Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLJETEK! WOGRAD MM*Í .NOGRAP MEG|EI BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TANACS LAPJA. 4z építők napián XXXVII ÉVF., 139. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚNIUS 16., KEDD Tanácsi végrehajtó bizottsági ülések Elfogadták Salgótarján nyugati városrészének beépítési tervét összehívták Salgótarján és Balassagyarmat város Tanácsát Salgótarján nyugati város­rész első ütemének beruházá­si progiamját a városi tanács végrehajtó bizottsága már az elmúlt évben jóváhagyta. Eb­ben a határozatban a végre­hajtó bizottság lehetőséget adott arra, hogy a nyugati városrészben levő toronyhá­zak tervmegoldását a terve­ző továbbfejlessze. A városi tanács műszaki osztálya a Nógrád megyei Beruházási Vállalaton keresztül a LAKÓ- TERV-nél megrendelte a to­ronyházak kiviteli terveinek elkészítését. A tervező két változatos elképzelést terjesz­tett a Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülése elé. Godó Dezső, a műszaki osz­tály vezetője írásban ismertet­te a kétvariációs elképzelést, majd az írásbeli előterjesz­téshez Finta József állami díjas tervező fűzött szóbeli kiegészítést. A nyugati város­részen összesen 550 lakás ké­szül el, a szolgáltató, kereske­delmi és egyéb beruházások­kal együtt a teljes költség megközelíti a félmilliárd fo­rintot. A tegnap elfogadott beépítési javaslat első üteme szerint három épületben ösz- szesen 200 lakás készül el, az épületek alsó szintjein csak­nem 1000 négyzetméter alap­Apró Antal látogatása az NSZK-ban Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével hétfőn parlamenti küldöttség érkezett a Német Szövetségi Köztársaságba. A delegáció ellátogat több nyugatnémet tartományi parlamentbe, majd megbeszéléseket folytat a szö­vetségi parlament (Bundestag) elnökével és a külügyi bizott­ság tagjaival, ismerkedik a szövetségi parlament munká­jával. Hétfőn délelőtt a majna- frankfurti repülőtéren Hans Wagner, a besseni tartományi parlament elnöke üdvözölte a magyar küldöttséget, amely onnan látogatási programjá­nak első állomására, Stutt­gartba utazott tovább. Elkí­sérte a képviselőket dr. Hans Schwüppe, a Bundestag pro­tokollfőnöke és Kővári Péter, bonni magyar nagykövet is. (MTI) Fenn kell tartani a kistermelők anyagi érdekeltségét A fogyasztási szövetkeze­tek és vállalataik az elmúlt öt évben jelentős feladatokat oldottak meg az ország élel­miszer-termelésében ; az ÁFÉSZ-ek által felvásárolt mezőgazdasági termékek ér­téke tavaly több mint 11 mil­liárd forint volt, ez 87 száza* lékkai haladta meg az 1975. évit —, mondotta Kovács Sán­dor, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese hétfőn a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa ülésén. Amint az elnökhe­lyettes kiemelte: az elmúlt tervidőszakban bővült az ÁFÉSZ-ek élelmiszeripari ter­melése, a felvásárolt termé­kekből tavaly 6 milliárd fo­rint értékű élelmiszeripari cikket — húst, húskészít­ményt, konzervet, kenyeret, péksüteményt — készítettek, ami kétszerese az 1975. évi­nek. A belföldi ellátáson túl jelentős mennyiségű szövet­kezeti élelmiszeripari termék jutott exportra is. A beszámoló után több hoz­zászóló rámutatott a szövet­kezeti szervek mezőgazda- sági exportjának fontosságá­ra. Többen foglalkoztak a szö­vetkezeti szervek élelmiszer­gazdasági tevékenységének anyagi és műszaki fejleszté­sével. Hangsúlyozták: az új beruházások, rekonstrukciók jól segítették a feladatok megoldását. Az ÁFÉSZ-ek 650 