Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

Befejeződtek a szovjet—kongói tárgyalások Együttműködési megállapodásokat írtak alá Moszkvában szerdán véget értek a szovjet—kongói tár­gyalások. A tárgyalások ered­ményeként a két ország ve­zetői aláírták a Szovjetunió és a Kongói Népi Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését. Egyidejűleg alá­írták az SZKP és a Kongói Munkapárt együttműködési megállapodását is. A tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB íőtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök, Andrej Gromiko, a KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Borisz Ponomarjcv, a KB PB póttag­ja, a KB titkára, kongói rész­ről pedig Denis Sassou- Nguesso, a Kongói Munkapárt KB elnöke, a Kongói Népi Köztársaság állam- és kor­mányfője, Pierre Nze, a Kon­gói Munkapárt PB tagja, kül­ügyminiszter és Camille Bon- gu, a Központi Bizottság tag­ja, az elnöki titkárság főtit­kára vett részt. Mint a megbeszélésekről ki­adott közlemény megállapítja, a meleg, baráti légkörű tár­gyalásokon áttekintették a kétoldalú együttműködés kér­déseit. Leanyid Brezsnyev nagyra értékelte, hogy a jelenlegi kongói vezetés, amelynek élén Denis Sassou-Nguesso áll, kö­vetkezetesen folytatja azt az irányvonalat, amelyet a Kon­gói Munkapárt megalapítója, Marien Ngouabi jelölt meg, Kongót a szocialista orientá­ció útján irányítja, állást fog­lal a Szovjetunióval és a ■ szocialista közösség többi tag­jával kialakított barátság mel­lett. Denis Sassou-Nguesso kije­lentette, hogy a kongói nép fi­gyelemmel követte az SZKP XXVI. kongresszusát, egyet­értéssel fogadta az ott hozott határozatokat. Az SZKP kong­resszusán elhangzott megálla­pítások, az ott hozott határo­zatok nagy fontosságúak a Kongói Munkapárt és a kon­gói nép számára is, a társa­dalmi haladásért, a nemzeti függetlenség megszilárdításá­ért, a béke megerősítéséért vívott harcában- A kongói kül­döttség vezetője nagyra érté­kelte azt a mindenoldalú se­gítséget és támogatást, ame­lyet a Szovjetunió nyújt or­szágának. A két küldöttség megelége­déssel nyilatkozott a Szovjet­unió és a Kongói Népi Köz­társaság, az SZKP és a. Kon­gói Munkapárt felfelé ívelő kapcsolatairól. Megállapítot­ták: a barátsági és együttmű­ködési szerződés aláírása ki­fejezésre juttatja, mennyire érettek, miiven magas fokra jutottak a baráti kapcsolatok, az együttműködés eredményei a két ország népei között. A tárgyalások során igen hasznosnak minősítették, hogy a felek rendszeres eszmecse­rét folytatnak és tájékoztatják egymást a nemzetközi politi­ka időszerű kérdéseiről, a szovjet—kongói kapcsolatok­ról, a szocialista építés, illet­ve a haladó gazdasági-társa­dalmi átalakulások megvaló­sulásának tapasztalatairól. Ez a tapasztalatcsere hozzájá­rul a két ország népei közötti megértéshez, barátságuk meg­szilárdulásához — hangoztat­ja a tárgyalások befejezése alkalmából kiadott közlemény. A kongói küldöttség látogatá­sáról a későbbiekben részle­tes záróközleményt tesznek közzé. Szerdán a Kremlben Leo­nyid Brezsnyev és Denis Sassou-Nguesso ünnepélyes keretek között, a szovjet párt­ós állami vezetők és a kongói küldöttség jelenlétében írta alá a Szovjetunió és a Kongói Népi Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését. Ugyancsak ők írták alá az SZKP és a Kongói Munka­párt együttműködési megál­lapodását is. < ☆ Denis Sassou-Nguesso szer­dán a Vörös téren koszorút helyezett el a Lenin-mauzóle- umnál és megkoszorúzta az is­meretlen szovjet katona sír­ját is. Korábban a delegáció tagjai a Kremlben ‘ felkeres­ték Lenin emlékmúzeumát, azokat a szobákat, ahol Lenin egykor lakott. ☆ Leonyid Brezsnyev, szerdán a Kremlben megbeszélést foly­tatott Denis Sassou-Nguesso- val. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt megbeszélésen számos, mind­két felet érdeklő kérdést vi­tattak meg. A kongói vezető ugyancsak a Kremlben fogad­ta a Moszkvába akkreditált diplomácia képviseletek ve­zetőit. (MTI) Lengyel helyzetkép Törekvés az egyensúly megteremtésére Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: A kilencedik, rendkívüli pártkongresszus előkészítése, a párt programtervezetének tanulmányozása olyan idő­szakban folyik, amikor rend­kívül nehéz az ország gazda­sági helyzete. Nem csak élel­miszerekből mutatkozik tartós hiány, hanem fennakadások vannak az ipar nyers- és alapanyaggal való ellátásá­ban is — ezt hangsúlyozták a többi között a LEMP szcze­cini vajdasági bizottságának teljes ülésén. Ezért is fontos, hogy a beszámolási-választási pártértekezleteken „álljon helyre a megfelelő egyensúly a múlt elemzése és a jövő­be tekintő konstruktív javas­latok között”. Erre a vajda­sági pártbizottság új első tit­kára, Stanislaw Miskiewicz mutatott rá. Miskiewicz szólt a LEMP eszmei egységének megőrzéséről, és arról, hogy Hosszú távú megállapodások (Folytatás az 1. oldalról.) Heves megye történelmi borvidékein a háztáji szőlőte­rületnek már több mint a fe­lén nagyüzemi művelésre tér­tek át. A kistermelésre kije­lölt területeken • 10—30 hektá­ron nagy szőlőtáblákat alakí­tanak ki, és ezekben adják ki a tagok háztáji részét. Az új telepítéshez a tsz-tagok állami támogatásban részesülnek, a költségek további részét az OTP, illetve a takarékszövet­kezet hitelezi számukra, egyé­ni kölcsönként. A hitelt a sző­lő termőre fordulása után fi­zetik vissza, fokozatosan. A tsz a növényvédelmi és -ápo­lási munkákat gépi eszkö­zökkel elvégezteti, a tagok anyagi térítése ellenében. Fellendülőben van a juhá- szot Borsodban, ahol ennek évszázados hagyományai van­nak. Az utóbbi években a kedvezőtlen adottságú tsz-ek 4—5 ezres anyajuhállományo­kat alakítottak ki, és velük együttműködve újabban a kis­termelők is bekapcsolódnak az állattartásba. Három körzet­bén a Bodrogközben, Dél-Bor­sodban, valamint a mezőgaz­dasági művelésre nem alkal­mas vetésterületeken, az edelényi járásban alakulnak ki a kistermelői körzetek. Ezekben 50—200 anyajuhot tartanak, egyelőre a régi pász­tormesterség szabályai sze­rint. Ahol arra lehetőség van, a közös gazdaságok elsősor­ban legelőket adnak át hasz­nálatba, bérbe a kistermelők­nek. Bár a kisüzemi juhtar- tás még csak most bontako­zik ki, T; szakarádon és má­sutt a kistermelő juhászok már a tsz-en keresztül érté­kesítik a gyapjút, és sok he­lyen a pecsenyebárányt ad­ják át a nagyüzemeknek to­vábbi hizlalásra, vagy pedig eladásra. A tavaly sikeresen vizsgá­zott az almatermesztési in­tegráció Szabolcs-Szatmárban. A fogyasztási szövetkezetek mintegy 30 ezer kistermelő­vel kötnek megállapodást: műtrágyával és növényvédő szerekkel segítik őket és gön­gyöleget biztosítanak a szá­mukra, mégpedig minden edr diginél korábbi időpontban, már június derekán. 1981-ben a tavaly bevált előreüteme- zés szerint veszik át a gyü­mölcsöt. A felvásárlók há­rom—négy nappal előbb ér­tesítik a kistermelőket, akik­nek módjuk lesz a családta­gok mozgósításával időben le­szüretelni és biztonságba he­lyezni a gyümölcsöt. Az egyik legfárasztóbb me­zőgazdasági munkát a vörös­hagyma dugványainak ülteté­sét — amit korábban hajlong­va, görnyedezve végeztek a földeken a kistermelők —az idén egyre több helyen már gépekre bízzák. A legnagyobb makói hagymás gazdaságok­ban összefüggő területeken jelölték ki a háztáji parcel­lákat, és nagyüzemi techno­lógiával, a termelőszövetke­zetek gépeivel végzik el a fá­radságos fizikai munkát. A későbbiekben kapcsolódnak be a munkába a háztáji ta­gok, akik vállalják a terület művelését, rendben tartását és a betakarítást. NŐGRAD - 1981 májú* 14., csütörtök az egymással közvetlenül együttműködő alapszerveze­teknek is ezt a célt kell szol­gálatok.'. A gazdaság egyébként or­szágszerte változatlanul a fi­gyelem középpontjában áll. Több mint héthónapos mun­ka után elkészült és a szejm tervezési, kölségvetési és pénzügyi álladó bizottsága elé került az ország gazdasági helyzetéről szóló kormányje­lentés, valamint a stabilizá­ció programja. A két doku­mentumot — amelyeknek tar­talmát nem hozták a nyilvá­nosságra — a bizottság tag­jainak többsége nem találta kielégítőnek. A mezőgazdaságról volt szó azon a találkozón, amelynek keretében Jerzy Wojtecki me­zőgazdasági miniszter-meg­beszélést folytatott gazdálko­dók egy csoportjával. A meg­hívottak a többi között el- modták, hogy tovább romlott a mezőgazdaság termelőesz­közökkel való ellátása. Em­lékeztettek arra, hogy számos iparvállalat tett sokat ígérő felajánlásokat a helyzet javí­tására, a megvalósítás azon­ban késlekedik. Az ország egyes részeiben egyébként gondok vannak a burgonya felvásárlásával: most, hogy befejeződött az ültetés, a pa­rasztok nagy mennyiségben kínálják az eddig tartalékolt burgonyát, de raktárhiány miatt nem mindenütt vásá­rolják fel tőlük. Néhány vá­rosban eközben kevés a bur­gonya. A súlyos gazdasági hely­zetben számos fórumon mél­tatják a Szovjetunió segítsé­gét. Ugyanakkor — mint a Lengyel—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége meg­állapította — „aktivizálódnak az olyan elemek, amelyek kü­lönféle eszközökkel megpró­bálják aláásni Lengyelország nemzetközi szövetségi kap­csolatait, és ezen belül főként a Szovjetunióval való barát­ságot és együttműködést.” Az elnökség kidolgozta a baráti társaság programját a LEMP rendkívüli kongresszusáig térjedő időszakra, és ennek egyik fő pontja az, hogy szé­les körben tudatosítani kell az emberekkel a lengyel— szovjet együttműködésnek, úgyis, mint a jelenlegi vál­ság leküzdése egyik fű ténye­zőjének jelentőségét. Kő mm szón .w . r ■ ■ to távirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága táviratban köszöntötte Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságát a párt megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából. (MTI) Megszokott jelenet Belfast utcáin: kiégett gépkocsi, rend­őrökre támadó álarcos fiatal Éhségsztrájkok, terrorhullám Az északír zsákutca Hosszú napok, hetek óta, Észak-írország szerepel a vi­lágsajtó nagy lapjainak első oldalán: a több mint két hó­napon keresztül éhségsztráj­kot folytató Robert Sands ügye — ha követeléseivel mást nem is ért el — ismét Nagy- Britannia válságtól sújtott or­szágrészére irányította a fi­gyelmet. A 27 éves fiatalem- be önkéntes halálát világszer­te megdöbbenéssel fogadták, s számos országban vádolták büntetők azzal Thatcher asz- szonyt, hagy hajthatatlanságá- val hozzájárult az ulsteri fe­szültség újbóli kiéleződéséhez, ahhoz, hogy ismét terror és el­lenterror hullámai öntsék el az ír sziget északi részét. TÖRTÉNELMI GYÖKEREK Az észak-írországi helyzet vázlatos áttekintéséhez is több évszázaddal kell visszamen­nünk az időben. Az ír sziget voltaképp Anglia első, leg­régebbi gyarmata; leigázását hosszú harcok után a XVII. században fejezték be. A brit uralom helyi képviselőinek, az unioinistáknak őseit Cromwell és utódai telepítették be a hajdanvolt kelta-gall király­ság nyomán Ultsternek ne­vezett területre. A 'beáramló angol és skót parasztok pro­testánsok voltak, szemben a mélyen katolikus ír őslakos­sággal, ameiy sorozatos felke­lésekkel jelezte: nem nyug­szik bele a brit elnyomásba. Az 1916-os dublini felkelés fél­sikert hozott: öt év múlva a sziget 32 grófsága közül 26 dominiumi státuszt kapott, majd 1937-ben elnyerte füg­getlenségét, a hat északi gróf­ságot azonban London mes­terségesen leválasztotta. A mai vallási ellentétek gyökere ebben a szétszakítás­ban rejlik. Észak-lrország másfél milliós lakosságából ugyanis kb- egymillió protes­táns, aki hallani sem akar a Nagy-Britanmiához fűződő kö­telékek bármilyen csekély la­zításáról. Azzal érvelnek, hogy az Írországgal történő egye­sülés esetén ők kerülnének hátrányba, így viszont az északi országrész félmilliónyi katolikus ír kisebbsége van kirekesztve a kormányzásból. Ok ugyanis — legalábbis hosz- szabb távon — épp az ír Köz­társasághoz való kapcsolódást tekintik céljuknak — innen republikánus elnevezésük is. Íme: az alaphelyzet, a re­ménytelen szembenállás, ame­lyet London magatartása cseppet sem enyhít. A brit kormányok ugyanis (legyenek akár munkáspártiak, akár konzervatívok hatalmon), azt hirdetik, hogy a többség, értsd: a Londonhoz lojális pro­testánsok akarata ellenére semmilyen fontos politikai változást nem hajtanak végre. A KÖZVETLEN KORMÁNYZÁS CSŐDJE Ez az ördögi kör vezetett oda, hogy a szándékait törvé­nyes, jogi úton érvényesíteni nem tudó katolikus lakosság egyes szervezetei — elsősor­ban az ír Köztársasági Had­sereg, az IRA ideiglenes szár­nya — egyre Inkább erősza­kos eszközökhöz kezdtek fo­lyamodni. Az IRA és az ugyancsak régóta tevékenyke­dő protestáns félkatonai cso­portok sűrűsödő összecsapásai mindenesetre meghiúsították a 60-as évek második felé­ben ígéretesen induló polgár­jogi mozgalom kibontakozá­sát, amely pedig demokrati­kus úton akarta céljait elérni, A polgárháború felé hajló ál­lapotok London számára nem hagytak más kiutat, mint a katonai beavatkozást. J969 óta brit csapatok állomásoz­nak Ulsterben: számuk ma is meghaladja a tízezret. Felosz­latták a belfasti parlamentet, s Észak-lrországot majd egy évtizede közvetlenül London­ból kormányozzák. Rendkívü­li törvényeket vezettek be, megszaporodtak az önkényes letartóztatások, s tények sora bizonyítja: a bírói intézkedé­sek a katolikus rétegeket sújt­ják jobban. _ Mint, ahogy ők alkotják a lakosság szegényebb részét is. A félmillió katolikus közt, jóval nagyobb arányú a mun­kanélküliség, számukra rosz- szabbak a lakásviszonyok, és sok más tekintetben is hátrá­nyosabb helyzetben vannak- Politikai szereplésük korláto­zott, a protestáns kormány­zatok ugyanis soha nem egyez­tek bele arányos képvisele­tükbe a hatalom szintjén. Alá kell tehát húzni: az észak-ír­országi válságnak a vallási ellentét fontos, de nem meg­határozó tényezője. Az csak az alapvető társadalmi, gaz­dasági feszlütségek megjelené­si formája, ami szerencsétlen módon alkalmas az osztály- harc frontjainak elfedésére. Érthető, hogy a brit vezetés évszázadokig ezt az „oszd meg és uralkodj” elv alapján a maga javára tudta kihasz­nálni. S vallási indítékú erő­szak az is, ami ma alapul szol­gál a katonai kormányzás fenntartásához, annak ellené­re, higy a közvetlen londoni irányítás csődje évek óta vi­lágos, s bélpolitikailag is egy­re nagyobb gondot okoz. Lon­don időnkénti tétova kísérle­tei az alkotmányjogi rende­zésre rendre megfeneklettek: a protestáns erők semmilyen „hatalommegosztási” formu­lát nem akarnak elfogadni, s önállósodással vagy polgár- háborúval fenyegetőznek a brit—ír együttműködés min­den olyan kezdeti jelére, amit ők „Ülster kiárusításaként’’ értékelnek. THATCHER ASSZONY CSAPDÁBAN Zsákutca — nehéz lenne te­hát másképp értékelni a hely­zetet. Thatcher asszonynak — el kell ismerni — igen kor­látozott a diplomáciai moz­gástere. Ha a katolikusok ki­sebbségi jogait pártfogolja, szembekerül az unionisták- kal; ha viszont a lojális pro­testánsok mellé áll, akkor a republikánus ellenállók ter­rorja fenyeget. London vala­milyen formában szeretné visszaállítani Ulster önkor­mányzatát, de képtelen ezt Igazságos módon véghezvin­ni. Pedig félő, hogy Sands mostani éhhalála még inkább az erőszakot juttatja érvény­re, s akkor a politikai meg­oldás reménye még tovább halványodik. Számos bebör­tönzött IRA-tag folytatódó éh­ségsztrájkja mutatja: „Anglia Vietnamja”, ahogy Észak-lr­országot. joggal nevezik, ége­tő probléma marad. S a jelek szerint Londonnak semmilyen reális elképzelése nincs a meg­oldásra. Szegő Gábor Merénylet a pápa ellen Merényletet követtek el szer­dán délután II. János Pál pá­pa ellen. A katolikus egyház­főt két lövés érte, vállán, il­letve hastájon, Állapota „meg­lehetősen súlyos”, de élete — a vatikáni rádió szerint — nincs veszélyben. A merényletet a római Szent-Péter’ téren követték el, ahol a pápa a szokásos heti nyilvános audencián jelent meg mintegy húszezer ember előtt. Vatikáni forrás szerint a bűncselekményt ketten kö­vették el, az egyik tettes el­menekült. A letartóztatott me­rénylő egy olaszul nem. beszélő személy. Nemzetiségét még nem sikerült megállapí­tani. Az olasz televízió arról számolt be, hogy a megsebe­sült pápát azonnal a római Gemelli kórházba szállították, s sürgős műtéttel próbálják eltávolítani testéből a golyó­kat, A támadás során két — va­lószínűleg külföld! — nő is megsebesült, akiket szintén kórházba szállítottak. (MTI) A rakétaválság nyomán Habib ismét Libanonban Szerdán — egy héten belül másodszor — Bejrútba érke­zett Philip Habib, Reagan amerikai elnök személyes megbízottja, hogy tárgyaljon Szérkisz libanoni államfővel a Tel-Aviv által kiprovokált Szíriái—-izraeli rakétaválság megoldásáról. Habib nem volt hajlandó nyilatkozni az Izra­elben folytatott tárgyalások eredményéről. A damaszkuszi televízió kedd éjjel bmutatta annak a héber felirattal és 203-as szám­mal azonosított pilóta nélküli izraeli kómrepülőgépnek a roncsait, amelyet a libanoni Bekaa-völgy felett semmisí­tettek meg az arabközi béke- fenntartó erők. Izraeli részről cáfolták a damaszkuszi beje-' lentést. Szárkisz libanoni elnök az Asszad szíriai államfővel folytatott szerdai telefonbe­szélgetésben támogatásáról biztosította a szíriai politikát a jelenlegi kritikus helyzet­ben. A két vezető megállapo­dott abban, hogy közös erő­feszítéseket tesznek a libano­ni nemzeti megbékélés útjá- *ban álló akadályok eltávolí- sására. Szerdán Damaszkuszba ér­kezett Kamal Asszad, a liba­noni parlament elnöke, s a két ország együttműködéséről folytatott megbeszéléseket a szíriai vezetőkkel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom