Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

Villanyoltogatást, vagy... Szécsény és Kisterenye Hogyan készülnek a betakarításra? Ilyenkor, júniusban mindig megélénkül a magtárak, rak­tárak, terményszárítók kör­nyéke, a mezőgazdasági nagy­üzemekben és gabonaforgalmi vállalat átvevőhelyein egy­aránt. Bár a búza- és árpa­táblák még zöldellnek, a szak­emberek százai már a közel­gő betakarításra gondolnak. Terveket , készítenek. gép- szemléket tartanak, az eddi­ginél is gyakrabban tekinte­nek ki a határba. S ez így is van rendjén. Az aratás, a be­takarítás sikere nem kismér­tékben az előkészítésen múlik. Május végén tartotta szoká­sos tájékoztatóját a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az érde­kelt nagyüzemek és irányító szervek vezetőinek. Ennek során elmondták, mintegy 90 ezer tonna termény felvásár­lására készült fel a vállalat. X A szécsényi társulásos ke­verőüzemben is nagy a nyüzs­gés. A telepen ötvenen dol­goznak és tekintettel arra, hogy a felkészülés mellett fo­lyamatos az üzem a takar­mánykeverőnél is, nem kis ne­hézséget okoz a napi felada­tok ellátása. — Most cserélik a szárító­tisztító tér világítását, és fo­lyik a biztonságtechnikai be­rendezések beépítése, a hét végére talán véget ér ez a munka, — válaszolja Buday György üzemvezető. — Mikorra várják az első gabonaszállítmányt? — Július közepénél előbb nem számíthatunk rá, bár a felkészülésünk jóval koráb­ban befejeződik. — Mik a legfontosabb ten­nivalók addig? — Még 180 vagon gabonát kell addig kivinni a silókból, hogy legyen helye az újnak. A szárítókba be kell építeni a láncszakadásjelzőket, az­után elmondhatjuk, felkészül­tünk a fogadásra. Aki azt hiszi mindössze eny- nyiből áll a felkészülés, az té­ved. A szokásos fertőtlenítés és az éves nagyjavítás, a kar­bantartás már márciusban megtörtént aj üzemben, amely­nek tárolókapacitása 600 va­gon. S, hogy milyen berende­zések vannak itt, arra jó pél­da, hogy a tornyok fel töltése csak egy-két napot vesz igénybe, ennyi idő kell 75 va­gon szemes termény betáro­lásához. A GMV kereskedelmi igaz­gatója, dr. Eszes József is megérkezik, szokásos körútja alkalmából, s Buday György nem kis megkönnyebbülésére újságolja, hogy beindult a ta- ri keverőüzem, némileg teher­mentesítve a szécsényit. — Nem sokáig — teszi hoz­zá dr Eszes József. — Július elsejével megkezdődik a ma- gyamándori keverőüzem csak­nem egy évig tartó rekonst­rukciója. — Bővült-e a raktárkapaci­tás a tavalyihoz képest? , — Lényegesen. Balassagyar­maton 5000, Szécsényben 2100 tonnával nőtt a raktárkapa­citás. Az idén pedig, ugyan­csak Szécsényben újabb 6000 tonnás fémsiló építése kezdő­dik, amelyet jövőre már üzem­be is helyezünk. Beszereztünk több tehergépkocsit és mobil anyagmozgató gépet, az átvé­tel és a tárolás gyorsítása cél­jából. Ennek ellenére az idei év sem ígérkezik könnyebb­nek a tavalyinál és feladata­ink teljesítése érdekében to­vábbra is számítunk a mező- gazdasági nagyüzemek segít­ségére. X A kisterenyei Mátra Terme­lőszövetkezet azon kevés nagy­üzem közé tartozik, amelyik­nek nagy teljesítményű takar­mányszárítója van. Így némi­leg könnyebb helyzetben van mint sok más gazdaság, ame­lyeknél a betakarítást a GMV- szárítókapcitáshoz kell iga­zítani. Baranyi Zoltán műszaki ága­zatvezető az egyik irányító­ja az aratásra való felkészü­lésnek. — Hogyan állnak' ezzel a munkával Kisterenyén? — Jelenleg a Sirokkó—20-as szárító karbantartása .a leg­fontosabb feladat. Annál is inkább mert könnyen lehet, hogy repcét is kell száríta­nunk. — A tárolókapacitást tud­ták-e növelni? — A már meglevő 130 va- gonos tároló mellé most épül egy másik, hasonló befogadó- képességű is. Mivel saját ki­vitelezésben készül, aratásra már fogadja a gabonát. A termény fogadása, szárí­tása, tárolása olyan mérték­ben gépesített a termelőszö­vetkezetben, hogy emberi kéz érintése nélkül, történik min­den. Ennek a legnagyobb elő­nye, hogy az aratásban részt­vevő kombájnok teljesítménye maximálisan kihasználható, s a betakarítás üteme kizárólag ennek a függvénye. — A kombájnok nagyjaví­tása is a vége felé tart, s el­mondhatjuk, mindent megtet­tünk, hogy a legfontosabb nyá­ri tennivalónk során semmi­ben ne legyen fennakadás, s a kenyérnek való a lehető leg­gyorsabban, a legkisebb vesz­teséggel biztonságba kerüljön. De gondolom ezzel nem sok újat mondok, mert úgy vélem, másutt is ez most a legelső tennivaló, amelyet a műszaki­aknak meg kell oldaniuk. Bízunk benne, hogy má­sutt is így vélekednek! Zilahy Tamás 0 szövetkezeti ipar kiváló termákéi Kiemelkedő sikerrel zárult a Kiváló Áruk Fórumának idei OKISZ-pályázata, amely­re 36 szövetkezet 108 termé­kével nevezett. Közülük 26 üzem 72 gyártmánya bizo­nyult minden tekintetben ki­válónak, s nyerte el a fórum megkülönböztető háromszög­letű emblémájának viselési jogát. II napenergia Bulgáriában már működik az első ipari célú napener­giával működő berendezés. A kardshali sörgyárban a vizet speciális napenergia-gyűj­tőkben előmelegítik, ami azu­tán hatalmas hőcserélő be­rendezésen folyik keresztül és adja le melegét a hideg víznek. Borús napokon auto­mata villamos melegítőt kap­csolnak be, napfényes idő­ben azonban a nap össze­gyűjtött sugarai melegítik fel hasznosítása a vizet egészen 54 Celsius- fokig. A berendezés 130 blokkja — napeleme — összesen 230 négyzetméternyi felületen fogja fel a napsugarakat Amióta a gyárban ezt hasz­nálják, az energiaköltségeket évi átlagban 70 százalékkal si­került csökkenteni. A teljes berendezés ára 70 000 leva, s alkalmazása első két évében ez az összeg már kifizetődött. Tényleges takarékosságot! Bővüljön társadalmi mozgalommá az energiatakarékos­ság! — hangzik a SZOT elnökségének közelmúltban tett fölhívása. A nagy nekibuzdulással induló mozgalmak azon­ban — átmenetileg — sok ballasztot is cipelnek magukkal. Hasznos időnként — tiszteletben tartván a jó szándékot — racionálisan elemezni: milyen törekvések érdemesek a biz­tatásra, s melyeket kell kordában tartani vagy megszüntet­ni a cél érdekében. Sápi Lajos, a párt megyei vb tagja, a bantart, gyorsan javít, taná­csokat ad. A Ti GÁZ működé­sében én nem veszem észre a gazdára jellemző vonásokat. Nem szól bele, mennyit fo­gyasztunk. Igaz: nem is érde­kelt a takarékosságban. Ab­ban érdekelt, hogy annyit ío­salgótarjáni síküveggyár gyáregységvezetője nagy és fontos gyasszak, amennyit terveztem, termelési területet tekint át, ennélfogva—lehetősége nyílik a hatásos energiatakarékossággal kapcsolatos tapasztalatok megszerzésére. — Lehet-e „takarékos szem­léletet” kialakítani az üze­mekben? — Energiatakarékosságról már régóta beszélünk. Pedig sokáig csak energiafelhaszná­lásról lehetett volna szó. A takarékosság, mint ténylege­sen alkalmazott módszer csak 1979, az akkori árváltozás után jelent meg. Nálunk az évi hatvanmillió forintos energiaköltség százharminc­millióra emelkedett. Ez már nyomós „érv” volt amellett, hogy a felhasználásról tér­jünk át a gazdálkodásra. Mi a tényleges energia- gazdálkodás? — Ezt a fogalmat az eddig megszokottnál tágabban kell értelmezni. Figyelembe kell venni az egész termelési fo­lyamatot. Minálunk az egy­ségnyi üveghez kellő olvasz­tási energia nemzetközi mér­— Helyes volna, ha az ál­talános megítélés nem azon alapulna, hogy egy gyár meny­nyi energiát használt fel, és hogy többet fogyasztott-e, mint az előző évben. Arra ké­ne figyelni, hogy az energiát