millió forintot költöttek tele­pek, raktárak, feldolgozóüze­mek létesítésére, s a bolthá­lózat bővítésére. Az országos tanács ülésén megállapították, hogy tovább­ra is fenn kell tartani a kis­termelők anyagi érdekeltsé­gét, s meg kell szüntetni azo­kat a kedvezőtlen jelensége­ket, amelyek a kistermelés integrációját, fejlesztését hátráltatják. Jelenleg még előfordul, hogy egyes nagy­üzemek ráígérnek a felvásár­lási árakra, ami rontja a szerződéses morált. Fontos feladat a kistermelés továb­bi szakosodása és technikai­műszaki fejlesztése is. Az ülésen részt vett Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint Török István külke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár. területű üzlet és szolgáltató egységgel együtt. Az E -jelű épület tetőszintjén a tervek szerint egy városi klub ki­alakítására is sor kerül 200 négyzetméter alapterületen. A három 10 emeletes kö zépmagas lakóépület közül a középső úgynevezett E- jelű épületet keleti irányban a Ta­nácsköztársaság tér felé lép­csőzve alakítják ki. Lényegé­ben egy sávszerű függőfolyo- sós épület, amely a lakások­nak kedvezőbb napfényt tesz lehetővé. A lépcsősen kiala­kított sávépület a mögötte levő Pipis-hegy dombvonuia- tát követi. Ettől északra a C jelű, délre pedig a D jelű, .ugyancsak 10 emeletes közép­magas toronyházak állnak. A beépítés javaslatot tesz az üz­letház és a könyvtár kialakí­tására is. A végrehajtó bizottság által elfogadott 1-es variációs terv a lakóépületek két alagsori szintjén kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket helyez el. A D -jelű épületben 60, az A jelűben 66, míg a C jelű épületben 74 lakást épí­tenek meg. Alapterületűk 27- től 77 négyzetméterig terjed. A B és C típusú lakások egy­más melleit úgy lesznek ki­alakítva, hogy szükség ese­tén 70—80 négyzetméter alap- területű, úgynevezett gene­rációs lakásokká is átalakít- hatók. A végrehajtó bizottság ez­után úgy határozott, hogy 1981. június 29-re összehívja Salgótarján város Tanácsát. Javasolja a városi tanácsnak, hogy vitassa meg és fogadja el az V. ötéves fejlesztési terv és fenntartási költségvetés teljesítéséről szóló beszámo­lót, valamint Salgótarján VI. ötéves fejlesztési tervének és fenntartási költségvetésének tervezetét. Javasolja a lakások elosztásáról és a lakás-hasz­nálatbavételi díj fizetéséről szóló tanácsrendelet-tervezet elfogadását is. Ugyancsak tegnap tartotta ülését a Balassagyarmati vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A végrehajtó bizott­ság úgy döntött, hogy 1981. június 30-ra összehívja a vá­rosi tanácsot. Javasolja a ta­nácsnak, hogy vitassa meg és fogadja el az 1980 évi fejlesz­tési és költségvetési terv vég­rehajtásáról, az V. ötéves terv teljesítéséről, valamint Balas­sagyarmat város Tanácsának, a VI. ötéves fejlesztési és pénzügyi tervéről szóló jelen­tést. Tanácsrendelet-terve­zetet terjesztenek elő a laká­sok elosztásáról és a lakás­használatbevételi díj megfize­téséről. Gyárával ás, gyárlátogatás. Kiváló gyár kitüntetés Romhányban A vendégek az ünnepség után megtekintették a korszerű gyárat. Romhányban vasárnap tartották az építők napjával kap- ■ csolatos ünnepséget a Romhányi Építési Kerámiagyár dol­gozói. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Jéger Sándomé, a gyár szakszervezeti titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd dr. Kádár József építésügyi miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében emlékezett azokra az építőmunkásokra, névtelen hősökre, akik a múltban létbiztonságukat is veszélyeztetve küzdöttek az építőmunkások kenyeréért, emberi méltóságukért, a mun­kásosztály forradalmi céljai megvalósításáért. Foglalko­zott az építő- és építőanyag­ipar rohamos fejlődésével, az építőiparnak az ország újjá­építésében és építésében való meghatározó szerepével, majd így folytatta: — Az építők- napi ünnepség aktualitását Romhányban két körülmény adja. Az egyik az, hogy a Romhányi Építési Kerámia­gyár dolgozói az V. ötéves terv időszakában elért kima­gasló eredmények alapján el­nyerték a Kiváló gyár meg­tisztelő címet. A másik az, hogy noha már több mint egy éve üzemszerűen termel az új Portugál pártküldötlség Nógrád megyében Vasárnap a késő esti órák­ban testvérmegyénkből, a por­tugáliai Leiriából pártkül­döttség érkezett Nógrád me­gyébe, élén Viktor Hugo Cruz- zal, a Portugál Kommunista Párt Leiria megyei vezetősé­gének tagjával. A küldöttség tagjai Maria Margarida Silva és Jose Manuel Andre, ugyan­csak a kommunista párt Lei­ria megyei vezetőségének tag­jai 'I'egnap Salgótarjánban Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendé- g és tájékoztatta őket a X nártk'mgresszus határo­z." rehaitásának megyei ta ■ ál, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet időszerű tennivalóiról. Viktor Hugo Cruz, a portugál kül­döttség vezetője azokról a feladatokról szólt, amelyek Portugália, a Portugál Kom­munista Párt előtt állnak. Ezt követően közvetlen beszélge­tés alakult ki, amely során a portugál vendégek minde­nekelőtt a gazdaságpolitikai, az ifjúság- és nőpolitikái kér­dések iránt mutattak élénk érdeklődést. Különösen sok szó esett a mezőgazdaság helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a szocialista országok sokolda­lú együttműködéséről. A be­szélgetésen részt vettek a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői. A Leiria megyéből érkezett vendégek később, Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője kíséretében az MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságára lá­togattak. A korszerű, jól fel­szerelt intézményt, az itt fo­lyó oktató-nevelő munkát dr. Bandur Károly, az okta­tási igazgatóság vezetője mu­tatta be. Többek között el­mondotta, hogy a pártiskolai tanfolyamokon, a marxista— leninista esti egyetem általá­nos és szakosító tagozatán, valamint a különböző speciá­lis tanfolyamokon több száz hallgatót képeznek évente. Részletesen szólt a tanszéke­ken folyó munkáról, az okta­tók tervszerű, folyamatos to­vábbképzéséről, az oktató­nevelő munka legfontosabb tartalmi kérdéseiről. Ezt kö­vetően a vendégek, valamint az oktatási igazgatóság ta­nárai, kölcsönösen kicserél­ték tapasztalataikat a pártis­kolai, valamint a káderkép­zésről, az ideológiai és propa­gandamunka feladatairól, módszereiről. Az oktatási igazgatóságon tett látogatás után rövid séta következett Salgótarján köz­pontjában, majd a vendégek megtekintették a Nógrád me­gyéről készült filmet a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központban. Testvérmegyénk küldöttei a következő napokban Nóg­rád megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeivel, kulturális intézményeivel ismerkednek. gyár, az R—III — ma adjuk át jelképesen a gyár munká­sainak és vezetőinek az új csempegyárat. Az új húsz hektár területen, több mint 26 ezer beépített négyzetmé­terrel, világszínvonalú, kor­szerű berendezésekkel, évi 3 millió darab kiváló minőségű falburkoló csempe gyártására képes. Ebben a gyárban a nyersanyag beérkezésétől a késztermék elszállításáig ma­gas fokú az automatizáltság, ami kiküszöböli a nehéz fi­zikai munkát és igen haté­kony termelést tesz lehetővé. Egy fizikai dolgozó évenként több mint 9 ezer négyzetmé­ter falburkoló csempét állít elő, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó termelési érték meghaladja az egymillió fo­rintot. Az előadó foglalkozott még a beruházással kapcsolatos gondokkal, utalva az előkészí­tés hibáira, majd az új gyár fontosságát, jelentőségét érzé­keltetve a következőket hang­súlyozta: az ország csempe­gyártó-kapacitásának ma már ötven százalékát Romhány adja. Foglalkozott még a lét­rehozott jelentős háttéripar­ral, amely kiszolgálja a FIM más gyárait is. Az egyik a fritteüzem, amely 8 ezer, a másik a színtestüzem, amely 240 tonna évi kapacitású. Az első egymillió dolláros import­csökkentést tesz lehetővé. Be­fejezésül rátért a napi fela­datokra. — Az 1980-as év a gyár életében — minden ered­ménye ellenére — nem volt sem zökkenőmentes, sem gon­dok nélküli. Számos külső és belső körülmény akadályozta a termelés kívánt ütemű nö­velését, a minőségi előrelé­pést. Ismerve a gyár dolgozói­nak korábbi kimagasló ered­ményeit, a szocialista brigád­mozgalomban rejlő erőt, jog­gal bízhatunk abban, hogy úrrá lesznek a nehézségeken. Ezután dr. Sárközi Dezső, a FIM vezérigazgatója Fábri Istvánnak, a romhányi gyár igazgatójának átadta a Kiváló gyár címet tanúsító oklevelet. Dr. Kádár József Kiváló munJ káért miniszteri kitüntetést nyújtott át Balázs Istvánná betanított munkásnak, Szté- bel László lakatos csoportve­zetőnek, Slezák György kő­művesnek, Nagy István laka­tosnak, Káposzta István ács­nak, Petrás János osztály ve-! zetőnek, Kovács Ferenc fő-! rendésznek, Huszák Artúrnak,1 a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének, dr. Dósa Fe­renc, a rétsági járási pártbi­zottság első titkárának és dr. Varga Józsefnek, a rétsá­gi járási pártbizottság titká­rának, valamint Péter Gyulá­nak, a FIM létesítmény fő­mérnökség vezetőjének. A Vállalat kiváló brigádja címet kapta meg a Petőfi Sándor, a Május 1. és a Már­cius 21. brigád. Vezérigazgatói dicséretben részesült a Tye- reskova Szocialista Brigád. Áz ünnepséget követő gyár-J látogatáson Kiss Sándor, a megyei pártbizottság tagja, az új gyár vezetője kalauzolta a vendégeket. Utána a résztve­vők elismerő szavakat jegyez­tek a XII. nártkongresszus és a József Attila brigád napló­jába. A gyárlátogatást követő ba­ráti beszélgetésen Brutyó Já­nos (utalva a múltra is) a többi között ezeket mondta: — Több csempegyárat láttam. Ez a mostani a legmodernebb, a legkorszerűbb, technikailag a legjobban felszerelt. Olyan, ami, nemcsak egyedülálló az országban, hanem nemzetközi vonatkozásban is elismerésre méltó. Dicséri a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozóinak jó munkáját. Az R—III munkásainak több­sége sikerrel oldotta meg az új, korszerű technika által igényelt magasabb feladato­kat. Fiatalosan, jókedvvel dol­goznak. Munkájuk eredményét nemcsak itthon, hanem kül­földön is elismerik. E gondo­lat kapcsán került szóba a gyár iparművészeinek tevé­kenysége. — Az építők min­dig kapcsolatban voltak és vannak a művészettel — hangsúlyozta Brutyó János. Hasonló felfogásban ismerte el a gyár dolgozóinak munká­ját Reszegi Ferenc. Hangsú­lyozta: ha minden dolgozó társtulajdonosként, sajátjá­nak érzi a feladatokat, akkor az újabb sikerek nem marad­nak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom