Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
I Br-vita Izraelről Kötelező érvényű szankciókat — követelte a szovjet delegátus Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn a késő esti órákban folytatta vitáját az iraki atomreaktor ellen végrehajtott izraeli légitámadásról. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selője felszólalásában rámutatott: az izraeli támadás az Egyesült Államok közel-keleti politikájának logikus következménye, Izrael Washington fedezetével gyakorolja az állami terrorizmust. A Szovjetunió képviselője kötelező érvényű szankciókat követelt Tel- Aviv ellen. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok egymásnak ellentmondó kijelentései ellenére nehéz elképzelni azt, hogy Washington ne tudott volna előre az iraki atomreaktor elleni izraeli támadásról. Hozzáfűzte: nem lesz semmiféle hatással az izraeli fegyverkezésre az, hogy az amerikaiak elhalasztották négy F—16-os vadászbombázó leszállítását Tel- Avivnak. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormányzat máris közölte: változatlanul támogatja Izraelt. A szovjet képviselő felszólalásában megismételte azt a szovjet javaslatot, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát a közel-keleti helyzet megvitatására. A Szovjetunió kész alkotóan közreműködni ebben — hangoztatta Oleg Trojanovszkij. Az NDK képviselője /erélyes hangon elítélve az izraeli agressziót, kötelező érvényű büntetőrendelkezéseket követelt Izrael ellen és az Izraellel való katonai és nukleáris együttműködés megszüntetését sürgette. Kína küldötte felszólalásában szintén elítélte Izraelt és az ENSZ alapokmánya megfelelő cikkelyei alapján Tel Aviv megbüntetését követelte. A spanyol delegátus is Izrael elítélését szorgalmazta. Egyebek között követelte, hogy Izrael vonuljon vissza az összes megszállt arab területekről és állást foglalt egy független palesztin állam alapítása mellett. A BT-vitá- ban Izrael elítéléséért szállt síkra Nagy-Britannia, Japán és Írország képviselője is. Jugoszlávia delegátusa olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek rákényszeríthetik Izraelt az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására. A vitában felszólalt Egyiptom képviselője is: szavakban ugyan elítélte az izraeli támadást, de óvakodott attól, hogy csatlakozzék az Izrael ellen kötelező érvényű szankciókat követelő országokhoz. A Biztonsági Tanács kedden délelőtt folytatta a vitát az izraeli támadásról. (MTI) A magyar parlamenti küldöttség NSZK-beii programja Az Apró Antal vezette magyar parlamenti küldöttség keddi programjában a Daim- ler-Benz Ag. sindelfingeni üzemének látogatása szerepelt. A legmodernebb technikai eszközökkel felszerelt üzem megtekintése után az ország- gyűlés elnöke és a küldöttség tagjai beszélgetést folytattak a Daimler-Benz Ag. elnökségének tagjaival. Az elnökség által adott díszebéd után a küldöttség megtekintette a vogtsbauernhofi szabadtéri múzeumot, majd ellátogatott Viernheim állami erdőgazdaságába. A mai programban a Bodeni-tóhoz teendő kirándulás és a környék nevezetességeivel való ismerkedés szerepel. Ma este a küldöttség repülővel Hamburgba, majd onnan gépkocsival Kidbe, programjának következő állomására Utazik. (MTI) Jól működik a Szövetség gázvezeték Június 16-án Moszkvában tartotta záró ülését a „Szövetség” (Orenburg—a Szovjetunió nyugati határa) gázvezeték építésében való együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottság. Az ülésen megvizsgálták Európa egyik legnagyobb, az érdekelt szocialista országok közös erőfeszítésével és eszközeivel megépített gázvezetékének üzemeltetésével ösz- szefüggő kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Szövetség gázvezeték eredményesen, a terveknek és a megállapodásoknak megfelelően működik. 1979-től kezdődően a szovjet fél az európai KGST-országoknak a gázszállítást az általános egyezményben előirányzott mennyiségekben biztoMtJa. A bizottság munkájában magyar részről részt vett Marjai József, a kormány elnökhelyettese, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság. és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányfőinek helyettesei, minisztériumainak és intézményeinek vezetői. A záró ülésen a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Konsztantyin Katusev elnökölt. (MTI) A Hazafias Népfront üdvözlő távirata Táviratban üdvözölte az Afgán Nemzeti Hazafias Front alakuló kongresszusán megválasztott országos vezető testületet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A táviratban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Afganisztánban élő különböző társadalmi rétegek és csoportok, nemzetségek és törzsek a nemzeti demokratikus frontba való tömörüléssel erősítik az afgán népi demokratikus rendszert. (MTI) Elveszett egy rakéta... A nyugatnémet légierő egyik Phantom típusú repülőgépe hétfőn délután Bajorország légterében elvesztett egy levegő-levegő rakétát — jelentette be a bonni hadügyminisztérium szóvivője. A rakétát eddig nem találták meg. A bajor rádió felszólította a lakosságot: ha valaki rábukkan a 2,80 méter hosszú és 13 centiméter átmérőjű rakétára, óvakodjék hozzányúlni. Asszad fogadta Habibot Hafez Asszad Szíriái államfő kedden fogadta Philip Habibot, Reagan amerikai elnök különmegbízottját, aki Szaúd-Arábiából jövet hétfőn érkezett Damaszkuszba, s aki az úgynevezett szíriai—izraeli rakétaválság ügyében közvetít a Közel-Keleten. A megbeszélésekről, amelyeken Khaddam külügyminiszter is részt vett, részleteket nem közöltek. Habibot szerdán Izraelbe várják. Az Al-Baath című damaszkuszi lap keddi kommentárjában hangsúlyozta, hogy Szíria nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Habibbal a jogtalan izraeli követelésekről, nevezetesen az arab békefenntartó erők védelmére Libanonba telepített rakéták kivonásáról. Ha . az Egyesült Államok sikerre akarja vinni Habib misszióját, csupán izraeli szövetségesére kell nyomást gyakorolnia — mutat rá a lap, hozzáfűzve, hogy Begin izraeli miniszterelnök katonai fenyegetései és az amerikai közvetítő misszió ugyanannak az éremnek a két oldala. ☆ Kedden több napos látogatásra Bagdadba érkezett Jász- szer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke, hogy közvetítő tárgyalásokat folytasson egyfelől az iraki—iráni háborús’ konfliktus megszüntetéséről, másfelől a líbiai—iraki kapcsolatok normalizálásáról. (MTI) Lengyel tiltakozás Jan Chylinski, a Lengyel Népköztársaság bonni nagykövete hétfőn az NSZK külügyminisztériumában szóbeli tiltakozást jelentett be az áttelepítettek szervezeteinek rendezvényei ellen, amelyeken kétségbe vonják az Odera—Neisse határ végleges jellegét és támadásokat intéznek az enyhülés, valamint az együttműködés politikája ellen. A lengyel nagykövet — hangsúlyozva, hogy a rendezvényeken terjesztett eszmék súlyos teherrel nehezednek a kölcsönös kapcsolatok normalizálásának folyamatára — leszögezte: a lengyel közvéleményt mélységesen nyugtalanítja az a tény, hogy nyugatnémet hivatalos személyek, politikusok is részt vesznek ezeken a rendezvényeken. (MTI) Áz agresszor bűnhődése Negyven évvel ezelőtt, 1941. június 22-én kezdődött a hitleri fasizmus hitszegő, hadüzenet nélküli támadása a Szovjetunió ellen. Ez a bűnös akció állt a német imperializmus hódító elképzeléseinek, világuralmi terveinek a középpontjában. A náci párt és a hadvezetés által kidolgozott stratégiának megfelelően a fasiszták a következő módon kívánták elérni céljukat. Először meg akarták fosztani függetlenségüktől a kis európai országokat. Azután csapást kívántak mérni Francia- országra és Angliára, hogy birtokukba vegyék egész Nyu- gat-Európát, megteremtve ezzel a Szovjetunió megsemmisítésének döntő stratégiai és gazdasági feltételeit. Majd megtervezték a Szovjetunió szétzúzását, ami a legfontosabb feltétele volt a fasizmus teljes európai uralmának, egyúttal megvalósította volna az alapvető célt — a szocializmus országának a megsemmisítését. Végül, a hódító tervek része volt a német gyarmati uralom megteremtése, területszerzés Afrikában, a Közel- és Közép- Keleten, a világ más térségeiben és Amerika leigázása. „Ha Németország megnyeri a háborút, a világ legnagyobb hatalmává válik.. E célért érdemes kockáztatni” — jelentette ki Göring 1938ban, a német iparmágnások egy csoportjával folytatott beszélgetése során. E terv megvalósítása érdekében a fasiszták óriási erejű katonai gépezetet hoztak létre. A nyugati kormányok felelőtlen politikája miatt megosztott antifasiszta erőkkel a fasiszták a hírhedt „Berlin—Róma —Tokió” tengelyt állították szembe, amelyhez több olyan kisebb európai ország is csatlakozott, ahol fasisztabarát rezsimek voltak uralmon. A Lengyelország váratlan lerohanásával kirobbantott második világháborúban a fasiszták kezdetben nagy sikereket értek el. Gyakorlatilag felszámoltak és megszálltak majdnem minden európai államot. Ázsiában a japán hadsereg már készülődött a „legyőzhetetlen” Wehrmachttal való találkozásra, valahol India középső részén. Ügy tűnt, hogy nincs erő, amely szembeszállhatna a támadókkal, akiknek áz erejét csak növelték a bekebelezett államok tartalékai. 1941. június 22-én hajnalban a hitleristák meglepetésszerűen, 190 hadosztállyal, több mint 4300 páncélossal, mintegy 5000 harci repülőgéppel, összesen 5,5 millió katonával rátámadtak a Szovjetunióra. Nyugaton nem kételkedtek abban, hogy e rettenetes erő megsemmisítő csapást mér a Szovjetunióra. De a szovjet nép helytállt. A háború kezdeti balsikereit leküzdve a Szovjetunió keresztülhúzta az ellenség ,Adl- lámháborús” terveit, öt hónappal a támadás után a moszkvai csatában a németek elszenvedték első hatalmas vereségüket. Azután a szovjet csapatok a sztálingrádi csatában megsemmisítették a Wehrmacht válogatott erőit, győztek a kurszki csatában és számos, ezt követő hadműveletben. 1944 végére a szovjet fegyveres erők megtisztították az ország területét a betolakodóktól, majd Európa számos országát szabadították fel a fasiszta elnyomás alól. Végül 1945. május 9-én kitűzték a győzelmi lobogót Berlinben. A Szovjetunió, szövetségi kötelezettségeihez híven, hadat üzent Japánnak és megsemmisítő csapást mért az ellenséges haderők fő csoportjára, ami eldöntötte a háború kimenetelét az ázsiai hadszíntéren is. „Az amerikai nép nem felejtheti el, hogy nem állt messze a katasztrófától. Ha a Szovjetunió nem lett volna képes megvédeni magát, a németek elfoglalhatták volna Nagy-Britanniát, Afrikát és katonai felvonulási területre tehettek volna szert Latin- Amerikában” — írta E. Steti- nius, az Egyesült Államok volt külügyminisztere. Erre szerencsére nem került sor. És csak azért nem, mert a szovjet nép 20 millió fiának és lányának élete árán leverte az agresszort. A szocializmus megmutatta hallatlan életképességét és óriási fölényét. Eisenhower tábornok az USA kongresszusa előtt ezt mondta: „A Vörös Hadsereg hadjáratai. .. a legfontosabb szerepet játszották Németország vereségében”. A fasiszta tömörülés a szovjet—német arcvonalon vesztett el 13 millió főből 10 milliót, több mint 70 ezer repülőgépet ' (70 százalék), mintegy 50 ezer páncélos és támadó járművet (kb. 75 százalék), 167 ezer tüzérségi löve- get (74 százalék) és több mint 2500 különböző hadihajót. Súlyos veszteséget szenvedtek Németország szövetségesei is. Ezek a történelmi események ma is éberségre, a háborúellenes erők qaozgósítá- sának jelentőségére intenek, különösen most, amikor ismét háborús veszély fenyegeti a világot, amely minden eddiginél rettenetesebb, nukleáris konfliktus lehetőségét rejti magában. A béke erői azonban képesek megakadályozni a háborút, elvenni a háborús kalandorok kedvét. Ennek biztosítéka a szocialista közösség, a Szovjetunió ereje. Szvjatovszláv Kozlov Z NÓGRÁD - 1981. június 17., szerda Érthető és iogos I,Azzal a benyomással tértem vissza Moszkvából, hogy a szovjet vezetők bármikor készek leszerelési tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal” — jelentette ki Bonnban Egon Bahr. A nyugatnémet politikus, a kormánykoalíció vezető pártjának egyik neves személyisége, akivel az enyhülési folyamat során ismerkedhetett meg a nemzetközi közvélemény, kettős feladattal járt a szovjet fővárosban: 1. előkészítette pártja elnöke, Willy Brandt moszkvai látogatását, 2. óriási tapasztalataival és nagy morális tekintélyével egyik résztvevője volt Moszkvában az úgynevezett Palme-bizott- ság tanácskozásának, amely azt a célt tűzte maga elé. nógy segít kimozdítani a holtpontról a világnak oly fontos leszerelési tárgyalásokat. Nem túlzás az a megállapítás (és ez a világsajtóban mostanában gyakran megfogalmazódott), hogy ez a bizottság az emberiség vágyait szimbólizáló egyik testület. Névadója Svédország volt — és talán eljövendő — kormányfője, tagjai pedig olyan személyiségek, akikre a mostanában a szokásosnál is kevésbé válogatós washingtoni propagandagépezet sem tudná rásütni a „Moszkva ügynökei” bélyeget. Maga Bahr jelenleg a nyugatnémet parlament leszerelési és fegyverzetellenőrzési albizottságának elnöke, dr. Owen Anglia, Cyrus Vance az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Obasanjo pedig a legnépesebb afrikai állam, az olajban gazdag Nigéria exállamföje. Ezek a személyiségek azért ültek össze, mert hivatásos politikusokként nemcsak érzik, hanem tudják, hogy cselekedni kell a leszerelés terén. A tanácskozás színhelye pedig azért lett épp Moszkva, mert a Szovjetunió az a nagyhatalom, amely fenntartás nélkül, egész súlyával támogatja ezt a törekvést. Sürgős tárgyalásokra van szükség! De az asztal egyik fele sajnos, üres. Az a nagyhatalom halogatja a megbeszéléseket, amelynek kormánya aláírta, majd elszabotálta a SALT—II megállapodást és amely még az általa kierőszakolt 1979-es hírhedt NATO-rakétahatározatból is csak a fegyverek telepítésével kapcsolatos részt igyekszik idézni — miközben háttérbe tolja a döntés másik, a tárgyalásokat sürgető részét. Gromiko a minap a belga külügyminiszterrel tárgyalt — olyan ország diplomáciájának vezetőjével, amelyben — a szomszédos Hollandiához hasonlóan — komoly politikai erővé vált a telepítés előtt (sőt, lehetőleg helyett) tárgyalásokat követelő mozgalom ..Ha egyesek — mondta például egy neves nyugatnémet politikus — ismét olyan képtelenségeket forgatnak a fejükben, hogy az atomháború korlátozható, sőt megnyerhető, nem csoda, hogy megnő az ellenállás, amely érthető és jogos.” Érthető és jogos — ez a két jelző a kulcsa annak, amit most a nemzetközi közvélemény akar. Ezt a két jelzőt hangsúlyozták Moszkvában a vendégek és q vendéglátók is. Harmat F.ndre Előtérben az elnök ügye Fokozódik Iránban a belviszály Baniszadr elnök „politikai alkalmasságát” fogja vizsgálni a teheráni parlament. A medzslisz kedden a szavazatok többségével úgy döntött, hogy sürgősségi ügyrendi javaslattal bocsátja vitára a kérdést. Nyilvánvalónak látszik, hogy a parlamentben, ahol a képviselők elsöprő többsége a vallási párt híve és egyúttal az államfő ellensége, Baniszadr elmozdítása mellett születik majd döntés. Az alkotmány szerint ezután Khomeini ajatollahnak, Irán vallási vezetőjének kellene kimondani a végső' szót. A parlamentnek 24 órán belül kell megejteni a tulajdonképpeni bizalmi szavazást. A medzslisz épülete előtt kedden tüntetők ezrei követelték Baniszadr fejét. A hírügynökségi jelentésekből az derül ki, hogy a teheráni utcákon most jobbára a vallási párt, illetve a Radzsai- kormány hívei hallatják hangjukat, míg Baniszadr elnök követői a jelek szerint a háttérben maradnak. Megfigyelők szerint az államfő és politikai fegyvertársaj el akarják kerülni, hogy híveik mozgósításával polgárháborút provokáljanak. A belvi- szályok már így is vészjóslóik. A TASZSZ teheráni jelentése szerint több vidéki városban heves összetűzések zajlanak a kormányzó iszlám köztársasági párt hívei és Baniszadr támogatói között. Bizonytalan az, hogy Baniszadr a számára nyilvánvalóan hátrányos politikai légkörben milyen lépést fog tenni. Az elnök hollétéről hat napja semmit nem lehet tudni. A DPA tudósítója emlékeztet arra, hogy két héttel ezelőtt Baniszadr kijelentette: nem fog magától lemondani, csakis erőszakkal távolíthatják el. Megfigyelők azt latolgatják, vajon Baniszadr az államfői tisztség esetleges elvesztésével nem válik-e majd egy törvényen kívül helyezett ellenzék vezérévé, amely azt reméli, hogy maga mögé állíthatja a gazdasági problémák miatt csalódottá váló tömegeket. Egyelőre azonban —, legalábbis a fővárosban — a kormánypárt mögött sorakozik fel az utca embere. (MTI) Kreisky és Kirchschläger kórházban Hétfőn este akut légzési zavarokkal kórházba szállították Bruno Kreisky osztrák kancellárt. Orvosi vélemény szerint a hirtelen felszökött vérnyomás idézte elő a kormányfő rosszullétét. A vérnyomás normalizálása után Kreisky ismét jobban érezte magát. Hivatalos közlés szerint az osztrák kancellár hamarosan, egy-két napon belül elhagyhatja a kórházat. Az elnöki hivatal közleménye szerint kórházi kezelésre szorul dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök is. aki a háborúban szerzett sérülése 'okozta fájdalmak miatt vonult be a kórházba. Kirchschläger lemondta e heti programjait. (MTI) Ismét utaznak ? Csao Ce-jang kínai miniszterelnök kedden délután fogadta Haig amerikai külügyminisztert. Kínai közlés szerint a baráti légkörű találkozó alkalmával Csao Ce- jang tájékoztatta amerikai vendégét Kína politikái és gazdasági helyzetéről és véleménycserét folytatott vele közös érdekű kérdésekről. Haig külügyminiszter átadta Csao Ce-jangnak Reagan elnök személyes levelét és az elnök nevében amerikai látogatásra hívta meg a miniszterelnököt a számára megfelelő időpontban. Csao Ce- jang „örömmel elfogadta a meghívást” és a kínai kormány nevében pekingi látó» gatásra hívta meg Reagan elnököt. (MTI)