól felkészült, rátermett szakemberre van szükség. Ezekben a hetekben országszerte 48 ezer fiatal készül a szakmunkásvizsgára. A várható utánpótlásról tájékozódtak az MTI munkatársai. A közismerten munkaerőgondokkal küzdő belkereskedelem' az idén mintegy 9500 szakmunkás- és szakközépiskolát végzett fiatal munkába állására számít. Rajtuk kívül az idén mintegy 7500, korábban kisegítő munkakörben foglalkoztatott kereskedelmi dolgozó szerzett szakképesítést. Ezzel a kereskedelem személyi feltételei várhatóan lényegesen javulnak. A pultok mögé 5800 —6000 fiatal eladó és mintegy 2700 most képesített felnőtt szakmunkás kerül. A fiatalok közül legtöbben — 2900-an — az élelmiszer-kereskedelemben kamatoztatják az iskolában tanultakat. Az érettségi vizsgát tett mintegy 1500 kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolás egyelőre csak a pult mögött kezdi meg a munkát, de a kellő gyakorlat, tapasztalat megszerzése után belőlük lesznek a következő években hatékonyságának a növelése, a bioszféra tartalékainak észszerű kihasználása, a természeti kincsek újratermelésének és gyarapításának biztosítása, a környezet javítása. E követelményeket szem előtt tartva a botanikusok most készítik elő „A Szovjetunió vörös könyvének” kiadását, sajtó alá rendezik a „Növények élete” alaptanulmányt. a bolt- és üzletvezetők, a helyettesek, a vállalati központok áruforgalmi, -értékesítési szakemberei. Egy-egy megyében a belkereskedelmi szakmában még problémát is okozhat a fiatalok elhelyezése. Egyedül csak a fővárosi élelmiszer-kereskedelem küzd munkaerőgondokkal. A vendéglátóipar létszámhelyzete ugyancsak egyenesbe került, a korábbi hiányok megszűntek. Sőt, ma már azt is megengedhetik maguknak, hogy a felkészültségben, viselkedésben oda nem illő dolgozókat ne foglalkoztassák. Az ország legnagyobb szolgáltató vállalata a GELKA, az utóbbi években szorosra fűzte kapcsolatait a különböző szakmunkástanuló-intézetekkel és szakközépiskolákkal, hogy enyhítse, illetve megoldja a szakember-utánpótlás gondjait. Szocialista . együttműködési szerződések eredményeként például a 27-es és a 30-as számú intézeteknek, a Pataky István Szakközépiskolának, valamint a jászberényi erősáramú szakközép- iskolának rendszeres anyagi támogatást nyújtanak kollégiumok építésére, a tanműhelyek korszerűsítésére. Az ezekben az iskolákban tanuló rádió- és tévéműszerészek, a háztartásigép-szerelők termelési gyakorlataikat a GELKA hálózatában végzik el, így jó előre megismerkedhetnek a szervizgyakorlattal, leendő munkahelyi környezetükkel. Az idén több mint 70 frissen végzett műszerész és szerelő áll munkába a GELKA országos szervizhálózatában. Az ipari szövetkezetek is sokat áldoznak a szakmunkás-utánpótlás biztosítására. Az elmúlt 3—4 esztendőben 70 új tanműhelyt létesítettek és több mint 30 meglevőt korszerűsítettek. Szükség volt erre az évi mintegy 30 millió forintos befektetésre, hiszen mintegy 5 ezer különböző szakmát tanuló fiatal gyakorlati oktatására vállalkoznak. A mintegy 3 ezerre tehető szolgáltatóipari szakmunkástanuló képzésére különösen nagy gondot fordítanak, éppen azért, mert néhány szakmában a tanulók döntő többsége a szövetkezeteknél szerzi meg a szüksé- es gyakorlati ismereteket, gy például az ország fodrászainak, kozmetikusainak nagy része a szövetkezeti tanműhelyben, illetve üzletben sajátítja el a szakmai fogásokat. Az idén mintegy 700 női és férfifodász és 1500 kozmetikus végez Budapesten és a vidéki városokban. Fodrásznak és kozmetikusnak lenni ma is az egyik legdivatosabb szakma. Utánpótlási gondokról e területen nem lehet beszélni, sőt annak érdekében, hogy csak a valóban rátermettek kerüljenek e szakma művelői közé, a múlt évtől kezdve a felvételt a korábbinál szigorúbb feltételekhez kötötték. A szövetkezeteknél, a ruházati szakmákban 1300-an szereznek az idén női- és 350- en férfiszabó-képesítést. Közülük kerülnek ki a méretesszalonok dolgozói. Az autójavító, -karbantartó, szolgáltató ágazat az idén több mint 2500 fiatal autószerelővel és 1300 karosszérialakatossal gazdagodik. A központifűtés-, a víz-gázszerelők gárdája 2300, a villanyszerelőké csak 2200 fiatal szakemberrel nő. A szolgáltatási igények kielégítéséből jelentős részt vállaló kisiparosok is hozzájárulnak a szakember-utánpótlás biztosításához. A korábbi esztendőkben tapasztalt folyamat — a tanulói létszám- csökkenés — megállt. Jelenleg mintegy 4 ezer szakmunkástanulója van a kisiparosoknak, közülük az idén 1200- an végeznek. (hortobágyi) Botanikus alapmű