mire használta. Nem biztos, hogy baj az, ha a felhaszná­lást növelték. Lehet, hogy kétszeres fogyasztással ötször többet termeltek. Akkor nem pazarolták az energiát, hanem inkább spóroltak ■'•ele. ’De a spórolással is vigyázni kell. Igaz, hogy például a kukori­caszár olcsó és jól lehet vele tüzelni. De ha a mezőről való beszállítás miatt többe kerül, mint a szén, akkor le kell mondani róla. — Képes-e szolgálni a ta­karékosságot az energetikus? — Ez a terület egyre in­kább speciális szakembereket igényel. Az a gyakorlat, hogy cével mérve elfogadható. Van- a legtöbb helyen egy villamos- kább. Ezenkívül a karbantartás szín­vonala esett. Gyakori nálunk az alkatrészhiány. Furcsa, hogy évente hálózatellenőr­zést tartanak, de csak azt vizsgálják: eresztenek-e a csa­pok. Hogy jól vannak-e be­állítva a berendezések, nem nézik. Pedig, de sok forintot lehetne megfogni ezzel! — Mint magánembert is érinti az energiatakarékosság kérdése. Vannak-e a lakossá­gi fogyasztással kapcsolatos nézetficamok az ön észrevé­tele szerint? — Az energia harminc szá­zalékát használja fel a lakos­ság, tehát érdemes erre a te­rületre is odafigyelni. De nagy megtakarításokat ne várjunk. Egyfelől ösztönözzük a háztar­tási gépek vásárlását, két té­véprogramot sugárzunk, beve­zetjük az állandó szabad szombatot. Másfelől meg el­várjuk, hogy a lakosság csök­kentse a felhasználást. Ez le­hetetlen. A pocsékolást meg kell szüntetni. De a fogyasz­tás akkor is növekedik in­nak, akik ezt mérik, és elé­gedettek. De ha a felhasznált energiát az eladott áru meny- nyiségével vetjük össze, ak­kor már nagyon rossz muta­tót kapunk. A fogyasztást csökkenteni tehát nem lehet. Inkább a közbeeső vesztesé­geket hasznos kiszűrni, akkor javul a felhasználás hatásos­sága. Ezeknek a veszteségek­nek a kiszűréséért nagyon so­kat tehet például a brigád­mozgalom. — Tehetne! De ... Nálunk felhasznált energia kilenc­mérnök tölti be ezt a munka­kört. Még ott is, ahol a föl­használt energiát túlnyomó- részt gázból vagy olajból nye­rik. Fontos lenne ezeknek az embereknek a továbbképzése. A MTESZ magára vállalta, de szerintem kevés hozzá. Álla­milag kellene erről gondos­kodni. Addig is hasznos vol­na a jó energetikusi szerveze­tek módszereinek népszerűsí­tése. — Mennyire gazdái az ener­giának a szolgáltatók? — Nehezen tudják szétvá­lasztani a hatósági és a szol­— Tehát a pazarlás elleni prédikációkon kívül más te­endő nincs? — Van. Sokszor olcsóbbá lehetne tenni a fűtést, ha át­gondoltabban terveznék meg a lakótelepeket. Ha tudom előre, hogy itt húsz ház épül majd, akkor tetőkazán he­lyett egy nagyobb kazánegy­séggel oldom meg a dolgot. Elképzelhető, hogy a családi házakkal kapcsolatban is vannak kihasználatlan lehető­ségek. A terveket egy csomó szempontból ellenőrzik: épí- tésileg, tűzvédelmileg, vízvé­venhárom százaléka földgáz, gáltató tevékenységet. Ami az delmileg. De a fűtésije nem Két százalék gázolaj vagy benzin a járműveknek, és mindössze öt százalék az áramfogyasztás aránya. É* mi van beleírva a brigádvói lalásokba? Majdnem kivétel nélkül az, hogy „leoltogatjuk a villanyt”. Nem erre volna szükség. Az üvegtörést kel­lene csökkentenünk, azzal ja­vítanánk a fajlagos felhasz­nálást. — Csak a brigádok szintjén nyilvánulnak meg hasonló za varok a fontossági sorrend ki­alakításában? ÉMÁSZ-t illeti: nagyjából rá- szól bele senki, illik a gazda elnevezés. Kar­Molnár Pál Bányából hozzák felszínre az olajat Baku környékén megépítették az első ólai bányát Az erről szóló okleveleket kedden Rév Lajos, az OKISZ elnöke adta át az érintett szö­vetkezetek vezetőinek. Ezen­kívül a Kiváló Áruk ’•’oru- mán tartósan, évek óta jól szereplő szombathelyi Lak- metall Ipari Szövetkezet —, most is hat terméke nyert elismerést —, valamint a hódmezővásárhelyi Elektro- fém Ipari Szövetkezet meg­kapta az OKISZ kitüntető ser­legét is. Többségében először pályá­zó szövetkezetek új termékei kaptak kiváló minősítést. Ki­emelkedően szépnek és —, természetesen — kiválónak minősítették a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövet­kezet kétféle méretekben ké­szült krómvázas dohányzóasz­talát. A Hatvani Házi- és Kézműipari Szövetkezet hét­féle csecsemőruházati cikke, a szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet hatféle termé­ke, a Politechnika ötféle já­téka viselheti ezután a kivá­ló minősítő jelet. A kereske­delem tárolási gondját enyhí­ti a Kisbéri Építő- és Szak­ipari Szövetkezet jó megoldá­sú, kivitelben is tetszetős, összecsukható és könnyen szál­lítható huzalrácsos konténer­családja. A zsűri változatla­nul kifogásolta egyes termé­kek célszerűtlen és korsze­rűtlen csomagolását. Az idei és a korábbi évek­ben kitüntetett kiváló szö­vetkezeti termékeket — szám szerint több mint 300-at — külön kiállításon is bemutat­ják a közönségnek a Nagy­mező utcai mintateremben. Romhányban, a FIM Widenta gyárában szocialista és tőkésexportra jelentős mennyiségű, kü­lönféle gépipari csiszolókorongokat gyártank. A képen Kiss Rafaelné ellenőrzi a korongok minőségét. Az olajlelőhelyek kibányá- szása ott a leghatékonyabb, ahol hosszú évek óta folyik a felszínre hozatal és a pro­duktív rétegek erősen kime­rültek. Ez a helyzet .például Azerbajdzsánban, ahol az olajipar története több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Miben különbözik elvileg a lelőhelyek bányászati kiak­názása a jelenleg alkalma­zott módszerektől? Ismeretes, hogy valamennyi olajkiter­melési módszer a rétegnyo­máson alapul. A lelőhelyek kiaknázásának arányában az évek folyamán természetesen csökken a rétegnyomás és az olajkutak megszűnnek mű­ködni. A meglevő módszerek azon­ban az olaj mindössze 40—50 százalékának felszínre hoza­talát teszik lehetővé. A bá­nyászati módszerekben rejlik a jelenleg hozzáférhetetlen készletek felszínre hozásá­nak kulcsa. A bányászati módszer éppen akkor haté­kony, ha a rétegnyomás gya­korlatilag a nullával egyenlő. Külsőleg az olajbánya vaj­mi kevéssé különbözik a szén­bányától, vagy bármely más bányától. Ugyanaz a széles „kút”, . amelynek aljáról a vízszintes „folyosó” kiindul. Míg azonban a szénbányában a „folyosó” produktív ré­teget vág keresztül, addig az olajbányában meddő kőzeten halad át. A „folyosóba” a fel­színről lyukakat fúrnak, ame­lyek több produktív réteget kereszteznek. Az Olaj a fúró­lyukak csövein keresztül nem fölfelé igyekszik —, hiszen rétegnyomás nincs —, ha­nem lefelé, saját súlyának ha­tására. Onnan, a föld alatti „folyosóból” aztán felszínre hozzák Gyakorlatilag az egész mű­velet az ember részvétele nél­kül megy végbe. Bányászati módszer alkalmazása esetén a réteghozam eléri a 80—90 százalékot. Az olajbánya ki­alakításával kapcsolatos ki­adások gazdaságilag célsze­rűek. Ráadásul Azerbajdzsán­ban az olaj rendkívül jó mi­nőségű : túlsúlyban vannak benne a könnyű frakciók. Itt az 500—600 méter mély akna több olajtartalmú réteget szel át. Például a már megépített bánya három produktív réte­get keresztezett. Építési költ­ségei gyorsan megtérülnek. V. G. Nyolcvanéves a drezdai függővasút Drezdában a sodronykötél- lönbséget győz le, az idén pályán közlekedő függővasút, lesz 80 éveS- Ez volt e,sS amely Loschwitz es Ober- . loschwitz városrészek közöt- “egyivasut, amelyet Európá- ti hegy- és völgymenetei al- ^an személyszállítás céljából kaiméval 84 méteres szintkü- üzembe helyeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom