Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-29 / 124. szám
Magyar szemmel a francia mezőgazdaság (II.) A föld tulajdonáról A CFCA igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a szövetkezés Franciországban több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1880-ban alakultak az első tej- és borfelvásárló, értékesítő szövetkezetek. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma mindössze 9 százalék. Hozzá kell viszont tennünk, hogy 30 év alatt 2,5- szörösére nőtt a mezőgazdasági termelés, és jelentősen bővült a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettsége. A termelés hatékonyságára jellemző, hogy 1950-hez képest 1,7 tonnáról 4,2-re nőtt a búza átlagtermése hektáronként. Ugyanakkor a tejtermelés 1500 literről 3450 literre emelkedett. A mezőgazdasági gépi háttér aránylag korszerű és könnyen hozzáférhető a farmerek számára, melyet bizonyít, hogy egy 100 lóerős traktor 12 ezer frankba kerül és egy tonna búza értékesítési ára 1000—1200 frank. Küldöttségünk ellátogatott a Daniel Millet farmerházaspár gazdaságába. Jelenleg 185 hektáron gazdálkodnak, melyből 60 hektár a saját tulajdon és 125 hektár bérelt föld, melyért 8 mázsa búza bérleti díjat fizetnek hektáronként. A farm egy 600 lakosú kis faluban, Párizstól 70 kilométerre található Fontaine de Port településen. Búza-, kukorica-, rozs- és repcetermesztéssel foglalkoznak. A farmerházaspár elmondotta, hogy 1936-ban kezdték a gazdálkodást és azonnal beléptek a Seine et Morne TeMielőtt elindulok hozzájuk, gondosan bebiztosítom magam: kipakolok a pénztárcámból minden papírpénzt, mert ismerem már őket. Rábeszélnek megint, valamire. Én meg megveszem, jóllehet eszem ágában sincs lábbelit vásárolni. A múltkoriban is így jártam. Már a pénztárnál álltam sorba egy 30-as gyermekszandállal, amikor a brigádvezető bepillantott a kosárba. Talán kevesellte a vételt, nem tudni, mindenesetre odakormányzott a szélső vitrinhez — megmutatni, micsoda nagyszerű férficipők érkeztek a minap. Köszöngettem, szabadkoztam, azért a szemem mégis csak megakadt a mutatott holmikon — valóban szépek voltak. Vettem egyet azokból is. Mondom hát Angyal Györgynek, a salgótarjáni Pécskő Üzletház cipőosztálya brigád vezetőjének; most próbáljanak nekem valamit eladni, üres a pénztárcám! — Az nem baj, kérem. Eltesszük! Fizetéskor be tetszik jönni érte. — Hol tanulhatja meg ma a kereskedő a rábeszélés mesterségét? — Csak a mindennapi munkában. A vevővel kialakított élő kapcsolat jelentőségét oktatják ugyan az iskolában is, de az kevés. Azt gondolná az ember, hogy a néhány perc alatt lezajlott adom-veszem ügyletek közepette létrejövő kapcsolatok személytelenek, szárazon célratörőek. A kereskedő célja az eladás, s ha az ügylet a kasszánál befejeződik, mindegy milyen érzésekkel távozik a vevő. Hogy ez mennyire nem így van, azt Földi Pálnétól tudom. Tizennégy évesen, még az egykor volt Duda cukrászda melletti cipőboltban kezdte a szakmát, s 21 rületi Szövetkezetbe, ahová jelenleg is tartoznak. Manapság mintegy 1200 tagja van a szövetkezetnek. Céljuk, hogy néhány éven belül az időközben főiskolát végzett fiukra hagyják a farmot, s ők nyugdíjazásukat kérik. Elmondták, hogy rendszeresen fizetik a betegsegélyző egyletet és egy másik biztosítási társaság díjait, s így mintegy 75 százalékos mértékű nyugdíjban részesülhetnek. A föld magántulajdonban van. Értékét 20 ezer frankban állapították meg hektáronként. Általában 100 hektárig lehet vásárolni — e fölött már nem engedélyezik az ügyleteket. A farmerházaspár elmondotta, hogy nagyon keveset tudnak a magyar mezőgazdaságról. Szeretnék jobban megismerni, hogy megfelelő ismeretanyagot tudjanak továbbí- adni farmertársaiknak. Ugyanezen a napon a délutáni órákban ellátogattunk a Melun városi mezőgazdasági termelőszövetkezetbe 'is. A szövetkezet életéről és céljairól Jacgues de Dietrich elnökhelyettes adott kimerítő tájékoztatást. Elmondotta, hogy 1930-ban alakult meg a szövetkezet s egy farmer, egy hang (szavazat) demokratikus elv alapján működnek. Huszonegy tagú igazgatótanács működik, melyet 3 évre választanak, folyamatos szavazati renddel. Évente hét sze- társadalmi munkában tevé- mélyt választanak újjá. Ezek kenykednek. éve egyfolytában csinálja. Ha valaki, ő aztán igazán ismeri munkája minden árnyalatát. — Igaz, hogy tervünk van, hogy a forgalom után fizetnek bennünket, mégsem célunk a mindenáron való eladás — mondja a fiatalasszony. — Ügy szabad csak, hogy a vevő örüljön a sikeres vásárlásnak, azt ajánlom tehát, ami legjobban megfelel neki. — S tudja a kereskedő, hogy mi kell a vevőnek? — Jobban, mint ő maga! neveti el magát Földiné. — Már a lábforma is sok mindent elárul: szélesebb lábfejű, megtermett asszonynak eleve nem kínálok hegyesorrú, tűsarkú cipőt, mert tudom, hogy nem fogja szeretni. Neki a kerekített orrú, kényelmes sarokkal gyártott lábbeli előnyös. Heti háromezerszer csör- ren a pénztárgép az üzletház cipőosztályán. Ez háromezer ember kellemes öröme, de lehet ugyanennyi bosszúság is. Sőt több, hiszen örömé- rői-mérgéről mindenki beszámol másoknak is. Már szinte szállóige, amit a vásárlás sikeréről itt emlegetnek: egy jól kiszolgált vevő száz másikat hoz, egy rosz- szul kiszolgált háromszázat elvisz. És itt kapcsolódik össze a vásárló öröme az eladó anyagi érdekeltségével. A forgalom utáni jutalékot ugyanis jó ideje nem az alapbérrel arányosan, hanem az eladó munkáját értékelő pontrendszer alapján osztják szét — s aki igazán jól dolgozik, s a szó nemes értelmében szolgálja á' vevőt, a 600—800 forinttal toldhatja meg keresetét. Nem is olyan lehetetlen az ehhez kapcsolt követelményeket teljesíteni. Erdélyi Jánosné, az osztály gyer- mekcipő-reszortosa így vall erről: A gabonafelvásárlás jelenti a legnagyobb mennyiséget, közel 80 százalékot, a műtrágya-, a növényvédőszer- és a vetőmag-forgalmazás mintegy 20 százalékos, összességében 3,4 millió mázsa gabonafélét vásárolnak fel és tárolnak. Termékeik 25 százalékát exportálják, míg a többi termék főleg a főváros ellátását biztosítja. A területen felhasznált vetőmagvakat saját maguk állítják elő a legmodernebb biológiai eljárásokkal. Sok fajtájuk nálunk is ismert Célszerű lenne közvetlen vetőmagcserét bonyolítanunk. A vetőmag-előállítás másik négy termelőszövetkezettel együtt társulásban történik, így a vetőmagvak 50 százalékát ezeknek értékesítik. A magyar mezőgazdaság jelenlegi eredményeit általában ismerik. Közel azonos minősítésűnek tekintik a francia mezőgazdasággal. Kijelentették, hogy nagyon szívesen ismerkednének meg részletesebben a magyaro^zági termelőszövetkezetek tevékenységével. Javasolják, hogy öt-hattagú mérnökcsoportok kölcsönösen tanulmányozzák a termelőszövetkezetek munkáját, s ez által közvetlenebb együttműködés valósuljon meg. Megítélésünk, hogy küldöttségünk munkája a zsúfolt program ellenére is tartalmasán alakult. Az adott és kapott információk alapján hozzájárultunk a francia és a magyar termelőszövetkezeti együttműködés szélesítéséhez, mozgalom bővüléséhez, az Dr. Bencze Barna — Most igazán nem panaszkodhatunk a választékra. Mindenki találhat benne kedvérevalót. Nekünk már „csak” az a dolgunk, hogy megtaláljuk a hangot minden vásárlóval. Érzék dolga, de meg is lehet tanulni. Csupán egy kis jó szándék és szakmaszeretet kell hozzá. Íme a recept egyáltalán nem bonyolult. Elegyíteni kell a hivatásszeretet a vevő megbecsülésével, hozzáadni még néhány apró szakmai fogást, mint a villámgyors áruátvétel és a nagykereskedelmi vállalatoknál való alapos tájékozódás, s máris kész a siker. Ami a cipőbrigádnál eddig két aranyjelvényben, egy Vállalat kiváló címben, egy kongresszusi oklevélben, valamint egy kongresszusi és felszabadulási zászlóban testesül meg. S a rendszeresen visszatérő vevők körében, akik a cipőosztály eladóinak az utcán is messziről köszönnek. Mennyivel jobb így dolgozni, mint kelletlenül, únottan! Megújulás — alkotó légkörben A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ez év elején Győrben megtartott konferenciáján 600 szakember vett részt, akik az innováció aktuális problémáival, az újdonság létrehozása kezdeményezésének és folyamata gyakorlati megszervezésének kérdéseivel foglalkoztak. E témát tovább vitatta az SZVT rendezésében áprilisban Budapesten tartott ankét, melyen az alkotó légkör fontosságát és módját elemezték. Mindkét tanácskozás felszólalói egyetértettek abban, hogy az eredményes innováció és a megfelelő alkotó légkör, egymást feltételező, egymással összefüggő tényezők. Ugyanígy alapvető az érdekeltség és a lehetőség kapcsolatának megteremtése, mert érdekeltség hiányában kényelmesebb a meglevő gyakorlatot folytatni, mint újat kezdeményezni, lehetőség hiányában viszont az újító szándék, a kezdeményezés nem valósulhat meg. A megújulás a termelési eljárásokban. a termékszerkezetben, de nemkülönben a szemléletben egyaránt szükséges. Ez a folyamat magába foglalja a szervezési, vezetési, a műszaki és a gazdasági tervezési, ellenőrzési és koncepciókialakítási módszereket, és a megújulást az emberi kapcsolatok alakításában. Feltétele további előrelépésünknek, hogy minden területen összehangoltan tudjunk előrejutni. A vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek az újdonság létrehozásának kezdeményezését úgy kell megoldani, hogy közben az ellátás színvonala nem csökkenhet, folyamatossága nem törhet meg. Az alkotó légkör funkciója, hogy felszabadítsa az alkotó energiákat, és megteremtse a feltételeket érvényesülésükhöz. Tegye lehetővé az erőforrások koncentrálását a központi feladatokra, és ugyanakkor biztosítsa a rugalmas, decentralizált gazdasági együttműködésnek társulások megvalósulását. A kollektíva egyesített ereje kedvez az alkotó munkának. Ott azonban, ahol a vállalati légkört az osztályok, csoportok, alkalmi együttesek leszűkített, egymástól is elzárt érdekeinek összessége pótolja, nem sok esély van eredményes alkotó munkára, a vállalati erők alkotó egyesítésére, összefogására, a megújulással járó kockázatok, több- let-erófeszítések vállalására. E mellett figyelembe kell venni, hogy az alkotó légkör dinamikus, időben változó jelenség, melynek nem csak létrehozása, de fenntartása is állandó erőfeszítést igényel a gazdasági és politikai vezetőktől. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a megújulásnak nem csak a technikára, a termékszerkezetre kell fokozottan kiterjednie, hanem — éppen ezek érdekében — az alkotó légkör általánossá tételére, az ember-ember kapcsolatok javítására. Többet és jobbat akkor tudunk adni a társadalomnak, ha biztosítjuk a munka alkotó jellegének feltételeit, az újdonság létrehozásához szükséges légkör kibontakozását. — szendi — S. J. Milliós kedvezmény Hátralékos tüzelőanyag-szállítás Április 6-án kezdődött az idei kedvezményes tüzelő- akció, melynek lehetőségeivel az idén oly sokan éltek, hogy a salgótarjáni tüzelőanyagtelepen az elmúlt napokban már teljesen kimerítették az árukeretet. A szállítások is megkezdődtek, azonban többen késedelemről panaszkodnak. A TÜZÉP-telepen szerzett információnk szerint a késedelem valóban fennáll, egyhónapos a hátralék. Ez azzal magyarázható, hogy a2 akció kezdetétől igen nagy forgalmat bonyolítottak le. Szénből több mint százezer, brikettből mintegy 4600 mázsányit értékesítettek. Ezt a kedvezményt figyelembe véve azt jelenti, hogy akik előre vásároltak tüzelőt, azok több mint egymillió forinttal olcsóbban kapták! A szállítások az idén is a Volán járműivel történnek, s azt, hogy ki mikor kapja meg a megrendelt tüzelőt, ezek kapacitása, valamint a szén TÜZÉP-re való beérkezésének üteme befolyásolja. Természetesen minden vásárló megkapja a rendelt mennyiséget, s a „tartozás” kielégítése után újabb rendeléseket is felvesznek. Cipők és vevők Egyszerű ca recept Háromszoros megtakarítás Három műszakban 16 lakatos és 11 villanyszerelő biztosítja az emelőszerkezetek zavartalan működését a Salgótarjáni Kohászati Üzemek darujavító műhelyében. Ebből a kis kollektívából alakult meg a Petőfi Sándor nevét viselő MHSZ szocialista brigád, amely a múlt évi eredménye alapján elnyerte az ezüstkoszorús fokozatot. Ez évben — a meg- tisztelőbb cím elérése érdekében — a tavalyihoz képest csaknem háromszorosára szeretnék növelni — gazdasági megtakarításukat. amely 640 ezer forint. A tervezett összeg azért is kiemelkedő, mert a „maroknyi csapat” közel kétszáz emelőberendezést tart üzemképes állapotban napról napra. Az anyagmozgatásban nélkülözhetetlen, úgynevezett baki daru összeszerelésének munkafázisait Ispán Tibor brigádJ vezető Fehér József csoportvezetővel beszéli meg. Az emelő hajtóművének tengelye a gyakori ellenőrzések és tervszerű karbantártásolc ellenére is gyakran megkopik. Az új szerkezeti elemet Balog Gyula esztergályos Jakab László művezetővel méretellenőrzi. Nem közömbös a különböző üzemek számára, hogy egy emelőberendezés mennyi időt áll meghibásodás miatt. A rövid állásidő érdekében Pintér Pál, Babják Jenő és Kovács László villanyszerelő tartalék emelőpanelt állít össze. (Fodor Tamás képriportja) NÓGRÁD - 1981 május 29., péntek 3
